Leginkább télen, amikor egy kis havas varázslatra vágyakozunk, amikor ki akarunk szakadni az itthon egyre jobban megszokott szürkeségéből, sokunknál egyből Zakopane ugrik be, de sokaknak hasonló kép jelenik meg nyáron is a hegyi kikapcsolódásra. Ám emiatt a város egyre zsúfoltabb, túlzottan vibráló – főleg a Karácsony előtti időszakban – ami több embert feszélyez. De nem kell emiatt lemondani a hangulatos időtööltésről, hiszen a Tátra lábától nagyjából 120 kilométerre, a Szandeci Beszkidekben fekvő górál gyógyüdülő, Krynica-Zdrój (ejtsd: krinyícá zdrúj) hasonlóakkal vár - amiről korábban már itt írtam. Nézzük, mivel lehet eltölteni egy hosszú hétvégét Krynica-Zdrójban, ahova Budapestről négy és fél, de egyes keleti megyeszékhelyeinkről akár 2-2.5 óra alatt is ki lehet érni! 1) Síelés / Bikepark Krynica-Zdrój télen bőséges lehetőséget nyújt a téli sportok szerelmesei számára – olyannyira, hogy itt található az ország legnagyobb sípályája, Jaworzyna Krynicka (ejtsd jávozsiná krinyícká). A terület Lengyelország egyik leghóbiztosabb része, ennek ellenére egyre többször szorulnak itt is hóágyúzásra, de alaposan felkészültek minden eshetőségre, hogy mi zavartalanul élvezhessük a téli sportokat. Az egymástól háromnegyedórán belüli távolságokra fekvő terepek közül a kezdők inkább a Słotwiny Arena (ejtsd: szv:otwini aréna) és a Tylicz (ejtsd: tilics) pályáit, míg a haladók Jaworzina Krynicka lejtőit fogják kedvelni. Előbbi két helyszínen ráadásul nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra is. Árak és nyitva tartások pályánként változóak! ⚠ https://www.jaworzynakrynicka.pl/ ⚠ https://slotwinyarena.pl/ ⚠ https://tylicz.ski/ Jaworzyna Krynicka 4 pályával és több felvonóval, az ország leghóbiztosabb helyeként várja a síelni vágyókat Nyáron viszont a Słotwiny Arena átalakul bike parkká. A nyomvonalak kifejezetten a kezdők és gyerekek számára lettek kialakítva, így akár családostól is nagyszerű program. Ráadásul a park nagy figyelmet fordít az oktatásra is, amivel a nagyon kezdők hamar beletanulhatnak a terepkerékpározásba! ⚠ https://slotwinyarena.pl/ 2) Szánkózás és lovas szánozás Aki szereti a szánkózást és többre vágyik egy domboldalon való csúszkálásnál, annak mindenképpen el kell látogatnia a Krynica-Zdrójtól 20 perc autóútra, Muszyna (ejtsd: musiná) település (és a szlovák határ) mellett található Sankolandiaba! A hegyoldalon két hosszú, több mint 2 kilométeres pálya várja az adrenalinra vágyókat és a szánkózás szerelmeseit. Ez nem egy sípályából leválasztott terület, itt minden kizárólag a szánkózásról szól! Már a felszállítás is kalandos, hiszen egy, erre a célra átalakított traktor szállítja fel az embereket! A sisak használata kötelező, de a szánkók mellett ez is bérelhető helyben! ⚠ https://www.sankolandia.pl/ A havas téli tájban suhanó lovas szánozás romantikus élménye természetesen ezen városban sem hiányozhat – igaz, Zakopanéval ellentétben itt a városban nem találunk szánokat, csak a város határától kifele, a hegyek között. 3) Túrázás A város környékén közel 300 kilométernyi jelzett turistaút található, melyek leginkább családbarát nehézségűek, és könnyedén választhatunk a 10 kilométeres útvonalakból épp úgy, mint a nagyobb, 20-25 km-esekből. Így például sétáljunk fel a zöld vagy sárga jelzések egyikén a városból a közel 900 méter magas hegytetőn álló lombkoronaösvényhez és kilátóhoz, ahol nem csak a csodálatos panoráma, hanem egy különleges szabadtéri só inhalátor is vár (mindkettő csak jegyvásárlás után látogatható). De ezt a pár kilométeres utat kiegészíthetjük a sárga jelzést követve egy egészen nagy, 27 kilométeres, Krynica-Zdrójt megkerülő körre is. 4) Kilátók Bár Krynica-Zdrójt ezer méter alatti magasságú hegycsúcsok veszik körbe, a két épített kilátójából mesés panoráma nyílik a Szandeci Beszkidek vonulataira. A Jaworzyna Krynicka sípálya tetején találjuk a kisebbiket, ami nemes egyszerűséggel a felvonó épületének tetőszerkezetén lett kialakítva. Akadálymentesített lombkoronaösvény és kilátótorony A másik, ennél sokkal magasabb és különlegesebb kilátót a Słotwiny Arena tetején találjuk. Ez a faszerkezet egyben akadálymentesített lombkoronaösvény és egy kilátótorony, melynek 50 méter magas csúcsára könnyedén sétálhatunk fel – majd nyáron csúszdázva ereszkedhetünk le! De igazából, ha a magasból szeretnénk körbe tekinteni, a városból nem is kell kimennünk, hiszen 2026 év elején átadták a Góra Parkowa tetején álló új tornyot, melyben külső- és belső teraszról lenyűgöző panoráma nyílik Krynica-Zdrójra és a Szandeci Beszkidekre – tiszta időben akár a Tátra csúcsai is feltűnnek. A bátrabbak számára üvegpadlós skywalk is akad fent. Mindegyik kilátó jegyvásárlásával egész évben látogatható! ⚠ https://www.jaworzynakrynicka.pl/ ⚠ https://slotwinyarena.pl/wieza-widokowa/ ⚠ https://www.pkl.pl/post/gora-parkowa/atrakcje/wieza-widokowa-gora-parkowa.html 5) Ételek és ásványvizek A városban megtaláljuk a góral konyha és a közismert európai ételek javát. Így ha valami klasszikus lengyel ételt szeretnénk megkóstolni, akkor ehetünk zsurek vagy kvasnyica levest éppúgy, mint pierogit. Krynica-Zdrójban és közvetlen környékén összesen 23 forrást vagy kutat találunk, melyekből értékes ásványi vizek törnek a felszínre (ezekből 5 természetes forrás, név szerint a Słotwinka, a Jan, a Józef, a Mieczyslaw, a Zuber, és a Krynica, míg a maradék fúrt kút). Ezek közül több helyben, a városközpontban található ivóházban is fogyasztható. Az ivóházban több ásványvíz megkóstolható Érdekességként a források egyike 1 millió éves vizet ad, melynek rendszeres fogyasztása lassítja az öregedést, míg egy másikból olyan összetételű vizet ihatunk, mely megakadályozza a másnaposság érzését és segít fogyni is. ⚠ http://pijalniaglowna.pl/oferta/wody-mineralne-i-lecznicze/ 6) Sétálóutca A közel 500 éves város szíve, a klasszikus lengyel településektől eltérően nem egy Rynek, azaz piactér, hanem a Bulwary Dietla (ejtsd: bulvári djetlá) sétálóutca. A zakopanei Krupówkival (ejtsd: krupúvki) ellentétben ez az utca nagy terekkel rendelkezik. 1880 körül épült faházak között sétálhatunk A Kryniczanka (ejtsd: krinyicsánká) patak egyik oldalán 1880-as évek környékén épült faházak, míg a másikon századközepi kőépületek sorakoznak. Természetesen az éttermek és kocsmák sem maradhatnak el, de jóval kevesebb található itt, mint a Tátra lábánál fekvő városban. 7) Sikló és Retro Light Park A város szívében található egy hatalmas közpark, a Kolej Linowo Terenowa Góra Parkowa (ejtsd: kolej linovo terenová gúrá párková), ahol 1937 óta üzemel Lengyelország első siklója, mely a 741 méter magas hegytetőre viszi fel a turistákat. A felsőállomásnál kialakított kilátóteraszról szép kilátás tárul elénk. Lengyelország első siklója - forrás: https://www.pkl.pl/ A sikló egész évben működik! ⚠ https://www.pkl.pl/gora-parkowa/parkowa.html 8) Játék- és Nikifor múzeum Azoknak, akik felnőtt fejjel szeretnek visszatérni a gyerekkoruk világába, vagy megmutatnák gyermekeik számára a saját és az a saját szüleik gyermekkorának játékait, annak felejthetetlen élmény lesz a játékmúzeum (Muzeum Zabawek). A kisautóktól a figruákig, a táskáktól a kitűzőkig - forrás: https://muzeum-zabawek.pl/ Akik pedig érdeklődnek a festészet iránt, ajánlott a sétálóutcán álló "Romanówka" (ejtsd: románúvká) faházba látogatni, ahol Nikifor Krynicki naív festő múzeuma található. A messziről is felismerhető, kékre festett, a 19. századi fürdőházakra jellemző épület 1990-ig egy másik utcában állt, de ott lebontották, majd konzerváló felújítást követően újraépítették a mostani helyén. A faházban Nikifor munkásságának minden korszakából láthatunk akvarelleket, gouache-okat és rajzokat, a művész munkásságára jellemző különböző témákban: tájképek ortodox templomokkal, krynicai építészet, belső terek, állomások, irodák, „dollárgyárak”, portrék stb. Mindkét múzeum egész évben látogatható! ⚠ https://muzeum-zabawek.pl/krynica-zdroj/ ⚠ https://muzeum.sacz.pl/en/branches/nikifor-museum 9) A Szent Jakab-templom Krynica-Zdrójtól mindösszesen 6 kilométerre fekszik Powroźnik (ejtsd: povrozsnyik) település. Itt található az UNESCO Világörökség részeként számon tartott, 1500 kilométer hosszú "Dél-lengyelországi Faépítészeti Útvonal" egyik tagja. A Szent Jakab-templom egy gótikus fatemplom, mely a tizenhetedik vagy a tizennyolcadik századból származik. Szent Jakab-templom Powroźnik A templom egész évben látogatható - hétfő kivételével 9-17:00, vasárnap 12-17.00 óra között! 10) SPA Bár a városban nem találhatóak termálfürdők, Krynica-Zdrój több hotelje is kiváló minőségű SPA részleggel csábítja a vendégeit, amit mindeképp érdemes kipróbálni ott tartózkodásaink során!

A lengyelek nagyon tudnak múzeumot csinálni. Számos példát tudok erre felhozni: van nekik egy POLIN-juk Varsóban, ami a zsidóság történetét dolgozza fel egy csodás épületben. Nem holokauszt, hanem történelem a kezdetektől napjainkig. Vagy itt van a Varsói felkelés múzeuma, interaktív, sötét, informatív. Nem múzeum, hanem egy hely, ahol szinte átélheted a múltat. De ilyen a Gdanski Második Világháborús Múzeum is. Időben halad a háború előttől napjainkig. Ha akarsz átfutsz rajta, ha akarsz ott vagy fél napot és végigéled, hallgatod, nézed, érzed a háborút, annak okait, történéseit és következményeit. Ezek a múzeumok már nem az unalmas vitrinek mögötti gyűjtemények, hanem élmények, amelyek segítik elképzelni azt, ami volt, hogy magaddal vidd a tudást a jövőbe. A Varsó Múzeum a főváros főterén, a Rynek Starego Miasta-n található, az egyik szép színes házban. Huszonéve szemezgetek vele, de mindig azért hagytam ki, mondván biztosan unalmas, van benne sok dokumentum, meg érmék, amiket másnapra elfelejtek. Hát nem. Vagyis természetesen vannak ezek is, de a koncepció más. Tematikus kollekciókat láthatunk izgalmas statisztikai adatokkal és infografikákkal ötvözve. Íme a kedvenceim: Varsó tematikus gyűjteményei Varsó számokban, mennyiségekben, dátumokban: számos tematikus csoportosítást láthatunk, pl., hogy melyik időszakban melyik épület volt a legmagasabb Varsóban, vagy hogy hogyan változott Varsó lakosságának összetétele a történelem során. Az egyik ilyen összeállításból megtudtam, hogy AZ ELSŐ kávézó pl. 1724-ben nyílt meg (az Arany sashoz) tejbár (Bar mleczny) 1896-ban kezdett el működni - kezdetben tej, tojás és liszt alapú zöldséges ételeket kínált játszóteret a Varsói Higiéniai Társaság nyitotta meg 1899-ben az Agrykola Park és a Szász kert területén elektromos villamos 1908-ban indult el mozgólépcső 1949-ben kezdte el működését a Vár teret (Plac Zamkowy) kötötte össze W-Z útvonallal - a moszkvai Metrostoj gyárban készült a moszkvai metró mintájára sztriptíz 1957-ben volt látható a Stodola klub egyetemista kabaréjnak részeként világhíres rocksztár a Rolling Stones volt, akik 1967-ben a Kultúra és Tudomány palotájának kongresszusi termében léptek fel pizzéria 1991-ben nyílt meg a varsói ízlés globalizálódásának jeleként kebabot 1994-ben lehetett enni Varsóban plázát 1993-ban adták át metrót 12 év építkezés után adták 1995-ben át Kabaty és a Polytechnika között, akkor 11 km hosszú volt Hableányok minden mennyiségben Varsó jelképe és címere a hableány, vagy másképpen szirén, nimfa, sellő. A város szabadságát, bátorságát és ellenállását szimbolizálja. Ikonikus alakja a Visztula partján több szobor formájában is látható, de nem ritka a falfestmény és más alternatív ábrázolási forma sem. Érdemes sellőportyára indulni, ha arra járunk. A Varsó Múzeumban járva találkozhatunk számos hableány ábrázolással a XV. századtól napjainkig. Izgalmas grafikai és szobrászati remekművekben gyönyörködhetünk a szocialista izmos, szinte férfias sziréntől a karcsú nőies hableányokig. Egy valami összeköti azonban mindet, a védelmező pajzs és kard. De miért ezek a fő attribútumai? Ehhez ismerni kell a legendát: A legenda szerint egy sellő testvérpár úszott fel a Balti-tengerből a Visztula folyón. Az egyik Koppenhágánál maradt, a másik pedig továbbúszott egészen Varsóig. A Visztula partján megpihent, és annyira megtetszett neki a hely, hogy úgy döntött, ott marad. A helyiek felfigyeltek arra, hogy a folyó partján éjszakánként valaki gyönyörű énekkel szórakoztatja őket, ezért megszerették a szirént. Egy kapzsi kereskedő azonban foglyul akarta ejteni, hogy pénzt keressen rajta. A szirén segítségére egy halászfiú és a környékbeli lakosok siettek, és kiszabadították. Hálából a szirén megígérte, hogy mindig meg fogja védeni Varsót. Ezért ábrázolják őt pajzzsal és karddal – a város védelmezőjeként. A érdekes adatokon kívül láthatunk még gyönyörű varsói tárgyakat (van belőlük több ezer), szobrokat, térképeket, régi fotókat. Ha esik az eső, 1 órát legalább el lehet itt tölteni. És a felsőbb emeletekről pazar látvány nyílik a Rynekre. Belépőjegyek felnőtt jegy: 25 PLN kedvezményes: 18 PLN családi: 50 PLN

A kis-lengyelországi Krynica-Zdrój gyógyüdüllő alternatívája lehet Zakopanénak, mivel számos téren hasonlóakat kínál. Így például a téli szezonban itt is találunk hangulatos fényparkot! Egy krynica zdróji téli útunk során, az aktívan, vagy éppen pihentetően töltött nap végén, egy késő délutáni-esti programnak nagyszerű lehetőség egy séta, a város fölé emelkedő Góra Parkowa tetején található fényparkban. A RETRO PARK ŚWIATŁA-ban több tízezer LED alkot számos világító installációt, melyek az 1930-as évek hangualtát idézik meg. A fények mellett a kort idéző zenei illusztrációk, valamint általunk megszólaltatható fém hangszerek teszik különlegesebbé a sétánkat. De ha igazán lélegzetelállítót szeretnénk, érkezzünk még naplemente előtt, hogy elcsípjük a Szandeci Beszkidek vonulatai mögött lebukó nap utolsó sugarait, majd a kékórát, miközben a fények életre kelnek... A retro fénypark novembertől március elejéig látogatható, és a városközpontból induló Góra Parkowa siklóval közelíthető meg. Mind a sikló, mind a fénypark külön-külön belépőjeggyel vehető igénybe és nézhető meg.

Minden bakancslistán ott a helye egy karácsonynak és legalább egy szilveszternek Zakopanéban. Mikor elköltöztem otthonról, a szüleim rögvest felhívták a kedvenc szállásadójukat a Brzozowa utcában, vettek két jegyet a távolsági buszra, és úgy döntöttek, hogy Zakopanéban töltik a szentestét. A városka turizmusát mindig is csúcsra járatták, de a kétezres évek elején még nem volt evidens, hogy - a nagy szállók vendégein kívül - sokan errefelé töltsék az ünnepeket. Így történhetett, hogy szenteste, amikor minden étterem bölcs előrelátással bezárt és a Krupówki is kihaltan kongott, anyáék egy különös, csendes karácsony tanúi lehettek. Mikor mi – néhány évvel később – szilveszterezni érkeztünk a városba, érezhetően nagyobb volt az élet, a szilveszter nem érintette olyan mélyen a hívő katolikus lakosságot, így a - jó hangulatot mindig bőven mérő - lengyelek életébe bőven belefért újévkor a mulatozás és a munka is. A tűzijáték pedig, ami éjfélkor szinte felrobbantotta az egész Gubałówkát, egészen feledhetetlen volt. Az idők folyamán a lengyelek hozzáedződtek a karácsonyra érkező turistákhoz és ma már, ha igazi lengyel karácsonyra vágyunk, Zakopane tárt karokkal vár. Új idők, turista szezon karácsonykor is Aki karácsonykor érkezik Zakopanéba, gyorsan ráérez arra a sajátos hegyi varázsra, ami ilyenkor az egész várost átjárja. A főutcától kezdve az erdei ösvényekig mindenhol ünnepi fények vibrálnak, a levegőben jóféle füst, fenyő, forralt bor és sült kolbász illata kavarog. Az egyik legjobb program ilyenkor a Niepodległości téren található karácsonyi vásáron való téblábolás, ahol december elejétől január elejéig kézműves termékek, fából faragott betlehemek, díszek, gyapjúholmik, mézek, lekvárok, füstölt sajtok és házi sütemények sorakoznak. A standok között sétálva érdemes megkóstolni a hegyi konyha kedvenceit, a grillezett kolbászokat, áfonyalekvárral kínált sajtokat vagy a sült húsos zsírral vastagon megkent friss kenyeret. Aki szeretné megélni a lengyel karácsony egyik legfontosabb hagyományát is, az ki ne hagyja a szentesti Wigilia vacsorát. Szerencsére ehhez nem kell helyi ismeretséggel rendelkezni, sok étterem ilyenkor a betoppanó vendégeinek ünnepi menüvel készül, halételek, húsmentes fogások, gazdag levesek és a karácsonyi desszertek kerülnek az asztalra. Az este meghitt csúcspontja a Pasterka, az éjféli mise, amelyet a város templomaiban hagyományos lengyel énekek és népviseletbe öltözött helyiek tesznek különlegessé. Életre szóló élmény lehet a mise a Jaszczurowka fatemplomban, de a belváros templomai is igazán felemelőek ilyenkor. Ha pedig egészen különleges élményre vágyunk, akkor irány a Gubałówka gerincén megbúvó kis kápolna. Karácsonykor különösen megkapó a látvány, a hívek a kinti padokon ülve követik a misét, összébb húzzák a kabátot, és a fagyos levegőben hallgatják az igehirdetést. A hó tompítja a hangokat, a templom ablakaiból kiszökő fény arany derengésbe vonja az épületet, itt nincs, akit ne érintene meg az ünnep szelleme. Aktív karácsony A Krupówki, a főutca persze zsizseg és zsong napközben: éttermek, cukrászdák, sajtárusok, ajándékboltok, ünnepi hangulatú kirakatok és finomságok várják az ide érkezőket. A környéken több korcsolyapálya is működik, ahol felszerelést is lehet bérelni. A kisebb sétákra, családdal való kirándulásra tökéletes választás a Gubałówka, ahova a siklóval pillanatok alatt fel lehet jutni és az elénk táruló panoráma egészen lenyűgöző. Családoknak jó választás a hegyi élménypark sok-sok téli attrakciója, a pihenés szerelmeseinek pedig kihagyhatatlanok a helyi termálfürdők. A közelben ott a Chocholowi Thermy, a környék legnagyobb fürdőkomplexuma sok-sok kültéri és beltéri medencével, szaunákkal és wellnessrészleggel. Ha valaki a városhoz közelebb maradna, a Termy Zakopiańskie családbarát csúszdákkal és melegvizes medencékkel várja a vendégeket. A Bania és a Bukovina fürdők is könnyen elérhetőek, mindkettő ideális választás egy kirándulós nap végére. A sportosabbaknak a közeli sípályák – Białka Tatrzańska, Jurgów vagy Koziniec – szintén kihagyhatatlanok. Modern liftek, jól karbantartott pályák és oktatók várják a kezdőktől a profikig mindenkit. A tél Zakopanéban nem csak pihenni és szórakozni lehet, de itt valóban visszatalálhatunk gyerekkorunk karácsonyainak varázslatos világához.

A csodálatosan feldíszített és hóval fedett utcák és házak, valamint fenyőfák látványa, a finom ételek és a forró téli italok illata, a lábunk alatt ropogó hó hangja mindenkit elvarázsol. Mindezeket a karácsonyi vásárok hangulata fűszerezheti még izgalmasabbá. Ha ezt az élményt keresed, Lengyelország városaival is érdemes számolnod, hiszen mindezeket több helyen is megtalálod és ezek közül több desztináció is könnyedén elérhető hazánkból! Íme a már tudható információk, az általunk a 2025/26 téli szezon legjobb lengyel karácsonyi vásárainak ítéltek: Zakopane A tél lengyelországi fővárosába rengeteg magyar turista jár, és ez igaz a téli szezonra is – de nem csak a téli sportok miatt érkeznek ide sokan. A karácsonyi időszak egyik fő vonzereje a helyi karácsonyi vásár, ahol nem csak a helyi kézművesek által készített egyedi termékekből válogathatunk, de nagyszerű lehetőség a regionális finomságok kóstolására – mint a górálok által készített, grillen sült és áfonyával tálalt sajtot, az oscypeket! Az itt töltött időt korcsolyázással, vagy szánkózással is színesíthetjük! fotók: Polish Tourism Organisation A zakopanei karácsonyi vásár 2025. december 12-től 2026. január 11-ig tart, a Krupówki, azaz sétáló utca közepétől nem messze található plac Niepodległości téren. Megközelíthető autóval (Budapestről nagyjából 5 óra), és autóbusszal is (Flixbus). Krakkó A másik általunk, magyarok által közkedvelt lengyel várost is érdemes télen meglátogatni, hiszen az itteni, a történelmi főtéren megrendezett karácsonyi vásár Lengyelország egyik legnagyobb és legnépszerűbb rendezvénye. A klasszikus vásárfia termékek mellett hagyományos lengyel kerámiákat, famunkákat, és a lengyel konyha széles választékát (például pierogit, zureket, grillezett oscypeket, és galíciai forraltbort) is megtaláljuk a standokon. Ha picit felmelegednénk több izgalmas múzeum is karnyújtásnyira vár minket. fotók: Polish Tourism Organisation A krakkói karácsonyi vásár 2025. november 28.– 2025. január 1. között tart nyitva. Megközelíthető autóval (Budapestről kevesebb mint 6 óra), busszal (Flixbus), vonattal és repülővel is (LOT). Wrocław Hazánkban egyelőre még kevesen ismerik Lengyelország Velencéjét, amit nemcsak a közel 100 híd és az apró szigetek tesznek meséssé, de a régi épületek és azok között elrejtett többszáznyi törpe, valamint a téli szezonban a karácsonyi vására is! A lenyűgöző piacterén megtartott karácsonyi vásáron a hagyományos díszek mellett megcsodálhatjuk az ikonikus óriási karácsonyi szélmalmot is, megkóstolhatunk hagyományos lengyel ételeket, valamint a gyerekek számára Téli Labirintus, mesekörhinta és számos előadás készül. A vásár helyszínéül a Főtér (Rynek) és a környező utcák – ul. Swidnicka, ul. Olanska, Plac Solny - szolgálnak. fotók: jarmarkbozonarodzeniowy.com A wrocławi karácsonyi vásár 2025. november 21. – 2026. január 7. között tart nyitva. Megközelíthető autóval (Budapestről nagyjából 7 óra), busszal (Flixbus) és bő egy órás úttal repülővel is (Wizzair). További infók: jarmarkbozonarodzeniowy.com Gdańsk Az északi kikötővárosa különböző nemzetiségek és vallások találkozóhelye volt, melynek nyomait napjainkban is viseli és őrzi. Ezek felfedezése télen is kiváló program, melybe a karácsonyi vásár is beletartozik természetesen. A festői főtér és annak lenyűgöző dekorációja mesés ünnepi hangulatot kölcsönöz. A piac tele van nyüzsgő standokkal, amelyek különféle lengyel specialitásokat kínálnak, az ételektől a kerámiákig. fotók: Polish Tourism Organisation A gdański karácsonyi vásár 2025. november 21. – december 23. között tart nyitva. Megközelíthető Budapestről repülővel (LOT, Wizzair) és busszal is (Flixbus). További infók: bozonarodzeniowy.pl Varsó Természetesen a listából a főváros sem maradhat ki, ahol a hagyományos karácsonyi vásár az ilyenkor szokásos színes díszekkel, világítással és ajándéktárgyakat vagy gasztronómiai finomságokat kínáló standokkal válik mesebeli országgá. De a vásár mellett izgalmas múzeumok, vagy épp a Tudomány és Kultúra Palotájának 30. emeletéről nyíló pazar panoráma is nagyszerű kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak. fotók: Polish Tourism Organisation A varsói karácsonyi vásár 2025. november 21. – 2026. január 6. között tart nyitva. Megközelíthető Budapestről közel 1 órás repülőúttal (LOT), busszal (Flixbus) és vonattal is. További infók: jarmark.waw.pl Katowice Visszatérnek a legnépszerűbb attrakciók: a 33 méter magas Mega Młyn óriáskerék, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a fényárban úszó Katowicére, a sziléziai kisvasút és a karácsonyi malom a gyerekek kedvencei lesznek, míg a viktoriánus körhinta múltidéző varázsa minden korosztályt elbűvöl. A több mint 100 ünnepi faházikó kézműves ajándékokat, helyi finomságokat és regionális termékeket kínál – csillogó üvegdíszek, kézzel festett karácsonyfadíszek, forralt bor és sziléziai különlegességek várják a látogatókat.Hétvégente élőzene, karácsonyi koncertek és táncos programok teszik még hangulatosabbá a vásárt, ahol a gyerekek a Mikulással is találkozhatnak, és részesei lehetnek a Mikulás-parádénak. A vásár helyszínéül a Rynek és a Plac Obrońców Katowic szolgál. A katowicei karácsonyi vásár 2025. november 21. – 2026. január 6. között tart nyitva. Megközelíthető Budapestről kicsit több mint 1 órás repülőúttal (Rynair), busszal (Flixbus) és vonattal is. További infók: jarmarkslaski.pl

A ’90-es években a Szentpétervár melletti kikötővárosban Kronstadtban, egy elhagyatott konténerbázison jártam. Hideg volt, talán köd is, és ott volt az a sok piros, zöld, kék üres konténer, ötször olyan magasak mint én. Brutális vonalak és méretek, semmi klasszikus szépség, vagy formák. Magára hagyott nagy fémdarabok. Akkor éreztem először, hogy szeretem a rozsdát, hogy különös vonzalmat érzek az elhagyatott ipari létesítmények iránt. Később felfigyeltem a tégla és a kopott fém elegyének szépségére is. Azóta a szemem ezeket a helyeket kutatja, ezt látom vonzóak, szépnek, változatosnak, ebben keresem azt, amit mások a klasszikus épületekben, szép őszi tájban, vagy ódon kastélyokban. Egy hőerőmű, vagy elektromos alállomás azonnal bekapcsolja az exponáló gombot az agyamban, hív, hogy menjek be, járjam körbe, keressem a falak közt a régmúlt történetek nyomait. Minél régebbi valami, minél romosabb, annál hívogatóbb. Varsó, a revitalizált ipari épületek mekkája Varsót is ezért szerettem meg azonnal még a kilencvenes években, amikor még épphogy csak ébredezett a szocializmus nyomasztó álmából. Praga negyedben laktam kollégiumban, ami akkor még igazán nyers, vad, igazi kelet-európai hely volt verekedésekkel, lepukkant épületekkel, gengekkel, piacokkal, amolyan varsói nyócker. Varsó (benne többek között a Praga negyed is) jelenleg a revitalizált régi ipari épületek egyik mekkája Lengyelországban és bár rengeteg városban találunk felújított ipari létesítményeket, mint pl. a poznani sörfőzdéből lett pláza, a Lódzi EC1 tudományos központ vagy a Manufaktúra, Varsó abszolút az élen jár ebben, erre példa a Koneser, az Elektrownia Powisle vagy akár a Fabryka Norblina. Természetesen imádom ezeket a felújított, hasznosan átalakított ipari csodákat, de az igazi tökéletességet mégis abban látom, amit még nem javítottak ki, nem pucoltak le, nem adtak neki új életet, hanem csak úgy magukra hagyva várják a csodát, benövi őket az inda, megeszi őket a rozsda. Varsóba nagyon sokszor járok, éppen ezért vannak már szinte unásig végigjárt útvonalaim: a Centralna pályaudvar környéke, a felhőkarcoló negyed, a nosztalgikus, azóta új életre kelt Praga városrész és az Óváros utcái. Nehezen térek le ezekről, mert szeretem és ismerem őket, biztonságot adnak és mindig akad új látnivaló, falfestmény, kávézó, kapualj, de most először úgy döntöttem, megnézek valami újat is, amiről csak tudom, hogy létezik, de sosem volt időm megnézni. A fejemben megvolt Wola negyedben található Gázgyár képe, amelynek hatalmas, köralakú téglaépületeinek látványa mindig a szemem előtt lebegtek. Abban bíztam, hogy bemehetek majd ezekbe a csodákba és csinálhatok izgalmas fotókat, de sajnos a vágyam nem teljesülhetett teljesen, ugyanis hiába vettem jegyet a vezetett túrára, a köralakú gáztartálycsarnokok nem látogathatók még idegenvezetővel sem, vagy csak évente néhány alkalommal, amikor a tulajdonos engedélyt ad rá. Pedig előttem lebegett Terry Gilliam Brazil című filmjének az a jelenete, ahol a főhős ül egy erőműnek tűnő kör alakú, sötét építmény aljában, valamiféle kihallgatás közepén és néz felfelé. Ezt az érzést akartam lefotózni. Hát sajnos nem sikerült, de cserébe láttam kívülről az utcáról őszi napsütésben és a gázgyár interaktív múzeumának köszönhetően rengeteg mindent tudtam meg arról, hogy a 19. századi Varsóban hogyan volt a város utcáin és otthonaiban világítás, hogyan lesz a szénből gáz, vagy milyen sportegyletekbe tömörültek a gázgyár dolgozói. A múzeumi kiállítás nem csak technikai eszközöket mutat be, hanem emberi történeteket is: a gyárban dolgozók életét, közösségét, mindennapjait is. Gyártörténet A gázgyár 1888-ban nyílt meg Varsó Wola negyedében, hiszen közel feküdt a vasútvonalhoz, így a szénszállítás könnyen megoldható volt. A szén Felső-Sziléziából érkezett vasúton. A téglából épült, kerek gáz­tartály­csarnokok, ezek a monumentális épületek, az úgynevezett „rotundák” egykor több tízezer köbméter gázt tároltak, ma pedig Varsó ipari örökségének ikonikus jelképei. A II. világháború során a létesítmény komoly károkat szenvedett, de már 1945 nyarán újraindult a termelés. A hagyományos, szénből előállított városi gáz előállítása egészen az 1970-es évekig folyt, majd a földgáz korszakával a gyár bezárta kapuit. Ma a Gazownia Warszawska területe műemléki védelem alatt áll. Mi az, ami tetszett a múzeumban? 1. A szabadon álló, díszes, fatüzelésű „kecske” típusú fűtőkályha Ez a piros-fekete kályha zománcozott öntöttvasból készült, nagyon szép, ornamentális motívumokkal díszített iparművészeti remek a századfordulóról. A gázgyár területén, ahogyan nálunk is lakásokat is építettek a munkások számára és gyakran ilyen kályhákkal látták el az otthonokat, amelyekben nem csupán a funkcionalitás, de az esztétikum is fontos szerepet játszott. 2. A gázórák és gázkazánok Sose gondoltam volna, hogy ha sok gázórát egymás mellé teszünk, az jól is tud kinézni. Illetve, hogy egy mai bojler és egy 100 évvel ezelőtti bojler nem is különbözik olyan sokban egymástól. 3. Megtudtam, hogy mire elég 1 m3 gáz Izgalmas régi illusztrációk alapján megtudtam, hogy pl. hogy 1 m3 gázzal ki lehet vasalni 8 nadrágot, ugyanis „régen” egy divatos fiatalember a párnája alatt vasalta ki a nadrágját, de „mára” már megszűnt a szenvedés, hiszen a gáz még a nadrágok ráncait is kisimítja. De 1 m3 gáz 8 női fej ondolálására, azaz göndörítésére is elegendő. Illusztrációként Tadeuszt láthatjuk, ahogy benéz az ablakon és látja, hogy valami nagyon furcsa dolog történik Zosia fejével. A gáznak köszönhetően göndör hajat varázsolnak neki Tadeusz legnagyobb örömére. Na de hogyan működhetett a vasaló gázzal a 19-20. század fordulóján? A hátulján volt egy kis csatlakozó, ehhez csatlakozott egy vékony gumicső, ami a ház gázvezetékéhez volt kapcsolva. A vasalóban egy mini gázégő működött, mint egy apró főzőrózsa és amikor begyújtották, a láng felmelegítette az öntöttvas talpat. A hő szabályozható volt. 4. A kerek gáztartályok működése Számomra a technikai dolgok sokszor teljesen a fekete mágia kategóriába tartoznak. Nehezen képzelek el egy gépet működés közben. A gyönyörű köralakú, ablakkal ellátott gáztartályok is inkább esztétikai, építészeti remekek, mint funkcionális terek az én agyamnak. De azért azt megtudtam, hogy a tartályokon belül óriási, mozgó fémhenger volt, ami mint egy óriási, vízben úszó dugattyú működött : a beáramló gáz felemelte a belső hengert, így egyszerre tárolták a gázt és szabályozták a város egész gáznyomását. Egyébként a múzeumban számos olyan gép működését megnézhetjük interaktív grafikákon, amik a gáz „gyártásához” kapcsolódnak, mint pl. hogyan, milyen folyamatoknak köszönhetően lesz a szénből gáz. A kiállítás lengyel és angol nyelven informálja a látogatókat. Ha Varsóban jártok és valami merőben újra vágytok, remek program 1-2 órára a Wolai gázgyár múzeuma. Nem az a téma, amin az ember töri a fejét a hétköznapokon, de ha látja, rájön, hogy érdemes tudni, hogy mi hogyan működik vagy működött. Jegyárak és továbi információ felnőtt 20 PLN diák: 10 PLN A jegy online is megvásárolható, az oldal angol nyelven is olvasható.

Hetekig tartó előkészületek után, november 29-én ünnepélyes megnyitó keretében újra felgyúltak a fények Zakopane különleges attrakciójában és a tavalyi megosztottsága után megújulva várja a fények szerelmeseit, kicsiket és nagyokat egyaránt a Park Miliona Świateł! Az idei fényinstallációkat Hans Christian Andersen "A Hókirálynő" című meséje ihlette, ami a tavalyi már-már tolakodóan erős fényorgiánál visszafogottabb, de cseppet sem kevésbé látványos sétát ígér. fotók: Park Miliona Światłem w Zakopanem A parkban sétálva fényszobrok, kapuk, alagutak és jelenetek segítségével élhetjük át a mese hőseinek, Kai és Gerda történetét. Természetesen a meséhez kapcsolódó installációk mellett egy különleges karácsonyi zóna is ki lett alakítva, hogy az ünnepi hangulat ne maradjon ki. A park építői a fényinstallációk mellett különleges programokkal készülnek, de ezeket a megnyitón még nem ismertették részletesebben. A Millió Fény Parkja a Miejski im. Marszałka Józefa Piłsudskiego parkban található és belépőjegy megvásárlásával látogatható – 49 złoty a felnőtteknek, és 42 złoty a gyerekeknek. A park előreláthatóan 2026. március 1-jéig lesz nyitva!

A kluski śląskie Szilézia egyik legismertebb étele. A kis, kerek, közepén formás bemélyedéssel rendelkező gombócok egyszerűek, de annál finomabbak. A kluski śląskie tésztája főtt krumpliból készül, amelyet liszttel és tojással gyúrnak össze. A bemélyedés célja, hogy a gombócba több szósz férjen, így minden falat gazdag ízélményt nyújtson. Nem véletlen, hogy a kluski śląskie-t hagyományosan pörkölttel, különféle húsokkal, különösen sült húsokkal tálalják, de párolt káposztával és sült hagymával is fogyasztható, illetve tejföllel meglocsolva, olvasztott vajjal, vajban kisütött zsemlemorzsával megszórva is kínálják. Semleges ízének köszönhetően tökéletesen kiegészíti a gazdag és aromás szószokat. Középkori gombócok Ha hihetünk a legendáknak, akkor először 1241-ben készítették Racibórzban, és bizonyos történetek szerint a város asszonyai ezeket a gombócokkal dobálták meg a város védelmében az ellenséget. Bizonyos regék szerint a helyi bányászcsaládokban született ez az olcsó alapanyagokból álló, laktató és az éhet hosszú időre elverő fogás. De mi is az a kluski śląskie? A sziléziai gombócokat főtt burgonyából készítik, 4:1 vagy 3:1 arányban keverve burgonyaliszttel és kevés sóval, akár tojás is kerülhet a tésztába. A kész gombócok jellemzően körülbelül 4-5 cm szélesek és 2-2,5 cm magasak. A gombóckák a felhasznált burgonya típusától és a tojássárgája színétől függően lehetnek krémfehérek, világossárgák, vagy akár a napsárgák is. A gombócban szereplő luk teljesen funkcionális, könnyebben átfő így a gombóc és pont, mint az olasz tészták formavilága kapcsán, itt is fontos szempont, hogy a mélyedésnek köszönhetően több szaftot tud felvenni és megtartani. Így készülnek a gombóckák A főtt, kihűlt (felesleges nedvességét elpárologtatott), megpucolt burgonyát krumplinyomón átnyomva vagy leturmixolva előkészítjük, majd összekeverjük a többi hozzávalóval, őrölt szerecsendióval és őrölt fekete borssal finoman fűszerezzük. A kissé ragadós tésztából tekercset formázunk, amelyet ezután darabokra vágjuk, vizes kézzel, óvatosan gombócot kerekítünk belőle. Ügyeljünk rá, hogy a minimálisnál több lisztet ne tegyünk hozzá, mert az keményíti a tésztát. Amikor kész a forma, akkor a jellegzetes mélyedést ujjal vagy egy fakanál végével kialakítjuk, majd a formázott gombócokat lobogó, enyhén sós vízben kifőzzük néhány perc alatt. A gombóc sok sziléziai otthon gasztronómiájának alapja, mind a mindennapi, mind a különleges alkalmakkor. Esküvők, elsőáldozások és keresztelők, egyetlen családi lakoma sem lehet teljes e a gombóckák nélkül. Az 1963-as „ Régi és új Siołkowice, Ételfogyasztás ” című néprajzi tanulmány szerzői is ezt írták: „Egy olyan esküvő, amelyen nincs ez az étel, silánynak számít .” Mivel együk? A kifőtt gombócok tökéletes köretei lehetnek bármilyen ragunak, de tejföllel, túróval, pörccel vagy pirított hagymával megszórva is fogyasztható, sőt akár édesen is, mézzel meglocsolva, fahéjjal ízesítve szintén kínálható. Egy dologra kell csak figyelni: mindig páratlan számú gombóc legyen a tányéron!

A lengyel és a magyar történelem hosszú közös múlttal kapcsolódik egymáshoz, régóta fonódik össze. Egy ilyen közös történelmi múlt és élő jelen helyszíne a bájos hangulatú belvárossal rendelkező kis-lengyelországi Tarnów, ahol Bem József és Petőfi Sándor emlékeinek a nyomán egy hosszabb városnézésre is sort keríthetünk. Séta a főtéren és környékén Tarnów közúton kb. 450 km-re található Budapesttől, nagyjából félúton Krakkó és Rzeszów között. Október elején Lublinba készültünk és az útvonal tervezése közben Tarnów a közös lengyel-magyar múltja miatt felkeltette az érdeklődésünket, így ott is megszálltunk. Ezt már akkor nagyon jó döntésnek tartottuk, amikor az érkezés után röviddel elindultunk várost nézni. A város egy hangulatos kis főtérrel (Rynek) rendelkezik, melynek központi épülete a régi városháza tornyos épülete, melyben részben a település, részben a régió történelmét bemutató múzeum működik. Az épületben többek között régi fegyverek, ezüst étkészletek, valamint számos festmény, illetve portré látható. A városháza tornyába még a rossz idő ellenére is megérte felmenni: a főtér házai és a közeli katedrális még így is impozáns látványt nyújtottak. A múzeumban – az alább még említett – nagyszebeni csatáról magyar és lengyel nyelvű kiadványok vásárolhatók. A főtéren számos reneszánsz idejéből való, festett lábasház áll. Az épületekben más múzeum és számos vendéglátóhely is található. Mi a Restauracja U Jana nevű helyet próbáltuk ki, ahol a kedves kiszolgálás mellett hangulatos környezetben élvezhettük a finom lengyel ízeket, köztük a cipóban felszolgált zsureket és a pirogot. A főtérről a Krakowska utca felé haladva a város vöröstéglából épült katedrálisa mellett haladtunk el, amelyben a magyar származású Serédy Zsuzsanna síremléke is látható. A Krakowska utca lényegében a település belvárosi részének fő ütőere, amelyen több üzlet, pékség és kávézó is található és amelyen egészen a XX. század elején épült vasútállomásig is eljuthatunk. Nagyjából a Krakowska utca közepén található a Petőfi tér (Plac Petöfiego), amelynek bejáratánál székelykapu áll és a téren kopjafák sorakoznak, melyek Bem erdélyi csatáinak állítanak emléket. A kopjafák között Petőfi kisméretű szobrát láthatjuk. A parkban található még az első világháborúban Tarnównál elesett Forgon Mihály történész kopjafája és az életéről egy ismertető tábla. Közvetlenül a székelykapu mellett áll továbbá a mádi származású borász és műgyűjtő, Lippóczy Norbert kopjafája, aki Tarnówban telepedett le és aki a helyi lengyel-magyar baráti társaság alapítója volt. Bem és Petőfi nyomában Tarnówban második napunkat az 1848/1849-es magyar szabadságharc szellemében töltöttük és lényegében bejártuk a Bem Józseffel és Petőfivel kapcsolatos emlékhelyeket. Bem Tarnówban született, majd halála után 1929-ben Magyarországon keresztül a hamvait a szülővárosába szállították, ahol nagyszabású megemlékezés keretében a Lövész parkban (Park Strzelecki) emelt síremlékbe helyezték nyugalomra. Mivel Bem az Oszmán Birodalomban muzulmán lett, a lengyel püspöki kar nem engedte, hogy a megszentelt lengyel földbe temessék. A síremléke ezért dór oszlopokon áll. Az emlékmű a szépen gondozott, hangulatos parkban lévő tóban található, azon magyarul olvashatjuk: „Bem Apó, a magyar szabadságharc legnagyobb hadvezére 1848 1849”. Sétánkat a hangulatos Rynek ismételt érintésével a vasútállomás felé folytattuk a Krakowska utcán. A példásan felújított és karbantartott állomás épületben lévő galériában vannak kiállítva ugyanis a nagyszebeni csata részleteit tartalmazó, magyar és lengyel festők által közösen, a XIX. század végén festett körkép részletei. Sajnos a néhai körkép minden darabját eddig nem sikerült felkutatni, de így is megéri megtekinteni a kiállított festményeket. A galériában magyar nyelvű ismertető is rendelkezésre áll. Az Osztrák-Magyar Monarchia hangulatát idéző, kedves városban a sétánkat Bem József néhai szülőháza felé folytattuk. A piac mellett, a Bem utcában (Bema) lévő épületen magyar és lengyel nyelvű emléktábla emlékeztet a szabadságharc lengyel hősének születésére. Innen a sétánkat és a tarnówi kirándulásunkat is a Magyar tér (Plac Wegierski) érintésével zártuk. A gondozott kis téren áll Bem 1984-ben felavatott egész alakos szobra, amint a nagyszebeni csata részletét, közte a saját magát ábrázoló tűzfalra festett utcai képet „nézi”. Rövid tarnówi kirándulásunk itt most véget ért, de máskor is szívesen visszatérnénk ide!

Rendhagyó írás, egy lengyelországi útról. Fiala Borcsa író és publicista, akit azért szeretünk, mert könnyed, személyes hangon mesél irodalomról, gasztronómiáról, utazásokról, a WMN szerkesztőségének oszlopos tagja. A nyáron Varsóban és Lódzban is járt, az utazása alatt született szórakoztató blogszerű írásait a városokról, gasztronómiáról most nálunk olvashatjátok. Ha egy tanácsot elfogadsz: ne menj szövőnőnek! Łódź: a lengyel város, ami megtréfál, mert vúdzsnak kell ejteni. (Erről az áthúzott Ł-ről meg eszembe jut egy ismerősöm titkárnőjének az esete, akinek ki lett adva a feladat: gépeljen le egy szöveget, amiben igen gyakran szerepelt a dollár jel. Fél óra kopácsolás után aztán türelmét veszítve nyitott be a főnökhöz: „Te Zoli, döntsd már el, akkor most kell ez az S betű, vagy nem kell?!”) Łódź Lengyelország negyedik legnagyobb városa, és két dologban volt/van az ereje: ez a lengyel filmgyártás központja, és rengeteg gyára volt anno, úgy is hívták, hogy a lengyel Manchester, avagy a kémények városa. Hogy átérezd, hogy is nézett ki ez a valóságban, érdemes ellátogatni a Textil Múzeumba, ahol nemcsak azt nézheted meg, hogyan lesz a gyapotból fonal, abból pedig akár festményszerű szövet, de megtapasztalhatod, milyen sora volt a szövőgépek mellett dolgozó nőknek. Spoiler: rendkívül keserves. Annak idején Łódź textilüzemeiben több száz, vagy akár ezer szövőgép zakatolt egyszerre – látogatásunk során csak egyet kapcsoltak be, de már az fülsüketítő volt. Nem csodálkoznék, ha a szerencsétlen munkásnők olyan süketté váltak volna egy idő után, mint az ágyú – a folyamatos dübörgés egyenértékű azzal, mintha egy felszálló repülő mellett kellene állnod. De ez még semmi: az üzemekben alsó hangon harminc fokban lehetett izzadni, és direkt 70 százalékos páratartalmat generáltak – ez volt ugyanis ideális a fonalnak. Iszonyatos volt a por is, a nap végére több centi vastagon fedte a padlót. Ebben a közegben kellett ledolgozni 10-16 órákat. Egy szövőnő egyszerre hat gépet működtetett, folyamatosan járkálva közöttük, úgyhogy egy munkanap során nagyjából húsz kilométert gyalogoltak le. (Ugye, máris mennyivel komfortosabb az az irodaszék?) Ha hiba került a szövésbe (mert mondjuk elszakadt a cérna), akkor annak az árát levonták az amúgy sem gavalléros fizetésükből. A férfiak a gyárakban 8-12 rubel között kerestek egy héten, a nők feleannyit. A heti lakbér 1 rubel volt. Más meló azonban nem nagyon akadt a környéken, úgyhogy ha nem akartál éhen halni, lehetett menni agyondolgozni magad az üzembe. A kontraszt kedvéért érdemes ellátogatni a gyár melletti villába is, és megnézni: milyen pazar körülmények között éltek azok, akik a gyárat üzemeltették. Ha ettől nem lesz instant kommunistává az ember, hogy aztán egyenlőséget követelve kezdjen el masírozni az utcákon, akkor nem tudom, mitől!

Rendhagyó írás, egy lengyelországi útról. Fiala Borcsa író és publicista, akit azért szeretünk, mert könnyed, személyes hangon mesél irodalomról, gasztronómiáról, utazásokról, a WMN szerkesztőségének oszlopos tagja. A nyáron Varsóban és Lódzban is járt, az utazása alatt született szórakoztató blogszerű írásait a városokról, gasztronómiáról most nálunk olvashatjátok. A szovjet trójai faló: a varsói Kultúra és Tudomány Palotája Ez az impozáns épület Lengyelország második legmagasabb épülete a maga 237 méterével. Érdemes amúgy felmenni lifttel a harmincadik emeletre, csodás a kilátás! És közben átgondolni, milyen is lehetett a lengyel szívnek, amikor ezt az ordas meglepetést, a „hét nővérnek" is nevezett szovjet felhőkarcoló stílusú csodát betolták a város szívébe. Történt ugyanis, hogy egy nap Józef Sigalin, Varsó főépítésze táviratot kapott Sztálin helyettesétől, Vjacseszlav Molotovtól: hamarosan Varsóba látogat, ahol majd lesz egy remek ajánlata egy varsói felhőkarcoló építését illetően. Józefnek igazán nincs is más dolga, mint ezt az ötletet kitörő lelkesedéssel fogadni. Az épületről szóló megállapodást a Lengyel Népi Köztársaság és Szovjetúnió kormánya 1952. április 5-én írta alá… Nos, mint kitalálhattad, az előbbi nem teljesen önszántából. Az épület ajándék volt a Szovjetúniótól a lengyel nép számára, barátságuk jelenként. Rosszabb ez, mint az anyóstól kapott rusnya abrosz, erre még kevésbé lehetett nemet mondani… és el sem dughatod a szekrény mélyére, amint kitette a lábát. Szóval gondolj csak bele, milyen érzés lehet, amikor felbukkan ez a Nagy Testvér jelkép a város közepén, minden fölé magasodva. A tervezési folyamat is igen jellemző volt. Sigalin annak rendje és módja szerint megkapta a felkérést: dolgozzon ki terveket és ajánlásokat a teljes folyamatot végrehajtó szovjet építészek számára. Igen ám, de hamarosan kiderült: Moszkvában tulajdonképpen már minden el van tervezve. A stlíus sztálini gótikus lesz, a tervező Lev Rudnev, a Moszkvai Egyetem építésze, a költségeket a Szovjetúnió állja (mégiscsak az ő ajándékuk!), az építőanyagok nagy részét pedig a Szovjetunióból kell beszerezni, és építőmunkások is szovjetek lehetnek. 1952-ben el is kezdődtek a munkálatok. A kinézett területen annak idején 19. századi bérházak álltak, amik bár a város 90 százalékához hasonlóan a bombázások alatt megrongálódtak, de rekonstrukció helyett elbontották őket mind egy szálig. A palotát a szovjet-lengyel barátság jelképeként adták a városnak. Kezdetektől úgy tervezték, hogy Varsó minden pontjáról jól látható legyen, és minden más épület fölé magasodjon. (Ha most egy menyasszonyt durván túlöltöző hívatlan vendég kúszik be a fejedbe, én nem hibáztatlak érte). Az egyik fő probléma azonban az volt (a mérten, az üzeneten, és a kéretlenségen kívül): a gigászi épület funkciójáról senkinek nem volt ötlete. Az üzeneten kívül: „mi nem Marshall-tervvel szúrjuk ki a szemeteket, csicskák, nesztek egy baszom palota”. Az építkezés is ebben a szellemben folyt. Szinte mindent határidő előtt fejeztek be, bizonyítandó, milyen elképesztően hatékonyak a szovjet munkások. A munkásokról és a tervezőkről szakmányban készültek a kontentek: lássa mindenki, milyen gyönyörű is az, ha két „baráti” nép összefog egy közös ügyért. És persze a propaganda konyha további alkotóelemei sem maradhattak ki, kommunista ünnepségek (éljen a Szovjet-Lengyel Barátság Tömegszervezési Hónapja!), felvonulások, találkozók cserkészekkel, diákokkal… A kapkodásnak persze megvolt az ára: 16 szovjet munkás meghalt, sokan pedig súlyos balesetet szenvedtek az erőltetett tempójú építkezés során. A palota stílusában erősen kilóg Varsó tájképéből, elnyomó dominanciája nyilvánvaló – végtére is ez volt az üzenet lényege. Egyik beceneve Pajac (lengyelül bohóc, a palota és a bohóc szavak lengyelül szinte ugyanúgy hangzanak). A lengyeleknek kötelező volt örülni a szovjet ajándéknak, legfeljebb otthon lázonghattak, a négy fal között. Őszinte véleményekből egyet hadd idézzek, mely igen szórakoztató: a francia színész, Gerard Philipe a követlezőképp fogalmazott a kolosszus láttán: „Kicsi, de stílusos.” Ironikus módon Sztálin palotája mára a város egyik szimbólumává vált. Belsejében mozi, koncertterem, egyetem, két múzeum, négy színház, néhány népszerű klub és egy hatalmas úszómedence található. No meg a 30. emeleti terasz, ahonnan mindenképp ajánlom, hogy nézz körbe! A Nagy Lyuk Hogy miért olyan ez a szálloda, mintha Jengában kilöködtek volna belőle pár elemet? Azért, mert a helyi szabály: minden lakosnak alanyi jogon jár az otthonában napi 90 perc napfény. Igen ám, de ha az eredeti tervek szerint épült volna meg a hotel, akkor a hatalmas toronyházak között meghúzódó öregecske társasház lakói legfeljebb 81 percig süttethették volna az arcukat… holott másfél óra fejadagról volt szó az alapkő letételnél. Úgyhogy átrajzolták a terveket, és lett belőle ez. (És nem ráküldték a lakókra az APEHet, nézték át tüzetesen a kocsiban lévő eü dobozt hiányosságok után kutatva, fenyegették meg őket közös képviselő által, tettek le egy zsák krumplit ajándékba a küszöbre vagy készítettek tanulmányt arról, hogy a túl sok napfény milyen káros.) Varsó, a főnix Minek mentek Varsóba? – kérdezte tőlem valaki az utazásunk előtt. – A második világháborúban mindent elpusztítottak, nincs ott semmi történelmi – érvelt. Nos, a történelmi épp ez: a romok tetején erős hittel (másképp nem is lehetett volna) újjászülető város. Varsó, aminek végül sikerült megőrizni főváros szerepét, pedig arról is szó volt, hogy inkább hagyják úgy ahogy van, a földdel egyenlővé tett állapotában, egyfajta háborús mementóként. És hogy az egész fővárost átteszik Łódźba, új lapot kezdve másutt. 1945 januárjában Varsó – ami a háború előtt egymillió embernek adott otthont – szinte teljesen megsemmisült. 1939 szeptemberére az épületek tíz százaléka ment galyra, majd ’41-ben a szovjetek bombázták szét, aztán a ’43-as varsói gettó felkelés után a város északi részét törtölték el a föld színéről. A megmaradt épületeket módszeresen kifosztották, majd a német megsemmisítő kommandó nagyjából nullára dózerolt le mindent – még 1945 januárjának közepén is. Végül 1945. február 3-án a Nemzeti Tanács úgy döntött: Varsót újjáépítik. Február 14-én meg is alakult a Főváros Újjáépítési Hivatal. Hogy mekkora kárból kellett talpra állni? Varsó városi építészetének veszteségeit 1945 elején 84 százalékra becsülték, az ipari infrastruktúra és a történelmi műemlékek 90 százaléka, a lakóépületek 72 százaléka megsemmisült. A város szinte teljesen elnéptelenedett, romjai között csak néhány ezer ember élt. Van az a helyzet, amikor egyszerűbb valamit lecserélni, mint rendbe tenni. Varsó esetében sem sok észérv szólt volna az újjáépítés mellett. Ám az emberek mégis hittek a fővárosukban. 1945 januárjától folyamatosan érkeztek vissza az egykori lakosok a városba, akik a romok mellett állva felgyűrték az ingujjukat, és belekezdtek a szinte lehetetlenbe. Végül pénzadományok, és az egész országból összegyűlő munkások segítségével, rengeteg önkéntes munkával de újjászületett a főváros. És milyen jól tette! Ma némi Berlin hangulatot sugárzó, nagyon tiszta és rendezett, abszolút élhető, szerethető város lett belőle, ahol láthatólag jó lenni (és ahol nagyon jókat lehet enni). Akár a helyi specialitásokat, tatárt, pirogit, de a vietnámi közösségnek köszönhetően (mely a legnagyobb kisebbség volt egészen a közeltmúltig, most a dobogó csúcsán az ukránok állnak), nagyon sok ázsiai étterem is van, vegetáriánus, vegán opció is dögivel. (Apropó, tudtad, hogy egyszer a Pho leves bekerült az öt legjellemzőbb varsói étel közé?) Érdemes ellátogatni az egyik Tejbárba is – a bar mleczeny név még a kommunista érából maradt, amikor főleg tejes alapú ételeket lehetett venni fillérekért. Ma már jóval gazdagabb a szortiment, de az árak barátiak maradtak. Rizses paradicsomleves 650 forintért, zsurek (ami egy must have!) 690-ért. A főételek sem mennek nagyon 1000 forint fölé, az adagok pedig elég kiadósak. Eredetileg akkor határoztam el, hogy Varsóba jövök (ne röhögj), amikor értesültem róla, hogy Varsó régi főpályaudvarának helyén nyaranta éjszakai piac van. A Nocny Market telistele streetfood büfékkel, ahol inkább a nemzetközi kínálat a jellemző, cserébe rettentő hangulatos és szerethető. Hétvégén van nyitva késődélutántól éjfélig, május közepétől szeptember végéig. Folytatása következik...

A vadregényes havas hegyek panorámája, a romantikus faházak és fények látványa, a levegőben szálló sültek illata és zenék kavalkádja, az izgalmas síelés és lovasszánozás élménye alkotják sokakban az igazán varázslatos téli lengyel hangulatot, amivel legtöbben Zakopanét párosítják. Ennek is köszönhetően az utóbbi években mi magyarok rendkívül nagymértékben fedeztük fel újra a Tátra hógömbbe illő települését, ami rekordokat döntő turista-áradatot eredményezett. De nem csak az idelátogatók létszámában lett érezhető változás, hanem a város hangualtában is, mely nyüzsgőbb, bulisabb, zsúfoltabb lett ezáltal... ezzel pedig nem mindenkinek hozza el a fentebb leírt élményt. De van-e alternatívája Zakopanénak, ha a téli lengyel varázslatot keresünk? Szerencsére tudunk két igazán jó alternatívát is ajánlani, melyek hasonlóak, ám mégis mások – alábbiakban összeszedtük nektek, melyik mit nyújt, merre indulj. A cikkünk végén pedig mindhárom településhez összeállítottunk egy-egy hosszú hétvégi programtervet is, ha nem tudnád, mihez kezdj, ha már ott vagy! Általános információk Mielőtt mindhárom település külön-külön górcső alá vennénk, íme néhány általános információ, amiket jó, ha tudsz: a Karácsony, a szilveszter-újév és a februári iskolai szünetek időszakai zsúfoltabbak, ráadásul előbbiek idején sok helyen csak minimum 3 éjszakára adnak ki szállásokat mindhárom település megközelíthető vonattal és autóval is, és bár kényelmesebb/rugalmasabb az utóbbi, a parkolási nehézségek miatt érdemes elgondolkodni a vonaton a hólánc használata nem kötelező, de annak ellenére, hogy az utak jól karbantartottak, a mellékutak esetében, főleg hegyvidéken könnyen előfordulhatnak havas, jeges útszakaszok, ahol jól jön a hólánc megléte! a nemzeti parkok területén belépőjegy vásárlása kötelező, még télen is! a legtöbb étteremben és üzletben van kártyás fizetési opció, de még mindig előfordulnak helyek, ahol csak készpénzt fogadnak el, így mindenképp érdemes złotyval is készülni Zakopane Talán a legtöbb embernek nem kell bemutatni ezt a mesébe illő települést, de ha van aki még nem ismerné, íme: Zakopane talán a legismertebb téli üdülőhely Lengyelországban, a Magas-Tátra lábánál fekszik és egyrészt a „Tátra fővárosaként”, másrészt a „Lengyelország téli fővárosaként” is szokás hivatkozni rá. Télen a sí- és egyéb téli sportok szerelmeseinek paradicsoma, nyáron pedig a túrázók és hegymászók népszerű célpontja. Jellegzetes, „zakopanei stílusban” épült faházai, és hangulatos sétálóutcája minden ide látogatóban örök emlék. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG Zakopane fővárosunkból főutakon és alsóbbrendű utakon (kerülve a fizetős szakaszokat) kb 300 km, vagy autópályákat használva kb 440 km, mely út nagyjából 5-5,5 óra menetidővel teljesíthető. AKTÍV PROGRAMOK síelés/snowboard Zakopanéban 15-16 db, közvetlen környékén pedig további kb 30 sípálya található leginkább rövidebb, kis szintkülönbségű pályák vannak a legnagyobb pálya a Kasprowy Wierch (ejtsd: kászprovi vjerh) azaz Gáspár-csúcs tetejéről indul, de hóágyúzhatóság hiányában csak nagyobb havazás után használható minden nehézségi fokozat, off-piste és freeride lehetőség is megtalálható a környéken több síiskola és kölcsönző is működik a pályákon szánkózás/lovas- és motoros szántúrák több helyen is találunk kisgyermekek számára ideális szánkópályát lovasszánok a városon belül és a környéken több helyre is indulnak, de lehetőség van erre a Morskie Oko (ejtsd: morszkje oko) azaz Halastó fele vezető úton, illetve a Kościeliska-völgyben (ejtsd: koscseliszká) is motoros szántúrák többsége a városból indul, de a Kościeliska-völgy és a Butorowy Wierch (ejtsd: butorovi vjerh) környékén is akadnak túrák gyalogtúrázás/hólabirintus a környék nagyobb völgyeiben, mint például a Kościeliska- és a Chochołowska-völgyek (ejtsd: hohovovszká) könnyű bakancsos és hótalpas túrákat tehetünk a hólabirintus önmagában is minimum egy-két órás program, pár éve megkapta a Guinness-rekord címet PASSZÍV PROGRAMOK termálfürdők 6 fürdő található a városban és maximum 30 perces autóútra tőle mindközül a legnépszerűbb Termy Chochołowskie Krupówki a sétálóutca önmagában egy kiadós program, Lengyelország egyik legismertebb turisztikai utcája, mely kihagyhatatlan az idelátogatók számára bazárok, üzletek, piac góral éttermek, kávézók, sörözők kilátópontok a város fölé magasodó Gubałówka-hegy (1120 m) (ejtsd: gubávúvká) nagyon népszerű túracélpont, mely megközelíthető a városból siklóvasúttal, tetején rövid sí- és szánkópályával, de a legtöbben a városra, a völgyre és a Tátrára nyíló nagyszerű panoráma, valamint a téli időszakban naplementét követően működő csodálatos fényinstallációja miatt érkeznek ide a Kasprowy Wierch (1987 m) a Lengyel-Tátra egyik legismertebb hegycsúcsa, ahonnan a téli időszakban a környék leghosszabb sípályája indul, de sokan csak a lélegzetelállító panoráma miatt érkeznek a felvonóval fatemplomok a történelmi és építészeti értékkel bíró Kaplica Najświętszego Serca Pana Jezusa (Jaszczurówka-kápolna) 1904-07 között teljes egészében fából épült a város egyik legrégebbi, 1847 körül épült templom a Kościół Matki Boskiej Częstochowskiej w Zakopanem a Kościół św. Jana Apostoła i Ewangelisty w Harendzie (Szent János apostol és evangélista templom) Zakrzów településről lett átszállítva 1948 körül múzeumok több múzeum és kiállítás található a városban, de a legnépszerűbbek: a sétálóutcában található a Muzeum Tatrzańskie (Tátra Múzeum) a vasútállomáshoz közel található Muzeum Oscypka (lengyel hegyvidéki juhsajt múzeum) a sikló alsó állomásától pár percre található Muzeum Stylu Zakopiańskiego (a „Zakopanei stílus” múzeuma) KINEK AJÁNLJUK Zakopanét azoknak ajánljuk, akik szeretik a havat, a téli sportokat, de nem vágynak nagy pályákra… azoknak, akik szeretnek gyalogtúrázni, lovas- vagy motoros szánozni… azoknak, akik szeretik a zenés, iszogatós esti programokat… és mindezek mellett nem zavarja a nagy tömeg, a zsúfoltság és a pezsgés, valamint a kicsit magasabb árak és a foglaltság miatti jóval korábbi tervezés szükségessége. Szczawnica Ez a ránézésre kimondhatatlan nevű (ejtsd: scsávnyicá) település a Pieniny-hegységben, a Dunajec folyó mellett található. A gyógyforrásairól, tiszta levegőjéről és festői környezetéről híres várost Szalay József lendítette fel az 1800-as évek közepén. A gyógyforrások feltárása és kiépítése, ivókutak és fürdőépületek építése révén erősödött a turizmus, mely épületek ma meghatározzák a hely hangulatát. Legismertebb látványosságai közé tartozik a Dunajec-áttörés, melyen nyári szezonban tutajozni és kajakozni is lehet, valamint a Három korona hegycsúcs, mely túrázók kedvelt célpontja egész évben. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG Szczawnica fővárosunkból főutakon és alsóbbrendű utakon (kerülve a fizetős szakaszokat) kb 330 km, vagy autópályákat használva kb 440 km, mely út nagyjából 5 óra menetidővel teljesíthető. AKTÍV PROGRAMOK síelés/snowboard a városban és közvetlen környezetében 4 kisebb sípálya található a leghosszabb pálya a Szafranówka (ejtsd: sáfránúvká) közel 2 km-es hosszával leginkább kezdők, és középhaladók találják meg a számukra ideális pályákat több síiskola és kölcsönző is működik a pályákon szánkózás/lovasszánozás a sípálya mellett kisebb szánkópálya várja a kicsiket a környék erdeibe rövidebb-hosszabb lovasszános túrákat szerveznek gyalogtúrázás a Dunajec mentén kiépített úton a Wąwóz Homole (ejtsd: vonvúz homole) szurdokban a Három korona hegyre a Czorsztyni-tó (ejtsd: csorstinyi) körül PASSZÍV PROGRAMOK wellness és spa-kezelések a szállások különböző lehetőségeket kínálnak, a szaunáktól a törökfürdőig, a hidromasszázstól az aromás fürdőkig múzeumok a Muzeum Pienińskie a Pieniny-régió etnográfiai és történelmi kiállításaival vár a Muzeum Uzdrowiska w Szczawnicy bemutatja az üdülőhely több mint kétszáz éves történetét könnyed séták Park Dolny w Szczawnicy egykori gyógyhelyi források köré épült az 1800-as évek második felében, botanikus kerttel és kis tavacskával Park Górny w Szczawnicy a város legrégebbi parkja, amit az 1800-as évek elején kezdtek kialakítani, többek között neogótikus fürdőkápolnával, és „Inhalatorium” épülettel a Palenica-hegy tetejére lifttel is feljuthatunk, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és a völgyre helyi gasztronómia esti kulturális programok Nedec és Czorsztyn vára előbbi magyar múlttal rendelkezik, állandó kiállítással berendezett utóbbi csak romjaiban tekinthető meg KINEK AJÁNLJUK Szczawnicát azoknak ajánljuk, akik szeretik a téli sportokat, de elsősorban a kisebb pályákon csúsznának, akik az aktív kikapcsolódás mellett vágynak a gyógy- és wellness lehetőségekre, és keresik a nyugodtabb, csendesebb, kevésbé zsúfolt helyeket. Az árak a zakopaneinél olcsóbbak. Krynica-Zdrój Dél-Lengyelország egyik leghíresebb gyógy- és üdülővárosa, a Szandeci-Beszkidek festői völgyében. A 19. század óta ismert ásványvizeiről, tiszta levegőjéről. Gyakran nevezik a „lengyel Karlovy Vary”-nak is. A téli hónapokban népszerű síparadicsom, nyáron kedvelt célpont a túrázók és a mountain bikeosok körében is. Egész évben számos kulturális eseménynek ad otthont. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG Krynica-Zdrój (ejtsd: krinyicá zdrúj) fővárosunkból főutakon és alsóbbrendű utakon (kerülve a fizetős szakaszokat) kb 390 km, vagy autópályákat használva kb 370 km, mely út nagyjából 4,5-5,5 óra menetidővel teljesíthető. AKTÍV PROGRAMOK síelés/snowboard Jaworzyna Krynicka (ejtsd: jávozsiná krinyická) Lengyelország egyik legnagyobb sípályája, változatos pályákkal, a kezdőtől a haladóig, síiskolákkal és bérléssel Słotwiny Arena (ejtsd: szvotvine) kiváló lehetőség a kezdőknek és a családoknak, síiskolával és bérléssel gyalogtúrázás szánkózás/lovasszánozás a várostól kb 20 perc autóúttal érhető el Muszyna, melynek határában található egy nagy szánkópálya (akár 3 km hosszú, kanyargós pályákkal, felszállítással a lovas programok a település határából, Słotwiny Arena környékéről indulnak PASSZÍV PROGRAMOK wellness (nem termálfürdő) gyógyvíz kóstolás és kúra sétálópromenád (kolonád) múzeumok és kulturális rendezvények Muzeum Nikifora (Nikifor Múzeum) Muzeum Zabawek (játékmúzeum) Muzeum Dziejów Turystyki w Beskidzie Sądeckim (a Beskid Sądecki turizmusának történet) koncertek és vásár a sétálóutcában KINEK AJÁNLJUK Krynica-Zdrójt azoknak ajánljuk, akik szeretik a téli sportokat, de nem kívánkoznak nagy, profi tudást igénylő pályákra, akik szereték a napjukat wellness élménnyel gazdagítani, de nem feltétlen vágynak termálfürdőzésre, akik keresik a csendes, kis tömeggel rendelkező helyeket. Az árak egyes szolgáltatási területeken olcsóbbak, mint Zakopanéban, más területeken hasonlóak. Słotwiny Arena kilátótornya Te melyiket választanád Leírás alapján nehéz tökéletesen választani, hiszen mindenkinek más-és-más az ingerküszöbe, másként élünk meg helyzeteket. De irányadónak így tudnánk összefoglalni a három települést: ha sokféle és aktív kikapcsolódásra vágyunk, miközben benne akarunk lenni a „sűrűlyében”, az esti pezsgésben, akkor irány Zakopane… ha pihenésre, nyugodt-csendes légkörre vágyunk, amit könnyed programokkal fűszereznénk, akkor irány Szczawnica… ha pedig kicsit mindenbe belekóstolnánk, legyen aktív és passzív program is, akkor irány Krynica-Zdrój… De a legjobb, ha végig látogatod mindhárom helyet, vagy kombinálod egy hosszabb útba, hiszen 1-1,5 órányi autóútra találod ezeket a településeket egymástól! Nedec vára a Czorsztyni-tó mellett Programtippeink Ha az előzőek alapján már nagyjából kezd kialakulni benned, melyik városka a számodra ideális, de még nem tudod, miként tölts el ott egy hétvégét, íme egy-egy ötlet: EGY ZAKOPANEI TÉLI HÉTVÉGE Első nap érkezés után séta a Krupówki sétálóutcában, este termálfürdőzés és vacsora egy góral étteremben. Második nap reggel irány valamelyik sípálya, majd késő délután siklóval a Gubałówka tetejére, ahol szánkózhatunk, naplemente után gyönyörködhetünk a város fényeiben, ezt követően pedig lovas szánozás Chochołów–Witów környékén, a napot pedig egy zenés szórakozóhelyen zárjuk. Harmadik nap a Tátra Múzeum megtekintése után irány Kuznice, ahonnan felvonóval feljutunk a Kasprowy Wierch (Gáspár-csúcs) tetejére. Rövid séta és nézelődés után vissza a völgybe. EGY SZCZAWNICAI TÉLI HÉTVÉGE Első nap megérkezés előtt rövid kitérővel könnyed séta Nedec várában és a Czorsztyni-tó partján, majd a városban séta a parkban és a promenádon, este pedig wellness. Második nap délelőtt síelés a Palenica-hegyen, majd délután lovasszánozás a Pieniny Nemzeti Park szélén, míg este hangulatos vacsora egy tradicionális lengyel konyhával rendelkező étteremben. Harmadik nap a regionális múzeum meglátogatása után ásványvíz kóstolás az ivóházban, és a Dunajec mentén könnyed sétával zárjuk a hétvégét. EGY KRYNICA-ZDRÓJI TÉLI HÉTVÉGE Első nap még megérkezés előtt rövid kitérő a muszynai szánkópályájára, majd wellness a szálláson. Második nap délelőtt síelés Jaworzyna Krynicka-, vagy Słotwiny Arena pályáin, délután pedig korcsolyázás a városközpontban, vagy a Słotwiny Arena tetején levő lombkoronasétány és kilátó megmászása, míg este autentikus vacsora például a Karczma Łemkowska étteremben. Harmadik nap reggel könnyed séta a promenádon, gyógyforrás-kóstolóval az ivóházban, majd a siklóval irány a Góra Parkowa teteje, délután pedig Nikifor Múzeum és/vagy játékmúzeum.