A „LENGYEL SZENTENDRE” - KAZIMIERZ DOLNY
A Visztula jobb partján fekvő, Igazságos Kázmér fejedelem nevét viselő kisváros a kelet és nyugat között a Visztulán folyó gabonakereskedelem hajnalán alakult ki. A folyó mentén gombamód szaporodtak a gazdag gabonakereskedők magtárai, a kisváros főtere köré pedig impozáns, gazdagon díszített kereskedőházak épültek. A 16-17. században a Visztulán Gdańskba úsztatott gabonával történő kereskedés nagyban hozzájárult a város fejlődéséhez, az eredetileg Olaszországból származó Przybył, Czarnota és Celej kereskedőcsaládok a gabonakereskedelemnek köszönhetően gazdagodtak meg.
A „reneszánsz ékkövének” is nevezett város első írásos említése 1249-ből származik, a Várhegyen ma is álló, a 13-14. század fordulóján épült Őrtorony és a ma már nem léteztő, fából épült kastély voltak a település első épületei. Eleinte csak Kazimierz-nek nevezték, később adták hozzá a Dolny (alsó) jelzőt, hogy megkülönböztessék Visztula felső szakaszán fekvő Krakkó mellett alapított Kazimierztől. A város a 16. században élte aranykorát, amely a 17. század közepén, a svéd invázió idején ért véget, akik felgyújtották a várost. A lengyel gabona iránti kereslet csökkenésével, majd Lengyelország felosztásával a város elvesztette piacait, a 19. század közepén városi rangját, a 19. század végén pedig üdülőhellyé vált.
Az I. világháborút követően művésztelep lett, majd a II. világháborút követő években egyre népszerűbbé vált a turisták körében. A művészeti hagyományok folytonosságának egyik biztosítéka a városban élő vagy a városhoz kötődő művészeket tömörítő Kazimierzi művészeti Társaság (Kazimierska Konfraternia Sztuki), nem kis részben nekik köszönhetően a kisvárost napjainkban Franciaország és Olaszország híres művésztelepeihez hasonlítják.
Napjaink egyik leghíresebb lengyel kisvárosa a turisták és művészek kedvelt célpontja, melyet a látogatók leginkább a „festői” és „varázslatos” szavakkal jellemeznek. Számos műemléképülete (állítólag több mint 100 ilyen van), a lublini reneszánsz stílusú építészete, a minden lépésnél érzékelhető gazdag történelme évente több mint egymillió turistát vonz.
A lenyűgöző kisvárosi környezetben a leghíresebb színpadokhoz méltó rendezvények, emlékezetes koncertek, neves festők kiállításai, irodalmi találkozók, workshopok, szabadtéri művészeti rendezvények várják az érdeklődőket. Egyedülálló klímájának, a végtelen séta- és kerékpárutaknak, valamint Európa legnagyobb sűrűségű szurdokhálózatának köszönhetően a természetszerető turisták is szívesen látogatnak ide.
Celej-ház (Kamienica Celejowska)
A Senatorska és a Witkiewicz utcák sarkán áll a 17. század elején épült Celej-ház, amely Lengyelország egyik legértékesebb reneszánsz épülete. Az épületben található Visztula Múzeum több mint 5000 kiállítási tárgyból álló régészeti, történelmi és képzőművészet gyűjteménnyel rendelkezik, Kazimierz Dolny 1910-ben készült makettje mellett a gyűjtemény nagy részét a művésztelep vendégeinek festményei teszik ki.
Piactér (Rynek)
A téglalap alakú Piactér középpontjában a 19. századból származó zsindelytetős egykori városkút látható. A tér délkeleti részén álló árkádos kereskedőházak közül a Przybył testvérek (Mikołaj és Krzysztof) 1615 körül szorosan egymás mellé épült, dúsan faragott, díszes attikájú reneszánsz kereskedőháza (Kamienica Przybyłów) a leginkább feltűnő, melyet a helyi idegenvezetők „Lengyelország legrondább reneszánsz épülete” szavakkal jellemeznek. A sokat utazó testvérpár házának falát többek között Szent Miklós és az utazók védőszentje, Szent Kristóf képmása díszíti. A tér nyugati oldalán álló, a 20. század közepén épült Építészek Háza (Dom Architekta) szinte eltörpül a vele átellenben álló, 1795-ben épült, felújításra váró barokk Gdański-ház (Kamienica Gdańska) mellett.
Keresztelő Szent János és Szent Bertalan plébániatemplom (Kościół Rzymskokatolicki – Fara)
A Piactértől északkeletre, egy kis dombon áll a település legrégebbi temploma, az eredetileg a 14. század elején gótikus stílusban épített, 1561-ben leégett, majd a 16. század végén lublini reneszánsz stílusban újjáépített plébániatemplom. A templom 1620-ban készült, vörösfenyő keretben lévő orgonája az egyik legrégebbi templomi orgona Lengyelországban, egyben Európa egyik legszebb késő reneszánsz orgonája.
Boldogságos Szűz Mária Angyali üdvözlet temploma és a kolostor
A plébániatemplommal átellenben, a kisvárostól délnyugatra emelkedő dombon álló templom 1589-ből származik, a mellette lévő református kolostor 1638-1668 között épült, az épületkomplexumot a 18. század első feléből származó fal veszi körül.
Három kereszt-hegy (Góra Trzech Krzyży)
Szinte minden Kazimierz Dolnyba tett kirándulás kötelező eleme a Három kereszt-hegy „megmászása”, az 1708-as pestisjárvány áldozatainak emlékére felállított keresztek előtti kilátópontról festői kilátás nyílik a városra és a Visztulára.
Az Alsóvár és az Őrtorony (Zamek w Kazimierzu Dolnym)
A Piactértől néhány száz méterre emelkedő Várhegyen (Góra Zamkowa) álló épületegyüttes ma egy toronyból és egy tető nélküli várromból áll. A Nagy Kázmér által alapított erőd a 14. századból származik, 1655-ben, a „Svéd özönvíz” során a svéd csapatok elfoglalták és felgyújtották, 1657-ben pedig Rákóczi György erdélyi csapatai szinte teljesen lerombolták.
Az Alsóvártól külön álló Őrtorony (Baszta) valószínűleg a 13-14. század fordulóján épült. Egyetlen bejárata hat méterrel a talajszint felett van, ezért aki fel szeretne jutni a torony tetejére, egy falépcsőn kell felmásznia. Valaha ez volt a vár börtöne, később a vámőrség és a kincstár használta. A közeli Alsóvár felépítését követően elvesztette védelmi szerepét, ezután a Visztulán történő éjszakai hajózást megkönnyítése érdekében belvízi világítótoronyként használták.
Zsinagóga (Synagoga w Kazimierzu Dolnym)
A Kis Piactéren (Mały Rynek) álló késő-barokk zsinagóga a 18. század második felében épült. A nácik 1939-ben bezárták, majd a háború végén a német hadsereg, majd a lengyel lakosság lerombolta. 1953-ban újjáépítették és 2003-ig moziteremként használták. Az épületben jelenleg zsidó témájú kiadványokat árusító könyvesbolt és vendégház található, a fő imaszobát azonban helyreállították és nyitva áll a turisták előtt.
A hozzá fűződő legenda szerint a zsinagógát Nagy Kázmér alapította szeretője, a szépségéről híres zsidó nő, Esterka ajándékaként, akitől állítólag két fia, Niemir és Pełka született. Az építkezéshez szükséges köveket a jeruzsálemi nyugati falból kellett volna idehozni, a Tóra-tekercseket rejtő függönyt a legenda szerint maga Esterka varrta.
Gabonamagtárak (Spichlerze)
Egykor több mint 50 gótikus és lublini reneszánsz stílusú magtár épült a városban, ezek fele téglából. A nagyrészt a 16-17. században épült magtárak közül több ma is áll, némelyik romos állapotban, másokban szálloda, múzeum vagy más intézmény működik, de sajnos többet lebontottak, illetve a múltban leégett.