SZIA LENGYELORSZÁG!

A Pieninek-hegység egyik legismertebb és talán leglátványosabb csúcsa a Trzy Korony (ejtsd: tzsi koroni) avagy a Három Korona, mely a fenségesen tekergőző Dunajec fölé magasodva mind a gyalogtúrázók, mind a kerékpározók, mind a tutajozók vagy kajakozók tekintetét magával ragadja - most megmutatjuk, hogyan tudsz kiállni a csúcsára! A hegy jellegzetessége az öt sziklatoronyból álló gerinc, amik koronára emlékeztetnek. Ezek közül a legmagasabb csúcsra, az Okrąglica (982 m) tetej

Pieninek egyik ikonikus része a hegységet keresztül szelő Dunajec folyó, mely néhol komótosan csordogál, néhol pedig vadul hömpölyög a sziklafalak között. A 274 km hosszú folyó Nedec és Szczawnia közötti szakaszán már a 19. század elején is tutajoztak - ennek eredetéről és mai formájáról is ezen cikkünkben olvashattok részletesen. Ha szeretnéd kipróbálni ezt a látványos vízi kalandot, most nyerhetsz egy páros jegyet! Ehhez nincs más teendőd, mint KERESD MEG Facebook vagy Inst

Rengeteg magyar vált jegyet a krakkói székesegyházba, hogy megnézhesse többek között Báthory István sírját. Sokan azonban nem is tudják, hogy ezzel a belépővel a szomszédos intézményt is meglátogathatják. Pedig érdemes – a krakkói II. János Pál Székesegyházi Múzeumban izgalmas kincseket és régiségeket találunk, ráadásul több is magyar uralkodókhoz köthető. Először vegyük meg a jegyünket a székesegyház főbejáratával szemben (pénztárnál vagy automatából), esetleg az interneten

Van a 80-as éveknek egy olyan kuckós, biztonságot adó hangulata, amit ma nagyon nehéz bármivel is visszaadni. A kábeltévék, aztán a streaming szolgáltatók világa új valóságot teremtett és nincs meg az a melegsége, amit akkoriban a kelet-európai országok meséi nyújtottak, amik összekötötték a cseh, a lengyel, az orosz és más szomszédos országok gyerekeit. A hazai Kockásfülű nyúl mindenre odafigyelő jósága, a cseh Kisvakond kedvessége és biztonságos színes világa, Bob és Bobek,

Szeretjük a fotókat, hiszen emlékeket őriznek, melyeket meg tudunk mutatni másoknak is. A közösségi oldalak teret adnak ezek megosztására, melynek eredményeként egyre nagyobb indíttatást is érezhetünk, hogy még több, még különlegesebb fotót vagy videót osszunk meg ezen felületeken. Ezzel mindaddig nincs is gond, amíg a környezetünk, esetleg a saját testi épségünk megóvását célzó szabályokon belül maradunk… A probléma ott kezdődik, amikor azért a fotóért átlépünk egy határt…

Zakopane arculatának lassan száz éve részét képezi a helyi süteményeket kínáló Samanta, ami már igazi láncolattá nőtte ki magát Lengyelország téli fővárosában. A Samanta története 1925 körül, a fiatal Marta Cymbałkával kezdődött, aki Lvivből költözött Zakopanéba. Kezdetben egy helyi palackozóüzemben dolgozott, majd idővel megvalósította az álmát és megnyitotta a saját vállalkozását, egy apró cukrászdát, a Mieszczańskát a Kościeliska utcában. A helyiek és a téli-nyári vakációk

A Krupówki mindig varázslatos világ volt, legalábbis gyerekszemmel nézve. Alsó végét a piac uralta, itt sajt és uborka várt, meg persze a kis műanyagpoharakba porciózott, frissen szedett áfonya és szamóca, feljebb, a Szent Család templom mellett a kedvenc cukrászdám figyelt, benne a habos málnás tejtumix-szal, szembe vele gorfit és fritkit árultak. Aztán jöttek a lófogatállomás bódéi, apró kincseik közt mindig lehetett valami szép és teljességgel haszontalan dísztárgyat talál

Ha egy igazán laktató, nagyon ízletes levest ennénk, ami igazán lengyel, ne hagyjuk ki a rozskovászos savanyú levest, a Żureket (ejtsd zsurek)! Leginkább Alsó-Sziléziára és Kislengyelországra jellemző, erre felé a legtöbb étterem étlapján jó eséllyel szerepel ez a fehérkolbásszal, krumplival, szalonnával és főtt tojással is gazdagított leves. Télen és nyáron is nagyon jól tud esni a savanykás íze - amit a rozskovásznak köszönhet - gazdag tartalma révén pedig igen laktató tud

Przemyśl nem csupán egy történelmi helyszín, hanem egy különleges időutazás: erődök, legendák és hangulatos városi terek találkozása. A délkelet-lengyelországi város egyszerre kínál izgalmas felfedezést és mély történelmi kapcsolódást – különösen a magyar látogatók számára. A XV. számú Borek erőd főépülete Az erődök világa – egy hatalmas katonai védelmi gyűrű nyomában Przemyśl körül egykor közel 50 kilométer hosszú erődrendszer húzódott, amely az Osztrák–Magyar Monarchia egyi

A II. János Pál pápának emléket állító, Székesfehérváron idén tavasszal nyílt nagyléptékű kiállítás teljességéhez a 18 teremnyi tárgyi emlék és fotó mellett elengedhetetlen része a helyben megkóstolható kremówka, azaz a lengyel krémes, ami a pápa egyik kedvenc, ha nem a legkedvesebb süteménye volt. Ez az egyszerűnek tűnő sütemény teszi teljessé az élményt, jeleníti meg legjobban az embert a méltóság mögött. A különleges kiállítás egyedi süteményét a lengyel gyökereit büszkén

Egy friss jelentés szerint a lengyel-Tátra területén rekordlétszámú, legalább 64 barna medve él, de a valós szám ennél is magasabb lehet. A populáció növekedése jelentős, hiszen 2013-ban még 45, 2017-ben pedig 56 medvét tartottak nyilván. A kutatók ugyan próbálják folyamatosan figyelemmel követni az állatokat, de azok hatalmas területeken mozognak – nagy részük rendszeresen átvándorol Szlovákiába is élelem után kutatva – így pontos adatokat nehéz kapni. Bár a medvék alapvetőe

Ha Muszyna fele lépjük át a határt, a várost követő Powroźnik településen mindenképpen álljunk meg, ahol Lengyelország egyik legjelentősebb történelmi fatemplomát találjuk. A hagyományos gerendavázas, zsindelytetős Szent Jakab templom eredete a 17. század elejére nyúlik vissza. Eredetileg lemkó görögkatolikus templom (cerkva) volt, majd miután a II. világháború során a lemkókat (görögkatolikus vallásúakat) kitelepítették a térségből, római katolikus templommá alakult. Belsejé

Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a Tátra vadvilága is életre kel – ez viszont azt is jelenti, hogy nekünk turistáknak most fokozottan óvatosaknak kell lennünk! A téli álomból előbújva, a napsütötte sziklákon és fűcsomók között Lengyelország egyetlen mérges kígyófajának képviselőivel, keresztes viperákkal (Vipera berus) találkozhatunk. Mivel ilyenkor kezdődik a párzási időszak, így gyakrabban és könnyebben találkozhatunk ezen kígyókkal – különösen a reggeli és kora délutáni órák

Gdańsk és az egész Hármasváros, vagy ahogy a helyiek Gdynia és Sopot bevonásával magukat hívják – Trójmiasto – nem csak a meseszép óvárosáról, a borostyánokról, a hajós kereskedelem fennmaradt értékeiről és a sokszínű kultúráról, de a gasztronómiai sokszínűségéről is híres. A Balti-tenger kereskedelmi, hajózási csomópontjaként a környező országok, népek ízei mind megtalálhatóak, akárcsak a helyi őslakosoknak számító kasubok ételei. Az elején máris felfedjük a valóságot: itt n

Aki Krakkóba készül, hamar megtudja, hogy Leonardo da Vinci festménye, a Hölgy hermelinnel (vagy Hölgy menyéttel) a krakkói Czartoryski Múzeum gyűjteményében található. De mi is ez a múzeum, és miért érdemes még meglátogatni? A 18. század végén Lengyelországot bekebelezte a szomszédos három nagyhatalom. Ez késztette a dúsgazdag hercegnét, Izabela Czartoryskát, hogy megőrizze a dicső múltat, melyből erőt meríthetnek a következő nemzedékek. Első lépésként angolkertet alakított

A gdański Nemzeti Tengerészeti Múzeum nem csak Gdańsk, hanem egész Lengyelország egyik legmenőbb múzeuma, amely a klasszikus, tárlókban látható régi tárgyakon túl rengeteg kicsinyített és életnagyságú modellen, audiovizuális eszközön, valamint egy valódi szénszállító hajón keresztül teszi könnyebben megismerhetővé és sokkal jobban átélhetőbbé a hajózás múltját. Már a múzeum bejárata előtt kiállítási tárgyak fogadnak minket: a „Bolko” haditengerészeti kutató- és mentőhajó árbo

A krakkói Wawel vár 137 faliszőnyeget őriz, melyek Zsigmond Ágost – az utolsó Jagelló király – gyűjteményébe tartoztak. Brüsszelben szőtték őket csaknem félezer éve, rengeteg arany és ezüst felhasználásával. Nemcsak a palota kényelmét fokozták, hanem olykor akár a mai természetfilmeket is helyettesítették! Milyen volt egy ötszáz évvel ezelőtti palotabelső? Az ékes mennyezetek és faragott bútorok mellett a hatalmas faliszőnyegek tették a nézőre a legnagyobb benyomást. Nemcsak

Krakkóban az első dolog, ami szembejön az utcán, az a kék keretbe foglalt, nagy üvegfelületekkel rendelkező mozgóárusító kocsi és árusa, aki a hajnalban sült, friss tésztagyűrűket kínálja. Az illatos, fonott péksütemény nem más, mint az obwarzanek krakowski, azaz Lengyelország egyik legősibb, írásos emlékekkel dokumentált kulináris öröksége. Története, városhoz fűződő megbonthatatlan kapcsolata teszi egészen különlegessé ezt a falatnyi tésztát, amely az évszázadok alatt a Jag

Gdańsk annyira telis-tele van szebbnél szebb templommal, hogy az első alkalommal odalátogató és a várost alaposan megismerni akaró turista azt sem tudja, hogy hol kezdje el azokat végig látogatni. Ezért összeszedtem a – szerintem – 11 legmenőbb templomot a városból, amelyeket ott jártunkkor nem érdemes kihagyni. 1. Szent Mária-bazilika A gdański óváros szívében található Szent Mária-bazilika nem csak Gdańsk legnagyobb temploma, hanem egyben a világ legnagyobb középkori téglat

Lengyelország egyetlen táblás (lemezes felépítésű) hegysége a Tábla-hegyek Nemzeti Park (Góry Stołowe), amely az ország déli részén található. Az Alsó-Sziléziában fekvő természetvédelmi területet homokkőből felépülő mesebeli sziklatömbök, szűk labirintusok, mély szakadékok jellemeznek. A Tábla-hegyek számos ritka, védett növényfaj élőhelye, a hegységet kb. 100 km hosszú jelzett, gyalog- és nagyrészt kerékpáros túrákra alkalmas turistaútvonalon járhatjuk be, a hegyvidék peremé

A pápa lengyel! – csodálkoztak a népek 1978. október 16-án, amikor 1523 óta először nem olasz főpapot választottak a Katolikus Egyház élére. Karol Wojtyła, vagy ahogy jobban ismerjük, II. János Pál pápa alakja meghatározta az elkövetkezendő évtizedeket, mivel többek között szorgalmazta a vallások közötti párbeszédet, valamint neki is köszönhető a kommunista rendszer bukása régiónkban. A béke embere volt. Március végén az ő életéről nyílt kiállítás Székesfehérváron, hogy jobba

A Gorce kapuja lombkorona ösvény Zakopanétól 30 km-re, Nowy Targ közelében, a Gorce-hegységben található. Nem csupán lombkoronasétány, hanem komplett természeti és oktató központ. Fő látványossága a kb. 1300 méter hosszú lombkorona-ösvény, amely három szinten halad: a séta az erdő talajszintjén kezdődik, majd végig kellemesen emelkedve – lejtése nem haladja meg a 6 %-ot – az aljnövényzet szintjén keresztül lépésről lépésre egyre közelebb kerülünk a fák koronájához és azok lak

A Sziléziai vajdaságban található és a világtörténelem lapjaira is felkerülő Gliwice elegáns belvárosával, világrekorder adóállomásával, kiemelkedő ipari örökségével, kellemes pálmaházával és megannyi rejtett apróságával rabolja el az odalátogatók szívét. Ennek ellenére idehaza kevésbé ismert és éppen ezért Sziléziában járva sokan ki is hagyják az úticéljaik közül. Nagy hiba, melyet elkerülendő álljon itt egy rövid összefoglaló, hogy mit és miért érdemes megnézni Gliwicében.

A történet több mint 20 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy esős májusi napon, egy poprádi szálloda szobájában az eget kémlelve, a felhők szétoszlásban bízva elhatároztuk, hogy mi, májusiak (rajtam kívül még két jelenlévő barátom születésnapja esik május első felére) az elkövetkező években amikor csak tehetjük, a Tátrában fogjuk megünnepelni a születésnapunkat. Sajnos Tamás azóta már nincs közöttünk, de Ottóval a következő években többé kevésbé igyekeztünk hűek lenni elhatáro