A Krakkó mellett található Wieliczkát, azon belül a sóbányát évente több millió turista látogatja, mégis sokan keveset tudnak a bányáról, pedig sok az érdekesség... mi most összeszedtünk párat, ami érdemes tudni erről a csodálatos helyről!

A VILÁG EGYIK LEGRÉGEBBI SÓBÁNYÁJA

A wieliczkai a világ egyik legrégebbi sóbányája, amelynek története a 13. századra nyúlik vissza. Több mint 700 éven át működött, egészen 2007-es bezárásáig, és ezen időszak alatt több mint 200 millió tonna sót termeltek ki! 1978 óta az UNESCO világörökség részeként tartják nyilván.

TÖBBSZÁZ KILOMÉTERNYI ALAGÚT ÉS TÖBBEZER KAMRA

A bánya 9 szintjén (a legmélyebb pont körülbelül 327 méteres mélységben található) kb 2500 kamra lett kialakítva, és összesen 240-300 km-nyi járat és alagút található (mivel a különböző részeket különbözőképpen számolják, ezért nincs pontos adat), ami nagyjából annyi, mintha oda-vissza megjárnád a Balaton-Budapest utat... Viszont ennek csak kb. 2%-át járhatják be a turisták!

KÉZZEL FARAGOTT SZOBROK ÉS KÁPOLNÁK

Az egyik fő látványosság a sóból kézi munkával faragott szobrok és kápolnák. Előbbiek között találunk szenteket, Jézus életének jeleneteit, egyéb vallási jeleneteket, történelmi és híres személyeket, bányászéletet bemutató jeleneteket is - de még törpéket is ábrázoló szobrok vannak. Mindközül talán a legismertebb és legérdekesebb az "Utolsó vacsora" dombormű rendkívül részletgazdag kialakítása miatt, valamint a Szent Kinga-kápolna, amely teljes egészében sóból készült: a padló, a falak, az oltár és még a csillárok is!

KÜLÖNLEGES TÚRAOPCIÓ

A klasszikus túraútvonal mellett létezik egy olyan lehetőség is, mely során a látogató testközelből ismerheti meg a bányászok földalatti munkáját: a túrához bányászként öltöztetnek fel (overál, sisak, lámpa, életmentő felszerelés), majd a bánya legrégebbi tárnáiban haladva kipróbálhatjuk többek között a dúc-fűrészelést, a sótörést, de még egy robbantást is átélhetünk... Ez a Miner’s Route.

SZENT KINGA GYŰRŰJE

A bányához fűződő sok legenda és hiedelem közül az egyik legfontosabb Szent Kingához köthető. Amikor IV. Béla magyar király lányát feleségül adták a lengyel fejedelemhez, leendő férjének hozományként nem arany vagy drágakő volt a kérése, hanem só - akkoriban rendkívül értékes volt. Kinga elment a máramarosi sóbányába, ahol a jegygyűrűjét egy sóaknába dobta, majd amikor megérkezett Lengyelországba, megkérte az embereket, hogy kezdjenek el só után ásni. Amikor a bányában az első sótömböt kiemelték, abban megtalálták Kinga gyűrűjét, ezzel elhozva a gazdagságot Lengyelországnak.

LOVAK A BÁNYÁBAN

Talán sokan nem is gondolnák, de a bánya múltjának fontos részét a lovak töltik be. Nagyjából a 15. században jelentek meg a lovak - főként a só szállításában és az emelőgépek működtetésében használták őket. Sok állat egész életét lent töltötte, és soha nem jutott vissza a felszínre. Külön istálló volt kialakítva számukra, és a bányászok maguk gondoskodtak róluk. A 19. századtól a gőzzel hajtott gépek fokozatosan kiszorították a lovakat, de még így is 2002-ben, a közel 500 évnyi időszak lezárásaként ment "nyugdíjba" az utolsó bányában dolgozó ló!

ELZÁRT KRISTÁLYBARLANGOK

A bánya legértékesebb és legvédettebb területei közé tartoznak az úgynevezett kristálybarlangok, ahol hatalmas, tiszta sókristályok nőnek. Ezek nem mesterséges bányajáratok, hanem természetes üregek, melyek falát és mennyezetét nagy, átlátszó sókristályok borítják. A kristályréteg helyenként több tíz centiméter vastag, de van, ahol méteres „kristályfészkek” is kialakultak. Mivel már kis hőmérséklet- vagy páratartalom-változás is oldódást vagy átkristályosodást okozhat, ezek az üregek védelem alatt állnak és nem látogathatók, csak kutatók számára!

TAVAK A FÖLD ALATT

A bánya egyik legkülönlegesebb része a földalatti sós tavak, amelyek egyszerre természetes és bányászati eredetű képződmények. A víz sókoncentrációja olyan magas, hogy lebegni lehetne rajta! Vezetett túra keretében egyes helyeken csónakázhatunk - körülbelül 5-10 perces program.