VITORLÁZÁS A MAZURI-TAVAKON

Te hallottál már a Mazuri-tavakról? A mesés lengyel tóvidékről, ahol több mint 2000 tó terül el? Ez Lengyelország egyik legnépszerűbb nyári célpontja, ahol minden évben ezernyi vitorlás szeli a vizeket, ahol a legcsillagosabb az ég és ahol a leghosszabbak az éjszakák. Itt töltöttem el idén nyáron egy hetet a lengyel barátommal, Piotrral, és most téged is ide kalauzollak.

Mazúria

Mazúria Lengyelország északkeleti részén, Varsótól körülbelül 3 órányira helyezkedik el és több mint 2000 tó alkotja. A Mazuri-tóhátság Európa egyik legnagyobb és legszebb tóvidéke, ennek ellenére kevésbé ismert a magyarok körében, hiszen nekünk itt van a Balaton. Pedig a Mazuri-tavak egy egészen más élményt nyújtanak.

A tavak többsége a jégkorszak után alakult ki, amikor a gleccserek visszahúzódását követően az azok által kivájt mélyedések megteltek vízzel. A tavakat ma mesterséges csatornák kötik össze, formájukban viszont megőrizték a gleccserek hosszúkás alakját. A vidéket fenyves erdők, dombok és rengeteg zöld mező veszi körül. A Balatonnal ellentétben a tavak partszakasza többségében még mindig vadregényes, ahol a vitorlások nem kikötőben, hanem az erdő szélén kötnek ki éjszakára. A kiépített strandok helyett itt a fedélzetről ugrálunk a vízbe és a kikötőkben sem turistahajók, hanem a családi vagy bérelhető vitorlások sorakoznak. A helyiek büszkék a régió gazdag kulturális örökségére, a helyi gasztronómiára és a vendégszeretetre.

Vitorlákat fel!

A vitorlázás Mazúriában egyfajta ‘izommemória’. Ez is, mint sok más lengyel nyaralás, a helyi CBA-ban, a Biedronkában kezdődik. És mi kerül itt a kosárba? Reggelinek való tojás, kenyér, zöldség. Grillezni való vacsorára, mint például a híres lengyel kiszka ziemniaczana (krumplis kolbász) vagy kaszanka (véreshurka). Na és miben grillezünk? Hát az 50 Zlotys, egy szezont túlélő grillsütőben, ami szintén megtalálható az összes bolt polcán a régióban. Nem maradhat ki a tálca lengyel sör sem, ami a tábortüzes esték alapkelléke, na meg persze egy szúnyogriasztó.

Mi Pisz kikötőjéből béreltünk hajót, ami a tórendszer délkeleti részén helyezkedik el, viszont nagyon sok kikötő és kölcsönzési lehetőség van a régióban, az egyik legnépszerűbb kis ékszerdoboz: Mikołajki.

A csapatunk 7 főből állt, és gyorsan felpakoltunk a hajóra. Mindenki egy-egy sport táskát és hálózsákot hozott a hétre, nem gurulós bőröndöt, mert egy vitorláson az nem módi, majd beosztottuk a kabinokat. A kapitány, Piotr és én kaptuk meg az orrban lévő “lakosztályt”, ami a fölöttünk lévő kabinablakból kilátást nyújtott a hullócsillagokra és reggel a mi hasunkra sütött először a nap. Az egyik barátunk a fedélzeten aludt a szabad ég alatt, de nem azért, mert számára nem jutott volna hely, hanem az érzésért, hogy abban az egy hétben övé a végtelen szabadság. Piotr úgy nyúlt minden kötélhez, mintha minden nap ezt csinálná, s így észre sem vettük, már a vízen siklottunk valahol Lengyelországban.

Vissza a vadonba

Az elkövetkező hetet a vitorláson töltöttük. A reggelit mindig más készítette az aprócska főzőlapon, a bekészített edényekben. Reggeli után megmártóztunk a hűvös tóban és rátukmáltuk valakire a mosogatást. A hajón ugyan volt egy víztartály, de azt csak fogmosásra és egyéb apróságokra használtuk, az edényeket a tóban öblítettük és a napon szárítottuk. A legtöbb emberben felmerül a kérdés: ”na és a WC?” A válasz: vissza a természetbe. Az összes vitorláson van egy kis ásó, ha valaki azzal indul az erdőbe, nem illik utánamenni…

A napokat aztán főleg a vitorláson töltöttük, napoztunk, beszélgettünk, zenét hallgattunk, olvastunk. Ebédelni minden nap megálltunk egy kis kikötőben, mert itt esik a legjobban a pierogi és a csapolt sör. A legtöbb helyen van zuhanyzó és mosdó, illetve kisbolt, ahol meg tudtuk venni a következő napi reggelit és grillezni valót.

Nekem az esték lettek a kedvenceim. Piotr mindig tudta, körülbelül hol fogunk kikötni éjszakára. Ahogy említettem ezek nem kiépített partszakaszok, hanem erdős, bozótos részek, ahova be tud állni pár vitorlás hajó. Az évek alatt a kirándulók tűzrakó helyeket alakítottak ki a legtöbb részen és még ülőhelyeket is készítettek farönkökből. A naplementében még csobbantunk egyet, majd fát gyűjtöttünk és tüzet raktunk. Beizzítottuk a kis grillt, és körbeültük a tábortüzet. Ilyenkor felszáll a kolbászillatos füst, előkerül egy jó lengyel vodka, a szomszéd hajóról valaki hoz egy gitárt, és elkezd játszani. Az élet tökéletes estéinek egyike volt ez, majd kiderült, hogy a Mazuri-tavakon az összes ilyen.

Evés-ivás Mazúriában

A Mazuri régió híres a finom halairól, legfőképp a szczupakról, magyarul csukáról. Minden kikötőben van minimum egy taverna, vendéglő, ahol garantált a friss, házi étel. Sok lengyel városban ettem már pierogit, de itt esett a legjobban, egy kerthelyiségben, frissen készítve. Amit viszont ebben a régióban kóstoltam először, az a hallal töltött pierogi, amit ha Guziankában jártok, mindenképp próbáljátok ki!

A kedvenc helyünk, amit az egy hét alatt kétszer is meglátogattunk az úgynevezett ‘halbárka’ lett. Ez egy úszó büfé a vízen, amit egy kisebb tó, a Jezioro Szymon közepén alakítottak ki. Ez amolyan vitorlás McDrive, csak éppen friss halételekkel, mint például a miętus, menyhal. Mivel maga az étkezde a vízen lebeg, ezért a vitorlások “körbeparkolják”. Ami számomra érdekes volt, hogy miután megettük az ebédünket, a vitorlásunk nem ott volt, ahol hagytuk, hanem pár hellyel arrébb. Mint kiderült, a személyzet folyamatosan mozgatja a hajókat, hogy az újonnan érkezőknek ne két hajó közé kelljen kikötniük.

A régió nem csak a halairól, de kézműves termékeiről is híres. A világos Śniardwy sört érdemes megkóstolni, egy placki (burgonyalepény) mellé Wigriny faluszéli büféjében. Ami nekem igazán tetszett a régió gasztronómiájában, az a házias jelleg. Mindenhol friss, ízletes fogásokat kaptunk, legyen szó Żurekről vagy túrós palacsintáról.

Lassú és aktív turizmus

A Mazuri régió még mindig a lengyelek birodalma. Kevés a turista, vendégszeretők a helyiek és mindenki tiszteletben tartja a természetet. A vízen valahogy az emberek rezgéshullámai is megváltoznak, és türelmesebbek lesznek egymással. A Mazuri-tavaknál teljesen természetes, hogy áthozod a kolbászod megsütni a szomszéd tüzénél, hogy elkezdesz énekelni idegenek előtt, mert a többiek rákezdték, vagy éppen adsz egy doboz sört a másik hajósnak, mert utánad hozta a vitorlásról leesett védőgumit.

A Mazuri tavakon más szabályok uralkodnak. Ide az emberek lelassulni jönnek, az erdőben nincs mobilnet, a vendéglőben abból készül az ebéd, ami épp készleten van és friss, és ahol mindenki egy közös élményen osztozik.

A vitorlázás mellett egyébként rengeteg aktív szabadidős lehetőséget nyújt a térség: kerékpározás, kajakozás, túrázás. A régióban több mint 1000 km kiépített bicikliút fut, kerékpárt pedig a legtöbb kikötővárosban lehet bérelni. Egy kirándulás során érdemes felkeresni a környék német lovagrendi emlékeit: várakat, kastélyokat, erődöket. Az egyik legnépszerűbb látványosság Ryn Keresztes Lovag vára, mely az 1300-as években épült, amiben ma 4 csillagos szálloda üzemel.

Egy felejthetetlen nyár

A vitorlázás a Mazuri tavakon életem egyik legemlékezetesebb élménye volt. Egy magabiztos kapitánnyal, összeszokott baráti társasággal és a tavak természetes varázsával nem lehet elrontani egy ilyen kalandot. Lengyelország ezen része rendkívül barátságos, a legtöbb helyen a vendéglátók beszélnek angolul és pénztárcabarát árak vannak. Egy 8 személyes vitorlás hajót már napi 400 Zlotytól lehet bérelni (kb. 39.000 Ft).

Egy hét vitorlázás után bár kicsit koszosan, és mindenféle kék-zöld folttal borítva, kócosan ugráltunk le a fedélzetről, abban a pillanatban mi voltunk a legboldogabb emberek egész Lengyelországban.