KRAKKÓ KIRÁLYI KINCSEI 2 - ÖTSZÁZ ÉVES SZŐNYEGEK

A krakkói Wawel vár 137 faliszőnyeget őriz, melyek Zsigmond Ágost – az utolsó Jagelló király – gyűjteményébe tartoztak. Brüsszelben szőtték őket csaknem félezer éve, rengeteg arany és ezüst felhasználásával. Nemcsak a palota kényelmét fokozták, hanem olykor akár a mai természetfilmeket is helyettesítették!

Milyen volt egy ötszáz évvel ezelőtti palotabelső? Az ékes mennyezetek és faragott bútorok mellett a hatalmas faliszőnyegek tették a nézőre a legnagyobb benyomást.

Nemcsak szigetelték a hideg falakat, hanem elképesztő dekoratív funkciójuk is volt. Profi festők tervei nyomán hónapokig szőtték őket a németalföldi manufaktúrákban selyemből és gyapjúból, amelyet ezüst- és aranyszálak díszítettek. Csodálatosan ragyoghattak mind természetes fényben, mind a lakomaasztalokon sorakozó gyertyák lángjánál.

Már a rengeteg arany és ezüst okán is nevezhetjük kincseknek a krakkói faliszőnyegeket, de művészeti és kultúrtörténeti értékük is felbecsülhetetlen.

A krakkói királyi várban valószínűleg már korábban is voltak ilyen szőnyegek, ám a ma ismert darabokat Zsigmond Ágost (1530–1572) rendelte Brüsszelből. Kollekciója mai tudásunk szerint 190 darabot számlált, amelynek körülbelül a háromnegyede maradt ránk. Ez a világ legnagyobb ilyen gyűjteménye.

A legmonumentálisabbak a bibliai sorozatok. Ezek Ádám és Éva, Káin és Ábel, valamint Bábel tornya és az özönvíz történetét beszélik el. Nem egy közülük sajnos megfakult a századok során, hatalmas méretük és részletgazdagságuk azonban ma is csodálatot kelt.

Mi az a groteszk?

A krakkói faliszőnyegek másik csoportja a lengyel és litván címert, valamint a király monogramját, az egymásba fonódó S és A betűket ábrázolják. A koronás lengyel sast arany- és ezüstszálakkal szőtték tele, mára azonban a fém oxidálódott, és szó szerint elveszítette régi fényét.

A címeres és monogramos szőnyegeken újra és újra visszaköszönnek a szatírok és szatírfejek, vagy a csintalan majmok. Rómában a reneszánsz idején fedezték fel Nero palotájának a maradványait. A városszint alatt voltak, ezért az olaszok csak grottinak, barlangoknak nevezték őket, a bennük látható meghökkentő falfestményeket pedig groteszkeknek.

Ezeket a mára már elpusztult képeket másolta a korabeli európai művészet, így a groteszk szőnyegek is. Innen már csak egy lépés kellett a szó mai jelentéséig.

Like in the Discovery Channel

A verdűrök a faliszőnyegek következő csoportja. A zöldellő természetet mutatják be a legapróbb részletességgel. Az állatok életére már a természetfilmek kora előtt kíváncsiak voltak az emberek! Itt például egy bagolycsaládot látunk. Az egyik fióka egy elejtett énekesmadárból falatozik.

Itt pedig egy vaddisznókoca vigyáz a (kockás, nem csíkos) malackáira.

Ez volt a nagy felfedezések kora is, amikor kitágult a világ. A szőnyegek a nemrég elért Amerika flóráját és faunáját is bemutatták. Az egyik szőnyeg például újvilági pulykát ábrázol, egy másik dél-amerikai arapapagájt.

Egy címeres szőnyegen pedig Ceres, a földművelés római istennője bőségszarut tart a kezében, amelyből a virágok mellett kukoricacsövek állnak ki.

De a szőnyegek festékanyagai is olykor messzi országokból származtak. A kék színt az afrikai indigócserje szolgáltatta. A legjobb piros árnyalatot pedig ekkorra már a mexikói bíbortetűből nyerték. Talán épp ezekkel készült ez a földgömbábrázolás…

A hűen ábrázolt állatok között időnként csodalényeket, például sárkányokat is látunk. Igazi várbeli fantasy!

Zivataros századok

A szőnyegek a királyi reprezentáció szinte kötelező elemét alkották, ezért gyakran utaztatták őket az egész udvartartással együtt. Lengyelország felosztása után Nagy Katalin cárnő rabolta el őket, és csak az ország függetlenné válása után kerültek vissza Krakkóba. 1939-ben, Lengyelország lerohanásakor a szőnyegeket sikerült kivinni Romániába, és így megmenteni a nácik elől. Franciaországon és Anglián keresztül Kanadába kerültek, ahonnan 1959-ben tértek haza.

Ekkor az összeset kiállították, ám hamarosan kiderült, hogy nem bírják a fényt, az emberek mikroflóráját és… a saját súlyukat. Ezért rendszeresen cserélik őket a kiállításokon.

Hol láthatók a faliszőnyegek?

A faliszőnyegek ma a Wawel Királyi Vármúzeum kiállításain láthatók. A fenti okokból mindig más és darabokat tekinthetünk meg, de a legtöbbet mindig a Vár II. kiállításon, vagyis a reprezentatív termekben teszik közszemlére. A kiállításra itt válthatunk jegyet. Figyelem: 2026. október 1. – december 31. között hétfőnként a Vár II. kiállítás ingyenesen látogatható, de előzetes foglalás ilyenkor nem lehetséges. Ezért érdemes pénztárnyitásra (kilencre) odamenni, átvenni a konkrét időpontra szóló belépőt, és várakozás közben például megtekinteni a székesegyházat.

• A cikk írásához a Wawel Királyi Vármúzeum 2021-es Wszystkie arrasy króla (A király összes faliszőnyege) című kiállításának anyagát és Magdalena Piwocka Arrasy Zygmunta Augusta (Kraków 2007) című könyvét használtam fel.