TUTAJOZÁS A DUNAJEC-ÁTTÖRÉSBEN

Szalay József és Szczawnica

Zakopane és környéke turisztikai látnivalói között kiemelt helyet foglal el a Dunajec folyón történő tutajozás. A 274 km hosszú Dunajecen már a 19. század elején is tutajoztak, szervezett formában azonban Szalay József (lengyelül Józef Szalaj, 1802-1876) idején jött divatba, aki magyar származású lengyel hazafiként, Szczawnica alapítójaként és birtokosaként nagy szolgálatokat tett a Pieninek-hegységben a turizmus fejlődéséért. A gyógyfürdő népszerűsítése céljából útikönyvet és saját rajzaiból készített képes albumot adott ki, tevékenysége nyomán a kis gorál falu az arisztokrácia és a művészvilág körében ismert és népszerű fürdőhellyé változott. Szalay József szervezte az első tutajozásokat a Dunajecen, mellszobra ma a nyaralóhely Felső parkjában látható. A Dunajec – Galícia és a Szepesség természetes határaként – évszázadokon át Szent István országának egyik legbékésebb határszakasza volt.

Napjainkban a folyó lengyel és szlovák oldalán is tutajba ülhetünk, ha azonban magára a Dunajec-áttörésre összpontosítunk, akkor a történelmi országunk messze földön híres Vörös Kolostorával (Červený Kláštor) szemben lévő Sromowce Niżne településen ülhetünk be a lengyel tutajokba. A kolostort a 16. században kezdték építeni, 1320-1567 között karthauzi, majd 1711-1782 között kamalduli szerzetesek éltek benne, a két időszak között világi tulajdonban volt, 1782-től pedig egyházi, majd állami tulajdon. A kolostor mellett ömlik a Dunajecbe a Lipnik-patak (Lipnik), ez a szlovák nemzeti park határa, a lengyel nemzeti park határa kb. 300 m-el távolabb, a Hegyes-kő (Ostra skała) mellett található. A Szlovákiában 1932-ben alapított természetvédelmi terület a világ második olyan nemzeti parkja, amely két ország területén található (az elő az USA és Kanada határán jött létre).

A tutajok

A Dunajec-áttörésben használt tutajok öt db, egymáshoz erősített ladikból állnak, amelyek hossza 5,75 m, szélessége pedig egyenként 45 cm. Egy tutaj maximum 12 személyt szállít, rajtuk kívül a tutajt irányító „Mester”, valamint annak segítője alkotja a jármű személyzetét. Az elöl álló Mester szabja meg az útirányt, tőle függ, hogyan kelünk át a folyó gázlóin. A kormányzást a hátul elhelyezkedő segéd végzi, aki a csáklyával a Mester által kívánt nyomvonalra vezeti a járművet. A Mester kommentálja a látnivalókat és érdekességeket, és különböző történetekkel szórakoztatja a tutaj utasait. A tutaj elejét fenyőágak díszítik, melyek egyrészt dekorációként szolgálnak, másrészt megakadályozzák, hogy a tutajba bejusson a felcsapódó víz.

Tutajozni – amennyiben az időjárási körülmények ezt lehetővé teszik – április 1. és október 30. között lehet, a túra időtartama általában 1,5-2 óra, ez azonban a vízállástól függően hosszabb vagy rövidebb is lehet.

Az útvonal látnivalói

Az indulást követően néhány perc múlva a gyalogoshidat és a Vörös kolostort magunk mögött hagyva a folyó befut a hegyek közé, és sebes gázlókon, hatalmas mészkőszirtek alatt halad célja felé. Itt kezdődik a Dunajec-áttörés legizgalmasabb, látnivalókban leginkább bővelkedő szakasza.

Rögtön indulás után előttünk magasodik a Vörös kolostor panorámáját uraló Trzy Korony (Korona-hegy), amely az áttörés legmagasabb csúcsa, egyben a Pieninek jelképe. Öt csúcsa közül a legmagasabb az Okrąglica (982 m), amely kb. 500 m-rel magasodik a Dunajec vízszintje fölé, erre a lengyel oldalról jelzett turistaúton fel lehet jutni. A három legszebb sziklatorony népies neve Kaśka, Baśka és Maryśka.

Balra a Kaśka (Okrąglica, 982 m, a főcsúcs), ettől jobbra a Baśka (Płaska Skała, 950 m), még tovább jobbra pedig a Maryśka (Pańska Skała, 920 m), a főcsúcstól balra pedig a Dziadek (Nagypapa) és a Babcia (Nagymama) látható.

A Dunajec az évezredek során a 8 km hosszú áttörésben hét éles kanyart vájt a sziklába, ezáltal megtalálva az utat az egymástól légvonalban mindössze 3 km-re lévő két végpontja között. A kanyont egy 90°-os, jobbra ívelő kanyarban érjük el, amely a személyzet számára az áttörés egyik legnehezebb kanyarja. A bal parton a Łysina (792 m) tövében látható a Dunajec-áttörés kapujának tekintett hegyes kúp formájú Hegyes-szikla, amely egyike az áttörés legszebb sziklafalainak.

Hamarosan a Dunajec egyik legszűkebb részéhez érkezünk, ahol a folyó szélessége éppen csak meghaladja a 10 métert, a víz mélysége viszont ezen a ponton eléri a 12 métert. A monda szerint a legendás felvidéki betyár, a nép körében nagyon népszerű Juraj Jánošík itt választotta ki bandájának tagjait, mégpedig oly módon, hogy a jelentkező legények közül csak az lehetett a banda tagja, aki képes volt a folyót ezen a ponton átugrani. Egy másik legenda szerint azért nevezik ezt a helyet Betyár-ugrásnak, mert Jánošík itt ugrotta át a folyót a csendőrök elől menekülve. Jánošík lába nyomát mai napig őrzi a szikla, a helyet pedig azóta Betyár-ugrásnak nevezik, a két legenda közötti igazságot pedig ki-ki döntse el magában… A szlovák oldalon készenlétben álló fotósok itt fotót készítenek a tutajokról, melyet a tutajozás végén megvásárolhatunk.

A jobb parton szinte a vízből látszik kinőni a Disznó-szikla (Świnia skała), ennek falában található a Róka-lyuk (Róka-lyuk) nevű üreg, amely Lengyelország egyetlen, egész évben, éjjel-nappal látogatható barlangja... Újabb éles kanyarban a folyó megkerüli a bal parton magasodó Klejowa csúcsot, a kanyarból kiérve a jobb part hátterében a Holica csúcsa (824 m) látható. Egy lágyan ívelő bal kanyarban elhaladunk a szlovák oldalon lévő Huta tisztás mellett, amely nevét egy valaha itt működő üvegkohóról kapta. A jobb parton, a kerékpárút mellett emelkedő sziklán egy festett fehér ponttal mutatják meg nekünk a Dunajec eddig mért legmagasabb vízállását, majd a Szerelem-forrás (Prameň lásky) mellett vezet utunk, melyhez ugyancsak számos legenda kapcsolódik.

A következő, hosszan balra ívelő kanyarban elhaladunk a jobb parton magasodó Hét Barát (Sedem Mníchov) nevű látványos sziklacsoport előtt. A legenda szerint hét kővé vált szerzetest látunk magunk előtt, akik büntetésből lettek kővé változtatva, mivel fogyasztottak a biblia szerint számukra tiltott gyümölcsből. Más értelmezések szerint sorsukat annak köszönhetik, hogy egy apácát üldöztek, akinek alakja a következő jobb kanyar végén, a lengyel oldalon emelkedő Facimiech nevű sziklafalban rajzolódik ki. A Facimiech után az áttörés legcsendesebb szakaszához érkezünk, ezen a szakaszon történtek az első kísérletek a folyó vizének „meglovaglására”, amelyből napjainkra kialakult a Dunajec-áttörésen történő tutajozás tömegeket vonzó látványossága.

Egy újabb hosszú jobb kanyarban, egyre gyorsuló sodrásban megkerüljük a jobb oldalon magasodó Poľana sziklát, ezzel szemközt torkollik a Dunajecbe a tökéletesen tiszta vizű Pieninek-patak (Pieniński Potok). A hosszan ívelő kanyar túlsó végén lassan feltűnik a Sólyom-szikla (Sokolica, 747 m), a Pieninek egyik legszebb sziklacsúcsa, amely 307 méterrel emelkedik a folyó fölé, és amelyet gyakran a „Pieninek Anyja” néven írnak le. A szikla lengyel oldalról, jelzett turistaúton több irányból is elérhető, csúcsáról szemet gyönyörködtető kilátás nyílik.

Egy enyhén kanyargós szakaszt magunk mögött hagyva felerősödik a folyó sodrása, egyre gyorsulnak a tutajok, majd az újabb éles bal kanyar közepén elérjük a szlovák oldalán található Százéves-forrást (Storočný prameň), amely télen sem fagy be. A monda szerint, aki iszik ennek vizéből, 100 évig fog élni. A karsztforrás után a jobb parton egy magányos, fákkal elszórtan benőtt falú Osobitá skala, majd a csaknem szabályos háromszög alakú fehér sziklafal, a Vylízaná látható, ezek határolják az Erdős-patak (Lesnický potok) áttörését, itt torkollik a Dunajec-áttörésbe a kék jelzésű turistaút, ettől mintegy 300 m-re, az egykori faúsztatók útvonalának végén ér véget a tutajozás az áttörést a szlovák oldalról megkezdő tutajozók számára. A lengyel tutajok kicsit távolabb, a festői Szczawnica városkában fejezik be útjukat. A személygépkocsival érkezőket mindkét végállomásról, illetve annak közeléből rendszeresen közlekedő autóbuszjáratok viszik vissza a tutajozás kiindulópontján hátra hagyott gépjárműveikhez, illetve a Dunajec szlovák partján jól kiépített séta- és kerékpárúton is visszajuthatunk a Vörös kolostorhoz, és azon keresztül Sromowce Niżne településre.

A Dunajec-áttörésben történő tutajozás nemcsak a lengyel és szlovák, de a magyar turisták körében is méltán népszerű. Aki kedvet érez magában, hogy közelebbről is megcsodálja ezt a vadregényes vidéket, egy néhány napos zakopanei kirándulás alternatív programjaként is bejárhatja a Dunajec festő áttörését.

Ha saját eszközzel - SUP, kajak, csónak - szeretnénk kipróbálni a dunajeci kalandot, arra is van lehetőség, de a nemzeti park belépőjegyet minden résztvevőnek meg kell előre vásárolnia, és azt a megfelelő személynek be kell tudni mutatnia! Emellett mindenképp ajánlott előre tájékozódni az adott szakaszról, mert egyes részeken vadvízi arcát mutathatja a Dunajec! online jegyvásárlás itt