LENGYEL NYELVJÁRÁSOK – MIT HALLHATSZ KÜLÖNBÖZŐ LENGYEL VÁROSOKBAN ÉS TÁJAKON?

Akik sokat utaznak Lengyelországban, és főleg, akik lengyelül tanulnak, gyakran felteszik a kérdés, hogy vajon a Krakkóban élő lengyeleket ugyanúgy meg fogják érteni, mint a gdańskiakat vagy a varsóiakat? Bár a mai Lengyelországban az irodalmi nyelvet használják az iskolában, a munkahelyen és a hivatalos ügyintézésnél, de otthon a családi és baráti körben a nyelvjárások még mindig élnek, főleg vidéken és az idősebb generációk beszédében.

Aki nem beszél lengyelül, természetes, hogy fülének a lengyel nyelv mindenhol ugyanúgy hangzik, bármerre is jár az országban. Pedig ez nem teljesen így van! Ha valaki akár turistaként jár Lengyelországban, netán tanulja is a nyelvet, ezek a különbségek igazi nyelvi érdekességként fűszerezhetik az útját.

Nekem mindig is különleges élmény volt, amikor Lengyelországban lengyel szakos hallgatóként jártam az országot. Utaztam autóstoppal, de előfordult az is, hogy a „lengyelpiacra” tartó, áruval megrakott autóbuszon kaptam helyet. Útközben pedig vidéki családoknál szálltam meg, akik nagy meglepetésemre úgy fogadtak be és kaptam szállást, enni- és innivalót, mintha régóta ismertük volna egymást.

Nincs ez másként ma sem. Igaz, most már a kényelmesebb közlekedési eszközöket részesítem előnyben, azonban mindig igyekszem megragadni az alkalmat, hogy beszélgessek a helyiekkel. Mivel tanítom is a lengyel nyelvet, nem csak a mindennapi beszédre figyelek, hanem azokra a szófordulatokra is, melyek régiónként eltérnek egymástól.

MIK AZOK A REGIONALIZMUSOK?

Regionalizmusoknak hívják az olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek csak egy adott területre jellemzőek. Ezek megjelenhetnek a szókincsben, a kiejtésben és a nyelvtani szerkezetekben is. Gyakran a helyi nyelvjárásokból vagy más nyelvekből származnak, amelyek valaha együtt éltek az adott területen (például német, ukrán, fehérorosz hatások).

Bár egy részük ma már ritkábban fordul elő, sok kifejezés a mai napig él a mindennapi lengyel beszédben. Egyes szavaknak annyi változata létezik, ahány régió, ezekből válogattam most egy csokorra valót.

1. Az udvarra vagy a mezőre megyünk ki?

Az egyik legismertebb különbség annak a megnevezése, amikor valaki kimegy a szabadba. Az ország nagy részén azt mondják, hogy „kimegyünk az udvarra” (idziemy na dwór), azonban ha például Krakkóban jársz „idziemy na pole”, vagyis nem azt jelenti, hogy „kimegyünk a mezőre dolgozni”, hanem az utcára. Ezt főleg Délkelet-Lengyelországban (Podkarpacie és Małopolska) lehet így hallani. Egy harmadik változat az idziemy na plac („kimegyünk a térre, a placcra”), amit főleg Felső-Sziléziában használnak (német hatás).

2. Hányféleképpen hívják a lengyelek a „papucsot”?

Az papucsnak számos neve van, szintén régiónként változik:

• Varsó környékén (Mazowsze): kapcie

• Częstochowa-ban: chapcie

• Nyugat-Lengyelországban: laczki

• Kis-Lengyelországban: pantofle

• Lublin környékén: ciapy

• Kielcében: trepy

• Białystok-ban: bambosze

• Dél- és Kelet-Lengyelországban, Sziléziában: papucie

3. A „krumpli” változatai

A legtöbb helyen a hivatalos, irodalmi elnevezést használják, a ziemniaki-t, azonban a keleti és déli régiókban gyakran kartofle, míg pyry egyértelműen a Nagy-Lengyelország (Poznań környéke) nyelvi védjegye. Ha Poznańban az étteremben ziemniaki - t kérek, persze meg fogják érteni, de a pincér egyből azt is tudja, hogy nem vagyok odavalósi.

4. A lengyel „vekni” elnevezése

Vannak olyan termékek, amelyek neve annyira kötődik egy adott régióhoz, hogy a helyiek még az országosan elfogadott elnevezéseket sem ismerik.

Egy lengyel ismerősöm mesélte, hogy amikor Łódź-ba költözött és egy linga-t akart venni, az eladó hatalmas szemeket meresztett, mert soha nem hallotta ezt a kifejezést.

A linga valójában nem más, mint a hosszúkás kenyér vagy vekni, amit Radomban gryzka–nak (harapnivaló), Białystokban baton-nak, míg Lublinban bułka parówka vagy paryska-nak (párizsi zsemle) és Kis-Lengyelországban weka-nak hívnak.

5. Mibe pakolják a lengyelek a „vásárfiát”?

Amikor a boltban vásárolunk, főleg kisebb boltokban, meg szokta kérdezi a pénztáros, hogy kérünk-e zacskót. Ezt is többféleképpen hallhatod, attól függ, hogy merre jársz Lengyelországban.

• Kis-Lengyelországban: siatka (háló)

• Łódź-ban: foliówka (fólia)

• Częstochowa-ban: zrywka (a szó a zrywać („letépni”) igéből származik, utalva arra, hogy a zacskót le kell tépni a tekercsről)

• sok régióban használják még a torebka (kis táska) és a reklamówka (reklámszatyor) kifejezést is

6. Karácsonyi nyelvi érdekesség: bombka vagy bańka?

Ha valaki decemberben jár Lengyelországban, érdemes megfigyelnie, hogy mondják a karácsonyfadíszt az ország különböző részein:

• az ország legnagyobb részén: bombka

• Kis-Lengyelország és Kárpátaljai vajdaságban: bańka 

• Szilézia és a nyugati határvidéken: kula

A regionális kifejezések ismerete különösen akkor lehet hasznos, ha Lengyelországban utazunk, vagy az ország különböző részeiről származó lengyelekkel beszélgetünk. Nemcsak a kommunikációt könnyíti meg, hanem közelebb visz a helyi kultúrához is.

Elképesztő, milyen gazdag a lengyel nyelv a sokféle érdekes szóval és kifejezéssel és ez a sokféle megnevezés is azt bizonyítja, hogy a lengyel nyelv szorosan összefonódik a helyi kultúrával és hagyományokkal, és minden régió a maga módján teszi színesebbé az egész nyelvet.