HATALMAS RETRO HANGULAT ÉS MINI LENGYELORSZÁG - KOWARY
- Benecz Ferenc
- 3 perccel ezelőtt
- 3 perc olvasás
A Karkonosze-hegység lengyel oldalának legismertebb kirándulóhelye Karpacz, ahonnan népszerű útvonalak vezetnek a hegység legmagasabb csúcsára, az 1603 méteres Śnieżkára. A környéket délkelet felől megközelítve sokan áthaladnak Kowaryn, anélkül hogy megállnának, pedig több okot is tudunk, ami miatt nagyon is érdemes megállni itt.
Kowary alappillérei: a bányászat és a szőnyeggyártás
Ahhoz, hogy jobban megértsük a két bemutatandó látnivalót, érdemes röviden megismernünk Kowary ipari múltját.
A település története szorosan összefonódik a bányászattal. A helyi hagyomány szerint már a 12. században vasércet termeltek itt, mely a 17. század első felében kezdett hanyatlani, a harmincéves háború (1618–1648) idején. A várost 1633-ban súlyos pusztítás érte, a vallásháborúk pedig 1640 körül gyakorlatilag összeomlasztották a helyi bányászatot.
De a bányászati iparág ezzel nem tűnt el végleg Kowary környékéről, hiszen az 1940-es évek végétől uránércet kutattak és termeltek ki itt. A szigorúan titkos és őrzött bányák termelése elsősorban a Szovjetunió igényeit szolgálta. Bár az itt, leginkább a Podgórze-bányából termelt uránérc közepes, helyenként viszonylag jó minőségű volt, urántartalma általában 2000–2500 gramm/tonnára volt tehető. Bár ez meghaladta a jelenleg ismert lengyel uránlelőhelyek értékét, messze elmaradt a világ különösen gazdag lelőhelyeitől, így a költséges termelést 1958-ban befejezték. A bányászat felhagyását ezért nem pusztán az érc minősége, hanem a korlátozott készlet, a szabálytalan telepek és a költséges mélyművelés együtt indokolta. Ezt követően a bánya rövid időre újra életre kelt, miután 1974-ben radoninhalatóriumot alakítottak ki az egyik táróban, de 1989-ben pénzhiány miatt bezárták – napjainkban ismét megnyílt ez a 19A jelzésű táró, és rövid, vezetett túrán fedezhetjük fel az uránbányát.
A város mai arculatát viszont nem csak a bányászat, hanem a szőnyeggyártás is meghatározta. Ennek kiindulási pontjához egészen 1854-ig kell visszanyúlnunk a történelembe, amikor helyi takácsok az oszmán Szmirnában, a mai İzmirben sajátították el a csomózott szőnyegek készítését, majd alapították meg vállalatukat, mely 1894-től Vereinigte Smyrna Teppich Fabriken néven működött. A termékeket Nyugat-Európába, Skandináviába és Amerikába is exportálták. A második világháború után államosított üzem hosszú időn át Kowary egyik legfontosabb munkaadója és a városi közösség meghatározó intézménye volt.
A gyárat az 1990-es években privatizálták, majd 2009-ben csőd miatt bezárták. Megszűnése nemcsak munkahelyek elvesztését jelentette, hanem egy nagy ipari terület részleges kiürülését is, amely máig érzékelhetően befolyásolja Kowary gazdasági helyzetét és városképét.
Nosztalgiamúzeum
A gyártelep egy része napjainkra új szerepet kapott, és régi-új élet költözött bele. A Muzeum Sentymentów nem vitrinek mögül mesél a múltról: nagyjából 1000 nm területen, 17 tematikusan berendezett helyiségben - lakószobák, régi iskola, orvosi rendelő, fotólabor, VHS-kölcsönző - számtalan hétköznapi tárgy idézi fel a Lengyel Népköztársaság világát.
Magyar turistaként különösen szórakoztató élmény felfedezni, mennyire hasonlított egymásra a lengyel és a magyar szocialista hétköznapok világa. Ismerős bútorok, játékok, háztartási eszközök és technikai készülékek köszönnek vissza, miközben a jellegzetesen lengyel tárgyak érdekes helyi színt adnak a kiállításnak. A múzeumban sok mindenhez közel lehet menni, ezért a látogatás inkább játékos időutazás, mint hagyományos múzeumi séta.
Külön figyelmet érdemel a kowaryi szőnyeggyár emlékszobája, amely bemutatja az egykor nemzetközi hírű üzem történetét. A gyárépület homlokzatán látható monumentális „üvegszőnyeg” mozaik pedig a város ipari múltjának egyik legérdekesebb jelképe - az 1978-ban készült, mintegy 9×8 méteres fali mozaik több mint 169 000 színes lapocskából áll.
A Muzeum Sentymentów jó választás rossz idő esetén, családoknak és mindenkinek, aki egy kis nosztalgiával, humorral és helytörténettel egészítené ki karkonoszei kirándulását.
Miniatűrvilág
A múzeum közvetlen közelében találjuk a Park Miniatur Zabytków Dolnego Śląska, azaz az Alsó-sziléziai Műemlékek Miniatűrparkját, mely szintén kiváló extra kikapcsolódási program egy karkonoszei kirándulás esetén.
Könnyed sétával fedezhetjük fel a nevezetes és fontos kastélyokat, palotákat, templomokat, kolostorokat és történelmi városközpontokat, melyeket egységesen 1:25 méretarányban készítettek el.
A részletgazdag makettek között megtalálható többek között a monumentális Książ kastély, a romantikus Czocha vára, Jelenia Góra és Lubomierz óvárosa, valamint a Krzeszówi apátság is. Az épületek mellett apró hidak, kertek, emberfigurák és tereprészletek teszik különösen látványossá a bemutatót – és a makettek egyúttal kirándulási ötleteket is adnak, hiszen ami kicsiben megtetszett, azt később eredetiben is felkereshetjük!
