Napjainkban szó szerint a bőrünkön érezzük a klímaváltozást. Ezért is jó olyan városokat választani úticélunkul, ahol sok a zöldterület – hiszen ezek nem forrósodnak fel annyira.

A hugsi.green egy világméretű felmérés, amely a városok zöldterület-arányát vizsgálja. A cikk írásakor 79 ország 516 városa szerepel rajta. Krakkó területének 53%-a zöld, ezért a "C+" kategóriába került. Összehasonlításképpen: Párizs vagy Barcelona például a jóval kevésbé előkelő "E" kategóriába tartozik.

Ha pedig gyerekekkel utazunk, akkor a városnézős programok között szinte kötelező jelleggel fel kell keresnünk egy-egy parkot, ahol a kicsik levezethetik az energiáikat, és az egész család kipihenheti a városi nyüzsgést.

Jómagam huszonöt éve élek Krakkóban, és az itteni parkok az év minden szakában hozzájárulnak testi-lelki egészségem megőrzéséhez. Az alábbiakban szubjektív top ötösömet osztom meg Veletek.

Zakrzówek

Nincs jobb annál, amikor egy város tágabb központjában fürdésre csábító türkizkék tó rejtőzik hófehér sziklafalak között. Zakrzówek taváról már több anyagot találhatunk az interneten, ám a körülötte található parkerdő is figyelmet érdemel. Az utóbbi években revitalizálták a part körüli ösvényt, így sokkal könnyebben járható, bár az enyhe szintkülönbségek miatt így is ajánlott a kényelmes cipő viselete.

Ha valaki ennél aktívabban szeretné tölteni itt az idejét, akár sziklát is mászhat a park természetesebben hagyott, mondhatni „vadabbik” felében. A nyugodtabb szórakozás hívei viszont modern, mégis meghitt kávézót találnak a strandlejárók felett, remek kilátással a lombkoronaszintre.

Bednarski park (Park Bednarskiego)

Podgórze városa az osztrák időkben épült – Krakkó versenytársaként – a Visztula túlpartjára. Ma Krakkó egyre szépülő és egyre trendibb része hangulatos régi házakkal és új folyóparti épületekkel, mindenekelőtt pedig remek éttermekkel. Az egykori zsidónegyedből gyaloghídon át közelíthető meg, de több villamosvonal is vezet ide. Érdemes benéznünk a podgórzei főtér impozáns temploma mögé. Hangulatos, meredek utcán kezdődik itt a Bednarski park, amely a példamutató revitalizáció miatt kapta a második helyezést. Egyik része zöld rét a sziklafalak tövében. Már a fű is leülésre csábít, de a fa nyugágyak még könnyebbé tehetik a pihenést. A következő rész egy jórészt fából készült izgalmas játszótér. Ezután következik még egy ápolt, kertszerű rész aszfaltutakkal, műemlék épületben működő mosdóval és kávézóval, romantikus sziklás részekkel, valamint egy kerti lakot formázó kilátópont.

A park az alapítója nevét viseli. Wojciech Bednarski helyi tanár és önkormányzati képviselő részben diákjai segítségével, részben pedig saját vagyonát sem kímélve vásárolt és hordott földet az egykori kőbányába, hogy megteremtse a podgórzeiek számára a vágyott zöldterületet. A történet mainak hangzik, pedig a park 1896-ban nyitotta meg kapuit.

Jordan park (Park Jordana)

Szintén társadalmilag elkötelezett alapítójáról nevezték el. Henryk Jordan orvos sportpályákat is álmodott a zöldterületre, a park ösvényei mentén pedig híres lengyelek szobrait állíttatta fel. Sorukat az ezredforduló után folytatták a 20. századi lengyel történelem nagyjaival.

A Jordan park a mellette kezdődő hatalmas réttel, a Błoniával alkot igazi egységet – ezt szintén Dr. Jordan mentette meg a beépítéstől. A Błonia körüli 3,5 kilométeres sétányon a nap minden szakában gyalogosok és futók, bringások, görkorisok, sőt, sírollerezők haladnak végig. A mező két ellentétes szélén található a két nagy krakkói focicsapat, a Wisła és a Cracovia stadionja is.

Magában a parkban nyáron vízi játszótér működik, az egyik „száraz” játszótér mellett pedig gokartokat és elektromos kisautókat kölcsönözhetünk. De télen is ellátogathatunk ide a gyerkőcökkel, hiszen itt találjuk Krakkó legnagyobb műjegét és szánkódombját.

Planty

A leggyorsabban ide tudunk menekülni árnyékba és csendbe, ha már sok a városi nyüzsgés – vagy a két kis játszótér egyikére, ha már unalmasak a műemlékek. A Planty ugyanis nem más, mint az óvárost körülölelő parksáv, amely az egykori városfalak és várárok helyén létesült. Padjain itt is, ott is névtáblákat láthatunk. Krakkó az UNESCO irodalmi városa, ezért a padokon olyan írók és költők neveit helyezték el, akik itt laktak-laknak, vagy legalábbis jártak a városban. A nevek melletti QR kódot beszkennelve többet is megtudunk a szerzőkről.

Ebben a parkban is találunk szobrokat. Van közöttük magyar vonatkozású is: Hedvig lengyel királynőt, Nagy Lajos királyunk lányát ábrázolja férjével, a litván Jagelló Ulászlóval.

A legszebb azonban a zöld lombok közül feltáruló műemlékek látványa.

Szymborska park

A legújabb krakkói zöldterület: közösségi költségvetésből létesült, és 2023-ban, névadója századik születésnapján nyílt meg. Wisława Szymborska Nobel-díjas költő hatéves korától haláláig Krakkóban élt. Szerény és bölcs ember volt, nem akarta, hogy szobrot állítsanak neki. Ezért ez a park örökíti meg az emlékét, ami illik is hozzá, hiszen verseiben sokat foglalkozott ember és természet viszonyával.

A Szymborska park az Óvárostól néhány perces sétára található. Mérsékelt melegben érdemes felkeresnünk, amikor üdítően hat ránk a gyep, a gyönyörű virágok és a csobogós-tavirózsás mini vízfelület. A fák ugyanis még nem nőttek meg annyira, hogy igazi árnyékot adjanak. A park egyik kijáratánál, a Dolnych Młynów utcán, majd az onnan nyíló Krupnicza utcán trendi éttermeket és kávézókat találunk egymás mellett. A szemközti kijáratnál pedig murál készült a költő népszerű, popszámként is hallgatható versével és groteszk kollázsai felhasználásával.

Az egyik hosszanti oldalon a parkot egyetlen méretes épület határolja. A Monarchia idején kaszárnya volt, ma megyei könyvtár. Bejárata előtt Teleki Pál szobra emelkedik. A magyar miniszterelnök kétszer is segítséget nyújtott a lengyeleknek: 1920-ban lőszert küldött a szovjetek elleni háborúhoz, 1939-ben pedig nem engedélyezte, hogy Hitler csapatai Magyarországon átvonulva támadják meg Lengyelországot.