KALANDUNK VARSÓBAN
2023. november 10-től 12-ig látogattam el Lengyelország fővárosába, Varsóba három régi barátommal. Több mint 10 éve remek csapatot alkotunk a csajokkal, és ezek a hétvégi kiruccanások nagyon sokban hozzájárulnak a jó kapcsolat fenntartásához. Már hónapok óta gondolkoztam, hogy Lengyelország helyszíne lehetne a következő utazásunknak, de mivel nem annyira felkapott hely, mint London, Párizs, Barcelona vagy más hasonló populáris Nyugat-Európai főváros így egy kis időbe telt mire meggyőztem a csapatot. Én magam is mindig úgy tekintettem Lengyelországra, mint egy „underdog” – és a mai napig úgy érzem rettenetesen alulértékelt célpont.
Legnagyobb kincs: a Łazienki Park
Mi repülővel érkeztünk Varsóba, ami egy nagyjából 1.5 órás út volt Budapestről és tömegközlekedéssel (busszal) rettentő egyszerűen bejutottunk a belvárosba, ahol a szokásos kávé és reggeli falatok után első megállóhelyünk volt a Łazienki Park, ami számunkra Európai szintén az egyik leglenyűgözőbb, ráadásul teljesen ingyenes program volt. A parkban számos kastély, szabadtéri színpad, operaház, virágoskert, tavak, szökőkutak, hidak és egy rendkívül színes állatvilág várt bennünket mókusokkal és pávákkal. Volt olyan szerencsénk, hogy egy operadarab főpróbájára is benézhettünk a „Régi Narancsházban” a helyiek vendégszeretetének köszönhetően. Majd egy-egy lenyűgöző szoborkiállítást csodálhattunk meg a folyosókon, hiába bárhova néztünk egyszerűen káprázatos volt. A park hatalmas ugyan, de gyönyörűen karbantartott volt, látszólag tele a helyiekkel, akik legalább annyira értékelték, mint mi látogatók. Családok, ovis csoportok tömkelege lepte el, viszont méretéből adódóan sosem éreztük, hogy tömeg lenne. Nagyjából 6 órát töltöttünk a park felfedezésével, betekintettünk a Łazienki Palotába is, ami amellett, hogy kívülről is lenyűgöző látványt nyújtott, belülről szebbél szebb művészeti alkotásokkal volt díszítve. Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy ezt a helyet a mai napig emlegetjük, olyan színvonalat hozott, amivel kevés más európai város vetekedhet, és mindezt teljesen ingyen.
Varsó, ahol a régi kor és a modern világ találkozik
Talán sokakat meglephet, hogy a főváros, erősen ötvözi a modern, illetve a régi tradicionális lengyel építészet elemeit. Így hát Varsóban rengeteg hatalmas, már – már felhőkarcolónak számító épület látható, ami nagyon feldobja a város hangulatát. Így hát este mi is úgy döntöttünk meglátogatjuk a város egyik legszimbolikusabb és ikonikusabb épületét, amit talán sokak felismernek a képeslapról: a Kultúra és Tudomány Palotáját, ami egyben az ország legmagasabb építménye is, ami még a Szovjetunió ajándéka volt Lengyelország részére, a sokszor szovjet megszállás jelképének is ítélt épületről a helyiek elég megosztóan vélekednek. Számunkra, turistáknak lehetőség adódott a kilátóteraszáról megcsodálni a város esti látképét, ami a legnagyobb várakozásainkat is felülmúlta. Ehhez fogható látványban, itthon, Budapesten még nem volt részünk, sokáig csodáltuk a 360 fokban elénk terülő lengyel főváros gyönyörűen kivilágított épületeit.

Szívmelengető fogások és emberek
Majd az Óváros felé vettük az irányt, ahol egy helyi autentikus étterembe kóstoltuk meg a pierogit, a jellegzetes lengyel töltött batyut. (Étterem neve: Gościniec) Úgy éreztük a lengyel konyha sokkal közelebb áll a magyar konyha ízvilágához és jellegéhez, hasonlóan nehéz ételeik vannak, húsos, fűszeres fogások a jellemzőek, háziasan elkészítve, ami tökéletes a hideg téli napokra. Ezután egy „activity bar” felé vezetett az utunk, amit jó szívvel ajánlunk majdnem bármilyen korosztály számára, a minigolftól elkezdve a dartson, karaoken, és a sörpongon át a csocsó és pinballig mindenféle szórakoztató játék megtalálható, így garantáltan senkisem unatkozik. (Hely neve: Zagrywki) Itt rengeteg lengyel fiatallal találkoztunk, és valóban bebizonyosult, hogy a lengyel – magyar kötelék az új nemzedéken át is fonódik, rögtön megörültek mikor hallották, hogy Magyarországról érkeztünk, még a „Lengyel magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát” is többször elhangzott az este folyamán. Különleges érzés volt ezt hallani az ő részükről, majdcsak szürreális. Ahogyan már korábban is említettem a mi tapasztalataink alapján a lengyelek vendégszeretete páratlan itt Európában.
Függetlenség napja és a Polin Múzeum – avagy kultúrprogram
A november 11-ei napot egy meglepetéssel indítottuk, ugyanis szembesültünk vele, hogy sikerült a hétvégi kirándulásunkat a Lengyel Függetlenség Napjára, nemzeti ünnepre szervezni. Igazából mi ennek nagyon örültünk, habár véletlen esett így, nagyon különlegesnek éreztük, hogy beleláthatunk a nemzet egy ilyen jelentős ünnepébe, rengeteg zászlót, szimbólumokat és örvendező felvonuló büszke lengyel embert láttunk így kicsit mi is az ünneplés részeseivé válhattunk. Ezen a napon igyekeztük bejárni az Óvárost és a fontosabb emlékműveket. Teljesen magával ragadott engem a városrész építészete a régi, mégis színes vidám házak egy mesevilág hangulatát idézték fel bennem, már sok helyen fent voltak a karácsonyi kivilágítások, a központi tereken utca zenészek csoportos előadásokat tartottak, minden kis utcában belebotlottunk egy várba, egy templomba vagy épp egy házias lengyel étterembe. Egyszerűen nem tudtuk megunni a szebbnél szebb lakóházakat, a központi teret, a kis ékszerárusokat és kirakodóvásárokat, magabiztosan mondhatom, hogy az Óváros a legkedvencebb részünké vált. Minden egyes utunk során törekszünk legalább egy múzeumot, tüzetesen tényleg alaposan körbejárni, így sem volt ez másképp Varsóban. A fővárosban található Polin Múzeumba látogattunk el, amely a Lengyel Zsidóság Történetét (több min ezer év) mutatja be az egykori Varsói gettó közelében. Maga a múzeum hatalmas, amit annak is betudhatunk, hogy egy évezred történetét mutatja be a 20. század legnagyobb tragédiájával együtt. A kiállítás kiemelkedően informatív, jól összeállított, audioguide-dal ellátva, de tagadhatatlanul érzelmileg megterhelő és mélyen elgondolkodtató.
Összességében nagyon tartalmas 3 napot volt szerencsénk eltölteni Varsóban, és hezitálás nélkül mondhatom, hogy bármikor szívesen visszalátogatnék, valamint teljes meggyőződésem, hogy felkell fedeznem az ország többi részét is mert érzem, hogy hatalmas meglepetéseket okozna. Én azóta is ajánlom a baráti körökben, illetve a családtagoknak is, hogyha van lehetőségük a lengyel fővárost semmiképp ne hagyják ki.