Aki járt a lengyel Tátrában, az jó eséllyel találkozott már az oscypek, avagy ostyepka vagy más néven csíptetett sajttal, ami a lengyel gorálok sajtja. A tojásdad, vagy orsó alakú, és hosszú ideig eltartható kemény, füstölt, és sós ízű sajtot tésztára reszelve, de leginkább karikára vágva és zsírban vagy parázson sütve, áfonyalekvárral fogyasztanak. De hogyan készül? Hagyományosan az oscypek friss, tiszta juhtejből készül, amit fejés után azonnal szűrnek, majd 32 C°-on oltják, hogy megalvadjon. Az alvadékot lassan felaprítják, pihentetik, majd tömörítik, melyről egy újabb pihentetés során lemerik, illetve kinyomkodják a savót. Ezt követően 3-4 perces, 55-60 C° meleg vizes fürdőbe rakják. Ezen műveletsort (nyomkodás és áztatás) legalább háromszor-négyszer megismétlik, mielőtt két féldarabból álló, gyűrűvel összefogható, lyukas faformában formázzák, és újra egy-két perces meleg vizes fürdőbe helyezik, hogy a savótlanítás minél tökéletesebben megvalósuljon. Ahhoz, hogy elnyerje a végleges formáját, a sajt faformából kiálló két végébe dugót nyomnak és a faformából kivéve kézzel formázzák tovább. Az így elkészült sajtot a tartósítás végett 24 órán keresztül 9%-os sóoldatban áztatják, és végül négy napig füstölik – ezt követően azonnal fogyasztható is! Ha legközelebb Lengyelországban, a Tátra-régióban jársz, és csíptetett sajtot látsz, emlékezz vissza, mennyi munkával jár elkészíteni ezt a finomságot! Te kóstoltad már?

A krówka (ejtsd krúfka) valószínűleg a leghíresebb lengyel édesség a világon, amelyet napjainkban országszerte több tucat, talán több száz cég gyárt. De honnan ered ez a finomság? Talán hazánkban sincs olyan, aki ne ismerné, a lágy és rugalmas, ugyanakkor az idő múlásával kívülről megkeményedő krówkát. A géppel készített krówka jelentősen különbözik a kézműves gyártók édességeitől - előbbiek ugyanis szárazabbak és keményebbek. Elkészítése nem bonyolult, de időigényes feladat, mivel a friss tejet a cukorral és vajjal lassan melegítik mintegy két órán át, majd az így kapott masszát hagyják kihűlni, hogy néhány nappal később darabolják és kis papírokba csomagolják. A krówka a poznańi születésű Feliks Pomorski cukrászmester nevéhez köthető. Hét évesen Żytomierz városába került, ahol nagybátyja szállodát, éttermet és cukrászdát nyitott, miután visszatért hazájába Svájcból. A fiatal Feliks itt került közelebbi kapcsolatba a cukrászmesterséggel és tanulta meg miként lehet egy finom édességet előállítani tejből, vajból és cukorból. Nagybátyja halálát követően visszatért Poznańba, ahol saját cukrászgyárat alapított és több mint száz féle édességet készített - többek között marcipános bonbonokat, konyakos csokoládét, csokoládécseppet és az akkoriban nagyon népszerű csokoládé kagylókat, de mind közül az egyik legkedveltebb a tejkaramella volt, amelyet papírba csomagoltak egy kis tehén rajzával. Ennek a kis motívumnak köszönhetően a cukorkát hamarosan már egyszerűen csak krówkának hívták (a szó jelentése tehén). A krówka népszerűsége a II. világháború kitöréséig folyamatosan nőtt. Ekkor a németek az üzemet bezárták, a gyártósorokat és a raktárkészletet lefoglalták, a családot kitelepítették és a Varsó közelében fekvő Milanówekbe kerültek. Itt titokban, egy alagsori kisüzemben Feliks Pomorski egyetlen megélhetési lehetőségként újra a tejkaramella gyártásába kezdett - elkészítése nem igényelt bonyolult gépeket és kifinomult alapanyagokat, így az akkori körülmények között könnyen előállítható volt. Bár a háborút túlélte az üzem, röviddel utána teljesen leégett, amit a család 1946-ban újjáépített, ám 5 évvel később államosították a céget, és a korábban E. Wedel nevet viselő "Zakładów 22 Lipca" (Július 22. Művek) részévé vált. Feliks Pomorski tragédiaként élte meg a gyár elvesztését, és küzdött a cég visszaszerzésért, de mindhiába, így 1956-ban úgy döntött, hogy egy házuk kertjében újra gyártani kezdi a cukorkákat. Hamarosan minden üzlet piacán megtalálható volt az államosított gyár édességeihez képest sokkal jobb minőségű krówka. Feliks 1963-as halálát követően fia, Leszek vette át a családi hagyományt és gyártást, mely cég ("Wytwórnia Cukierków L. Pomorski i Syn") a mai nap is működik! Továbbra is az eredeti recept alapján, kézzel készítik a cukorkákat, alig 15 ember havonta mintegy 4-6 tonnát. Nem céljuk felvenni a versenyt a nagy édességgyártó cégekkel, napjainkban is inkább a minőségre és nem a mennyiségre törekednek, termékeik ezért leginkább csak Varsó környékén elérhető a vásárlók számára.

Ha érdekel Lengyelország - úti tippek, gasztronómia, kultúra - akkor számodra is izgalmas programot ajánlunk figyelmedbe! Az Eötvös 10, a Terézváros Önkormányzata, a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet, a Lengyel Intézet és a Lengyel Nagykövetség közös szervezésében LENGYEL NAP kerül megrendezésre Budapesten, a Hunyadi téren, 2024. június 29-én! A változatos programok délután 14 órától kezdődnek, és este 10 óráig tartanak, de egész napos szabadtéri kiállíátssal is várnak mindenkit - a rendezvény ingyenes! Várható programok: Alvó lovagok – legendás lovag figura készítése a Lengyel Intézet szervezésében Szia Lengyelország! Ismerd meg Lengyelország látnivalóit és szimbólumait a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet játékaival, és nyerj! A Kis-Lengyelország régió egy lakókocsival egyenesen Krakkóból érkezik a térre utazási ötletekkel, térképekkel, brossúrákkal, játékokkal és kóstolóval. Lengyel ízek és formák - Tudod milyen a krakkói perec? Próbáld ki magad játékperec-dobálásban, és kóstolj valódi perecet a Krakkói Perec Múzeum jóvoltából. Replakát – plakátkészítő workshop kollázs technikával az újrahasznosítás jegyében Csapó Ida vezetésével az Eötvös10 szervezésében. Játékra fel a LOT Lengyel Légitársasággal - felnőtteket kvíz játékra, a legkisebbeket pedig rajzolásra és színezésre invitáljuk igazi LOT-os ajándékokért. A legbátrabbak egy igazi légiutaskísérő segítségével próbálhatják ki magukat a fedélzeti munkában. Alternatív lengyel óra, zenés lengyel tanulás Maja Wanot lengyel tanárral, aki szerint legkönnyebben énekelve lehet idegennyelvet tanulni. PolÍr – lengyel irodalmi műsor zenével, Mészáros Tamás közreműködésével az Eötvös10 szervezésében. "Irány Lengyelország" címmel beszélgetés Bárány Róbert útifilmessel és Benecz Paraferee Ferenc bringás- és túra-újságíróval. Kedvcsináló, országbemutató szubjektíven. Kocsmázva utazni, utazva kocsmázni szubjektív élménybeszámoló Kocsmaturistával - miért és hogyan érdemes Lengyelországban kocsmázni? Esti programok: 19.00 MoonHoax- az egyik legizgalmasabb lengyel jazztrió koncertje 21.00 Hunyadi téri Kertmozi - Paweł Pawlikowski: Hidegháború c. filmje További információk és részletek: https://www.facebook.com/share/jxQhMEz4VsBh6iEs/

Szilézia, azon belül is Katowice és környéke leginkább az iparról, valamint a bányászatról, majd a ’90-es évek csődje után a lepusztultságról és rossz közbiztonságról volt ismert… ám a lengyelek kétlábbal álltak a gázpedálra, egy nagyon friss, nagyon jó gondolkodással, és az utóbbi években rohamléptekkel változtattak ezen az összképen… mely átalakulás még korántsem ért véget! A hamvaiból feltámadó város új arca A bő 280 eres lakosú volt ipari város ma érdekes keveréket alkot... napról napra egyre több felhőkarcoló meredezik az ég felé, miközben megőrizték a sziléziai eredetüket és az örökségüket. Katowice látnivalókban nem túl gazdag, de azért programokat kínál maga a város is. Sétáló utcája, az Ulica Mariacka nem túl hosszú (380 m), a XIX. század végétől származó épületeinek egy része még felújításra vár, de már sok szép állapotban szegélyezi a kiülős szórakozó helyekkel, éttermekkel, bulizó helyekkel teli utcát, melyet nyári estéken rengeteg fiatal és idős tölt meg élettel. Bár a lengyel városok szíve, a Rynek, azaz főtér általában színes, látványos, itt egyikből sem kapunk. Ami viszont bőséggel van, az a minden irányból érkező különféle villamosok. A város új kerületeiben égig érő toronyházak épülnek, melyekbe leginkább az IT szektor kezdett elhelyezkedni – igen erős kontrasztot nyújtva ezáltal a múlt örökségével szemben. És az örökség nem csak a könyvekben, valamint a sétálóutca és környékén maradt fenn. A lengyelek igen jó érzéssel újítanak fel régi épületeket úgy, hogy új életet költöztetnek beléjük. Így lett ez a Kulturális Negyedben is, ahol megtalálható a Kongresszusi Központ (az ország legnagyobb ilyen jellegű épülete, közel 10 000 ember befogadására alkalmas), a Spodek-kel, a Nemzeti Szimfonikus Zenekar központjával és a Sziléziai Nemzeti Múzeum is, amit a régi szénbányák egyike helyén alakítottak ki! Az impozáns, téglából épült bányaépületek többségét meghagyták, és különböző kiállítások kaptak helyet bennük. A tárnalift hatalmas, 40 méter magas vasszerkezete is megmaradt, kilátópont lesz a tetejéről… de a legizgalmasabb rész ezek alatt található. Itt található ugyanis egy háromszintes múzeum, melynek egyik állandó tárlata a korábbi bányászok kikapcsolódásként készített festményeit, rajzait és szobrait mutatja be – rendkívül gazdag, változatos és meglepően lenyűgöző munkákkal. a másik állandó kiállításon pedig Szilézia történelmén mehetünk végig, rendkívül igényesen és aprólékosan, minden érzékszervünkre ható kiállítás keretében! Ha kicsit mozognánk és adrenalinfröccsre vágyunk, akkor irány a Legendia, mely Lengyelország legrégebbi vidámparkja, már 1959 óta szórakoztat! A park specialitása, hogy kifejezetten családok számára lett tervezve, így nagyon sok attrakciója a kisebbeket szólítja meg, de több játék is izgalmas lesz a felnőttek számára – így például többfajta hullámvasút akár 100 km/h tempóval, a 40 méter magas óriáskerék, vagy a vadvízi csónakozás! Innen két felvonó is indul, melyekkel a Sziléziai Park másik végébe utazhatunk kényelmesen, de a parkbeli sétát semmiképpen ne hagyjuk ki visszafele! A park érdekessége, hogy önkéntesen és közösségi erőből alakult ki az évtizedek során, és hangulatos, meseszép zöld zónává alakult a valaha volt bánya rész tavakkal, füves mezőkkel, rózsakertekkel, tavakkal, táncterekkel, és planetáriummal. A környék változatos látnivalói Ahogy a címben már utalást tettem rá, Katowice nem önmagában a célpont, hiszen a környékén rengeteg változatos látnivaló és program vár minket. Ami minden helyszínben közös, az a nagyszerű, néhol merészen zseniális lengyel, akarom mondani sziléziai konyha! Legyen az egy hegyi menedékház, vagy egy régi bánya tárnalift indító háza, nagy eséllyel kóstolhatjuk meg többek között a zureket (rozskovászos savanyú krumpli leves főtt tojással és kolbásszal gazdagon), kwasnicát (savanyúkáposzta leves sültbordával), pierogit (töltött tésztabatyuk), vagy rolada śląska-t kluskival (húsrolád krumpligombóccal és párolt káposztával). Sör imádóknak külön jó hír, hogy Sziléziában bármerre hajítunk el egy követ, biztosan telibe verünk legalább egy sörgyár ablakát… ráadásul a nagyobbak, mint a Tyskie, vagy a Zywiec kínálatában is magas minőségű, kézműves jellegű söröket találunk! A kisebb sörfőzdék pedig sokszor szállás- és éttermi lehetőségeket is kínálnak. És ami a programlehetőségeket érinti, az előbb említett két főzdében gyárlátogatásra és sörkóstolásra is várják az erre járókat! Már kiutazás során is beiktathatunk egy programot, hiszen a Beszkidek avagy Besszádok egyik kedvelt téli üdülőhelye, Szczyrk már Katowice fele menet útba esik, és nyáron is több aktív lehetőséget kínál. Az 1257 méter magas csúcsra feljuthatunk gyalog, vagy felvonóval is. Fent több túraútvonal is összefut, amik mellé szuper panorámát és a már említett finom lengyel ételekkel, no meg sörökkel teli turistaházat kapunk. Érdekes érzés, hogy egy középhegységen állunk, de teljesen alpesi hangulata van a helynek. A szomszédos csúcsra is jön felvonó, innen viszont leginkább mountain bike nyergében érdemes lefele elindulni, hiszen itt bike parkot alakítottak ki - ilyen és enduro jellegű parkból több is van a környéken, így aki eme kalandokat keresi, bőséggel válogathat. Katowicéből kicsit nagyobb, nagyjából 2 órás autó úttal érjük el a Jasna Góra-t, azaz a Fényes Hegyet. A magyar alapítású Pálos rend kolostora az ország egyik legfontosabb zarándokhelye, évi közel 4 millió látogatóval! Több alkalommal celebrálnak magyar nyelvű misét, és évente több ezren zarándokolnak el hazánkból a könnyező Fekete Madonnához. A hely nem csak a hívők számára vonzó, hiszen építészete és múzeuma, valamint a Fekete Madonna mellett számos egyéb festmény művészi értéke is izgalmas lehet bárkinek. Az építészet iránt fogékonyak számára irány a város dél-keleti része. Nikiszowiec története az 1900-as évek elején kezdődik, amikor a területen levő bányák tulajdonosa rájött, hogy a legjobb bányász, a boldog és tanult bányász. Ehhez az kellett, hogy a bányász ne ingázzon órákat a családjáig és vissza, karnyújtásnyira mindent elérjen, ami az élethez kellett, tudja vallását gyakorolni, és ami még fontos volt, hogy el tudja olvasni a mérnökök figyelmeztetéseit, illetve utasításait, ezáltal biztonságos munkahelyet teremtve. Ezért Nikiszowiecben 7000 embernek szállást jelentő épületkomplexum épült, a mára ikonikus vörös téglákból, vörösre mázolt ablak és ajtókeretekkel. Külön érdemes megfigyelni, hogy nincs két egyforma lépcsőház vagy kapu… A szolgálati lakónegyedben kertek, üzletek és iskolák is helyet kaptak egy templom mellett. Napjainkban újra élet költözik a házakba, egyre több művész, tanár és képzőművész költözik ki, és a turisták is felfedezték maguknak az erős kisugárzással rendelkező helyet. A szénbányászattal más formában is kapcsolatba kerülhetünk, csak picit kell utaznunk a Guido bányáig. Ez Lengyelország harmadik legmélyebben látogatható bányája, egyben itt található Európa legmélyebben levő működő postaládája és kocsmája is, ráadásul nem csak szuper interaktív túrákon (több bányászati munkagépet is beindítanak nekünk) fedezhetjük fel a tárnák egy részét és a bányászatot, de ez utóbbiba bele is kóstolhatunk! Van ugyanis olyan opció, melyben megfelelő ruházattal és kéziszerszámokkal felvértezve mehetünk le 350 méteres mélységbe, ahol saját kezünkkel bányászhatjuk a fekete aranyat. A Beszkidek ezen területén húzódott a XVII. század környékén a határ, ennek köszönhetpen az itteni gerinceken több kisebb-nagyobb várat találunk, melyek közül talán a legikonikusabb Ogrodzieniec vára. Az angolnyelvű vezetés több mint ajánlott, mert a túravezető extrán sokat ad hozzá az élményhez - nem csak élvezi a munkáját, nem csak mindent is tud a helyszínről, de olyan előadásmódja van, amivel a legkevésbé érdeklődőből is pillanat alatt rajongót farag. Vicces végighallgatni, hogy már a xvii században is többnek akartak látszani az emberek, mint amik valójában voltak, amit facebook posztok hiányában pénzből, sok pénzből próbáltak megvenni. Így ennél a várnál a bankár tulajdonos nemesként próbált mutatkozni, amihez szüksége volt egy várra, csak hát stílus, de legfőképpen a nemesi leszármazók hiányából eredően egy építészetileg érdekes konstrukció lett az eredmény. Mindemellett Vaják rajongók számára kötelező helyszín, hiszen állítólag az első évadban több jelenet is itt játszódik… és szelleműzők számára szomorú hír, hogy nincs szellem a várban, csak ha nyáron beöltöznek a helyiek kifejezetten erre a célra. Számos program egy csomagban Lehet, hogy ez az iparvidék nem nyújt olyan helyszíneket, amik feltétlen önmagukban is vonzóak lehetnek, mint például a magyarok számára oly kedvelt és egyébként hazánktól nagyjából hasonló távolságra fekvő Zakopane vagy Krakkó, de a környék egy csomagban, egy hatalmas és változatos, színes és gazdag programok sorával már igencsak kiváló hosszú hétvégi úticélként tekinthető!

Kreatív pályázatot hirdetett a budapesti Lengyel Idegenforgalmi Szervezet, melyben a megalkotott saját wrocławi törpéddel utazást nyerhetsz! A meseszép Wrocław utcáit aż utóbbi 20 évben ellepték a különböző, többek között fodrász, bankár, vegyész, fotós törpe figurák. A város lakói és a turisták olyannyira megkedvelték az első törpéket, hogy ma már évente több tucattal gyarapszik a szobrok száma - becslések szerint több mint 800 bújik meg szerte a városban. Most itt a lehetőség, hogy megalkosd a saját wrocławi törpédet első nyerj! A szervezet által kiírt pályázatba 2024. október 31-ig lehet beküldeni a munkákat! Alkotásra fel! JÁTÉKSZABÁLYZAT Az „Alkosd meg a saját wrocławi törpédet és nyerj utazást!” játék kiírója a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet budapesti irodája (Lengyel Idegenforgalmi Szervezet Magyarországi Kereskedelmi Képviseleti Irodája, 32232277-1-41, 1023 Budapest Árpád fejedelem útja 26-28.), innentől Szervező. A játékban bárki, kortól és nemtől függetlenül részt vehet - innentől Résztvevő – két, a 16 évet még be nem töltött és a 16 évet betöltött korcsoportban tagolva. A Résztvevő az alkotásának leadásával automatikusan elfogadja az eme szabályzatba foglaltakat, a nyertesek kiválasztásának módját, és vállalja, hogy az alkotása minden tekintetben a saját szellemi terméke! A játék időtartama 2024. június 7-október 31., mely idő alatt az alkotásokat digitálisan a budapest@pot.gov.pl e-mail címre, a nem digitálisakat pedig a 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 26-28. Óbuda Gate Irodaház, Regus, Lengyel Idegenforgalmi Szervezet címre lehet beküldeni – a Szervező nem vállal semmilyen felelősséget a pályázatokat beküldés során ért sérülésekért! A nem digitálisan beadott alkotásnak bele kell férnie a 20×20×20 cm térfogatba! Alapanyaga szabadon választható, de nem lehet semmilyen, a környezetre vagy emberre káros, valamint a kialakítás során ügyelni kell arra, hogy ne legyen balesetveszélyes – például nem tartalmazhat éles- vagy szúrótárgyakat, illetve formákat! Az ilyen formátumban beadott alkotáshoz mellékelni kell nyomtatott formátumban az alkotás szerzőjének nevét, életkorát, e-mail címet, valamint az alkotás elnevezését is. A digitális formában (e-mailben vagy nagy fájlküldő oldalon keresztül) beküldött pályázat esetében az elvárt formátum a minimum 3500×2500 pixel felbontású, RGB színezésű, JPG/JPEG kép, vagy a full HD felbontású MP4/AVI formátumú videó. Az e-mailnek az alkotás mellett tartalmaznia kell az alkotás szerzőjének nevét, életkorát, valamint az alkotás elnevezését is. Az alkotás nem tartalmazhat sem obszcén, sem vallási- illetve politikai nézeteket sértő elemeket, valamint semmilyen kereskedelmi márkanevet, és a reklámtevékenyégre vonatkozó hatályos jogszabályokban a reklámtilalmakról és reklámkorlátozásokról szóló általános és speciális jogi szabályozásnak megfelelőnek kell lennie. A Szervező fenntartja a jogot, hogy a játékszabályzatba foglaltaknak nem megfelelő alkotást a Résztvevő értesítése nélkül törölje a játékból – de utólagos kérésre a kizárás okáról tájékoztatást ad! A beadott alkotások a játék lezárultával a Szervező tulajdonába kerülnek, és azokkal saját belátása szerint cselekedhet – Lengyelország és azon belül Wrocław népszerűsítése céljából nyilvánosan felhasználja, digitális formában bemutatja, illetve közösségi kommunikációiban szerepelteti, a grafikai megjelenítés mellett a Résztvevők nevével együtt. A játék lezárultát követően, 2024. október 31. és november 20. között a beérkezett és a kiírásnak megfelelő, érvényes alkotásokat egy 5 tagú szakmai zsűri értékeli, majd kategóriánként 3-3 darab, a wrocławi törpék szellemiségének legmegfelelőbb és legjobb minőségű alkotást. A 16 évet még be nem töltött korosztály 1. díja az elkészült alkotásból készült egyedi plüss törpe, 2. díja egy wroclawi ajándékcsomag, a 3. díja pedig egy lengyel tematikájú puzzle. A 16 évet betöltött korosztály 1. díja egy 2 éjszakás szállás 2 főre Wrocławban (a nyeremény 2024. december 1. és 2025. december 31. között váltható be, mely tartalmazza a szállás és reggeli költségét, valamint 3 darab meglepetés belépőt, minden egyéb költség a nyertest terheli), 2. díja az elkészült alkotásból készült egyedi plüss törpe, a 3. díja pedig egy wroclawi ajándékcsomag. A nyeremények készpénzre nem válthatók, más termékekre nem cserélhetők, illetve átruházhatók. A nyeremények az eredmény kihirdetését követően 30 napon belül vehetőek át, ezt követően az át nem vett nyeremények elévülnek, új nyertes nem kerül kihirdetésre! A Szervező a nyerteseket a Résztvevők által megadott e-mail címeken értesíti, valamint saját közösségi oldalain közzéteszi. A zsűri döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A zsűrit Ducki Krzysztof grafikusművész, Somogyi Ferenc szobrászművész, Alfred Wagner a Wroclawi Idegenforgalmi Szervezet igazgatója, Aleksandra Grela festőművész és Farkas Melinda a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet budapesti irodájának igazgatója alkotja. Ezen pályázat kiírása megtalálható a www.lengyelorszag.travel oldalon is. A törpékről inspirálódhatsz a visitwroclaw.ez/baza-krasnali oldalon.

A Kis-Lengyelországi Kasina Wielka település leginkább kerékpárosok által látogatott – az ország egyik legrégebbi bike parkja található itt – pedig a hegy tetején igazi csemege várja a retro hangulat és motorozás dolgok iránt fogékonyakat! A település határában kiépített sípálya és bike park felső felvonó állomásának alsó szintjén különleges múzeum bújik meg: a pálya tulajdonosának hobbijának köszönhetően Európa egyik legnagyobb moped gyűjteményéből összeállított kiállítás vár minket – Ducati, DKW, Java, Batavus, Honda, Triumph, Garelli, Bianchi vagy épp Peugeot modellek mind megtalálhatók itt! Napjainkban közel 400 darabból áll a kollekció, mely Európa és Ázsia, összesen 14 ország modelljeit foglalja magába, és melyből a Kasina Ski&Bike Park felső állomásán múzeum lett berendezve. A kiállított darabok között több különleges darabot is felfedezhetünk, mindamellett, hogy a négyszáz példányból mindösszesen csak 3 darab nem működő képes! Így például a gyűjtemény legrégebbi darabja egy idén 100 éves Motobecane MB1 moped (természetesen működik), de megcsodálhatjuk azt az 1962-es Solex 2200 modellt is, amin Catherine Deneuve üllt a TIMES magazin 1964-es hirdetésén – tanúsítvány bizonyítja, hogy a kiállított darab pontosan az a moped! De az ízlésesen berendezett múzeumban nem csak mopedek találhatók, hanem régi olajoskannák, sisakok, üzemanyag-töltőállomások is, melyek csak látványa tovább fokozza a hely nagyszerű retro hangulatát. A múzeum jelképes összegért 23 zloty-ért látogatható, ám ha rendelkezünk felvonójeggyel (jó eséllyel amúgy is azzal fogunk megérkezni a 860 méter magas hegytetőre), akkor ez az összeg máris csak 15 pln! Ha erre járunk, mindenképp látogassuk meg a helyet, és ne hagyjuk ki a finom kávét se a büfében! A múzeum hivatalos weboldal.

Valószínűleg eddig még kevesen hallottak Krasiejów-ről, ami a nagyjából 2000 lélekszámot tekintve akár érthető is lehetne, ám ezen pici település ad otthont Európa legnagyobb dinoszaurusz parkjának, így érdemes megismerkedni vele! A Katowice városától 100+km (1:10h autóval), Wrocławtól pedig 120+km (1:30h autóval) távolságra található település minden korosztály számára igen látványos attrakcióval várja az idelátogatókat: a Jura Parkban 70 különböző dinoszaurusz faj közel 200 egyede tekinthető meg élethű méretekben! A park további különlegességét az adja, hogy ez a világon az egyetlen olyan dinoszaurusz múzeum, mely egy aktív paleontológiai helyszínen áll – a területén még mindig aktív ásatások folynak, melyen a késő triász időszakból származó fosszíliák kerülnek elő, főként gerinces fosszíliák! A Jura Park egyébként nem egyedüli őslénypark Lengyelországban, hiszen hozzá hasonló még kettő is található az országban: van egy Bałtów-ban, és egy Solec Kujawski-ban. A Krasiejów-i Jura Park nagyságát tekintve kiváló egész napos célpont. Az idelátogatót rengeteg program várja. Van időalagút, melyen átsétálva évmilliárdokon átívelő utazást tehetünk, betekintést nyerve a jégkorszakba, őskorba és az ember fejlődésébe. A szabadtéri tansövényen hosszú sétát tehetünk mezozoikumi hüllők és kétéltűek életnagyságú másolatai mellett. A paleontológiai pavilonban a térségben feltárt dinoszaurusz fosszíliákat nézhetjük meg, melyek némelyike Európa legnagyobbja! Földalatti akváriumban az őskor víz alatti világát, a jurakori hüllőket fedezhetjük fel. A park talán egyik csúcspontja az 5D mozi, ahol minden érzékszervünket megérinti a film megtekintése: a látvány, a hang, a mozgás, a tapintás, sőt még az illatok és az ízek is érezhetők! És persze a legkisebbek számára szórakoztatópark és játszótér is ki lett alakítva, de az itt található elemek a felnőttek számára is szórakoztató lehet. A park szinte egész évben látogatható, bár a kültéri kiállítói részek miatt javarészt tavasztól ész végéig érdemes vele tervezni. Jegyek, nyitva tartás és időszakos programokról a park honlapján lehet tájékozódni.

Tetszenek a jégszobrok? Megnéznéd, hogyan készül egy ilyen remekmű? Akkor irány 2024. december 6-8. között Poznań és a Nemzetközi Jégszobrász Fesztivál! Minden évben a világ leghíresebb művészeit vonzza a város régi piactere, ahol a szobrászok több tonna jeget felhasználva alkotják meg a látványos műalkotásaikat. akiknek alkotásait több ezren csodálják meg a Régi Piactéren. A kétnapos rendezvényt és a jégszobrokat minden évben több ezren csodálják meg. Első nap a szobrászok a Speed Ice Carving versenyen mérik össze tudásukat, amiben azonos méretű jégtömbökből mindenkinek pár perc alatt kell kifaragnia az előre meghatározott szobrot. A második napon a kétfős csapatok mérkőznek meg egymással, mely során a szobrok témája már szabadon választható. További rendezvény részlet itt

Általában az idegenforgalmi szervezetek workshopjai bemutatókról, előadásokról, prezentációkról szól, melyhez kisebb-nagyobb mértékben az adott országhoz kapcsolható catering társul, de ezekkel ilyenkor annyi a feladat, hogy fogyasztunk belőle… Nem úgy a múlt héten, a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet budapesti irodája által, a Varsói Idegenforgalmi Szervezettel és az Elixir étteremmel való együttműködés keretében megszervezett gasztro workshopon, ahol az újságíróknak maguknak kellett elkészíteni a vacsorát. A különleges estét Farkas Melinda, a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet Igazgatójának köszöntő beszéde nyitotta, majd belenézhettünk Bárány Robi útifilmes Varsó kulináris életéről szóló videójába (mely megtekinthető lesz a Szia Lengyelország YouTube csatornájára), meghallgathattuk Agata Rybkiewicz a Varsói Idegenforgalmi Szervezet projekt menedzserének, Adam Dernoga a varsói Good Food Concept csoportot képviselőjének, Piotr Kurzawa az Antonius kaviár export managerének és Vajda Pierre gasztrokritikus prezentációját. Ezt követően jöhetett a meghívás fő attrakciója, avagy a résztvevőknek el kellett készíteniük a vacsorát. A meghívottak 3 fős csapatokba főztek, melyben a GFC csoporthoz tartozó Michelin csillagos varsói Elixir étterem séfje, Michał Szcześniak segédkezett. A menü tatár bifsztek kaviárral, kacsamell „lusta” pierogival és húsos pierogi volt, melyekhez nagyszerűen párosított vodkákat kóstolhattunk - a fekete zubrówkától a tormás vodkáig többféle italt fogyaszthattunk, mely tovább fokozta az amúgy is jó hangulatot. fotók: Szeicz Anita Mi nagyon élveztük ezt az egyedi workshopot, és az elkészült ételeket - bízunk benne, lesz még sok hasonló a jövőben. Ha te is szeretnéd kipróbálni a lengyel konyha ezen fogásait, mutatjuk a recepteket: Tatár beefsteak beefsteak hozzávalók (4 adag) marha szűzpecsenye (bélszín) 0,45 kg mogyoróhagyma (salottahagyma) 60 g friss lestyán 5 g francia mustár 40 g tojás 4 db tészta roló hozzávalók 100 g tojásfehérje 100 g vaj 100 g liszt 70 g cukor továbbá marinált rókagomba 50 g kovászos uborka 1 db Elkészítés Tészta roló: a tojásfehérjét, a cukrot és a lisztet a puha vajhoz adjuk. A hozzávalókat egynemű tésztává keverjük, majd szedjük át a tésztát szilikonformába és 180°C-on 3 percig süssük koszorú alakban. Beefsteak: a húst apróra daraboljuk, sózzuk, borsozzuk, és hozzáadjuk az apróra vágott hagymát és a lestyánt. Tálalás A tatár beefsteaket formázzuk gyűrű alakúra. Szeletelt kovászos uborkával, ecetes rókagombával és tojássárgájával díszítsük. Az ételt tészta rolóból és Antonius kaviárból készült füzérrel fejezzük be. Húsos pierogi / derelye töltelék hozzávalók sertés lapocka 0,5 kg hagyma 2 fej fokhagyma 2 gerezd szalonna 50 g bagette 1 db tészta hozzávalók liszt 500 g forrásban lévő víz 200 ml olaj 25 g tojás 2 db egy csipet só Elkészítés töltelék a derelyéhez: a sertéslapockát felkockázzuk, és aranybarnára sütjük. A hagymát meghámozzuk, négyfelé vágjuk, és az apróra vágott fokhagymával együtt megpirítjuk. Az egészet kis lángon 1,5 óra hosszat főzzük, végül hozzáadjuk az összemorzsolt bagettet és a vajat. A kihűlt tölteléket húsdarálón ledaráljuk, és sóval, borssal ízesítjük. tészta: a lisztet konyhai robotgép keverőtáljába tesszük, majd hozzáadjuk az olajat, a forró vizet, a sót és a tojást. A tésztát a mixerrel egynemű masszává dolgozzuk össze, majd letakarva félretesszük 15 percre. Tálalás A megtöltött és összetapasztott derelyéket forrásban lévő vízben, az újra forrástól számítva 3 percig főzzük, majd vajjal és szalonna-pörccel tálaljuk. Kacsa "lusta" pierogival kacsa hozzávalók kacsamell 0,6kg petrezselyemgyökér 0,8kg fehér csokoládé 50 g tejszín 36% 200 ml alma 1 db kurkuma 1 csipet cukor 150 g ½ citrom leve pierogi hozzávalók túró 0.5 kg tojás 1 db liszt 50 g burgonyaliszt 80 g cukor 20 g Elkészítés Kacsa: A kacsamellet megtisztítjuk, majd friss majoránnával és fokhagymával bepácoljuk. Miután bepácoltuk, vágjuk be a bőrt rácsos mintára. Süssük a kacsát a először a bőrével lefelé, a zsiradékot kiolvasztva 4 percig, majd a másik oldalán is. Majd tegyük félre a serpenyőben további 3 percre a bőrével felfelé. Petrezselyemgyökér mousse: A petrezselyemgyökeret hámoz-zuk meg és kockázzuk fel, majd tegyük egy edénybe. Az összetört csokoládét terítsük sütőpapírra, és süssük 180 fokon 6 perc alatt aranybarnára. Adjuk a tejszínt és a pirított fehér csokoládét a petrezselyemgyökérhez. Főzzük az egészet puhára, majd turmixoljuk simára. Végül sóval ízesítsük. Almaszósz: Öntsünk 100 ml vizet egy edénybe, adjunk hozzá 50 g cukrot és egy csipetnyi kurkumát. Miután felforrt, tegyük hozzá a ½ citrom levét. Az almát hámozzuk meg és vágjuk négyfelé, majd tegyük egy vákuumzacskóba, adjuk hozzá a szirupot és zárjuk le. Tegyük a becsomagolt almákat 15 percre hűtőbe. Tálalás előtt süssük sütőben 180 fokon 10 percig. "Lusta" pierogi: Tegyük az összes hozzávalót egy tálba, majd rövid idő alatt gyúrjuk sima tésztává. A tésztát négyfelé osztjuk és henger formálva lisztben megforgatjuk. A megformált tekercsekből ferdén vágjunk egyforma nudlikat. A tésztát forró vízben az újra forrástól számítva 3 percig főzzük.

Amikor téli, havas túrára gondolunk, első körben egy Tátra vagy Alpok túra jut eszünkbe, pedig Lengyelországban is több hó-biztos hely akad, melyek viszonylag gyorsan és könnyen elérhetők... és most a Tátra lengyel oldalától vonatkoztassunk el, hiszen például célba vehetjük a Nyugati-Beszkideket, azon belül is a Babia Góra tömbjét is. Babia Góra, a számos néven nevezett hegy Lengyelország második legmagasabb (1725 m), egyben a legszelesebb helyét számos névvel illetik. Hívják a lengyel Kilimandzsárónak, a Boszorkány-hegynek, az Ördögnek, de a Zord idők anyjának is – és igazából ezek mindegyikére rendesen rászolgált. Egyrészt a hegyre északi irányból tekintve, formája Afrika legmagasabb hegyére hasonlít, másrészt időjárására az év túlnyomó részében nem túl barátságos: valamilyen formában hullik csapadék, és szinte folyton fúj a szél. A Babia Góra téli megmászása annak ellenére, hogy egyrészt „csak” egy középhegység, abból is a legkevésbé technikás túrával megmászhatóak közé tartozik, másrészt az a kevés, ami jó időablak van az évben, az túlnyomó részt a téli szezonra korlátozódik, mégis cseppet sem veszélytelen, illetve cseppet sem tud nehéz lenni. Egy szerencsénk van: a hegy időjárása egyáltalán nem mondható szeszélyesnek, így ha az előrejelzéseket figyeljük, akkor kifejezetten stabilan tudhatjuk, mire készüljünk. Nem kell rohanni A Babia Góra csúcsa több irányból is megközelíthető, de a legnépszerűbb útvonal a lengyel oldalról, a Zawoja Markowa parkolóból induló. Ide Budapestről nagyjából 6 órányi utazással lehet kiérni. A fizetős parkolóban megvehetjük a nemzeti park belépőnket is – ha nincs jegyellenőr a helyszínen, az őrház falán elhelyezett QR kódot kell igénybe venni! Ezt semmiképpen ne hagyjuk ki, mert a hegyen ellenőrizni szokták a jegy meglétét! Jó idő esetén a parkolótól a csúcsig vezető 10 kilométeres utat, melyben közel 1000 m szint van, jó kondíciók és leginkább jó időjárás mellett 4,5-5 óra alatt lehet megtenni, így akár egynapos programként is tekinthetünk a hegy megmászására, de nem érdemes rohanni. Bontsuk a feljutást két részre, vagy az egész túrát három részre. A csúcsig vezető út felénél található Markowe Szczawiny menedékházban érdemes megaludni egyszer vagy kétszer – ezt a házat amúgy is érintjük a csúcs fele. A ház a parkolótól nagyjából 1,5-2 óra séta, ami alatt a teljes penzum felét, azaz 500 méternyi szintet mászunk a zöld sávjelzést követve. Az 1950-ben épült menedékház az egyetlen a hegy lengyel oldalán – emiatt nyáron zsúfoltabb, de télen is viszonylag sokan látogatják. Nagyszerű hangulata van, amihez hozzájárul a konyhája által kínált kiadós és finom ételek is – az árak 15 złotytól (kb 1300 forinttól) indulnak, és 35 körül van a teteje. Aludni szobatípustól függően – vannak két, négy, hat és nyolcágyas szobák is – napi 90-120 złotyért (nagyjából 8000-11 000 forintért) tudunk. Barátságosnak tűnő időjárásból egy földöntúli helyre A január végi hétvégi túránk alkalmával mi is így tettünk. Enyhe havas-eső, majd havazás közepette érkeztünk meg péntek este a menedékházhoz, majd másnap reggel kellemes téli időjárásra keltünk. Az előrejelzésekben látott viharos szélnek és erős fagynak nyomát sem láttuk, így kicsit megnyugodtunk. Reggeli után csatlakozott hozzánk a helyi vezetőnk, aki 25 éve dolgozik a Babia Góra Nemzeti Parknak, többek között hegyimentőként is. Ezen tények tovább nyugtatták a hangulatot, bár az aggodalomra adott okot, hogy akik a háznál felismerték, arról kérdezték „biztos el akarunk e indulni” és „biztos a csúcsot akarjuk e megcélozni”… Bár a 15-20 cm vastag hótakaró látványából arra következtettünk, hogy szükségünk lesz hótalpakra, de csak hágóvasakat csatolunk fel. A gerincre felvezető piros sávjelzés néhol meredeken halad, és érkezésünk előtti napokban ónos eső, illetve enyhe olvadás után érkező fagyok tették jegessé a terepet, amik összességében nem kedveznek a hótalpazásnak. A fahatárig csak a mély, frissen esett porhó teszi kalandosabbá sétánkat, ám ahogy ritkul körülöttünk a növényzet, úgy kapunk kóstolót a beígért erős szélből, majd a fák takarásából teljesen kilépve arcunkba kapjuk a közel 100 km/h erősségű szelet, ami annyira lökdösi a jeti testemet, hogy kacskaringósan haladok előre. Nagy felhőkben kavarog, örvénylik körülöttünk a porhó… mintha a távolban a Magyar Televízió ismeretterjesztő műsorának, a Delta főcím zenéjét vélném hallani. Ahogy haladunk felfele, úgy válik egyre hidegebbé az idő, és egyre vastagabbá a zúzmararéteg a talajt fedő havas páncélból kiálló elemeken. Ezekbe időközönként egy-egy magányos fenyőt vizionálok, máskor összegörnyedt és kővé fagyott trollt. Ebben a fehér masszában földöntúli látványt nyújtanak… A felkészültség kulcsfontosságú Lábam hol mélyen süpped be a hóba, hol a 100 kilós testemet is elbíró jégpáncélon lépdel. Bár néhány rövid, pár méteres szakasztól eltekintve a terep lankás, a tomboló szélben és párméteres látótávolságú fehér maszlagban nagyon lassan haladunk. A szél folyamatosan ordít a fülünkbe, csapja a hószilánkokat az arcunkba, testünket próbálja arrébb taszítani, minden lépéssel meg kell küzdeni, de mindezek ellenére a hangulatunk jó. Mivel az előrejelzéseknek megfelelően öltöztünk, nem fázunk. A víz- és szélálló kabát alatt még 2-3 réteg tartja melegen felsőtestünket, lábainkat pedig az aláöltözet fölött vastagabb téli túranadrág védi. Egy vékonyabb és egy vastag kesztyű elengedhetetlen ilyenkor, az előbbi az alsóbb régióba, utóbbi a kitett, fagyos részekre. A símaszk, illetve csősál is jól jön, mint ahogy a magashegyi szemüveg vagy síszemüveg is. Ráadásul vezetőnk tapasztalata révén hiába szinte semmit nem látni, érezhetően irányban vagyunk. Ilyen körülmények között hatványozottan fontossá válik a megfelelő felkészültség. Nem hagyatkozhatsz egy előtted arra járó lábnyomainak követésére, mert a viharos szél pillanatok alatt eltünteti azokat és ott maradsz látható irány nélkül. A hidegben a telefonunk akkumulátora hamar lemerülhet, és nem csak nem tudjuk a helyzetünket betájolni, de még segítséget sem tudunk kérni. A normál kulacsodban rövid időn belül megfagy az ivóvized, és nem lesz mit innod. A totális fehérségben elveszted az idő- illetve térérzékelésed, és nem tudod merre van a lefele/felfele, vagy hogy 1 vagy 5 órája vagy úton. Az erős szél, és a szél által fújt hó miatt hamar átfagyhat az ember, ha nem megfelelő ruházatban indul útnak. Az előrejelzés ellenére környezetünkben feltűnően sok, az időjáráshoz nem megfelelően, leginkább alulöltözöttek küzdenek az elemekkel – van, akin már most deszkakeménységűre fagyott a pamut nadrág. Sokan csak bakancsban vannak, de az is küzd a talpon maradással, aki hómacskában indult útnak. Vezetőnk jó hegyimentőként több embert próbál lebeszélni a tovább haladásról, így egyik alkalommal egy apát, aki két kicsiny, 6-8 évforma gyermekkel próbál továbbhaladni. Borzasztó látványt nyújtanak, ahogy a kicsi testüket rongybabként rángatja a szél, kötött sapkájuk pedig arcukat védve az állukig lehúzva... Apuka a kezdeti felháborodás után szerencsére belátja a helyzetet, és elindul lefele a gyermekekkel… A tájékozódási nehézségekkel küzdőkkel is szembesülünk. A csúcs alatt 1 kilométerrel két srác előz be minket, majd nagyjából negyed óra múlva szemből érkeznek, és hamar kiderül, ők továbbra is abban a hitben voltak, hogy még felfele tartanak. Vezetőnk meggyőzi őket, hogy a körülményekre tekintettel haladjanak továbbra is lefele, de később, amikor már mi is lefele haladtunk, ismét szembejöttek, megint belekavarodva a lefele/felfele érzékelésébe... De nem csak fizikailag megterhelő ez a helyzet, hanem pszichésen is. Az egybefüggő fehér és süvítő masszában haladni erős terhelés az elménknek is. A csúcs karnyújtásnyira, de fájó döntést kell hoznunk Újabb pihenőt tartunk, talán 100 méternyi előrehaladás után. Próbálunk stabilan állni, ami továbbra is nagyon nehéz feladat. Vezetőnk a helyzetet vázolja, az alig hallható szavaiban most már kevésbé érezhető a kérdés, mint inkább a döntés. Bár az áhított célunk nagyjából 500 méternyi távolságra lehet tőlünk, de az eddigi tempónkat és a fentebb, a csúcs közelében várható még erősebb, nagyjából 120-150 km/h-es szelet figyelembe véve ezt a távolságot további másfél-két óra küzdelemre saccolja. A szürkület pedig a nyakunkon… Csak picit hezitálunk, majd ésszerű döntést hozunk: visszafordulunk. A lejtmenetben arcba kapjuk az eddig oldalról és hátulról érkező szelet, vele pedig a hókristályokat is. Fejünket leszegve, egymást szorosan követve próbálunk haladni... időközben két fővel gyarapodik csapatunk miután ismét összeszedtük a fehérségben eltévedt srácokat. Emlékeztek? Ez egy könnyű középhegység. Csak épp a Delta főcíme az aláfestő zenéje... A felkészültség fontosságára visszatérve: a fahatárhoz érve felfele igyekező és a helyzetre egyáltalán nem felkészült (városi kabát, macinaci és félcipő) csoportba botlunk, akiket vezetőnk nem tud lebeszélni elhatározásukról. Pár órával később a hegyimentők központi számán keresztül mentést kértek, mert totálisan eltévedtek – végül a szlovák oldalon szedték össze őket, messze az útvonaltól. A hegy erős kontrasztot mutatott ma magából. Míg a kitett részeken -20, -25°C körüli volt a hőérzet, addig az erdőben maximum -5°C lehet. A fák közé nem fúj be a szél, így hamar le is olvad az arcunkra fagyott hó, lekerülnek a vastag kesztyűk. A házhoz röviddel szürkület előtt érünk vissza, ahol jöhetett a jól megérdemelt TatraTea, no meg a kiadós és finom vacsora… eközben vezetőnk már indult is vissza a hegyre, menteni a fennragadt embereket. A Babia Góra mászása egy szebb időjárási ablakban látványos és könnyebb túra lett volna, ráadásul teljes is hiszen jó eséllyel akkor elérjük a csúcsot, de így lett igazán életre szóló élmény. Ha Ti is túráznátok télen a Boszorkány-hegyen, a felkészültségre nagy hangsúlyt fektessetek, és nem lesz baj! A túra hossza: 20km (parkolótól a csúcsig és vissza) szintemelkedés: 1010 m kiindulási pont: Zawoja Markowa parkoló fizetős részek: parkolás és nemzeti park, illetve a szállás Fontos információk Ha hasonló túrát szeretnél, a következő elérhetőségek fontosak lehetnek: Babia Góra Hegyimentők Markowe Szczawiny menedékház Babia Góra Nemzeti Park

Sokan feltették a kérdést: érdemes e családdal ennyit és pont Lengyelországba utazni? A válasz egyértelműen igen. 18 napot töltöttünk Lengyelországban egy 10 és egy 12 éves kisfiúval, 7 városban volt szállásunk és 3260 km-t utaztunk. Élményekkel tele értünk haza és még sok-sok mindent nem láttunk. A lengyelek elsőre nem tűnnek a legkedvesebbnek, értsd ez alatt, hogy ha mondjuk belépsz egy kávézóba, nem ugranak a nyakadba, hogy de jó, hogy itt vagy, de ha egy mosoly mellett kéred ki, az amúgy remek kávédat, akkor azért ők is visszamosolyognak. Mivel hatalmas az ország, több mint háromszor nagyobb, mint kis hazánk, és a népessége is négyszer nagyobb, mint a mienk, így értelemszerűen a belföldi turizmus is jóval nagyobb, mint nálunk. Ezt mi leginkább abban érzékeltük, hogy a látnivalók, múzeumok környékén sokkal több helyivel találkoztunk, mint nálunk, és sok helyen külföldit se nagyon láttunk hosszú napokig. Ezen írásomban végig veszem az utazásunk során látottakat, hátha más is kedvet kap egy hasonló útra, illetve a mi élményeink alapján már el tud kerülni esetleges problémákat. Aranybánya és középkori technikai park Złoty Stokban A cseh-lengyel határtól nem messze kezdtük az utunkat, este 8-ra nagy nehezen megérkeztünk Złoty Stokba, remek apartmanunk lett és a gyors vacsora után ágyba parancsoltuk a gyerekeket, hogy másnap időben az aranybányánál legyünk. Złoty Stok bányavasútja Reggel fél 10-kor rajtunk kívül összesen 3 lengyel rendszámú autó parkolt a bányánál. Akkor még csodálkoztunk, aztán pár nap alatt megtanultuk, hogy a lengyelek nem szeretnek korán kelni. A bánya honlapját előre átbogarásztam, így tudtam, hogy az arany csomagot választjuk, amiben mindent is meglehet nézni. Lelkesen köszöntem angolul a pénztárosnak, aki lengyelül válaszolt, majd mikor kérdeztem, hogy akkor orosz, olyan csúnyán nézett rám, hogy na. Mondta, hogy cseh vagy szlovák… Végül maradtunk az activity játékban, annak is a mutogatós részében, amit még kiegészített azzal, hogy jó hangosan elmondott mindent lengyelül. A gyerekeim remekül szórakoztak, hiszen nem a hallásommal volt a gond, hanem hogy nem beszélem a nyelvet. A lényeget azért megértettem, hogy 20 perc múlva indul a csoport a műszaki parkban, és hogy hova kell menni elsőre és majd utána. A túra lengyel nyelven folyt, de függetlenül a pénztáros csúnyán nézéstől, az orosz alapján egészen sokat megértettem, főleg, hogy hozzá olvastam az angol szöveget is. Így kifejezetten sok hasznos infót tudtam átadni a családnak. Nagyon érdekesek voltak a kiállított gépek, és mire a középkori hóhérhoz értünk, ő már tudta, hogy külföldiek is vannak a csoportban, így azonnal mindent angolul is elmondott. Innen egy nemrég felfedezett tárnába mentünk, ahol kobakkal a fejünkön hallgattuk végig a lengyel vezetést, de visszaérve a felszínre a fiatalember, aki vezetett minket 10 percben összefoglalta a lényeget nekünk angolul. A nagy bányatúrára Ákos fiam már előre felkészült az internetről, így hiába a 40 fős lengyel csoport, ő nekünk, négyünknek külön vezetést tartott. Amit meg ő nem mondott el, azt nagyjából megértettem a lengyelből. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a Google fordító hang alapú részével majd jól fordítja nekünk az internet, csak azzal nem számoltunk, hogy a föld alatt, márpedig a bányák jelentős része ugye ott van, az internet nem működik. Mivel a túra ezen része két külön bányában van, és a kettő között van egy jó 15 perces felszíni túra, amíg a második helyszínre átsétáltunk, az itteni vezető is elkapott minket és elmondott külön nekünk mindent angolul. A vízesés a bányában gyönyörű volt, de az egyértelmű favorit a klassz narancssárga vonat volt, amivel visszamentünk a felszínre. Rengetegen voltak, így nem bántuk meg, hogy mi korán kezdtük napot, mert jó 4-4,5 óra után értünk vissza az autónkhoz. A bánya körül rengeteg ajándékbolt, étterem, kávézó volt, így attól senki ne féljen, hogy éhen hal. Wrocławi állatkert Jó minőségű alsóbb rendű utakon indultunk tovább Wrocławba, és mivel sok településen vezetett át az út, így majd két óra volt mire a 90 km-es távolságot letudtuk. Aznapra a szállás elfoglalása maradt, ami ismét hibátlan volt. Vasárnapot az állakatkertben kezdtük. Mivel ismét időben érkeztünk, így kényelmesen tudtunk parkolni az út másik oldalán lévő hatalmas parkolóban, és még a belépésnél sem volt sor – pár óra múlva már viszont rengetegen voltak. Az egész állatkert nagyon szép, amúgy Lengyelország legrégebbi állatkertje és egy statisztika szerint Európa 5. leglátogatottabbja. Mi nagy állatkert rajongók vagyunk és voltunk már jó párban, sőt több olyanban is, ami ilyen-olyan versenyeken, rangsorokon az első helyeket foglalja el, de azt kell mondanom, hogy a wrocławi semmiben nem marad el mögöttük. Több mint 5 órát bolyongtunk bent, egyetlen pillanatig sem unatkozva. A legnagyobb élmény az Afrikárium volt egyértelműen. Itt szembesültünk először azzal is, hogy a lengyel gyerekekre bizony nem nagyon szólnak rá a szüleik. Csináljanak is bármit. Értsd ez alatt, hogy verik az akvárium falát, holott erre több tábla is utal kb. 2 méterenként, hogy ne tedd, felmásznak mindenre is, akkor is, ha te mondjuk ott állsz az útban. Persze ezt is hamar megszoktuk, de kicsit izgultunk, hogy a saját, amúgy igencsak eleven gyerekeink, ne asszimilálódjanak ideje korán a helyi szokásokhoz. A törpevadászat A délutáni kávénkat már Wrocław főterén fogyasztottuk, és addigra a legkisebb már boldog tulajdonosa volt egy általunk csak törpe térképnek hívott csodának. A törpék története még a 1980-es évekbe nyúlik vissza és a „Narancs alternatíva” szervezethez köthető. Ők a kommunista rezsim ellen tiltakoztak erőszakmentesen, és mivel falfestményeiket a rendőrök újra és újra lefestették, így erre válaszul elkezdtek törpéket festeni a graffitik helyére. 2001-ben állították fel gyülekező helyükön, minden törpék atyját. Ő a legnagyobb, talán egy méter körüli, és azóta már több száz kisebb, 20-30 centis törpe lepte el várost. A törpék szinte élnek: van amelyik nyomoz, bankol, alszik, fagyizik, fényképez vagy éppen gördeszkázik. Remek szórakozás kicsinek és nagynak egyaránt így bejárni a várost. Mivel a nap első felét az állatkertben töltöttük, így a mi térképünkön szereplő 60 törpét mind nem sikerült megtalálni (lehet kisebb térképet is venni, kevesebb törpével). Amúgy a térkép úgy működik, hogy van hozzá 60 darab matrica is, amit a megfelelő helyre be kell ragasztani és van a törpékhez egyenként leírás is. Viszont másnap délelőtt még visszatértünk, hogy a maradék törpéket és a szimfonikus zenekart, ami nem szerepelt a térképen még megkeressük. Közben természetesen akarva akaratlanul bejártuk a várost, a templomokat, elolvastuk a legendákat, megkerestük a Ruska utca 46-ot és persze rengeteg mindent láttunk. Mivel minden törpét megtaláltunk, és a helyi piacon a nem-gluténmentesen étkezők pierogival is megtöltötték a pocakjuk, így nem volt más hátra, mint búcsút mondani a törpevadászatnak és elindulni Poznań felé. folytatása következik...

A lengyel karácsony gasztronómiai hagyományai szorosan összefüggnek a keresztény szokásokkal és a népi kultúrával. Karácsony estéjén, a Wigilia alkalmával a családok hagyományosan böjti ételeket fogyasztanak. Ilyenkor tizenkét fogást tesznek az asztalra, amelyeknek mindegyike szimbolikus jelentéssel bír. A fogások eredete A tizenkét fogást természetesen többféleképp is értelmezhetjük. Egyrészt az apostolokra való emlékezésként, másrészt az év végi visszatekintés részeként, hiszen a tizenkét fogás megtestesítheti a hónapok körforgását is, ezzel is elősegítve a bőséget, a termékenységet az új évre. Az ételek jelentéstartalma legtöbb esetben e kettő ötvözete, vannak kifejezetten a valláshoz köthető szimbólumok és bőven akadnak a természetet megidéző fogások. A karácsonyi asztal központi eleme a lengyel konyhában közkedvelt hal. Sok esetben pontyot választanak a háziasszonyok, ami alapvetően a lengyel hiánygazdálkodás mementója, nem pedig évszázadokra visszanyúló hagyomány. A ponty ugyanis csak a 20. század közepén vált a wigilia menüjének központi elemévé. A második világháború utáni időszakban, a gazdasági nehézségek és az élelmiszerhiány idején a ponty lett a legelérhetőbb hal, amely gyorsan beépült a lengyel karácsonyi hagyományokba, és mára elválaszthatatlan részévé vált az ünnepnek. Természetesen a ponty sok szálon kötődik a lengyel gasztronómiához, a ciszterek étrendjének is fontos, böjti pontja volt a halastavakban tenyésztett ponty, amelyet más a XII. században is ismertek és előszeretettel fogyasztottak is. Az ünnepi asztalon a hal mellett legtöbbször a cékla- vagy gombaleves található, illetve valamilyen savanyú káposztából vagy gombából készült étel, például gombával töltött pirog, ezek a fogások természet termékenységét, adományait jelképezik. Ezen kívül különleges helyet foglal el a menüben a mákos tészta és a mákos kalács is, hiszen a megszámlálhatatlan apró szem a gazdagságot, a bőséget és a termékenységet hivatott szimbolizálni. Természetesen valamilyen formában megjelenik a hering is, amely szintén elengedhetetlen eleme a böjti étkezésnek. A tizenkét fogás Egy lengyel otthonban, az ünnepek idején, egy hagyományos karácsonyi asztalon akár ez a tizenkét fogás is megjelenhet: 1. Barszcz czerwony z uszkami (vörös céklaleves gombás tésztabatyukkal) 2. Zupa grzybowa (gombaleves) 3. Ryba po grecku (hal görög módra, paradicsomos-zöldséges szószban) 4. Karp (ponty) 5. Kapusta wigilijna (káposzta gombával) 6. Pierogi z kapustą i grzybami (káposztás-gombás pirog) 7. Kluski z makiem (mákos tészta) 8. Śledź (hering különböző formában) 9. Kompot z suszu (aszalt gyümölcsökből készült kompót) 10. Makowiec (mákos kalács) 11. Piernik (mézeskalács) 12. Sernik (túrótorta)