TÉLI TÚRA A DUNAJEC-ÁTTÖRÉSBEN

Lengyelország déli részén, a Tátrától észak-keletre fekvő Pieninek-hegységben (Pieniny) található az országszerte ismert gyógyforrásokkal rendelkező gyógyhely, Szczawnica, amely a Dunajec jobb oldali mellékfolyója, a Grajcarka-patak völgyében fekszik.

Pieninek, Pieninek Nemzeti Park

A Pieninek az Északnyugati-Kárpátok külső vonulatában, a Keleti-Beszkidekben található. A változatos felszíni formákat mutató, mészkőből és dolomitból felépülő hegység három részre, a Lengyelországban található Szepesi- (Pieniny Spiskie) és Középső-Pieninekre (Pieniny Właściwe), vm. a két ország területén elhelyezkedő Kis-Pieninekre (Małe Pieniny, Malé Pieniny) osztható. A hegység lengyel oldalán 1932-ben Lengyelország első nemzeti parkjaként hozták létre a Pieninek Nemzeti Parkot, a szlovák oldalon pedig 1967-ben Szlovákia legkisebb nemzeti parkját.

Szczawnica

Szczawnicát 1839-ben a magyar származású Szalay József (1802-1876) alapította, aki a kis települést a kor igényeinek megfelelő, európai szintű fürdővé alakította, megkezdte a gyógyvíz palackozását, fürdő- és ivókúrákat rendszeresített. Több épület felépítése fűződik a nevéhez, melyek közül az étterem a mai napig a lengyel gyógyfürdő építészet példaképe. A gyógyfürdő népszerűsítése céljából útikönyvet és saját rajzaival díszített képes albumot adott ki, tevékenysége nyomán a kis gorál falu az arisztokrácia és a művészvilág népszerű nyaralóhelyévé fejlődött. Szalay József óriási erőfeszítéseket tett a város egyedi jellegének megteremtése érdekében.

Halála után a város a Lengyel Tudományos Akadémia birtokába került. A fejlődés Adam Stadnicki gróf, Szczawnica történetének másik fontos alakja birtokvásárlása után vett újabb lendületet. Szczawnica fekvésének köszönhetően különleges mikroklímával rendelkezik, mely jó hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A gyógyulni érkezők az ivókúrákon túl – a gyógyvizet itt ivókúrára használják – hidroterápiás és inhalációs kúrák közül választhatnak.

A gyógyfürdő központja a Dietl-téren álló, 2006-ban lebontott, majd 2008-ban eredeti formájában újjáépített Forrás-ház (Dom nad Zdrojami), ahol ásványi sókban és nyomelemekben gazdag savanyúvizek állnak a vendégek rendelkezésére.

Téli túra Szczawnicából a Vöröskolostorhoz

A Dunajec mentén Szczawnicából a Vöröskolostorhoz (Červený Kláštor) vezető túraútvonal téli körülmények között is népszerű úticél. A túra során semmilyen technikai nehézségre nem kell készülni, a könnyű útvonal kevésbé tapasztalt turistáknak is bátran ajánlható.

A túra kiindulópontja a Szczawnica déli részén található tutajkikötő, amely téli időszakban sokkal békésebb képét mutatja, mint a tutajos szezonban, hiszen áprilistól októberig a szép nyári napokon egymást érik a Dunajec-áttörésben a folyón ide érkező tutajok.

A széles, kényelmes, több helyen a sziklába vájt Pienini-út (Droga Pienińska) közvetlenül a folyó mentén halad. Nyáron népszerű kerékpáros útvonal, télen azonban tömegek nélküli nyugodt, csendes hely. A jól karbantartott, letaposott hóval borított szilárd burkolatú út az árnyékos, sziklafalak alatti részeken helyenként jeges lehet, így sem jelent azonban különösebb nehézséget.

A túraútvonal legismertebb látnivalói a túra kezdetén látható „Pieninek Anyja” néven is ismert havas Sokolica (747 m) és az útvonal végén látható, ugyancsak hóval fedett Korona-hegy (Trzy Korony, 982 m), amely kb. 530 méterrel emelkedik a lábánál folyó Dunajec folyó fölé. A hegytömb öt, koronára emlékeztető mészkőcsúcsból áll, legmagasabb kiemelkedése az Okrąglica, tetején korláttal ellátott, télen-nyáron járható kilátóplatformmal, amely egyszerre kb. 30 fő befogadására alkalmas. Túra közben szerencsés esetben nem csak a hegycsúcsokban, de a Dunajecen úszó jégtáblákban vagy a víz fölött felszálló párában is gyönyörködhetünk.

A Dunajec-áttörésben vezető téli túra kiváló lehetőség tájképfotózáshoz, de ne feledkezzünk meg róla, hogy ebben az évszakban a legrövidebbek a nappalok, tehát érdemes korán elindulni, és a folyó mentén általában alacsonyabb a hőmérséklet, mint Szczawnica központjában. A körülmények miatt meleg, vízálló túrabakancs, valamint csúszásgátló használata javasolt.

Visszatérés ugyanazon az útvonalon, esetleg a folyó lengyel oldalán található, a Dunajec fölött átívelő gyalogoshídon elérhető Sromowce Niżne községből tömegközlekedéssel lehetséges, ebben az esetben azonban a menetrendről érdemes előre tájékozódni.

A Szczawnicából a Vöröskolostorhoz vezető túra hossza kb. 7 km, amely 2-2,5 óra alatt kényelmesen végig járható, a Pienini-út ugyanis szinte teljesen sík, csak minimális szintkülönbséget tartogat.

Vöröskolostor (Červený Kláštor)

A túra a Dunajec szlovák oldalán található Vöröskolostor mellett ér vége, melyet az 1330-as években a karthauzi barátok kezdték építeni. A 15. sz-ban a husziták többször megtámadták, majd miután I. Ferdinánd megszüntette a kolostorokat, az épületek közel 150 évig világi célokat szolgáltak. 1711-ben kamalduli barátok költöztek ide, akik helyreállították az épületeket, amely ekkor élte virágkorát. A 18. sz. közepén itt készült el a Biblia első szlovák nyelvű fordítása vm. az első latin-szlovák szótár. 1756-ban messze földön híres gyógyszertárat alapítottak a kolostorban, amely Cyprián barát irányítása alatt egész Magyarországon ismertté vált.

1781-ben II. József több más renddel együtt a kamalduli rend működését is betiltotta, a kolostort felszámolták. Berendezését széthordták, nagy értékű könyvtárát Budapestre, berendezési tárgyait Muszynába szállították. A kolostor 1907-ben egy tűzvész során szinte teljesen a lángok martalékává vált, az I. vh. után részlegesen, majd a II. vh. után teljesen felújították. Napjainkban eredeti berendezésének csak töredéke látható, az épületekben egyháztörténeti, botanikai és geológiai kiállításokat nézhetünk meg.