KOŚCIUSZKO HALMA
A krakkói Wawel vár kilátósétányán a város felett erdő borította hegyoldalt látunk, amelyből egy mesterséges domb magasodik ki – ez Kościuszko halma. Vajon kinek a tiszteletére épült, és mit várhatunk, ha úgy döntünk, hogy meglátogatjuk? Cikkünk első részében egy hihetetlen életrajzot ismerhetünk meg, a másodikban pedig magát a halmot, a köré épült erődöt és a ma benne működő Kościuszko Múzeumot.
„Az emberiség egyik halhatatlan hőse”
Lafayette márki nevezte így Tadeusz Kościuszkót. Hozzászokhattunk, hogy az ilyen megnyilvánulásokban sok a túlzás, ez a megállapítás azonban teljesen helytálló. Több ország szabadsághőséről van ugyanis szó, aki korában egyedülálló módon a jobbágyokat, a rabszolgákat és Amerika őslakosait is egyenlő félként kezelte, és az ő szabadságukért is megtett minden tőle telhetőt. Sokféle tehetségével is kitűnt – többek között zseniális mérnök, remek grafikus, ügyes zongorista, hobbiiparos és kertész volt. Magánemberként pedig visszahúzódás és szerénység jellemezte – ami igazán nem sok hadvezérről mondható el.
Romantikus kezdetek
Tadeusz Kościuszko ellengyelesedett rutén családban született a mai Belarusz területén. Szülei nem túl tehetős nemesek voltak, apja korán meghalt, a birtokot a bátyja örökölte. Ezért került a varsói kadétiskolába, amelynek alapítója maga a király, Szaniszló Ágost volt. Az uralkodó és az iskolát vezető Czartoryski herceg is felfigyelt a tehetséges fiúra, aki ötéves ösztöndíjat kapott tőlük Párizsba. Többek között az ottani Királyi Festészeti és Szobrászati Akadémia hallgatója volt, és hadmérnöki ismereteit is elmélyítette. Ám a hazatérése után kiderült, hogy sem a művészeti oktatásban nem talál munkát, sem a hadseregben, amely háttérbe szorult, miután a három szomszédos nagyhatalom leszakított egy-egy darabot Lengyelország területéből. Így Kościuszko egy feltörekvő nemesember, Sosnowski lányait kezdte tanítani. Ludwika Sosnowska és Tadeusz hamarosan egymásba szerettek, de a szülők látni sem akarták a tehetséges, ám nincstelen fiatalembert a családjukban. Kościuszko a királynál és a hercegnél is megpróbált segítséget szerezni, de hiába. A fiatalok ezután sem adták fel, és a legenda szerint szökést kíséreltek meg – de a szolgák közt akadt egy áruló, így a menekülő párt utolérték. Ludwikát kolostorba vitték, majd férjhez adták egy arisztokratához. Tadeusz pedig óceánjáró vitorlásra szállt.
Amerikai karrier
A kalandok itt sem hagyták el: útközben hajótörést szenvedett, és több hetet töltött Martinique szigetén. Végül Philadelphiában kötött ki. Maga Benjamin Franklin, a híres politikus és feltaláló ismerte fel hihetetlen tehetségét, így lehetett hadmérnök a függetlenségi háborúban, ahol az amerikaiak egyébként is szívesen alkalmaztak franciákat vagy francia kötődésű európaiakat.
Kościuszko mérnöki zsenialitása hozzásegítette az amerikaiakat a saratogai győzelemhez. Ezután óriási, innovatív erődöt épített a Hudson folyó partján, a West Pointban – ott, ahol aztán Jefferson elnök megalapította a világ talán leghíresebb katonai iskoláját.
Lengyel fővezér
A függetlenségi háború után Kościuszko hazatért – és tapasztalnia kellett, hogy országa a katasztrófa szélére sodródott. Igaz, 1792-ben az országgyűlés meghozta a világon a második modern alkotmányt (az amerikai után), ám hatalmas szomszédai ezt már nem engedték életbe léptetni. Kościuszko tábornokként szállt szembe az orosz támadókkal. Válaszul Oroszország és Poroszország újabb területeket szakított le az országból, melyből így már alig maradt valami. Tadeusz Kościuszko erre nagyszabású felkelést szervezett. 1794 tavaszán Krakkó főterén ünnepélyes esküt tett a nemzetnek, amellyel már nemcsak a nemességet azonosította, hanem mindenkit, így a jobbágyokat is. Maga is előszeretettel öltözött paraszti viseletbe. Sikerült is mozgósítania a parasztságot, amely kiegyenesített kaszákkal támadt az ellenségre. Kezdetben nagy sikereket ért el – ezek emlékére készült a Racławicei körkép, Wrocław egyik híres látványossága. Ősszel azonban serege vereséget szenvedett az orosz túlerőtől, és maga is megsebesült, majd fogságba esett. Két évig, vagyis Nagy Katalin cárnő haláláig a szentpétervári Péter-Pál erőd foglya volt. Pál, a következő cár azonban kényelmetlen vendégnek érezte a csaknem ötven éves lengyel hőst, és egy hűségeskü fejében szabadon engedte. Lengyelország addigra már teljesen eltűnt Európa térképéről, és Kościuszkónak egyik megszálló nagyhatalom területén sem volt szabad letelepednie. Ezért Amerikába utazott, felvette felhalmozódott zsoldját, átvette birtokait, majd… átadta régi barátjának, Thomas Jeffersonnak, hogy az a pénzből váltson ki és szabadítson fel fekete rabszolgákat. (Jefferson sajnos nem valósította meg a rábízottakat.)
fotó: Franciszek Smuglewicz fotó: Karl G Schweikart
Franciszek Smuglewicz: Kościuszko esküje. Kép: Wikipédia Karl G Schweikart: Tadeusz Kościuszko. Kép: Wikipédia
Európába visszatérve Napóleonnal és Sándor cárral is tárgyalt hazája jövőjéről, de rá kellett jönnie, hogy mindkét uralkodó csupán eszköznek tekinti a lengyel ügyet.
Élete két utolsó évét a svájci Solothurnban töltötte. Ha tehette, minden nap sétált vagy lovagolt. Továbbra is levezett Jeffersonnal. Hobbija emellett az esztergályozás, a hímzés és a rózsanemesítés volt. 1817-ben, hetvenegy évesen hunyt el.
II. A szabadsághős és Krakkó. Kościuszko halma
A következő évben a hős földi maradványait Krakkóba szállították. A napóleoni háborúk után ugyanis ez a város szabad „köztársaság” maradt, eltérően Lengyelország többi, idegen uralom alatt álló részétől. A szabadságharc fővezérét királyhoz méltó módon temették a waweli székesegyház Szent Lénárd-kriptájába. Ma egyébként a városból a székesegyház felé haladva a legtöbb turista felfigyel Kościuszko sapkát lengető lovasszobrára, amely már Lengyelország újraegyesülése után került ide.
Nem sokkal a krakkói temetés után született az ötlet, hogy a szabadsághős még többet érdemel: olyan emlékművet, amely a Krakkó környéki, történelem előtti mesterséges halmokhoz hasonlít, és részben azoknak a csatamezőknek a földjéből épül, ahol Kościuszko harcolt. A halom helyét a város feletti Szent Broniszláva-hegyen jelölték ki, ahol élénken élt Boldog Broniszláva középkori premontrei apáca és remete kultusza. Az építés ünnepélyes megkezdésére két európai sztárművész is ellátogatott: Angelica Catalani olasz operaénekesnő és Bertel Thorvaldsen dán szobrász, akinek több alkotása is megtalálható Lengyelországban.
1846-ban Ausztria elfoglalta Krakkót, 1848-ban pedig minden önállóságát felszámolta. A magyar szabadságharc leverése után a megszállók erődrendszert kezdtek építeni a város körül. A Szent Broniszláva-hegy stratégiai szempontból alkalmas volt egy citadella építésére, így hamarosan egy osztrák katonai létesítmény gyűrűje vette körül a lengyel szabadsághős halmát.
A II. világháború után az erőd egy részét lerombolták, több más része pedig a föld alá került. Az utóbbi években tárták fel és egészítették ki ismét. Ma az erődben működik a Kościuszko Múzeum lengyel és angol nyelvű interaktív kiállítása. Rendkívül szuggesztív és gyerekek számára is „fogyasztható” módon mutatja a szabadsághős izgalmas életét, és számos személyes tárgyának hű másolatát teszi közszemlére (az eredetieket gondosan őrzik, mert tönkretenné őket a fény). Az illúzió azonban tökéletes.
A többszintes kiállítást alulról felfelé haladva tekintjük meg. A végén a múzeum teraszos kávézójába érünk ki. Innen indulhatunk tovább balra a szimbolikus emlékkertbe, vagy jobbra a halom tetejére. A 34 méter magas halmon körkörösön futnak az enyhén emelkedő ösvények. Mellettük meredeken lejt lefelé a domb lejtője, ami kellemesen emeli az adrenalinszintet. Legfelül először egy angol nyelvű táblát látunk annak emlékére, hogy az amerikai csatamezők földjét pontosan száz évvel ezelőtt helyezték el a halomban. Ezután érünk fel a kikövezett platformra, ahonnan mesés látvány tárul elénk. Látjuk a környező erdőt, a nyugati városrészt, a jókora Błonia mezőt és persze az óváros tornyait meg a székesegyházat. Mögöttük, a látóhatár szélén nagyon tiszta időben akár a Tátra vonulatait is megpillanthatjuk. Alattunk pedig ott vannak az erőd épületei és Boldog Broniszláva díszes kápolnája, melyet a helyi lakosság kérésére építettek újjá az osztrákok. A halom tetején általában szél van, így büszkén lobognak az ott felállított zászlók. A lengyel nemzeti ünnepeken pedig hatalmas fehér-piros zászlót terítenek a halomra, amely egész lejtőjén végigér, és messziről felismerhető.
Látogatás előtt vagy után a gyerekek Kościuszko szerepébe bújhatnak a múzeum melletti remek fajátszótéren, ahol a West Point erőd miniatűr másolata is helyet kapott.
III. Kościuszko halma és a Kościuszko Múzeum – gyakorlati tudnivalók
Megközelítés: a városból a 100-as és 101-es busszal, autóval vagy taxival érkezhetünk közvetlenül a halomhoz. Nagyon szép séta azonban, ha Salwator városnegyedből, illetve az azonos nevű villamos-végállomástól jövünk fel. Először hangulatos, régi villák közt fog vezetni az utunk, majd a George Washington fasoron, amelynek meghökkentő, lengyelesített neve: Aleja Jerzego Waszyngtona.
fotó: Komitet Kopca Kościuszki fotó: Komitet Kopca Kościuszki
fotó: Komitet Kopca Kościuszki
A múzeum és a halom reggel kilenctől este fél hétig tart nyitva. A standard jegyárakat itt tudod megnézni.
Nyári hétvégéken a halom nyitvatartási ideje hosszabb, a naplementék ugyanis varázslatosak innen nézve. A múzeum ilyenkor nem látogatható, vagyis egyenesen a halomra jutunk fel. A belépők árai különbözhetnek a standard áraktól.
A Kościuszko Múzeum kiállítása kép- és hangingerekkel kommunikál. Sok lehet a látogató is, például iskolai kirándulások alkalmával. Ezért túlstimulálásra érzékenyek számára nem ajánlott. Viszont akadálymentesített – a szintek közötti közlekedés lifttel történik.
Elméletileg a halom is akadálymentesített, ám a jókora szintkülönbség és az apró kockakő miatt nagy kihívást jelenthet.
Ha tériszonyos vagy, hagyd ki a halmot, és válassz egy másik krakkói élményt a sok közül!
Állatok nem léphetnek be sem a múzeum, sem a halom területére.
IV. Kościuszko emlékezete a világon
Washingtoni szobra az Elnöki parkban, a Fehér Ház mögötti Lafayette téren áll. De több más amerikai nagyvárosban is megtaláljuk az emlékművét.
A West Point kadétjai ápolják az emlékét, és minden évben látogatást tesznek Krakkóban, Kościuszko halmán.
Ausztrália legmagasabb hegye a Mount Kosciuszko nevet viseli.
Utolsó lakóhelyén, a svájci Solothurnban ma Kościuszko Múzeum működik.
Lengyelországban a történelem viharai idején nagyon sok fiúgyermek kapta a reményt keltő Tadeusz nevet. A szabad időszakokban pedig iskolákat és utcákat neveztek el hősünkről. Budapesten a Várnegyedben van Kosciuszko Tádé utca. A 20. század második felében zeneiskola működött az utcában, amely szintén a szabadsághős nevét viselte; e sorok írója is ott tanult.
Cikkem írásához felhasználtam a Kościuszko Múzeum idegenvezetői továbbképzésén elhangzottakat, valamint a kiállításról szóló könyvet: Kościuszko. Bohater wciąż potrzebny. Przewodnik po wystawie stałej. Komitet Kopca Kościuszki w Krakowie, Kraków 2021.
