AHOL A VILÁG LEGMAGASABB FAÉPÍTMÉNYE NYÚLIK AZ ÉG FELÉ: GLIWICE

A Sziléziai vajdaságban található és a világtörténelem lapjaira is felkerülő Gliwice elegáns belvárosával, világrekorder adóállomásával, kiemelkedő ipari örökségével, kellemes pálmaházával és megannyi rejtett apróságával rabolja el az odalátogatók szívét. Ennek ellenére idehaza kevésbé ismert és éppen ezért Sziléziában járva sokan ki is hagyják az úticéljaik közül. Nagy hiba, melyet elkerülendő álljon itt egy rövid összefoglaló, hogy mit és miért érdemes megnézni Gliwicében.

A „Sziléziai Eiffel-torony”

Gliwice legfőbb nevezetessége 1934-1935 között épült rádióállomásának adótornya, amely a maga 112 méteres magasságával a világ legmagasabb faépítménye cím büszke birtokosa. Mégsem emiatt vált elsősorban világhírűvé, hanem azért, mert 1939. augusztus 31-én alatta került sor a hírhedt gliwicei (németül: gleiwitzi) incidensre, amely során a németek egy hamis zászlós művelet keretében megtámadták és elfoglalták a saját kezükön lévő építményt, majd a támadást a lengyelekre fogták, ezzel próbálván meg igazolni Lengyelország lerohanását. Erre a szomorú eseményre ma egy emléktábla hívja fel az oda látogatók figyelmét, a rádióállomás épületében pedig egy – sajnos csak péntektől vasárnapig nyitva tartó – múzeum regél az állomás műszaki történetéről.

A belváros hatalmas és elegáns bérházai között

A vasútállomástól a főtérig vezető Zwycięstwa utcán haladva csodálhatjuk meg Gliwice javarészt klasszicista és neo bérházainak legjavát. A Dolnych Wałów utcánál érdemes azonban egy kitérőt beiktatnunk a régi posta részben zöld kerámiás téglákkal bevont, gyönyörű neogótikus épületének és a vele szemben álló AMOK mozi brutalista stílusú homlokzatának megtekintése végett.

A főtér középpontjában leljük a korábban látott épületekhez képest eltörpülő, de magasra nyúló tornyával a figyelmünket mégis könnyedén magára vonó városházát, amellyel szemben a Wedel csokiház forrócsoki kínálata csalogat minket magához (a martinis forrócsokijukat ki ne hagyjuk, ha már nem vezetünk aznap kocsit).

Négy felekezet templomai

A főtértől nem messze emelkedik Felső-Szilézia talán legmonumentálisabb hatású gótikus csarnoktemploma, a Mindenszentek római katolikus plébániatemplom, amely jól szimbolizálja a középkori Gliwice hatalmát és gazdagságát.

A város legkülönlegesebb egyházi építménye mégsem ez a monstrum, hanem az Óvároson kívül szerényen megbúvó, a 13. században román stílusban épült, majd később részben gótikus stílusban átalakított, erődített „Régi” Szent Bertalan-templom, amelyet valószínűleg a templomos lovagok emeltettek és igencsak hasonlít is más, angliai templomos építményekre. Fő egyediségét az adja, hogy Gliwice többi középkori és újkori épületével ellentétben nem téglából, hanem javarészt kőből építették fel.

A templomocska gyülekezete a 19. században jelentősen megnőtt, így szükségessé vált az épület kibővítése, de a régi templomukra büszke polgárok nem akarván tönkretenni annak gyönyörű és ősi architektúráját, inkább felhúztak a közelében egy új Szent Bertalan-templomot, amely még az óvárosi Mindenszenteknél is nagyobbra sikeredett.

A város római katolikus templomai közül még a fából épült Mária Mennybemenetele templomot, valamint a neogótikus Szent Péter és Pál katedrálist érdemes felkeresni. Előbbi Gliwice nyugati felében, utóbbi a főtértől nem messze található.

Gliwicében ezenkívül akad még egy 20. század elején épült evangélikus, illetve egy 19. század végén emelt részben favázas szerkezetű metodista templom is. Volt egykor a városnak egy szép nagy zsinagógája is, amely azonban sajnos nem élte túl a történelem viharait, helyén ma egy emléktábla áll.

Hercegi lakóhelyből fegyvertár

A város külön érdekessége kicsinyke vára, amelyet az egykori – és mára csak töredékekben fennmaradt –  városfal egy részének átépítésével alakítottak ki a 15. században a gliwicei hercegek számára, ugyanis Gliwice egykor egy hercegség központja volt. A később városi fegyvertárrá átalakított váracska falai között jelenleg egy remek kis múzeum van berendezve, ahol Gliwice múltjának számos emlékén túlmenően többek között egy mamutcsontot és egy Báthory Istvánt ábrázoló katonai zászlót is megcsodálhatunk. Báthoryval azonban nemcsak az erősség falain belül, hanem azon kívül is találkozhatunk, ugyanis közvetlenül a vár előtt áll 2,5 méter magas szobra.

És ez még nem minden…

Gliwicében található a Sziléziai vajdaság legnagyobb és leglátványosabb pálmaháza, amely nemcsak növényfajokban rendkívül gazdag, hanem egyben a modern építészet egyik kiemelkedő alkotása is és mivel mintájául a garden grovi „Kristálykatedrális” szolgált, ezért akár „Sziléziai Kristálykatedrálisnak” is lehet nevezni.

A város ipari öröksége között ugyancsak sok látnivaló akad. Etéren a számos egykori és részben ma is működő 19-20. századi, többnyire téglából épült üzem mellett a Willa Caro falai között berendezett és a sziléziai iparmágnások 19. század végi – 20. század eleji életébe betekintést engedő múzeumot érdemes az utazási tervükbe felvenni.

Végül, de nem utolsó sorban a Sziléziai Egyetem gliwicei részlegének főépületét sem érdemes kihagyni, amely nemcsak egy gyönyörű téglaépítmény, hanem egyben kitartó őre is a város német múltjának, hiszen tornyán még mindig ott virít nagy betűkkel egy több mint száz éves német felirat: Maschinenbau- und Hütten-Schule (vagyis Gépészeti és kohászati iskola).