FÜVÖN HAJÓZNI? LENGYELORSZÁGBAN EZ IS LEHETSÉGES!

Warmia-Mazúria (Województwo warmińsko-mazurskie)

A Lengyelország északkeleti részén található Warmia-Mazúria az ország egyik legkevésbé sűrűn lakott, ám természeti szépségekben rendkívül gazdag vajdasága. Nevét két történelmi régióról, Warmiáról (németül Ermland) és Mazúriáról (Masuren) kapta. A régiót gyakran az „Ezer tó földjének” (Kraina Tysiąca Jezior) nevezik, mivel Európa egyik legnagyobb és legszebb tóvidékével büszkélkedhet. Hatalmas erdők, kristálytiszta tavak és enyhén dombos táj jellemzi, ami ideális a vízi sportokhoz, túrázáshoz és a természetjáráshoz.

A vajdaság fővárosa a Łyna folyó mentén fekvő, a festői Mazuri-tavak kapujaként is ismert Olsztyn (németül Allenstein). Egy ideig Olsztynban élt a régió nagy szülöttje, a világhírű csillagász, Nikolausz Kopernikusz, sőt, 1521-ben ő vezette a város védelmét a teuton lovagok inváziója ellen.

A régió másik jelentős városa Elbląg (németül Elbing), a Visztulai-öbölhöz (Zalew Wiślany) közeli történelmi kikötőváros az Elbląg folyó mentén. Ennek közelében található az Elbląg-csatorna egyedülálló vízi útvonala, ahol a csatorna bizonyos szakaszain a hajókat a szintkülönbség leküzdése érdekében szárazföldi síneken vontatják.

Elbląg-csatorna (Kanał Elbląski) - Buczyniec-csúszda (Pochylnia Buczyniec)

A mellékágakkal együtt 151 km hosszúságú Elbląg-csatorna Lengyelország leghosszabb hajózható csatornája. IV. Frigyes Vilmos porosz király megbízásából, Georg Jacob Steenke porosz mérnök tervei alapján 1844 és 1860 között építették azzal a céllal, hogy Kelet-Poroszországot összekösse a Balti-tengerrel. A csatorna az Elblągtól délre fekvő Druznó-tavat (Jezioro Druzno) köti össze a Drwęckie-tóval (Jezioro Drwęckie) és a Jeziorak-tóval (Jezioro Jeziorak), majd az Elbląg folyón keresztül a Visztula-lagúnával (Zalew Wyślani) és a Balti-tengerrel.

A vasút megérkezéséig nagyban hozzájárult a régió gazdaságának fejlődéséhez, az itt közlekedő hajók főleg élelmiszert és faárut szállítottak. A 20. században a vasút és a közúthálózat kiépülésével gazdasági jelentősége fokozatosan csökkent, végül turisztikai attrakcióvá vált. Az Elbląg–Ostróda közötti fővonal hossza kb. 82 km, ahol 1927-től a sétahajók utasokat is szállítanak. Az Elbląg-csatorna ma egyike az ország legizgalmasabb látnivalóinak, 2007-ben népszavazással „Lengyelország 7 csodája” közé választották.

Elsőre nem is tűnik különösnek, hiszen a 19. század közepén a belvízi hajózás és az áruszállítás fellendítése érdeklében Európában számos csatornát hoztak létre. Az Elbląg és Ostróda városát összekötő csatorna mégis más, mint a többi, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban, New Jersey államban található Morris-csatornát (Morris Canal) leszámítva a világon sehol másutt nincs olyan hely, ahol a hajók nemcsak a vízen, de a füvön is közlekednek, viszont csak itt hagyták meg az eredeti, ma már műemlék gépezetet.

Mivel Warmia és Mazúria tóvidékét a Balti-tengerrel összekötő csatornán található tavak vízszintje különbözik, a csatorna öt pontján különleges, sínekkel felszerelt sólyapályát (ún. száraz vontatódombot) építettek. Az emelkedőhöz érkezve a hajókat vasúti kerekeken, sínen futó kocsira (ún. hajóemelő rámpára) úsztatják és a füves emelkedőn vízkerekekkel hajtott acélkötéllel vontatják fel az emelkedő tetejére, vagy engedik le a lejtő aljára, ahol újra vízre kerülnek. A hajók az öt vontatódombon (Buczyniec, Kąty, Oleśnica, Jelenie, Całuny) összesen több mint 100 m szintkülönbséget küzdenek le. A forgalom kétirányú, így egy vontatódombon egyszerre két hajóemelő rámpa halad, a vontatódomb tehát úgy működik, mint a klasszikus sikló. Ahogy a rámpához rögzített hajót a síneken felvontatják vagy leeresztik, a másik sínpáron guruló rámpáén egy másik hajó vagy az üres rámpa ereszkedik vagy emelkedik mellettünk. Az egyedülálló vízmérnöki műemléknek számító csatorna 19. századi, a világon egyedülálló gépezete annak ellenére, hogy több mint 150 éves, olyan kitűnő állapotban van, hogy még mindig az eredeti szerkezetet használják.

A hajók április végétől szeptember végéig közlekednek, több társaság különböző hosszúságú és időtartamú (2, 3 és 4,5 órás) útvonalat kínál az utasoknak. A legrövidebb, 2 órás hajózás négy csúszdán történő ereszkedésből vagy emelkedésből áll, a végállomásról autóbuszok viszik vissza az utasokat a kiindulópontra. A legnépszerűbb, 3 órás hajózás három csúszdát érint, ezeken oda-vissza haladva a végén a kiindulópontra érkezünk vissza. A Buczyniec–Elbląg közötti 4 óra 40 perces útvonal mindkét irányban megkezdhető, a végén ebben az esetben is autóbuszokkal szállítják vissza az utasokat a kiindulópontra.

Az Elbląg-csatorna a nyári időszakban Lengyelország északi részén, az „Ezer tó földjén” járva kihagyhatatlan látványosság, melyre érdemes időt szánni és megtapasztalni egy hajó fedélzetén történő utazás közben a füvön siklás semmi máshoz nem hasonlító érzését.