AKTÍV TÉLI NAP A PIENINEKBEN

Töltsünk egy szép téli napot a Zakopane közelében található Pieninekben. Sokaknak ismerős program errefelé a tutajozás a Dunajec folyón, valószínűleg sok honfitársunk járt már az egykori legészakibb magyar határvárban, Nedecen, és Dél-Lengyelországi kirándulásaik során reményeim szerint egyre többen ellátogatnak a hangulatos fürdővárosba, Szczawnicába. De jártak már a Szczawnica fölött emelkedő Palenicán, amit ülőszékes felvonóval is elérhetünk? Látták Jaworkiban a csodaszép egykori ortodox templomot, az ikonikus Muzyczna Owczarnia zenei klubot, voltak a Homole-szurdokban, vagy a Biała woda természeti rezervátumban, esetleg ettek egy jót egy hangulatos bacówkában? Ha nem, remélem az alábbi cikk meghozza a kedvüket, hogy egy élményekkel teli téli napot töltsenek ebben a varázslatos természeti környezetben.

Szczawnica, mint gyógyhely

A magyar származású Szalay József (1802-1876) által alapított Szczawnica festői kisváros a Pieninekben. Szalay József a maga korában komoly erőfeszítéseket tett a ma már országosan ismert gyógyforrásokkal rendelkező gyógyhely népszerűsítése céljából. Munkáját később Adam Stadnicki gróf, Szczawnica történetének másik fontos alakja folytatta, elsősorban nekik köszönhetően ez a különleges, a légzőszervi megbetegedésekre jó hatással lévő mikroklímával rendelkező kisváros egyre inkább az érdeklődés középpontjába került. A Palenicára közlekedő felvonó alsó állomása közelében, a régi temető mellett álló kápolna falán található Szalay József emléktáblája. Ennek közelében, a Grajcarka patak melletti sétányon egy másik magyar vonatkozású emléktábla található, amely gróf Eszterházy Jánosnak állít emléket.

Szczawnica, mint túracélpont

Szczawnica nem csak gyógyhely, de aktív turisztikai célpont is. Legtöbben a Dunajec folyón történő tutajozás révén ismerik, mint a tutajok végállomása, de a gyalogtúrázóknak is kedvelt bázisa. A legnépszerűbb túraútvonalak a Dunajec-áttörés fölött emelkedő Sokolicára (747 m) és Korona-hegyre (Trzy Korony, 982 m) vezetnek, ezek azonban téli időszakban megfelelő felkészültséget és téli felszerelést igényelnek. Szerencsére vannak errefelé olyan túraútvonalak is, amelyek télen sem igényelnek semmilyen felszerelést, átlagos erőnléttel bárki vállalkozhat ezek bejárására.

Túra a Palenicáról Jaworkiba

Az egyik ilyen túraútvonal a város fölött emelkedő Palenica 722 m magas csúcsáról indul, melyre a városközpontból induló ülőszékes felvonóval juthatunk fel. A Palenica túraútvonalon is elérhető, a kb. 1,5 km-es meredeken emelkedő út (szintkülönbség 260 m) megtételéhez kb. 1 óra szükséges. A felvonó felső állomásától a Pieninek szlovák-lengyel határt képező főgerincén kelet felé indulva kb. 2 óra alatt érkezünk meg a 6 km-re található Durbaska menedékházig (Schronisko pod Durbaszka). Innen tovább mehetünk a gerincen, vagy egy széles erdészeti úton leereszkedhetünk a Szczawnicától kb. 6 km-re található Jaworkiba. A túra távja így összesen kb. 9 km, a menetidő 3 óra.

Jaworki

Jaworki hangulatos kis település a Kis-Pieninekben (Małe Pieniny). A település legismertebb látnivalója a klasszicista jegyeket is magán viselő késő barokk Keresztelő Szent János templom (Cerkiew św. Jana Chrzciciela), amely 1798-ban eredetileg ortodox templomként épült. Az osztrák szabványtervek alapján ún. jozefinista építészetet képviselő templomot egy korábbi fatemplom helyén az akkoriban itt élő ruszin népcsoport, a lemkók építették. A II. világháború utána a falu lakosságát a Visztula hadművelet részeként nyugatra telepítették, a települést Podhaléből és a Beszkidekből érkező telepesek népesítették be. A templomot a római katolikus egyház vette át, megmaradtak azonban az eredeti az ortodox építészeti jegyek, mint pl. a hagymakupola, de a karcsú harangtorony is figyelmet érdemel. Belső terének legértékesebb eleme az ikonosztáz, amely a 18. század végéről származik, és válaszfalként szolgál, amely elválasztja a hívektől a templom oltárrészét, ahová csak a papság léphetett be. Az ikonosztázt a 21. század elején restaurálták.

A Biała Woda utca 13. szám alatt található „Muzyczna Owczarnia” egy egyedi hangulatú zenei klub Jaworkiban, melyet egy eredeti, régi juhhodályból alakítottak ki. Neve magyarul „Zenés juhhodály” lehetne, lényegében azonban koncerthelyszínt jelent. A klub intim, barátságos légkört biztosít, a közönség közvetlenül a fellépő művészek előtt foglal helyet, szó szerint „kéznél van”, ami különlegesen élményt jelent. Évente 80-100, különböző műfajú (jazz, blues, rock, folk, country) koncertet rendeznek, hazai és világszerte ismert zenészek közreműködésével, koncertezett már itt többek között Nigel Kennedy is.

Homole-szurdok

A természeti látnivalók közül első helyre kívánkozik a Homole-szurdok (Wąwóz Homole). Az enyhén emelkedő, könnyű túra során végig járható szurdokot meredek, helyenként 100-120 m magas sziklafalak határolják. A szurdokban kis vízesésekkel, zuhatagokkal a Kamionka-patak kíséri utunkat, a patak mellett vezető ösvényt több helyütt fapallók, hidak teszik járhatóvá. A kb. 900 méter hosszú szurdok – amelyben a zöld jelzésű turistaút vezet – kényelmes sétával 35-40 perc alatt bejárható, felső végétől visszaereszkedhetünk Jaworkiba, vagy a zöld jelzésen tovább mehetünk a Pieninek legmagasabb csúcsára, a Wysokára (1050 m).

Biała Woda Természetvédelmi Terület

Ugyancsak népszerű a Biała Woda Természetvédelmi Terület (Rezerwat Biała Woda), a nyugodt sétát kedvelők, a családosok, idősek, kutyával kirándulók kedvelt célpontja. A széles, nyitott, helyenként mészkősziklákkal szegélyezett völgyben a Biała Woda (Fehér-víz) folyik, melynek kavicsos medrét több helyen hidak keresztezik. A Szűzanya-kápolna (Kapliczka Matki Bożej) melletti parkolótól a Rozdiel-hágóig (Sedlo Rozdiel) a sárga jelzésű, minimálisan emelkedő túraútvonalon bejárható, alig több mint 3 km hosszú csendes, hangulatos völgyet gazdag növény-és madárvilág jellemzi.

Restauracja Bacówka Jaworkiban

A podhalei dialektusból kölcsönzött „bacówka” név arra az épületre utal, ahol a pásztor és juhászai éltek a hónapokig tartó legeltetési időszakban. Ez az épület azonban eredetileg egy film díszleteként épült, majd miután 1973-ban a neves rendező, Kazimierz Kutz „Znikąd do nikąd” (Semmiből a semmibe) című filmje elkészült, a fogadóként felépített díszletet étteremmé alakították. A ’90-es években gyakran látogatták a művészvilág képviselői, napjainkban ismert zenészek, színészek és sportolók is rendszeresen megfordulnak itt. Rusztikus, góral stílusú belső terét természetes és környezetbarát anyagok jellemzik. A hangulatos, regionális étterem tradicionális lengyel és góral ízeket kínál, a séf saját bevallása szerint a hagyományos lengyel, regionális, szlovák és magyar konyhából merít ihletet. Jó utat és étvágyat!...