AZ ÓRIÁS-HEGYSÉG LEGMAGASABB CSÚCSA

A Szudéták (lengyelül és csehül Sudety, németül Sudeten) Közép-Európa északi részén, Dél-Lengyelországban, Északkelet-Csehországban és kis részben Kelet-Németországban húzódó hegységrendszer, amely északról és északkeletről ív alakban öleli körül a Cseh medencét. A hegység három fő részre osztható, legismertebb része a Keleti-Szudétákban található Óriás-hegység.

Lengyelország egyik legérdekesebb hegysége alig emlékeztet a közeli magashegységekre, a Szudéták hegyei ugyanis nem olyan magasak, más formájúak, ráadásul sokkal korábban keletkeztek, mint az Alpok vagy a Tátra. A Szudéták a Variszkuszi hegységképződés során, kb. 380-280 millió évvel ezelőtt keletkezett. 200 millió éven át az erózió pusztította, majd az a hegyalkotó folyamat, melynek során pl. a Tátra is keletkezett, szétmorzsolta és kiemelte a Szudéták földtörténeti óidőből származó szikláit, kialakítva a jellegzetes – széles, lapos hegytetőkkel fedett – meredek hegyoldalakat. 

Óriás-hegység

A Szudéták legmagasabb hegysége, az Óriás-hegység (lengyelül Karkonosze, csehül Krkonoše, németül Riesengebirge) Csehország északi és Lengyelország délnyugati részén helyezkedik. Főgerince gyakorlatilag a két ország határát képezi. A hegységet leginkább a földtörténeti óidőből (paleozoikum) származó kőzetek – gránit, gneisz és pala – alkotják. Éghajlatát a gyors időjárás-változás jellemzi, a főgerinc közelében évente átlagosan 1200-1600 mm csapadék hullik, ennek jelentős hányada télen, hó formájában érkezik. A hegylánc főgerince Európa legszelesebb területei közé tartozik, a Balti-tenger irányából érkező szeleket az ország közepéig semmi sem fékezi, ennek következtében gyakoriak az északról érkező heves orkánszerű viharok.

Az Európa legszebb hegyvonulatai közé tartozó hegység nagyobb része (72 %) cseh területen található, lengyelországi területe 185 km2 . A hegység magasabban fekvő részei a jól kiépített és kitűnően jelzett, több mint 700 km hosszú turistaútjainak köszönhetően kiváló terepet biztosít a bakancsos turisták számára. A hegység nagy része mindkét oldalon nemzeti parki védettséget élvez.

Az Óriás-hegység a csehek legendáriuma szerint a hegyek mesebeli szelleméről (Krkonoš) kaphatta a nevét, aki egyes vélekedések szerint a hegyek jó szelleme, aki megsegíti a bajba jutottakat, mások szerint viszont rossz szellem, aki bajba sodorja a hegyek vándorait. Bármelyik igaz, akik már találkoztak vele, abban megegyeznek, hogy főleg hajnalban vagy naplemente idején látták óriási, emberfeletti alakját. A szellem első írásos említése 1110-ből maradt fenn.

A csúcson található merteorológiai obszervatórium minden évszakban futurisztikus látványt nyújt...

Śnieżka (csehül Sněžka, 1603 m)

Az Óriás-hegység (és egyben Csehország) legmagasabb csúcsa a Śnieżka, amely a két ország határán emelkedik. A lengyel hegyek koronájához tartozik, sok más csúccsal ellentétben azonban – a Karpaczból közlekedő ülőszékes felvonónak köszönhetően – nem túl nehéz megmászni, ennek köszönhetően a kisgyermekes családok mellett idősek és fogyatékkel élők is rendszeresen látogatják.

A Szudéták legmagasabb csúcsára több útvonal vezet, mindkét oldalról túrázva, illetve felvonóval is feljuthatunk. Délről a kabinos felvonó egyszeri átszállással közvetlenül a csúcsig, míg a lengyel oldalról a négyszemélyes ülőszékes felvonó Karpaczból a Kopa nevű felső állomásig közlekedik, innen nem túl nehéz gyaloglással érhető el a csúcs.

A csúcs már messziről jól felismerhető a csúcsplató lengyel oldalán álló repülő csészealj formájú meteorológiai obszervatórium épületéről, ami 1966-1974-ben között épült. A csúcsplató közepén áll a Szent Lőrinc kápolna, míg a déli, cseh oldalon konténerbüfé várja a turistákat.

Karpaczból ülőszékes felvonóval a Śnieżkára

A csúcsra vezető legnépszerűbb útvonalak az Óriás-hegység népszerű turistaközpontjából, Karpaczból (824 m) indulnak. A település felső részén található a Kopára közlekedő négyszemélyes ülőszékes felvonó alsó állomása. A felső állomástól a fekete jelzésen indulva kényelmes sétával fél óra elteltével érkezünk meg a Sziléziai ház (Dom Śląski, 1400 m) nevű turistaszállóhoz. A turistaház közelében ketté válik a turistaút, az elágazástól jobbra egy rövid, de meredekebb, balra pedig egy kicsit hosszabb, de kevésbé fárasztó út vezet a csúcsra. A kellemesebb tempót kedvelők a hosszabb, de kevésbé fárasztó kék jelzésű nyári úton kb. 45 perc alatt juthatnak fel a csúcsra. A felkészültebb turisták a rövidebb, de meredekebb, egyirányú piros jelzésen kb. 30 perc alatt érhetik el a csúcsot. Ezen az ösvényen látható az 1975-ben, egy mentőakció során életét vesztett két hegyimentő emléktáblája.

Gyalogtúra Karpaczból a Śnieżkára

Karpaczból a piros jelzésen gyalog is feljuthatunk a csúcsra, a legrövidebb útvonal az egykori gleccser által kivájt Lomnici-völgyben (Dolina Łomniczka) vezet. A völgy alsó részén elhaladunk a 20. század elején épült Lomnici menedékház (Schronisko PTTK „Nad Łomniczką”, 1002 m) mellett, ami szálláslehetőség híján nem tekinthető klasszikus menedékháznak.

A völgy felső részén, a Śnieżką északnyugati lejtői alatt található a hegység legmélyebb gleccserkatlana, a Lomnici-katlan (Kociol Łomniczki), a sziklafalak magassága helyenként eléri a 100 m-t. A katlan nyugati odalán található Lomnici-vízesés (Kaskady Łomniczki) a hegység lengyel részének leghosszabb (kb. 300 m) kaszkádlépcsője.

A katlan felső részén az Óriás-hegység áldozatai emlékére kialakított emlékhely mellett vezet az út. A sziklákon álló, „A hegyek áldozatainak” feliratú keresztet 1985-ben állították, ekkor helyezték el a sziklafalon az első, a „A hegyekben élt – A hegyekben maradt” feliratú emléktáblát. A sziklákon jelenleg kb. 30 emléktábla látható.

Teherhordó rekord az Óriás-hegységben

A Śnieżkához kötőik egy érdekes rekord, a Magas-Tátrában is dolgozó cseh teherhordó, Zdeněk Pácha ugyanis 2019. augusztus 11-én 211 kg-os rakományt vitt fel a Sziléziai háztól a kék jelzésű úton (1888 méter távon 208 méter szintkülönbség) a csúcsra. Azért pont 211 kg, mert a Tátrában jelenleg ennyi az ott több menedékháznál is dolgozó teherhordók rekordja. Zdeněk 3 óra 27 perc alatt tette meg az utat, melynek során 97 alkalommal tartott rövid pihenőt.