LEONARDO DA VINCIN TÚL - A CZARTORYSKI MÚZEUM

Aki Krakkóba készül, hamar megtudja, hogy Leonardo da Vinci festménye, a Hölgy hermelinnel (vagy Hölgy menyéttel) a krakkói Czartoryski Múzeum gyűjteményében található. De mi is ez a múzeum, és miért érdemes még meglátogatni?

A 18. század végén Lengyelországot bekebelezte a szomszédos három nagyhatalom. Ez késztette a dúsgazdag hercegnét, Izabela Czartoryskát, hogy megőrizze a dicső múltat, melyből erőt meríthetnek a következő nemzedékek. Első lépésként angolkertet alakított ki a birtokán – a korszellemnek megfelelően itt lehetett a „régi kor árnya felé visszamerengni.” Ez a gyönyörű kastélypark ma is megtekinthető Puławyban, a Lublini vajdaságban.

Ezután műkincseket és emléktárgyakat vásárolt, amelyek lengyel királyokhoz és hadvezérekhez, vagy európai hírességekhez kapcsolódtak. Gyűjteményét sajnos rendszeresen pusztították a megszállók. Az első nagy lengyel szabadságharc után Izabela fia, Adam Jerzy Czartoryski Párizsba szállította a kollekciót, ahol nem mellékesen a lengyel „nagy emigráció” szellemi és politikai központját hozta létre.

Amikor Krakkóra nyugodtabb idők köszöntöttek az Osztrák-Magyar Monarchia idején, Izabela unokája, Władysław Czartoryski ebbe a városba hozta a családi gyűjteményt. Így jött létre összesen három épületben a Czartoryski Múzeum, amely ma a Krakkói Nemzeti Múzeum része.

A gigantikus kiállítás először az alapító család történetét mutatja be. Itt láthatjuk többek között Izabela, Adam Jerzy és Władysław portréit. Władysław felesége Bourbon Mária Amparo spanyol hercegnő volt. Ebben a teremben, majd később egy másikban is megcsodálhatjuk a fiatalon elhunyt asszony fűzős ruháit és ránézésre is rettenetesen kényelmetlen cipőit. (Bizony, örüljünk, hogy a 21. században élünk!)

A következő termekben találhatjuk a „lengyel királyok kincseit.” Van közöttük igazi remekmű is, például egy miniatűr elefántcsont oltár, melyet a hagyomány szerint Hedvig magyar királylány és lengyel királynő használt (és valóban az ő korából származik). A magyar sort folytatva Báthoryhoz kapcsolható emlékekre bukkanunk. A király markáns és mai barbereket is megihlető portréja szomszédságában ott van aranyozott sisakforgója és kardja is.

Izgalmas az ostábla játék is, amelynek bábuin Báthory István és kancellárja, Jan Zamoyski képmásai találhatók.

A neuroatipikus emberek, vagy egyszerűen az érzékenyebbek és szépkorúak számára jó hír, hogy ebben a részben csendszobát is találunk. Itt magunkra csukhatjuk az ajtót, beülhetünk egy puha fotelbe, és magunkra teríthetünk egy súlyozott takarót, amit más szenzoros tárgyakkal együtt egy kis kosárban találunk. A szoba természetes világítása is megnyugtató.

A múzeum egyébként a gyerekekre és a látássérültekre is gondol: több tárgyról készült „megfogható” másolat.

A későbbi uralkodók és hősök emléktárgyai között mai szemmel furcsák is akadnak, így az utolsó lengyel király csipkés inge vagy Tadeusz Kościuszko szabadsághős hálósapkája. Az akkori szentimentális korszellembe azonban bőven belefértek.

Ebből a részből rövidebb útvonalon is eljuthatunk a képgalériába. Ha viszont mindent látni szeretnénk, akkor egyfajta „sóhajok hídján”, vagyis egy utca feletti átjárón sétáljunk át a szemközti épületbe, amely egykor piarista kolostor volt.

Egy fegyvergyűjtemény után egyre több furcsaságot látunk, például Shakespeare székét, Petrarca ereklyéjét, vagy egy kardot, amelyet I. Zsigmond király fegyvereként adtak el Czartoryskának, ám időközben kiderült róla, hogy ügyes 19. századi utánzat. Más múzeumokból előbb-utóbb kipaterolják az ilyen hamisítványokat. Itt azonban megőrizték őket, hiszen szintén a múlt egy érdekes szeletét alkotják.

Innen érkezünk az egykori Városi Fegyvertár épületébe, ahol ma az ókori (egyiptomi, görög, etruszk és római) műtárgyak láthatók. A folytatáshoz vissza kell mennünk a „sóhajok hídján.” Újabb nemzeti emlékek után egy pici keleti gyűjtemény következik, majd egy lépcsőházon keresztül jutunk fel a bejárati csarnok feletti modern üveghídra. Ez a híd vezet a képgalériába, ahol a flamand festészet termén keresztül érjük el áhított célunkat.

A Hölgy hermelinnel külön sötét teremben kapott helyet, hogy semmi se vonhassa el róla a látogatók figyelmét. A képet mindenki ismeri, azt viszont kevesebben tudják, hogy Cecilia Gallerani, akit mai tudásunk szerint ábrázol, latin és olasz nyelvű verseket írt, kiválóan zenélt és énekelt.

A múzeum másik büszkesége Rembrandt Tájkép irgalmas szamaritánussal című műve a flamand teremben. Csodáljuk meg rajta a fantasztikus fényárnyék-jelenséget, és keressük meg a sötétben bujkáló szamaritánust!

A látogatás végén érdemes megpihennünk a múzeum elegáns kávézójában, amely természetesen a Cafe Leonardo nevet viseli.

A Czartoryski Múzeumot keddenként ingyenesen látogathatjuk! Érdemes több héttel előre lefoglalnunk a 0 zlotys belépőnket a múzeum honlapján Ha az online belépők már elfogytak, a legjobb délután próbálkozni a helyszínen – valószínűleg be tudunk jutni.

Ha más napon érkezünk, szezonban akkor is érdemes előre megvásárolnunk a jegyünket. A pénzért vásárolt jeggyel a múzeum több más tagintézménye is ingyenesen látogatható három hónapig.

FYI

• Lublin vagy Varsó környékén jársz? Látogass el Izabela Czartoryska gyönyörű birtokára - INFO

• Szeretsz olvasni? Izabela Czartoryskáról a következő könyvek első fejezeteiből tudhatsz meg többet:

  • Kertész Noémi: A lengyelség iskolája (Aeramentum, 2018)

  • Petneki Noémi: A szabadság útjai. Lengyel női szerzők a kezdetektől az irodalmi Nobel-díjakig (Kalligram, 2025) A lengyel Nagy Emigráció különös-misztikus történetét Spiró György dolgozta fel Messiások című regényében.