KRAKKÓI LEGENDÁK - TÖRTÉNETEK HEDVIG KIRÁLYNŐRŐL

Nagy Lajos Lengyelország és Magyarország uralkodója is volt. Államait a lányai örökölték: a magyar királyság Máriának, a lengyel Hedvignek jutott. Anjou Hedvignek a magyarok aránylag kevés figyelmet szentelnek, a lengyelek viszont annál többet! Hiszen neki köszönhették, hogy országuk Európa egyik legnagyobb államává nőtte ki magát. Sőt, a krakkói egyetem újjáalapítása is az ő érdeme volt.

Bemelegítésképpen lássunk róla néhány nagyon is világias történetet, melyeket Jan Długosz krónikás öntött pergamenre.

Florian Cynk: Hedvig és Vilmos utolsó találkozása a krakkói ferences templom ebédlőjében, 1869.

HEDVIG ÉS VILMOS

Hedvig mindössze négyéves volt, amikor egy igazi házassági ceremónia keretében eljegyezték a nyolcéves Habsburg Vilmos herceggel. A krakkói trónt tízévesen foglalta el. A lengyel urak egy idő után a litván nagyfejedelmet, Jagellót szemelték ki Hedvig férjének. Így az ekkor még hatalmas Litvániát is Lengyelországhoz csatolhatták, és könnyebben felvehették a harcot a német kereszteslovagokkal.

Hedvig viszont ekkorra már nagyon beleringatta magát abba az elképzelésbe, hogy Vilmos felesége lesz. Hamarosan az osztrák herceg is megjelent Krakkóban, hogy követelje a jussát. Egy idő után a lengyel urak kitiltották a királyi várból. Ezért a ferences kolostor ebédlőjében találkozgatott Hedviggel, ahol táncmulatságokat rendeztek nekik, „de csak szerényen és a legnagyobb illendőséggel”, fűzte hozzá a krónikás, hogy egyértelművé tegye a helyzetet. Vilmos azonban élni kívánt férji jogaival, és megpróbált bejutni a királynő hálótermébe, ám az urak szégyenszemre kidobták a várból. Hedvig elkeseredésében utánarohant, de a vár kapuját zárva találta. Ekkor fejszét kért, és saját kezével igyekezett szétrombolni a kapuszárnyat. Végül rávették, hogy hagyjon fel próbálkozásával. Vilmos pedig titokban elhagyta Krakkót, nehogy „véletlenül” átsegítsék a másvilágra.

LESSÜK MEG A FÉRJJELÖLTET

Voltak Vilmos-párti urak is, akik telebeszélték Hedvig fejét, hogy Jagelló nemcsak pogány, hanem tulajdonképpen nem is ember. Az okos királynő megkérte bizalmas emberét, Zawisza lovagot, hogy találkozzon a nagyfejedelemmel, és próbálja megtudni, hogy tényleg ember-e. Jagelló elértette a lovag szándékát, és behívta a fürdőbe. A középkorban ugyanis bevett dolog volt, hogy többen is mosakodtak egy fürdőházban. Zawisza meggyőződhetett arról, hogy Jagelló nemcsak ember, hanem szép, arányos férfiember, és mindene megvan, ami egy sikeres házassághoz szükséges. Sietett is vissza a királynőhöz, hogy megossza vele a hírt.

AZ UGATÓ LOVAG

Hedvig és Jagelló már házasok voltak, amikor Gniewosz lovagnak, a kamarásnak sikerült egymás ellen ugrasztania őket. Ő találta ki a pletykát, hogy Jagelló távollétében a királynő fűvel-fával…

Szerencsére akadt néhány bölcsebb úr, aki vállalkozott a házastársak közötti mediációra. Segítségük nyomán kiderült, ki hangolta egymás ellen a királyi párt. Össze is ült Gniewosz ügyében a bíróság, de a tárgyaláson már látszott, hogy a kamarás megbánta tettét. Ezért a büntetése enyhe volt, de annál megszégyenítőbb. Az ítélet értelmében Gniewosz a királynő jelenlétében vonta vissza vádjait, majd bemászott a pad alá, és ugatott, mint a kutya.

Hedvignek azonban egészen más arca is lehetett. Hiszen hozzájárult az utolsó európai pogány nép megkereszteléséhez. Sokat adományozott az Egyháznak, és maga is igen vallásos volt. II. János Pál pápa ezért boldoggá, majd szentté avatta. Krakkóban több legenda született róla, ezek közül lássunk most kettőt.

„TÉG,Y, AMIT LÁTSZ”

A krakkói székesegyházban, a szentély mögött balra hatalmas, fekete feszület függ. Alatta egy ereklyetartóban pihennek Szent Hedvig földi maradványai. A hagyomány szerint a királynő ennél a szobornál imádkozott. Ide menekült akkor is, amikor döntenie kellett a férjjelöltjei ügyében, és nem tudta, mitévő legyen. A legenda szerint Krisztus lehajolt hozzá a keresztről, majd így szólt: „Tégy, amit látsz!” És Hedvig látta, hogy ott a litván nép, amelynek a hit világosságára van szüksége. Az isteni sugallat hatására ezért választotta Jagellót.

Hedvig királynő lábnyoma a krakkói karmelita templom falán

HEDVIG KIRÁLYNŐ LÁBNYOMA

Krakkó óvárosától rövid séta vezet a karmelita templomhoz, amely a Karmelicka és a Garbarska utca sarkán áll. A Garbarska felőli oldalon kis rács véd egy mélyedést az épület falán: a hagyomány szerint ez Hedvig királynő lábnyoma. Réges-régen ugyanis az uralkodónő kíséretével együtt megállt az épülő templom mellett. Hedvig észrevette, hogy az egyik munkás nagyon szomorú. Kiderült, hogy beteg a felesége, és nincs miből fizetnie az orvost. A királynő egy kőnek támasztotta a lábát, levette cipője aranycsatját, és a kőműves kezébe nyomta. Amikor elment, a munkások észrevették, hogy a kövön csodás módon kirajzolódott Hedvig lábának a lenyomata! Be is építették a templom falába, hogy az utókor is emlékezzen a királynő figyelmességére.