top of page
  • Facebook
  • Instagram

KRAKKÓ KIRÁLYI KINCSEI - A SZÉKESEGYHÁZI MÚZEUM

Rengeteg magyar vált jegyet a krakkói székesegyházba, hogy megnézhesse többek között Báthory István sírját. Sokan azonban nem is tudják, hogy ezzel a belépővel a szomszédos intézményt is meglátogathatják. Pedig érdemes – a krakkói II. János Pál Székesegyházi Múzeumban izgalmas kincseket és régiségeket találunk, ráadásul több is magyar uralkodókhoz köthető.


Először vegyük meg a jegyünket a székesegyház főbejáratával szemben (pénztárnál vagy automatából), esetleg az interneten – az online jegy a vásárlás dátumától számított 14 napon belül érvényes. Ezután tekintsük meg a székesegyházat, hogy megtudjuk, kik is nyugszanak benne; így könnyebben hozzájuk tudjuk majd kötni a kiállítási tárgyakat.

A Székesegyházi Múzeum közvetlenül a Kanonicza utca, vagyis Kanonok sor felőli várkapu mellett található. Előtte áll II. János Pál szobra. A jellegzetes épület két középkori ház összekapcsolásával jött létre.


A múzeum látképe
A múzeum látképe

Királyi jelvények

Az első terem közepén egyedülálló fegyvert látunk: a Szent Lándzsa másolatát. A Szent Lándzsa, amelyet Szent Móric lándzsájának vagy a végzet lándzsájának is neveznek, a Német-Római császárság uralmi jelvénye volt. A legenda szerint azzal a fegyverrel azonos, amellyel Krisztus oldalát átdöfték a kereszten, ezért szakrális erőt tulajdonítottak neki. Másolatát 1000-ben ajándékozta III. Ottó császár Vitéz Boleszláv lengyel fejedelemnek, akit szuverén uralkodónak ismert el ezzel a gesztussal.


Forrás: Wikipédia
Forrás: Wikipédia

A bejárat melletti és a bal oldali tárlókban többek között koronázási kappát (liturgikus köpenyt) láthatunk, illetve az utolsó lengyel uralkodó, Szaniszló Ágost prémmel díszített királyi palástját. Mellettük temetési kardok és koronák eredetijei és másolatai ragyognak. Krakkóban az összes királysírt felnyitották és megvizsgálták a tudósok, de a legtöbb koronát visszatették az örök álmukat alvó uralkodók fejére, miután másolatot készítettek róluk.


Érdekes tárgy a bal hátsó sarokban elhelyezett középkori sisakkorona. Ezt a típust az uralkodók általában utazáshoz használták, és nagyon kevés maradt fenn belőle Európában. Az itt őrzött darabra véletlenül bukkantak rá Sandomierz városkában bő száz évvel ezelőtt, a papi szemináriumban végzett karbantartási munkálatok során.



Magyar kapcsolatok

A terem hátsó falánál egy gyöngyökkel kivarrott, méretes szalagszerűség tűnik a szemükbe. Ez a krakkói püspökök melldísze, hivatalos latin nevén rationale (racionálé). Ma csak négy olyan püspök van a világon, aki használhat ilyet; az egyik a krakkói, aki ma már egyébként érsek. De ők is csak a legnagyobb ünnepekre, például a beiktatási szertartásukra öltik fel. Legutóbb 2025-ben viselte az akkor kinevezett krakkói érsek, Grzegorz Ryś. És hogy miért kell ennyire vigyázni rá? Azért, mert több mint hatszáz éves: Nagy Lajos lánya, Szent Hedvig magyar királylány és lengyel királynő ajándékozta a krakkói püspökségnek. Sőt, a hagyomány szerint maga hímezte, bár az adományozás idején még csak tíz-tizenkét éves lehetett. A szalag két végén jól kivehető a lengyel sas és a magyar Anjou címer a liliomokkal és az Árpád-sávos résszel, felettük pedig a LODOVICI és a HEDVIGIS nevek, amelyek azt mutatják, hogy Lajos király lánya, Hedvig az adományozó.



Szintén Hedvig személyéhez kötik azt a gyönyörű, faragott elefántcsont ládikát, amelyet a racionálé mellett láthatunk. Valóban az ő korában készült Franciaországban, amellyel az Anjouk kapcsolatban álltak. Domborművei a nemes és a romlásba taszító szerelem példáit ábrázolják többek között az ókorból és az Artúr-mondakörből.



A hagyomány szerint az uralkodónőé volt ez a gyönyörű erszény is, amelyből alamizsnát adott a szegényeknek.



Az igazgyöngy, selyem és elefántcsont tárgyakkal meghökkentő kontrasztot alkotnak Hedvig halotti jelvényei, vagyis a jogar és országalma, amelyekkel eltemették. Egyszerű bőrből és fából készültek.


Jobb felé továbbhaladva Báthory Istvánnal kapcsolatos emlékeket látunk. Kisméretű festett portréját korabeli szokás szerint a koporsójára erősítették a temetésén, hogy jelképes módon mintegy ő maga is részt vegyen a szertartáson. Van itt egy miseruha is a Báthory család sárkányfogas címerével, amelyet a király lengyel felesége, Jagelló Anna adományozott a székesegyháznak. Báthory nemigen törődött Annával, amit a királyné nehezményezett. Sírjába mégis magával vitte egykori férje képmását – szó szerint: amikor felnyitották Jagelló Anna koporsóját, a mellén egy szív alakú borostyán nyakéket találtak Báthory arcképével. Ezt a remekművű és egyben megható emléket is a múzeumban csodálhatjuk meg a királyné halotti jelvényeivel együtt.



A másik földszinti terem a krakkói püspökök legrégebbi kincseit mutatja be, valamint azokat a képeket és kőfaragásokat, amelyek a régi időkben díszítették a székesegyházat.

A katedrális kincstára egyébként ennél jóval több értéket őriz a nagyközönségtől elzárva. Ilyen kincs az a kereszt, amely két fejedelmi diadémból készült; ezeket egy elmélet szerint Árpád-házi Szent Kinga és lengyel férje, Szemérmes Boleszláv viselhette egykoron. De Anjou Hedvig díszes temetési ruháinak darabjai is ott rejtőznek valahol a katedrális és a palota közötti kincstárépületben.



A lengyel pápa nyomában

A székesegyházi múzeum nem véletlenül viseli II. János Pál nevét. Karol Wojtyła nemcsak első miséjét mondta az itteni kriptakápolnában, majd érseki miséit a főoltárnál, hanem ő volt az, aki megalapította a múzeumot éppen pápává választásának évében. Később az ő személyes emléktárgyait is itt állították ki. A múzeum emeletén a hátsó teremben folytatódnak a püspökökkel kapcsolatos műtárgyak. Az elülső terem viszont II. János Pál emlékét őrzi. Itt szemlélhetjük meg többek között piros bíborosi és fehér pápai reverendáját és öltözékének egyéb elemeit, vagy a széket, amelyen utolsó krakkói látogatása alkalmával foglalt helyet.



Információk

II. János Pál Székesegyházi Múzeum – nyitva tartás: hétfőtől szombatig reggel kilenctől; áprilistól októberig délután ötig, novembertől márciusig délután négyig. Vasárnap zárva, bár maga a székesegyház vasárnap kora délután látogatható. Fontos egyházi és állami események idején viszont mindkettő zárva lehet.


Jó hír: 2026 tavasza óta nemcsak a székesegyházban, hanem a múzeumban is fotózhatunk, természetesen vaku nélkül!

A múzeum nem akadálymentesített. Mosdó sincs benne, de a pénztárépület hátsó udvarán találunk fizetős vécét, amely kártyával is működik.

Ezeket a legfrisebb cikkeinket se hagyd ki:

Lengyel Idegenforgalmi Szervezet

Oldalunk a magyarországi

Lengyel Idegenforgalmi Szervezet

támogatásával készül!

© 2024 Szia Lengyelország! - minden jog fenntartva

bottom of page