AZ OKLEJANKA ŁOWICKA, AZAZ A PAPÍRRÁTÉTES ŁOWICZI HÚSVÉTI TOJÁS
- Jókainé Gombosi Beatrix
- Aug 9
- 4 min read
A Mesterségek Ünnepén 2024. augusztus 20-án, Budapesten a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet standjánál különleges technikával díszített húsvéti tojásokra lettem figyelmes. Mirosława Grochocka papírkivágó népművész színes papírokból precízen kivágott formákat ragasztott fel tojáshéjra. Ország Anna tolmácsolásának segítségével hamarosan egy tartalmas beszélgetésbe kezdtünk.

ŁOWICZ ÉS A PAPÍRKIVÁGÁS HAGYOMÁNYA
A Łowicz régió területén található Lenartów településről érkezett népművészt a közép-lengyelországi húsvéti hagyományokról kérdeztem. Lenartów falu pont a Łódźi és a Mazóviai vajdaságok határán fekszik. Mirosława asszony anyáról lányára szálló hagyományként tanulta a papírkivágást és a húsvéti tojásdíszítést, már a nagymamája is jól ismert tojásdíszítő asszony volt a régióban. Emlékszik rá, hogy már hetven évvel ezelőtt, hat éves korában figyelte, ahogy az édesanyja készítette a papírkivágással díszített tojásokat, a petróleumlámpa fényénél. Volt saját tojás, csak egy kis tehetség kellett és némi színes papír, hogy műalkotások szülessenek. A Varsói Állami Néprajzi Múzeum gyűjteményében is megtalálhatóak az ő és édesanyja papírdíszes tojásai, papírkivágott lakásdíszei. Mirosława asszony rendszeresen jár hazai és külföldi népművészeti rendezvényekre, fesztiválokra mesterségbemutatót tartani. Különösen büszke a híres Mazowsze Állami Népi Együttes meghívásaira, akiknek a vásárain rendszeresen árul.

Milyen technikákkal díszítenek húsvéti tojást Lengyelországban?
A viasszal írott és karcolt tojások mellett a legkülönlegesebb technika a különböző formák felragasztása a tojásra. De csak a közép-lengyelországi régióban van hagyománya annak, hogy színes papírból kivágott díszeket kerülnek a tojásokra. Nálunk a főtt tojásokat egyszerűen csak egy színnel, növényi festékekkel megfestették, nem mintázták. A festőlevekhez például sóska vagy cékla főzetét használták. Ezeket megették, míg a kifújt papírrátétes tojások dekorációs célt szolgáltak.
Csak húsvétra készültek a papírrátétes tojások?
Elsősorban húsvétra készültek ezek a tojások, de a kancsó formájúakat kifejezetten karácsonyra készítették és a karácsonyfára akasztották. Akár tíz kancsócska is lehetett egy karácsonyfán a szalmából és krepp papírból készült füzérek mellett. A kakas a legjellemzőbb motívum a papírkivágással díszített rátétes tojásokon. Jelentése: A kakas a ház ura.
Van sajátos megnevezése ennek a technikának?
A technika neve a „wycinać”, azaz a kivágni szóból ered, a wycinanka főnév pedig papírkivágott díszt, képet jelent. A papírrátétes húsvéti tojás neve: oklejanka azaz körberagasztott dísz jelentéssel bír. A karácsonyi kancsó formájú tojás neve: dzban, dzbanuszek tehát kancsó, kancsócska. Míg a viaszolt technikával készített húsvéti tojás neve általánosan: pisanka, jelentése írott tojás.
Minden asszony és lány tud ilyen papírrátétes tojásokat készíteni?
Nem tudta mindenki megtanulni ezt a technikát, csak az ügyesebbek. Édesanyámhoz és nagyanyámhoz is sokan eljöttek, hogy megtanulják tőlük ezt a technikát.
Milyen ragasztót használnak a papírhoz?
Csiriz a ragasztóanyag, ami víz és liszt főzött keverékéből készül. Régen rozslisztet használtak, de ma búzalisztből is készítik. Fontos, hogy rosszabb minőségű, ragadós liszt legyen, amiből a pierogit is csinálják. Ettől jól összeragad a tészta is és a papír is.
Lengyelországban is ismert a locsolkodás?
A húsvét hétfő lengyelül śmigus-dyngus vagy lany poniedziałek, azaz a locsolkodás napja. Vederrel vagy bármilyen edénnyel locsoltak a fiúk, s minél szebb volt a lány, annál inkább jártak hozzá locsolni. Minél inkább ellenkezett a lány, annál több vizet kapott. Volt, hogy még az itató vályúban is megfürdették! Más régiókban a lányok lábát megvesszőzték húsvéthétfőn.
A locsolásért tojás jár?
A lányok nem hímestojással viszonozták a locsolást, hanem igyekeztek ők is vízzel visszalocsolni a fiúkat. Húsvéthétfőn a tűzoltók is jártak házról házra és egyházi énekeket énekeltek a locsolás mellett, ők ezért cserébe egy kosárnyi nyers tojást kaptak díszítetlenül. Ez egy adománygyűjtő szokás, az egész éves szolgálatkészségükért kapták a tűzoltók. Ma már pénzt kapnak tojás helyett. A papírdíszes tojásokat azonban húsvétra ajándékozták az asszonyok a családtagoknak, keresztgyerekeknek.
A papírkivágás díszítő technikáját még más tárgyakon is alkalmazták?
A tisztaszobában a keresztgerendák alá papírkivágott díszeket, és a szentképek mellé tettek keskeny csíkokat (tasiemki). Ezek lehettek négyzetes (kodry) vagy kerek alakúak (gwiozdy). Nagyanyám készített függönyt is az ablakba papírból, kivágott technikával. Ezt nevezhetnénk papírazsúrozásnak, papírcsipkének is. Lengyel neve: zazdrostki. Ezt használták a konyhában vitrázs függönyként vagy polccsíkként kredencet díszített. A lengyel szótő jelentése irigység. Az egyik szomszédasszony a másikat ezen a papírfüggönyön keresztül leste. A függöny fehér vékony papírból készült.
Egész évben díszítették a lakásbelsőt ezek a papírkivágott formák?
Főleg a téli időszakban volt jelentősége ezeknek, hiszen ekkor volt a fűtési időszak, ami koszolta, kormozta belül a házát, ezért sem textileket használtak, hanem papírdíszeket. Minden tavasszal újra meszelték az egész házat, ekkor kidobták a régi, kormos papírdíszeket és minden évben újakat készítettek helyette, lehetőleg még szebbeket, mint korábban voltak. Húsvétra már felkerültek az új díszek a kimeszelt házba. Ezeket egész télen készítették az asszonyok, mivel ekkor volt rá idejük.
S még egy érdekesség: a menyasszony, ha szegényebb családból származott, akkor a hajában lévő, a koszorúról lelógó hímzett textil szalagot is ilyen kivágott papírdísszel helyettesítették.
Mirosława asszony nem használ sablont, csak szabadkézzel előrajzolja a papíron a motívumokat és a vágással pontosítja, ezért olyan színespapírt használ, aminek csak az egyik oldala színes, fényes, s minden munkája egyedi. A népművészeti pályázatokon a zsűritől rendszerint olyan visszajelzéseket kap, hogy túl pontosak, precízek, aprólékosak a munkái, azaz kiemelkednek magas minőségükkel a régi paraszti társadalom átlagos kézműves pípírkivágásai és papírrátétes tojásai közül.

Isten éltesse még sokáig Mirosława asszonyt és az általa képviselt helyi lengyel hagyományokat!
(az interjút korrektúrázta Laurinyecz Hanga és Ország Anna)