top of page
  • Facebook
  • Instagram

EGY KRAKKÓI ÖSSZMŰVÉSZ NYOMÁBAN

Stanisław Wyspiański kevéssé ismert Magyarországon. Leginkább drámaíróként tartják számon; leghíresebb darabjai Spiró György fordításában jelentek meg a rendszerváltás idején. Wyspiański azonban festő, sőt: díszlet-, jelmez-, üvegablak- és bútortervező is volt. Egyszóval igazi összművészt tisztelhetünk benne. Harmincnyolc évesen halt meg, mégis temérdek alkotást hagyott maga után. A legtöbbet Krakkóban találjuk, ahol a századforduló idején virágzott a kultúra. A városban járva sok olyan helyszínt kereshetünk fel, ahol megismerkedhetünk csodálatos művészetével. Tartalmas sétát is formálhatunk belőlük.


A ferences bazilika a legforgalmasabb krakkói turistaútvonal, az úgynevezett Királyi út szomszédságában található. A templommal szemben, a Franciszkańska (Ferences utca) jobb oldalán van a Püspöki Palota a híres pápai ablakkal, ahová sok zarándok látogat. A templombelsőbe viszont már kevesebben lépnek be, pedig nagy élményt jelenthet a művészet és a szakralitás iránt fogékony utazóknak. A főbejárat felett látható Wyspiański leghíresebb üvegablaka. Az Atyaisten teremtő jobbkezéből születnek az elemek: a víz, a tűz, a levegő; a válla mögül pedig már az állatok szemei is kikandikálnak.


Stanisław Wyspiański: Anyaság. Krakkói Nemzeti Múzeum. Forrás: Wikimedia Commons
Stanisław Wyspiański: Anyaság. Krakkói Nemzeti Múzeum. Forrás: Wikimedia Commons

A szentély egyik üvegablakán egy szerzetesnővért láthatunk. Ő Boldog Szalóme, Kálmán magyar királyfi és halicsi fejedelem felesége, aki férje halála után belépett a klarissza rendbe. Földi maradányai a bazilika kápolnájában nyugszanak.


Wyspiański készítette a templom falfestményeit is. A ferences lelkiség a szegénységet hirdeti, és közel áll hozzá a természet. Ezért a művész egyszerű, szerény virágokkal, többek között pitypangokkal díszítette az épület falait.



Wyspiański üvegablak-terveinek csak egy része valósult meg a művész életében. A waweli székesegyháznak készített projektjeit az Egyház elvetette, mert a korban túl drasztikusnak számítottak. Végül a 21. században öltöttek testet a Wyspiański Pavilonnal együtt, amely közvetlenül a Királyi út mentén található. Az épület létrejötte Andrzej Wajda Oscar-díjas filmrendezőnek köszönhető, aki mozivászonra álmodta Wyspiański leghíresebb drámáját, a Menyegzőt. Nappal a pavilon belsejében, sötétedés után pedig kívülről csodálhatjuk meg a művész három régi-új üvegablakát az élőhalott Nagy Kázmér király, az éppen legyilkolt Jámbor Henrik fejedelem és a szellemszerű Szent Szaniszló püspök alakjaival.


Hősünk munkásságában akkor merülhetünk a legmélyebbre, ha ellátogatunk a Wyspiański Múzeumba. Az intézmény ma az óvárostól nem messze, egy középkori magtár épületében kapott helyet. Kiállítási anyagát néha cserélik. Stanisław Wyspiański ugyanis allergiás volt az olajfestékekre, főleg az ólomtartalmú fehérre. Ezért a legtöbb képét akvarellel vagy pasztellel készítette papírra. A papír pedig a fény hatására megsárgul és töredezik, ezért nem állítható ki sokáig. Japánosan minimalista tájképeiből és remek kisgyerek-portréiból azonban biztosan többet is látni fogunk. Azt a makettet is megszemlélhetjük, amely megmutatja, hogyan képzelte el a mester a Wawel-domb revitalizációját. Ezúttal megkönnyebbülhetünk, hogy nem valósultak meg a tervei!


Fontos: a múzeum hétfőn, szerdán és csütörtökön is zárva tart, kedden viszont ingyenes!

Stanisław Wyspiański: Helenka, a művész lánya. Krakkói Nemzeti Múzeum – a Wyspiański Múzeum ennek az intézménynek a része. Forrás: Wikimedia Commons
Stanisław Wyspiański: Helenka, a művész lánya. Krakkói Nemzeti Múzeum – a Wyspiański Múzeum ennek az intézménynek a része. Forrás: Wikimedia Commons

Ettől az állomásunktól nem messze található Krakkó egyik legszebb rejtett gyöngyszeme, az Üvegablak Múzeum. Élő múzeumról van szó: egy működő műhely titkaiba tekinthetünk be, ahol Wyspiański üvegablakai is készültek. Az intézményt angol nyelvű vezetéssel járhatjuk be. Közben megtudhatjuk, mennyi drága alapanyag, és főleg munka, türelem és idő kell egy üvegablak létrejöttéhez. A kiállítás végén pedig több mester üvegablakait, így Wyspiański Apollóját is megcsodálhatjuk.


Fontos: A jegyet előre vehetjük meg a múzeum angol nyelvű honlapján. Jelenlegi ára 60 PLN, de abszolút megéri!

Ha visszatérünk az óvárosba – vagy korábban, amikor a Flórián-kapu és a Barbakán környékén járunk –vessünk egy pillantást a Juliusz Słowacki Színházra is, amely a bécsi operaház miniatűr, krakkói méretű mása. Ebben az épületben mutatták be 1901-ben a Menyegzőt, amelyet egy kis túlzással a világ első valóságshowjának is nevezhetünk. Egy évvel korábban ugyanis valóban sor került egy ismert irodalmár és egy parasztlány lakodalmára, amelyen Krakkó és környéke különböző lakói vettek részt az értelmiségtől a falusiakon át a zsidó kocsmárosig és lányáig.


Wyspiański vérbajban szenvedett, mint Ady, de sokkal gyengébb fizikumú volt a magyar költőnél. Ezért nem ivott és nem táncolt, hanem az ajtófélfának támaszkodva figyelte az eseményeket. A következő évben a lagzi résztvevői önmagukat látták viszont a színpadon. A „valóságshow” azonban hamarosan szimbolizmusba csapott át. A drámában ugyanis megelevenedtek a nemzeti történelem valós és mitikus szereplői, majd megjelent a bénító Szalmabáb, hogy megakadályozza a lengyelek függetlenségi törekvéseit.


A krakkói Juliusz Słowacki Színház – korábban: Városi Színház. Fotó: Petneki Noémi
A krakkói Juliusz Słowacki Színház – korábban: Városi Színház. Fotó: Petneki Noémi

Évekkel korábban pályázatot írtak ki az épülő színház függönyére. Az akkor csupán 23 éves Wyspiański is készített egy pályaművet, de a nyertes Henryk Siemiradzki akademista festő munkája lett. 2017-ben viszont Wyspiański tervét is megvalósították. Ma felváltva használják a két, sőt, három alkotást: 2023-ban ugyanis még egy függöny készült, amelyen 130 jelentős krakkói nő neve szerepel. (Egy kortárs művész, Małgorzata Markiewicz tervezte.)


A krakkói összművész végső nyughelye a Skałkának nevezett pálos kolostor templomában található. Ide Kazimierzből vagy a Wawel várból juthatunk el a legkényelmesebben. Az épület fontos vallási központ: csaknem ezer évvel ezelőtt itt gyilkolták meg Szent Szaniszlót, Lengyelország védőszentjét. A pompás barokk templom maga is „megér egy misét”, vagy legalábbis bepillantást. Impozáns, lépcsős bejáratának alsó része vezet le a kriptába, amely a lengyelek egyik nemzeti panteonja. Híres művészeket és költőket temettek ide, legutóbb a Nobel-díjas Czesław Miłoszt.


Ha a Menyegző megmozgatta a fantáziánkat, akár egykori helyszínére is ellátogathatunk. A Rydlówka, vagyis az ifjú pár egykori udvarháza most is áll Bronowicében, amely ma Krakkó része (és a helybeliek sokszor csak Bronxnak nevezik). Az épületet Krakkó Múzeuma üzemelteti. Állandó kiállítása mellett ciklikus programoknak is otthont ad. A szerző születésnapját, január 15-ét többek között színielőadással ünneplik. November 20-án, az ominózus menyegző évfordulóján pedig lakodalmas menet halad át a kerületen, majd rituálisan felállítják az udvarház mellé a Szalmabábot.

 

A szerző köszönetet mond Dr. Marta Graczyńskának, a Waweli Királyi Vár igazgatóhelyettesének, korábban a Krakkói Nemzeti Múzeum (így a Wyspiański Múzeum) munkatársának, aki megosztotta vele az intézmény leírásában található információkat.

31 views

Ezeket a legfrisebb cikkeinket se hagyd ki:

polandtravel_logo_sideAB.jpg

Oldalunk a magyarországi

Lengyel Idegenforgalmi Szervezet

támogatásával készül!

© 2024 Szia Lengyelország! - minden jog fenntartva

bottom of page