KRAKKÓI KIRÁLYI KINCSEK - A WAWEL KIRÁLYI KINCSTÁRA
- Petneki Noémi
- 11 hours ago
- 3 min read
Lengyelországban nem maradt fenn „a” királyi korona. Az ország felosztása után, 1795-ben a poroszok elrabolták és beolvasztották a jogarral és az országalmával együtt. Krakkó, az egykori székváros azonban ma is sok gyönyörű királyi kincset őriz. Érdemes megtekintenünk őket, már csak azért is, mert jó részüknek a magyar történelemhez is köze van.
A törökverő aranypalástja
Ismerkedésünket kezdjük a krakkói királyi vár, a Wawel egyik kiállításával, amely a Királyi Kincstár nevet viseli. Az elején a legrégebbi lengyel zászlókat látjuk, majd káprázatos, drágaköves török lószerszámok mellett haladunk el. Sobieski János, 1683-ban Bécs mellett visszafordulásra kényszerítette a török seregeket, majd Párkánynál is összecsapott velük. Hadizsákmánya ma a Wawelben (a Királyi Kincstárban és a Vár II. elnevezésű kiállításon), valamint a krakkói Czartoryski Múzeumban található. Sobieski volt egyébként az egész európai törökellenes összefogás kezdeményezője is, amiért XIV. Lajos a magas presztízsű francia Szentlélek-rend jelvényeit adományozta neki egy aranyhímzésű palásttal együtt. A sok arany- és ezüstszál megtette a magáét – a palást tömege 17 kg!
A pápától Sobieski aranyozott kardot és gyönggyel kivarrott, megszentelt bíborkalapot kapott.
Királyi lakoma
A Kincstárban más lengyel uralkodókkal kapcsolatos tárgyakat is láthatunk. Megmosolyogtató Zsigmond Ágost apró koronázási papucsa. Az utolsó Jagelló csupán tízéves volt, amikor belebújt. Ő volt egyébként az egyetlen királyfi, akit még az apja életében koronáztak társuralkodóvá.
Az uralkodói képmások között egy ismerőst is látunk: Báthory István erdélyi fejedelmet és lengyel királyt.
Díszes portálokon áthaladva csodálhatjuk meg az ékszereket és más értékes remekeket. Nagy elismerést érdemel a kiállítás berendezése, amely minimalisztikus (hogy a ragyogó tárgyak jól érvényesüljenek), mégis megmozgatja az ember fantáziáját. A sok aranyozott serleget meg tálat például egy hosszú asztalon helyezték el, így azt a benyomást keltik, mintha királyi lakoma lenne készülőben.
Mitikus kard
Az egyetlen fennmaradt lengyel koronázási jelvény a kard. Az emberiség kultúrtörténete csak úgy hemzseg a különböző mitikus fegyverektől, és ez alól Lengyelország sem kivétel. A legenda szerint Vitéz Boleszláv király egy angyaltól kapta a koronázási kardot. Később, Kijev ostroma során ezzel a fegyverrel vágott rá a híres aranykapura, amitől a kard pengéje kicsorbult. Innen ered a neve is (minden legendás kardnak van neve): Szczerbiec, vagyis Csorba.
A legendának két szépséghibája van. Az egyik: Vitéz Boleszláv idejében, vagyis ezer évvel ezelőtt még nem épült meg a kijevi aranykapu. A másik: az üvegtárlóba helyezett kardon semmiféle csorbát nem látunk. Ez ugyanis már egy másik koronázási kard, amelyet „csak” hatszáz éve ismer a lengyel történelem. De a neve ugyanúgy Szczerbiec, mint a mitikus előzőé.
Hedvig és Jagelló terme
A koronázókard a palota fennmaradt gótikus részében található. A helyiség, ahol ma megcsodálhatjuk, a Hedvig és Jagelló terme nevet viseli. Anjou Szent Hedvig, Nagy Lajos lánya valóban használta ezt a termet – fennmaradt ugyanis a monogramja a falon. Ezt a monogramot ma már nem találjuk itt. Eredeti viszont az ablakmélyedés, ahol természetes fényben lehetett üldögélni. Hedvig, a lengyel trón magyar örököse minden bizonnyal itt olvasott vagy társalgott.
Csodakamra
A kiállítást apró, sejtelmesen megvilágított terem zárja, amely a Csodakamra nevet kapta. A kora újkorban jött divatba, hogy az uralkodók és a főurak meghökkentő vagy egzotikus természeti kincseket és különleges szerkezeteket gyűjtöttek; ezeket a gyűjteményeket nevezzük csodakamrának. A waweli terem méltán rászolgál a nevére: ha valaki szereti a különleges anyagból készült vagy bizarr mütyüröket és régiségeket, nem fog csalódni!
Nem véletlen, hogy a Csodakamra épp ide került. A helyiség egy toronyban van, amelyet III. Zsigmond épített bő négyszáz éve. Ez az uralkodó szeretett szép tárgyakat alkotni szabad idejében – persze drága és különleges anyagokból, mert ezek illenek egy koronás főhöz.
Sőt, nagyon izgatták a természet rejtélyei, így az alkímia is. Ebben kortársához, Habsburg Rudolf császárhoz és magyar királyhoz hasonlított, aki a prágai várban vette körül magát tudósokkal és műtárgyakkal.
Lengyel Királyi Kincstár – belépők: felnőtt 47, diák 35 PLN. A belépők mindig aznapra vásárolhatók meg a linken vagy a helyszínen, a látogatóközpontban. A jegy vonalkódjával ingyen léphetünk be a palotaudvaron és a látogatóközpontban működő mosdókba. Április végétől szeptember végéig a jeggyel a Királyi Kertek is ingyenesen látogathatók.
Figyelem: a Kincstár 2026. október elsejétől az év végéig hétfőnként ingyenesen látogatható. Az utolsó belépés 15:10-kor van, de érdemes reggelre időzíteni a látogatást, hogy ne fogyjanak el a jegyek.
Több fegyvert szeretnél látni? Látogass el a Kincstár melletti Fegyvertárba! Itt találod azt az ötszáz éves gyerekpáncélt is, amelyet korábban a Magyar Nemzeti Múzeum őrzött. Zsigmond Ágostnak készült, de valójában soha nem jutott el hozzá. A Fegyvertár 2026. június 30-áig hétfőnként ingyenesen látogatható a fenti feltételekkel.
Kíváncsi vagy a vár legfontosabb műkincseire?
Angol vezetéssel 110 percben tekintheted meg őket.
A saját tempódban szeretnél végighaladni az összes kiállításon?
Öt órád van rá! Az első esetben válaszd a Wawel Castle intézményt, majd a Wawel: The Most Precious vezetést, a másodikban a Wawel for Enthusiasts opciót itt.
Több kiállítás között vagy látogatás után a vár előtti kávézóban vagy a látogatóközpontban működő olasz étteremben kaphatsz erőre. A Wawel-domb térképét itt találod.
