EGY VARÁZSLATOS TISZTÁS A TÁTRÁBAN - RUSZIN-TISZTÁS
- Nagy Árpád
- 12 minutes ago
- 3 min read
A Ruszin-tisztás (Rusinowa Polana, 1210 m) ikonikus hely a Lengyel-Tátrában. Sokan itt kezdik tátrai kalandjaikat, és a különböző évszakokban gyakran visszatérnek ide, hogy megcsodálják a hegyóriásokra nyíló egyedülálló panorámát. Sokan úgy tartják, hogy erről a könnyen megközelíthető tisztásról nyílik a legszebb kilátás a Tátra északi részére. A Bélai-Tátra felé tekintve látható innen a hozzánk legközelebb fekvő Murány, mögötte pedig a hegység legmagasabb csúcsa, a Holló-kő. Ettől jobbra egymás után sorakoznak a Magas-Tátra keleti és középső részének legmagasabb csúcsi, a Fehér-tavi-csúcstól kezdve a Lomnici-, a Jég-völgyi, a Gerlachfalvi-, a Tátra, a Tengerszem-csúcson át egészen a Menguszfalvi-csúcsokig bezárólag.
A tisztás története
A Ruszin-tisztás a nevét egykori tulajdonosairól, a Rusin családról kapta, akik a közeli Biały Dunajec faluból származó gazdák voltak. A névnek tehát nincs köze a ruszin (rutén) népcsoporthoz, kizárólag egy lengyel családnevet takar.
A Ruszin-tisztás ősidők óta pásztorkodási célokat szolgált. Egykor még egy egész évben lakott pásztorszállás is működött itt, és ez volt a legtovább fennálló téli juhszállás a Tátrában.
Egyes források szerint 400 birkát is legeltettek itt, bár a hitelesebb adatok ennek felére utalnak. A 20. század közepén még kb. 20 faépítmény állt a tisztáson, mára azonban mindössze 6 maradt meg. 1981-ben visszaállították a legeltetést, jelenleg max. 200 juh tartása engedélyezett. A nyári szezonban a pásztorkunyhóban (bacówka) a turisták oscypeket (füstölt juhsajtot) és egyéb juhtejből készült termékeket vásárolhatnak. A 20 hektár kiterjedésű, 1180-1300 m tengerszint feletti magasságban fekvő tisztás állandó lakója a szarvas, őz, róka, mókusok és a varjak, de medve is sűrűn előfordul errefelé.
Történelmi érdekesség, hogy az 1950-es években menedékház építését tervezték itt, ezek a tervek azonban soha nem valósultak meg, így a tisztás megőrizhette természetes arculatát.
A Ruszin-tisztás megközelítése
A tisztás, ahol a kék és a zöld jelzésű turistaút keresztezi egymást, a Lúd-nyak (Gęsia Szyja) és Kopár-hegy (Goły Wierch) között található. A Lengyel-Tátra egyik legszebb panorámával rendelkező, sokak által kedvelt tisztását leggyorsabban a Zakopanéból Lysá Poľanára vezető közút mentén található parkolókból érhetjük el.
A legkönnyebb megközelítési módja 960-as számú közúton található Wierch Poroniec nevű kis parkolóból (1105 m) induló, kellemesen emelkedő zöld jelzésű turistaút, melynek 3,2 km-es távján kb. 130 méter szintkülönbség vár ránk. Ennek megtételéhez felfelé kb. 1 óra, lefelé kb. 45 perc szükséges. Minimális emelkedése miatt az útvonal kisgyermekes családoknak is kitűnő választás, akik nyáron babakocsival, télen pedig szánkót húzva vághatnak neki a túrának, mivel végig széles és kényelmes ösvény vezet a célállomáshoz, melynek egyetlen nehézségét az útvonal kezdetén található emelkedő jelentheti.
A nagyobb szintkülönbség miatt nehezebbnek mondható útvonal az Oswald Balzer úton található Zazadnia parkolóból (905 m) indul. A Filipek-völgyben (Dolina Filipka) futó kék jelzésű turistaúton a tisztásra vezető túra hossza 2,7 km, miközben kb. 300 méter szintkülönbséget kell leküzdeni. Ezt az útvonalat átlagos felkészültségű turisták kb. 1 óra 15 perc alatt tehetik meg (ugyanezen az útvonalon visszafelé kb. 1 óra).
A tisztásra vezető fenti két túraútvonal akár körtúrává is bővíthető, ebben az esetben azonban érdemes előre megszervezni a végcélról a túra kezdetére, illetve Zakopanéba történő visszajutást. Erre jó megoldásnak kínálkoznak a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaút kezdetén található parkolóból Zakopanéba közlekedő kisbuszok, melyeknek mindkét parkoló közelében van megállóhelyük.
A Ruszin-tisztásra vezető túra több irányba, pl. a közeli Lúd-nyak (Gęsia Szyja, 1489 m) nevű sziklacsoportra is meghosszabbítható.
Mária kegyhely Wiktorówkin (Sanktuarium na Wiktorówkach)
A Ruszin-tisztástól mintegy 10 percre, a kék jelzésű turistaút mellett, kb. 1200 méter tengerszint feletti magasságban található a Javorinai Szűzanya (más nevén a Tátra Királynője) kegyhely, melynek története 1860-ig nyúlik vissza. A Wiktorówki nevű területen álló kápolna helyén 1860 körül az akkor 14 éves pásztorlánynak, Marysia Murzańskának megjelent a Szűzanya. Ennek emlékére először egy kis kápolnát emeltek, majd 1936-ban felszentelték a jelenlegi kápolnát. 1975-ben itt avatták Karol Wojtyła bíborost a tátrai turisták lelkipásztoráva, 2012 júliusában pedig a szentélyben helyezték el II. János Pál pápa vérereklyéjét.
A kegyhely melletti kőfalon, a csodatévőnek tartott forrás két oldalán egy szimbolikus emlékhely található. A falon a hegyek áldozatainak emlékére állított emléktáblákat láthatunk. Közéjük tartoznak azok, akik a hegyekben haltak meg, és azok is, akik bár „természetes halált” haltak, de szoros kapcsolatban álltak a hegyekkel és mérhetetlenül szerették azokat. Minden évben október 29-én, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) megalakulásának évfordulóján ünneplik a Tátrai Hegyimentők Napját, ezen a napon immár hagyományosnak mondható összejövetelt tartanak a TOPR tagjai és barátaik részvételével.
