A krakkói Wawel vár 137 faliszőnyeget őriz, melyek Zsigmond Ágost – az utolsó Jagelló király – gyűjteményébe tartoztak. Brüsszelben szőtték őket csaknem félezer éve, rengeteg arany és ezüst felhasználásával. Nemcsak a palota kényelmét fokozták, hanem olykor akár a mai természetfilmeket is helyettesítették! Milyen volt egy ötszáz évvel ezelőtti palotabelső? Az ékes mennyezetek és faragott bútorok mellett a hatalmas faliszőnyegek tették a nézőre a legnagyobb benyomást. Nemcsak szigetelték a hideg falakat, hanem elképesztő dekoratív funkciójuk is volt. Profi festők tervei nyomán hónapokig szőtték őket a németalföldi manufaktúrákban selyemből és gyapjúból, amelyet ezüst- és aranyszálak díszítettek. Csodálatosan ragyoghattak mind természetes fényben, mind a lakomaasztalokon sorakozó gyertyák lángjánál. Már a rengeteg arany és ezüst okán is nevezhetjük kincseknek a krakkói faliszőnyegeket, de művészeti és kultúrtörténeti értékük is felbecsülhetetlen. A krakkói királyi várban valószínűleg már korábban is voltak ilyen szőnyegek, ám a ma ismert darabokat Zsigmond Ágost (1530–1572) rendelte Brüsszelből. Kollekciója mai tudásunk szerint 190 darabot számlált, amelynek körülbelül a háromnegyede maradt ránk. Ez a világ legnagyobb ilyen gyűjteménye. A legmonumentálisabbak a bibliai sorozatok. Ezek Ádám és Éva, Káin és Ábel, valamint Bábel tornya és az özönvíz történetét beszélik el. Nem egy közülük sajnos megfakult a századok során, hatalmas méretük és részletgazdagságuk azonban ma is csodálatot kelt. Mi az a groteszk? A krakkói faliszőnyegek másik csoportja a lengyel és litván címert, valamint a király monogramját, az egymásba fonódó S és A betűket ábrázolják. A koronás lengyel sast arany- és ezüstszálakkal szőtték tele, mára azonban a fém oxidálódott, és szó szerint elveszítette régi fényét. A címeres és monogramos szőnyegeken újra és újra visszaköszönnek a szatírok és szatírfejek, vagy a csintalan majmok. Rómában a reneszánsz idején fedezték fel Nero palotájának a maradványait. A városszint alatt voltak, ezért az olaszok csak grottinak, barlangoknak nevezték őket, a bennük látható meghökkentő falfestményeket pedig groteszkeknek. Ezeket a mára már elpusztult képeket másolta a korabeli európai művészet, így a groteszk szőnyegek is. Innen már csak egy lépés kellett a szó mai jelentéséig. Like in the Discovery Channel A verdűrök a faliszőnyegek következő csoportja. A zöldellő természetet mutatják be a legapróbb részletességgel. Az állatok életére már a természetfilmek kora előtt kíváncsiak voltak az emberek! Itt például egy bagolycsaládot látunk. Az egyik fióka egy elejtett énekesmadárból falatozik. Itt pedig egy vaddisznókoca vigyáz a (kockás, nem csíkos) malackáira. Ez volt a nagy felfedezések kora is, amikor kitágult a világ. A szőnyegek a nemrég elért Amerika flóráját és faunáját is bemutatták. Az egyik szőnyeg például újvilági pulykát ábrázol, egy másik dél-amerikai arapapagájt. Egy címeres szőnyegen pedig Ceres, a földművelés római istennője bőségszarut tart a kezében, amelyből a virágok mellett kukoricacsövek állnak ki. De a szőnyegek festékanyagai is olykor messzi országokból származtak. A kék színt az afrikai indigócserje szolgáltatta. A legjobb piros árnyalatot pedig ekkorra már a mexikói bíbortetűből nyerték. Talán épp ezekkel készült ez a földgömbábrázolás… A hűen ábrázolt állatok között időnként csodalényeket, például sárkányokat is látunk. Igazi várbeli fantasy! Zivataros századok A szőnyegek a királyi reprezentáció szinte kötelező elemét alkották, ezért gyakran utaztatták őket az egész udvartartással együtt. Lengyelország felosztása után Nagy Katalin cárnő rabolta el őket, és csak az ország függetlenné válása után kerültek vissza Krakkóba. 1939-ben, Lengyelország lerohanásakor a szőnyegeket sikerült kivinni Romániába, és így megmenteni a nácik elől. Franciaországon és Anglián keresztül Kanadába kerültek, ahonnan 1959-ben tértek haza. Ekkor az összeset kiállították, ám hamarosan kiderült, hogy nem bírják a fényt, az emberek mikroflóráját és… a saját súlyukat. Ezért rendszeresen cserélik őket a kiállításokon. Hol láthatók a faliszőnyegek? A faliszőnyegek ma a Wawel Királyi Vármúzeum kiállításain láthatók. A fenti okokból mindig más és darabokat tekinthetünk meg, de a legtöbbet mindig a Vár II. kiállításon, vagyis a reprezentatív termekben teszik közszemlére. A kiállításra itt válthatunk jegyet. Figyelem: 2026. október 1. – december 31. között hétfőnként a Vár II. kiállítás ingyenesen látogatható, de előzetes foglalás ilyenkor nem lehetséges. Ezért érdemes pénztárnyitásra (kilencre) odamenni, átvenni a konkrét időpontra szóló belépőt, és várakozás közben például megtekinteni a székesegyházat. A cikk írásához a Wawel Királyi Vármúzeum 2021-es Wszystkie arrasy króla (A király összes faliszőnyege) című kiállításának anyagát és Magdalena Piwocka Arrasy Zygmunta Augusta (Kraków 2007) című könyvét használtam fel.

Krakkóban az első dolog, ami szembejön az utcán, az a kék keretbe foglalt, nagy üvegfelületekkel rendelkező mozgóárusító kocsi és árusa, aki a hajnalban sült, friss tésztagyűrűket kínálja. Az illatos, fonott péksütemény nem más, mint az obwarzanek krakowski, azaz Lengyelország egyik legősibb, írásos emlékekkel dokumentált kulináris öröksége. Története, városhoz fűződő megbonthatatlan kapcsolata teszi egészen különlegessé ezt a falatnyi tésztát, amely az évszázadok alatt a Jagellók udvarától az Európai Unió eredetvédelmi rendszeréig jutott. az ikonikus perec A középkori kiváltságok és a királyi asztal: Az obwarzanek születése Az obwarzanekről az első fennmaradt írásos említés 1394-ből származik, amikor Hedvig királynő (Jadwiga) és II. Ulászló (Władysław Jagiełło) udvari számadásaiban rögzítették a beszerzését. Egy 1394. március 2-án kelt bejegyzés szerint a királynő számára gyűrűket, azaz obwarzanekeket vásároltak és garassal fizettek érte, ami jelzi, hogy bár királyi asztalra is került, de mégiscsak egy alapvetően elérhető, megfizethető termékről volt szó. A középkorban Krakkóban a pékmesterség szigorúan szabályozott keretek között zajlott, az obwarzanek sütésének kizárólagos jogával a krakkói pékcéh rendelkezett. A 15. század végén Jan Olbracht király még egy különleges kiváltságlevelet is kiadott, amely megerősítette, hogy csak a krakkói pékek készíthettek és árusíthattak obwarzaneket a városon belül. Ennek a monopóliumnak köszönhetően még a 18. század végén is zajlottak perek olyan pékek ellen, akik engedély nélkül próbáltak obwarzaneket sütni. Technológiai sajátosságok Az obwarzanek szó a lengyel obwarzać igéből származik, ami forrázást, forró vízbe merítést jelent. Ez a technológiai lépés az, ami az obwarzaneket elválasztja a legtöbb péksüteménytől, kelt tésztától. Az alapanyagok listája viszonylag rövid, de minőségük meghatározó: búzaliszt, zsír, cukor, élesztő, só és víz. Az alaposan kidolgozott, megkelt tésztából a pékmesterek sulakat, azaz hosszú tésztacsíkokat sodornak, egy autentikus krakkói obwarzanekhez két vagy három ilyen sulát fonnak össze, ennek köszönheti a kész tészta a rusztikus formáját és a textúráját is. A legfontosabb szakasz az obwarzanie, amikor a formázott tésztát forró, legalább 65 fokos vízbe merítik, nagyjából 10 másodpercre, ennek köszönhető, hogy a sütemény belül puha marad, míg kívül ropogósra sül. Na, de mitől eredeti? Honnan tudhatjuk, hogy eredeti obwarzanekkel van dolgunk? Úgy, hogy az átmérője igazolhatóan 12 és 17 centiméter között mozog, vagy ellenőrizzük a tészta alján a sütési nyomokat, hiszen az eredeti obwarzaneket mind a mai napig rostélyon sütik, az alján jellegzetes, párhuzamos, vonalszerű sütési nyomok láthatóak. De a legegyszerűbb, ha az eredetmegjelöléssel ellátott kék taligákból vesszük az uzsonnánkat, hiszen az Európai Bizottság az obwarzanek krakowskit 2010-ben felvette az Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzéssel ellátott termékek jegyzékébe. Miben más az obwarzanek, a bajgiel és precel? Bár sokunk számára összemosódik az obwarzanek, a bagel és a perec fogalma, három különböző termékről van szó, még akkor is, mindháromnak köze van a krakkói sütőiparhoz! Amíg az obwarzanek a keresztény pékcéhek és a királyi udvar büszkesége volt, addig a bagel (lengyelül bajgiel) a krakkói zsidó közösség, különösen a Kazimierz negyed jellegzetessége, amely egyetlen tésztacsíkból formált gyűrű. A tésztája tömörebb, gumisabb, nehezebb és amíg az obwarzanek önmagában fogyasztott rágcsálnivaló, a bagel – különösen a New York-i és montreali emigráció hatására – mára már szendvicsalappá vált. A perec (lengyelül precle) pedig eleve nem gyűrű, hanem nyolcas alakú, ha mártják is sütés előtt, akkor legtöbbször lúgos oldatba, amitől sötétebb, fényesebb kérge lesz. Nemzetközi párhuzamok: a simit és a bublik Az obwarzaneknek számos országban élnek rokonai. A legismertebb a török simit, a gyűrű alakú, szezámmagos péksütemény, amit a törökök sütés előtt pekmezbe, sűrű szőlőmelaszba mártanak, így kapja meg a jellegzetes édeskés ízét és sötétebb színét. Az orosz és ukrán konyhában pedig ott a bublik vagy bubljik, aminek a tésztája gyakran édesebb, hiszen tojást vagy tejet is tartalmaz, ellentétben a puritánabb krakkói recepttel. Żywe Muzeum Obwarzanka: Interaktív időutazás Ha szeretnénk a krakkói utunk során elmerülni az obwarzanek titkaiban, akkor irány az Élő Obwarzanek Múzeum. A 2017-ben alapított intézmény nem hagyományos értelemben vett múzeum, hanem egy interaktív közösségi tér, amely szórakoztató módon örökíti át ezt a nagyon szerethető és finom hagyományt. A körülbelül egyórás workshop alatt megismerkedhetünk a sütemény történetével, a legendákkal és az elkészítés csínjával-bínjával. Minden résztvevő kap egy darab tésztát, amelyből saját maga sodorhatja a sulákat és fonhatja meg az obwarzaneket, majd a végén - a saját, frissen sült obwarzaneke mellé - díszes „Czeladnik obwarzankowy” oklevelet is kap!

Gdańsk annyira telis-tele van szebbnél szebb templommal, hogy az első alkalommal odalátogató és a várost alaposan megismerni akaró turista azt sem tudja, hogy hol kezdje el azokat végig látogatni. Ezért összeszedtem a – szerintem – 11 legmenőbb templomot a városból, amelyeket ott jártunkkor nem érdemes kihagyni. 1. Szent Mária-bazilika A gdański óváros szívében található Szent Mária-bazilika nem csak Gdańsk legnagyobb temploma, hanem egyben a világ legnagyobb középkori téglatemploma is a maga 105,5 méteres hosszúságával és 66 méteres szélességével. A 12. században kezdték el építeni és a 16. századra érte el ma is látható méreteit és formáját. Belső tere ingyenesen látogatható, ha viszont masszív és jó kilátást biztosító, 77,6 méter magas tornyára is szeretnénk felmenni, azért fizetnünk kell. A templomban található Hans Düringer 1464 és 1470 között készített, asztronómia jelekkel telepingált hatalmas órája, amely elkészültekor a világ legnagyobb órája címmel büszkélkedhetett. 2. Szent János-templom A 14-15. században emelt gótikus Szent János-templom ma már nem hitéleti célokat szolgál, hanem kiállítóhelyiségként és rendezvényközpontként működik. Eredeti berendezési tárgyai mellett ma modern installációkkal várja a látogatókat. 3. Szent Erzsébet-templom Magyar turistaként kötelező ide betérnünk, hiszen a mi egyik szentünkről, Árpád-házi Szent Erzsébetről lett elnevezve, illetve falai között egy hatalmas emléktábla hirdeti, hogy halála után ide temették el nemzeti hősünk, II. Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelem udvari főkapitányát, Vay Ádámot, akinek a maradványait később Vajára szállították át. A kicsinyke templomot egyébként a 15. században emelték egy kórház betegeinek és egy árvaház árváinak szolgálatára és nagyobb részt máig megőrizte eredeti középkori formavilágát. 4. Szent Brigitta-templom A 14-15. század fordulóján épült Szent Brigitta-templomot a „Szolidaritás bástyájának” szokás nevezni a Szolidaritás Mozgalom történetében játszott fontos szerepéből kifolyólag. Ma a mozgalom egyik emlékhelyeként működik. Kiemelkedő látványossága hatalmas, javarészt borostyánból készült oltára. Ha nem vagyunk ijedősök, akkor érdemes a templom alagsori kápolnájába is lemennünk, ahol Szent Brigitta ereklyéi és egy kb. 500 emberi koponyából álló osszárium található. 5. Szent Katalin-templom A Szent Katalin-templom Gdańsk legrégebbi plébániatemploma. Feltehetően a 12-13. század fordulóján épülhetett, jelenlegi, javarészt gótikus formavilágát pedig a 14-16. században nyerte el. Habár a napóleoni háborúkban, a második világháború során és 2006-ban egy tűzvészben is súlyos károk érték, középkori és újkori berendezési tárgyainak egy jó része máig fennmaradt. Legfőbb érdekessége, hogy szentélye szélesebb (és nem is kicsivel) mint a hajója, ami kifejezetten ritka megoldásnak számít a keresztény templomépítészetben. 6. Szentháromság-templom A Szentháromság-templom Gdańsk második legnagyobb temploma és egyben Lengyelország legnagyobb ferences temploma. A 15-16. század folyamán emelték, és viszonylag kevés sérüléssel vészelte át a második világháború poklát. Szent Annáról elnevezett kápolnájában leljük a város talán legszebb csillagboltozatát, illetve figyelemreméltó a kápolna rendkívül díszes gótikus oromzata is. 7. Szent Péter és Pál-templom A 14-16. században épült és a 17. században a gdański kálvinisták legfontosabb szakrális építményeként szolgáló templomnak a tornya, illetve hajójának oromzata sajátos, erődített jelleget kölcsönöz, amely a többi gdański templomra nem jellemző építészeti megoldás. Hatalmas ablakai jók megvilágítják az építmény belő tereit, berendezése pedig egyszerű, de szép kialakítású. Egy csendesebb kis utcában található és a turisták többsége elkerüli, így ha belefáradtunk az Óváros örökké zajos forgatagába, ez a templom kifejezetten alkalmas lehet számunkra egy kis csendes megpihenésre. 8. Szent Barbara-templom A 15. században épült és története során számos alkalommal leégett templomot a második világháború után részben modern stílusban építették újjá, hatalmas ólomüveg ablakokkal egészítve ki, amelyekhez hasonlót semelyik másik középkori eredetű lengyelországi templomban nem találunk. 9. Szent Miklós-bazilika A Szent Miklós-bazilika egyike volt a második világháborút legkevésbé megszenvedő gdański templomoknak. A 12. század végén épült, román stílusban. 1227-ben a domonkosok kapták meg, akik építettek egy monostort melléje, a templomot magát pedig a 14. században gótikus stílusban alakíttatták át. Felkeresését elsősorban csodálatos, javarészt barokk berendezési tárgyai miatt ajánlom meleg szívvel. 10. Szent József-templom A 15-16. században késő gótikus stílusban emelt templomot eredetileg a karmeliták használták. Legfőbb érdekessége, hogy eredetileg egy hatalmas, háromhajós csarnoktemplomnak szánták és habár szentélyét – két saroktoronnyal és egy gyönyörű frízzel – az eredeti terveknek megfelelően szépen fel is építették, illetve egyik hajója építésébe is belekezdtek, a három nagy hajó végül sosem készült el. Helyettük egy, a szentélynél alacsonyabb egyhajós szerkezetet húztak fel. A templomot második világháború idején súlyos károk érték és odalett szinte az egész belső berendezése is. Magát az épületet mára helyreállították, de berendezését kénytelenek voltak modern elemekkel pótolni. +1. Szentlélek-templom A 14-15. században épült, kezdetben egy kórház kápolnájaként szolgáló és csak a 17. század közepén önálló szakrális építménnyé váló Szentlélek-templom épülete ma iskolaként szolgál, de azért érdemes rá egy pillantást vetnünk, hiszen még ma is őrzi gyönyörű, gótikus formavilágát.

Lengyelország egyetlen táblás (lemezes felépítésű) hegysége a Tábla-hegyek Nemzeti Park (Góry Stołowe), amely az ország déli részén található. Az Alsó-Sziléziában fekvő természetvédelmi területet homokkőből felépülő mesebeli sziklatömbök, szűk labirintusok, mély szakadékok jellemeznek. A Tábla-hegyek számos ritka, védett növényfaj élőhelye, a hegységet kb. 100 km hosszú jelzett, gyalog- és nagyrészt kerékpáros túrákra alkalmas turistaútvonalon járhatjuk be, a hegyvidék peremén pedig több híres üdülőhely várja a turistákat, ahol kitűnő minőségű ásványvíz-források fakadnak. A Tábla-hegyek egyik legismertebb része a hegyvidék északnyugati szélén, közvetlenül a cseh-lengyel határ mentén, 852 m tengerszint feletti magasságban található Kóborló-sziklák (Błędne Skały) nevű sziklalabirintus, amely nem más, mint hatalmas homokkő sziklablokkok festői csoportja. A jellegzetes homokkő sziklák a területet egykor borító tengerfenekén alakultak ki, ebben később, a felszínre kerülve az időjárási tényezőknek köszönhetően keskeny repedések keletkeztek, melyek a korábban egységes sziklatömböt 4-5 m magas tömbökre bontották. A Kóborló-sziklák a nemzeti park középső részén fekvő Karłówtól nyugatra található 21 hektáros, szinte szabályos hálót alkotó sziklacsoport, melyet jól jelzett turistaúton járhatunk végig. A hasadékok és sikátorok labirintusában a jelzéseket követve különleges kőzetformák követik egymást, a legérdekesebb sziklatömbök nevét négynyelvű táblákon olvashatjuk, ezeket legtöbb helyen kényelmes ösvények, több helyen viszont szűk, boltozatos átjárók kötik össze. A folyosók magassága 6-8 méter, szélességük viszont erősen eltérő, helyenként csak néhány tíz cm, a szűk sikátorokon sokszor csak hátizsákunkat a kezünkbe fogva tudjuk magunkat átpréselni. A parkoló időszakosan járható magánúton érhető el A Kóborló-sziklákat a Karłówot Kudowa-Zdrój üdülőhellyel összekötő 387-es út kb. felénél, a Kóborló-sziklák alatti parkolóból (Parking przy Błędnych Skałach, GPS 50.461193, 16.309512) letérve egy időszakosan járható magánúton érhetjük el, a sziklalabirintus bejárata mellett található felső parkolóba vezető 3,5 km hosszú út használatáért úthasználati díjat kell fizetni. A parkolóból pár perc séta a sziklalabirintus bejárata, ahol a belépőjegyeket megváltva a piros jelzésen kezdhetjük meg a terület bejárását. A kapun belépve azonnal egy útelágazáshoz érkezünk, innen jobbra a sziklalabirintusba, balra pedig egy kilátóponthoz vezet a jelzés. A Skalne Czasze nevű kilátóról szép kilátás nyílik a három oldalról Lengyelországba ékelődő Broumov-hegységre (Broumovská vrchovina), jó látási viszonyok esetén pedig a távoli Óriás-hegység (Karkonosze) is látható. A sziklalabirintus legszebb sziklaformációi Elsőként egy ló nyergéhez hasonlító Sziklanyereg (Skalne Siodło) mellett haladunk el, majd az Asztal-szikla (Stołowy Głaz) állja utunkat. Rögtön ezután megérkezünk az első szűkebb részhez, amely amellett, hogy szűk, kellően alacsony is, így ezen félig guggolva tudunk áthaladni. A többnyire széles tereken vezető úton a hatalmas Hadihajó (Okręt), majd a Gomba (Dwunożny Grzyb) nevű szikla következik, miközben apró kis kerítések akadályoznak abban, hogy a turisták előtt lezárt területekre tévedjünk. Egy hosszú, keskeny folyosó végén a Pénztár (Kassa) nevű sziklához érkezünk, majd az útvonal legszebb sziklaformációját, a Tyúklábat (Kurza Stopka) járjuk körül. Ezután ide-oda kanyargó, rövid szakaszon kényelmesen, aztán csak lehajolva, oldalazva járható repedéseken megyünk tovább, majd megérkezünk a Hosszú-átjáróhoz (Długi pasaż), amely nem csak hosszú, de meglehetősen szűk is. Az ide-oda kanyargó járat végén a Liczyrzepa-átjáró (Przesmyk Liczyrzepy), majd újabb guggolós járatokat követően a Kiskapu (Furtka) nevű szűkület következik. Ezt követően elérjük a labirintus végét, a labirintus végét jelentő kis térről a sziklaplató szélén vezető, pihenő- és kilátóhelyekkel ellátott, fenyődeszkákból épített kényelmes sétaúton juthatunk vissza a bejárathoz. A könnyű túra teljes távja 1,5 km, szintemelkedése 50 m, a sziklalabirintus bejárása kb. 45 percet vesz igénybe, a teljes túra 1,5 óra alatt teljesíthető. A turistaút május 1-től október 31-ig látogatható, télen hivatalosan zárva van, gyakorlatilag saját felelősségre használható. A Kóborló-sziklákhoz vezető, időszakosan és váltakozó irányban használható aszfaltozott magánút naponta 8:00-19:00 óra között járható. Felfelé minden egész órától óra 15 percig, lefelé pedig minden fél órától óra 45 percig lehet elindulni. Utolsó lehetséges indulás az alsó parkolóból felfelé az aktuális nyitvatartási idő vége előtt 2 órával, lefelé zárás előtt fél órával lehetséges.

A pápa lengyel! – csodálkoztak a népek 1978. október 16-án, amikor 1523 óta először nem olasz főpapot választottak a Katolikus Egyház élére. Karol Wojtyła, vagy ahogy jobban ismerjük, II. János Pál pápa alakja meghatározta az elkövetkezendő évtizedeket, mivel többek között szorgalmazta a vallások közötti párbeszédet, valamint neki is köszönhető a kommunista rendszer bukása régiónkban. A béke embere volt. Március végén az ő életéről nyílt kiállítás Székesfehérváron, hogy jobban megismerhessük. fotó: SZÉKESFEHÉRVÁRI TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. Szűzanyás búcsújáróhelyek képei köszöntenek minket a kiállítás folyosóján, mintegy bevezetőként. II. János Pál pápa Mária-tiszteletéről is híres volt, itt a falakon most magyar, lengyel és más népszerű, valamint kevésbé ismert kegyhelyek fotóit tekinthetjük meg. Aztán belépünk az első terembe, ahol megismerkedhetünk a kezdetekkel, azaz hogy hol és milyen körülmények között nőtt fel a későbbi pápa. Lassan kirajzolódik előttünk annak az embernek a képe, aki már fiatalon is tele volt tervekkel és álmokkal, miközben nem kerülték el a történelem viharai: szüleit korán elveszítette, a háború meggátolta, hogy egyetemre járjon... Szerette az irodalmat, klasszikus zenét, színjátszást, és nem utolsó sorban sokat sportolt. Sokrétű ismeretet, kitartást, fizikai és szellemi ellenállóképességet köszönhetett a korán megszerzett tapasztalatoknak. A kiállítást járva legtöbben talán a sportszeretetére csodálkoznak rá: az ifjú Karol szívesen evezett, túrázott (ó, azok a dél-lengyelországi hegyek!) és sízett; később papként, majd pápaként is gyakran felkereste a hegyeket, amikor tehette. A sportok iránti szeretetét nemcsak fényképekkel ábrázolják a kiállításon, hanem a Szentatya kajakját is elhozták Székesfehérvárra. A személyes tárgyak mellett különösen érdekesek a kiállítást kísérő szövegek, s most nem arra gondolok, hogy azok három nyelven, magyarul, lengyelül és angolul is olvashatók, hanem hogy ismert személyek (egyháziak és világiak egyaránt) emlékeznek vissza II. János Pál pápára, az emberre, és hogy milyen hatást keltett bennük, vagy hogyan változtatta meg őket a vele való találkozás. fotó: SZÉKESFEHÉRVÁRI TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. Tovább haladunk. A teremőrök többször is figyelmeztettek minket, hogy készítsük fel a gyerekeket arra a teremre, ami a pápa elleni merényletet mutatja be. Ez egy sötét szoba, amelyben tévéfelvételen látjuk, ahogy a Szentatya köszönti az ünneplő tömeget, majd hirtelen az őt kísérők karjába dől. Az őt ért lövést túlélte, s ezt később számtalanszor megköszönte az oltalmazó Szűzanyának. A következő teremben a merénylő és a pápa találkozása már a megbocsátásról szól. Sok relikvia van kiállítva, amelyek között a legnagyobb számban talán a magyarországi látogatások emlékei fedezhetők fel. Ez sok látogatóban emléket idéz fel, hiszen 1991-ben és 1996-ban sokan láthatták őt élőben is. Érdekes az a sok-sok fénykép is, amelyek a pápa külföldi útjairól számolnak be, legyen akár az indiánok között, akár Új-Zélandon. Őt megelőzően egy pápa sem járt ilyen sok országban szorgalmazva a népek közötti békét és egyetértést. Végül a kiállítás rendezői műalkotásokkal ábrázolják, hogy hány szentet adott Magyarország a világnak – többüket épp II. János Pál pápa avatott boldoggá vagy szentté. Aki pedig egy igazi pápamobilt szeretne látni, itt végre megteheti, mivel a kiállítás végén megtekinthető az 1999-ben Amerikában használt jármű. A TOTUS TUUS (’Egészen a Tiéd’ – ez volt a pápa jelmondata) kiállítást a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban szeptember 27-ig lehet megtekinteni. Aki megéhezne, nézzen be a szinte szemben található cukrászdába, ahol megkóstolhatja a lengyel pápa kedvencét, a krémest is. fotó: SZÉKESFEHÉRVÁRI TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. Ha ennél még többet szeretnénk megtudni Szent II. János Pál pápáról, akkor érdemes ellátogatni a lengyelországi Wadowicébe, ahol született, vagy felkereshetjük Kis-Lengyelországban életének különböző színhelyeit. Ezek közül szerintem különösen érdemes meglátogatni Krakkóban a püspöki palotát (ul. Franciszkańska 3.), ahol Karol Wojtyła még Krakkó püspökeként élt és dolgozott, majd amelynek ablakából pápaként mindig örömmel köszöntötte a fiatalokat. Ha belépünk e sárga épület kapuján, akkor egy kifejezetten nyugodt, beimádkozott udvarra érünk, amely hangulata éles kontrasztban áll a város zajával és nyüzsgésével. Békéje kísérjen el bennünket utunkon!

A Gorce kapuja lombkorona ösvény Zakopanétól 30 km-re, Nowy Targ közelében, a Gorce-hegységben található. Nem csupán lombkoronasétány, hanem komplett természeti és oktató központ. Fő látványossága a kb. 1300 méter hosszú lombkorona-ösvény, amely három szinten halad: a séta az erdő talajszintjén kezdődik, majd végig kellemesen emelkedve – lejtése nem haladja meg a 6 %-ot – az aljnövényzet szintjén keresztül lépésről lépésre egyre közelebb kerülünk a fák koronájához és azok lakóihoz. A séta során felfedezhetjük a minket körülvevő Kárpát-erdő titkait, megismerkedhetünk a Gorce-hegység erdőinek lakóival, érdekességeket és tényeket tudhatunk meg az erdő életéről. Az interaktív, az erdők lakóit élvezetes formában bemutató tanösvényen vezető sétát két kilátótorony, egy mesterséges alagút, edukációs pavilon, multimédiás kiállítás, sőt, egy folyamatosan természetfilmeket játszó moziterem is színesíti. A tanösvényt magunk mögött hagyva az érdeklődőket állatsimogató (nyulak, kecskék, juhok és póni), játszóterek és kalandpark várja, ahol a nyári szezonban családi programokat is szerveznek. A Gorce kapuja Oktatási és Természetvédelmi Központ kb. 8 hektáros területén saját honlapjuk szerint több mint 50 attrakció várja a turistákat. Mesterséges alagút A 40 méter hosszú mesterséges alagútban megtudhatjuk milyen kőzetekből épül fel a Gorce-hegység, honnan ered a lábunk alatt zubogó Mały Kowaniec patak, megismerhetjük a barlangok lakóit, megtudjuk hogyan alkalmazkodnak a körülményekhez. Kilátótornyok Közvetlenül a mesterséges alagút fölött található az első kilátó, ahol 17 m magasan nézünk szembe a lombokban fészkelő madarakkal. A Gorce erdő madarak tömegei számára jelenti a mennyországot. Séta közben láthatjuk a siketfajdot, nyírfajdot, szirti sast, de fakopáncsok és baglyok is élnek itt. A kényelmes ösvényen elérhető magasabb (35 m) toronyból gyönyörű panoráma nyílik, ideális hely a fotózáshoz. Edukációs pavilon, moziterem, majorság, játszóterek A tanösvény végén található edukációs pavilonban interaktív módon ismerkedhetünk meg az erdő lakóival és a környéken élők haszonállataival, elsősorban a juhokkal. A paneleket mozgatva hallhatjuk az erdő állatainak hangját (pl. a siketfajd dürgését), megérinthetjük pl. a birka bundáját és megtudhatjuk hogyan készül a híres füstölt juhsajt (oscypek). Emellett láthatjuk a medve, szarvas, farkas, hiúz és őz lábnyomát és ürülékét, melyek alapján akár túra közben is be tudjuk azonosítani ki járt ott előttünk. Végül azt is megtudhatjuk, hogy miért éppen a foltos a szalamandra a Gorce Nemzeti Park szimbóluma. „Gorce kapuja – egy hely, ahol megpihenhetsz” Lengyelország és Európa leghosszabb lombkorona ösvénye (hosszúsága 1300 méter) a kevésbé edzett látogatók számára is biztonságos és könnyen bejárható, ezért a könnyű kirándulások kedvelőinek, a kisgyermekes családoknak és mindenkinek ajánlott, akik aktív kikapcsolódást és pihenést keresnek gyönyörű természeti környezetben, és szeretik a modern, napjainkban egyre népszerűbb, látványos lombkorona ösvényeket. Megközelítése A tanösvény Waksmund vagy Nowy Targ felől is megközelíthető. Waksmundban a Kościelna utcában találunk parkolóhelyet, ahonnan kisvonattal vagy minibusszal lehet tovább haladni. Nowy Targból a Długa Polana sípálya közelében kialakított parkolókban lehet parkolni, ahonnan a lombkorona ösvény a Mały Kowaniec patak mentén vezető kb. 1 km-es sétával érhető. A Gorce kapuja kitűnő alternatív lehetőség egy zakopanei kirándulás, nyaralás pihenés során, hiszen a tanösvényhez legközelebbi parkoló Zakopanéból autóval kb. 30 perc alatt elérhető. A lombkorona ösvényen gazdájuk felügyelete mellett szívesen látják a háziállatokat is, a kutyák és más állatok az étkezésre szolgáló egységek kivételével minden attrakciót látogathatnak. A nyári időszakban ízletes, helyi ételeket kínáló étterem, helyi finomságokat kínáló pásztorkunyhók, egy változatos kínálattal rendelkező food truck, valamint két kávézó is rendelkezésre áll, ahol aromás kávét, süteményeket és más édességeket fogyaszthatunk.

A Sziléziai vajdaságban található és a világtörténelem lapjaira is felkerülő Gliwice elegáns belvárosával, világrekorder adóállomásával, kiemelkedő ipari örökségével, kellemes pálmaházával és megannyi rejtett apróságával rabolja el az odalátogatók szívét. Ennek ellenére idehaza kevésbé ismert és éppen ezért Sziléziában járva sokan ki is hagyják az úticéljaik közül. Nagy hiba, melyet elkerülendő álljon itt egy rövid összefoglaló, hogy mit és miért érdemes megnézni Gliwicében. A „Sziléziai Eiffel-torony” Gliwice legfőbb nevezetessége 1934-1935 között épült rádióállomásának adótornya, amely a maga 112 méteres magasságával a világ legmagasabb faépítménye cím büszke birtokosa. Mégsem emiatt vált elsősorban világhírűvé, hanem azért, mert 1939. augusztus 31-én alatta került sor a hírhedt gliwicei (németül: gleiwitzi) incidensre, amely során a németek egy hamis zászlós művelet keretében megtámadták és elfoglalták a saját kezükön lévő építményt, majd a támadást a lengyelekre fogták, ezzel próbálván meg igazolni Lengyelország lerohanását. Erre a szomorú eseményre ma egy emléktábla hívja fel az oda látogatók figyelmét, a rádióállomás épületében pedig egy – sajnos csak péntektől vasárnapig nyitva tartó – múzeum regél az állomás műszaki történetéről. A belváros hatalmas és elegáns bérházai között A vasútállomástól a főtérig vezető Zwycięstwa utcán haladva csodálhatjuk meg Gliwice javarészt klasszicista és neo bérházainak legjavát. A Dolnych Wałów utcánál érdemes azonban egy kitérőt beiktatnunk a régi posta részben zöld kerámiás téglákkal bevont, gyönyörű neogótikus épületének és a vele szemben álló AMOK mozi brutalista stílusú homlokzatának megtekintése végett. A főtér középpontjában leljük a korábban látott épületekhez képest eltörpülő, de magasra nyúló tornyával a figyelmünket mégis könnyedén magára vonó városházát, amellyel szemben a Wedel csokiház forrócsoki kínálata csalogat minket magához (a martinis forrócsokijukat ki ne hagyjuk, ha már nem vezetünk aznap kocsit). Négy felekezet templomai A főtértől nem messze emelkedik Felső-Szilézia talán legmonumentálisabb hatású gótikus csarnoktemploma, a Mindenszentek római katolikus plébániatemplom, amely jól szimbolizálja a középkori Gliwice hatalmát és gazdagságát. A város legkülönlegesebb egyházi építménye mégsem ez a monstrum, hanem az Óvároson kívül szerényen megbúvó, a 13. században román stílusban épült, majd később részben gótikus stílusban átalakított, erődített „Régi” Szent Bertalan-templom, amelyet valószínűleg a templomos lovagok emeltettek és igencsak hasonlít is más, angliai templomos építményekre. Fő egyediségét az adja, hogy Gliwice többi középkori és újkori épületével ellentétben nem téglából, hanem javarészt kőből építették fel. A templomocska gyülekezete a 19. században jelentősen megnőtt, így szükségessé vált az épület kibővítése, de a régi templomukra büszke polgárok nem akarván tönkretenni annak gyönyörű és ősi architektúráját, inkább felhúztak a közelében egy új Szent Bertalan-templomot, amely még az óvárosi Mindenszenteknél is nagyobbra sikeredett. A város római katolikus templomai közül még a fából épült Mária Mennybemenetele templomot, valamint a neogótikus Szent Péter és Pál katedrálist érdemes felkeresni. Előbbi Gliwice nyugati felében, utóbbi a főtértől nem messze található. Gliwicében ezenkívül akad még egy 20. század elején épült evangélikus, illetve egy 19. század végén emelt részben favázas szerkezetű metodista templom is. Volt egykor a városnak egy szép nagy zsinagógája is, amely azonban sajnos nem élte túl a történelem viharait, helyén ma egy emléktábla áll. Hercegi lakóhelyből fegyvertár A város külön érdekessége kicsinyke vára, amelyet az egykori – és mára csak töredékekben fennmaradt – városfal egy részének átépítésével alakítottak ki a 15. században a gliwicei hercegek számára, ugyanis Gliwice egykor egy hercegség központja volt. A később városi fegyvertárrá átalakított váracska falai között jelenleg egy remek kis múzeum van berendezve, ahol Gliwice múltjának számos emlékén túlmenően többek között egy mamutcsontot és egy Báthory Istvánt ábrázoló katonai zászlót is megcsodálhatunk. Báthoryval azonban nemcsak az erősség falain belül, hanem azon kívül is találkozhatunk, ugyanis közvetlenül a vár előtt áll 2,5 méter magas szobra. És ez még nem minden… Gliwicében található a Sziléziai vajdaság legnagyobb és leglátványosabb pálmaháza, amely nemcsak növényfajokban rendkívül gazdag, hanem egyben a modern építészet egyik kiemelkedő alkotása is és mivel mintájául a garden grovi „Kristálykatedrális” szolgált, ezért akár „Sziléziai Kristálykatedrálisnak” is lehet nevezni. A város ipari öröksége között ugyancsak sok látnivaló akad. Etéren a számos egykori és részben ma is működő 19-20. századi, többnyire téglából épült üzem mellett a Willa Caro falai között berendezett és a sziléziai iparmágnások 19. század végi – 20. század eleji életébe betekintést engedő múzeumot érdemes az utazási tervükbe felvenni. Végül, de nem utolsó sorban a Sziléziai Egyetem gliwicei részlegének főépületét sem érdemes kihagyni, amely nemcsak egy gyönyörű téglaépítmény, hanem egyben kitartó őre is a város német múltjának, hiszen tornyán még mindig ott virít nagy betűkkel egy több mint száz éves német felirat: Maschinenbau- und Hütten-Schule (vagyis Gépészeti és kohászati iskola).

A történet több mint 20 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy esős májusi napon, egy poprádi szálloda szobájában az eget kémlelve, a felhők szétoszlásban bízva elhatároztuk, hogy mi, májusiak (rajtam kívül még két jelenlévő barátom születésnapja esik május első felére) az elkövetkező években amikor csak tehetjük, a Tátrában fogjuk megünnepelni a születésnapunkat. Sajnos Tamás azóta már nincs közöttünk, de Ottóval a következő években többé kevésbé igyekeztünk hűek lenni elhatározásunkhoz és Tamás emlékéhez, és mintegy a nyári idény kezdeteként beiktatni egy-egy májusi túrát a naptárba. Az alvó lovag Ennek apropóján néhány évvel ezelőtt a Lengyel-Tátra egyik szimbolikus jelentőséggel bíró magaslata, a Giewont elérését tűztük ki célul. A Zakopanéhoz tartozó Kużnicéból (1010 m) indultunk a csúcsra, amely nem a nehézsége, sokkal inkább formája, valamint a hozzá fűződő legendáka miatt tart számot a turisták érdeklődésére. A tátraalji nép képzelete a lengyel nép szabadító lovagját látja a hegyben, aki a néphit szerint addig alussza álmát a hegyek között, amíg a nemzet végveszélybe nem jut, s ekkor ismét feltámadva megvédi azt a vésztől. A legenda alapja valószínűleg a hegylánc formájából ered, melyet alaposabban szemügyre véve egy fekvő óriás körvonalait fedezhetjük fel. A lengyel turisták szemében szinte kultikus jelentősége van, ezért aztán a július-augusztusi hétvégéken a csúcs alatti egyirányú turistaúton, a Felső-Konrád-nyereg (1765 m) fölötti szakaszon rendszeresek a jelentős torlódások, nem ritka az egy-két órás sorban állás, amihez persze a csúcson tolongó hatalmas tömeg is párosul. Májusban azonban szó sincs tömegről, azon a napon kettőnkön kívül közel s távol csak egy-két turistát láttunk, és nem csak a csúcson, de később, a főgerincen folytatva a túrát sem találkoztunk sok túrázóval. Az 1333 m magasságban álló Konrád menedékházig hómentes ösvényen haladtunk, miközben kárpáti harangrojtok (Soldanella carpatica) sokaságát láttuk az út mellett. A Lengyel-Tátra egyik legkisebb menedékházat magunk mögött hagyva egyre kiterjedtebb hómezőket kereszteztünk, amelyek több helyen teljesen ellepték a jelzett turistautat. Ezeket átvágva érkeztünk meg a napsütötte Konrád-nyeregbe (1725 m), innen már végig száraz hómentes úton értük el a 17,5 m magas kereszt által uralt csúcsot. Tavaszi tárnics és társai A Giewont csúcsán (1864 m) kicsit párás, de napsütéses idő, gyorsan tovasuhanó felhők, és nem mellékesen tavaszi havasi virágok színpompája fogadott. A tarkavirágú kakastaréj (Pedicularis oederi) még éppen csak bontogatta szirmait, de a havasi daravirág (Draba aizoides) rikító sárga csoportjai – a fedelékes kőtörőfű (Saxifraga oppositifolia) rózsaszínű, valamint a havasi árvácska (Viola alpina) mélylila virágaihoz hasonlóan – mágnesként vonzották a tekintetet. A nap fénypontja pedig még csak ezután következett… A csúcs-csoki elmajszolása után lefelé indultunk a csúcstömböt megkerülő egyirányú turistaúton, amely mellett szemkápráztatóan szép tavaszi tárnicsok (Gentiana verna) sokasága hívta fel magára a figyelmet. A közismert nevén enciánnak nevezett, karcsú virágokat látva tudatosulhat az emberben, miről is van szó, ha azt mondjuk, enciánkék… A gyönyörű havasi árvácska A Konrád-nyeregből nem Kuźnicéba, hanem a Tátra főgerince felé vettük az irányt. A korai indulásnak köszönhetően úgy véltük belefér az időnkbe a főgerinc egy rövid szakaszának bejárása. A főgerincen futó piros jelzésű turistautat – útközbe egy-két nagyobb hómezőt is keresztezve – a Konrád-púpnál (2005 m) értük el. Percről-percre gyűltek a felhők a fejünk felett, fokozatosan csökkentve ezáltal a levegő hőmérsékletét. A főgerincen nyugat felé folytattuk utunkat, majd a Kis-réti-hegyen (2105 m) az innen elágazó, a Vörös-háton vezető kék jelzésű turistaúton indultunk lefelé. A széles, füves hegyháton már csak foltokban volt hó, ennek következtében ahogy haladtunk lefelé, egyre több tavaszi virágot láthattunk. Az előzőekben is leírt virágok mellett az éppen szirmot bontani készülő apró kankalint (Primula minima), valamint sugárkankalint (Primula elatior) sikerült lencsevégre kapni, de a lefelé vezető út fénypontja egy sziklavályúban talált havasi árvácska volt, amelyet csak testi épségem kockáztatásával, egy kézzel felfelé kapaszkodva, másikkal makró-programban fókuszálva próbáltam megörökíteni. A megunhatatlan illatú erdei holdviola A rövid szakaszon láncokkal biztosított vályút elhagyva értük el az erdőhatárt, majd újabb virágok, így pl. ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), kisvirágú pacsirtafű (Polygala amarella) és posványibolya (Viola palustris) is lencsevégre kerültek. A túra végső szakaszát jelentő Kis-réti-völgyben vezető ösvény mellett erdei holdviolát (Lunaria rediviva) is találtunk, amelynek illatát azóta sem tudom feledni, mióta a Szlovák Paradicsomban, a Kolostor-szakadék szűk szurdokában életemben először nem éreztem. De ez már egy másik történet… Túra nehézsége A leírt túra csak jól felkészült, magashegyekben tapasztalt turistáknak ajánlott, teljes távja 13 km, szintkülönbsége 1380 m fel és 1180 m le, menetidő 8 óra. A Giewont csúcsa Kużnicéból a kék jelzésen oda-vissza 11,5 km, szintkülönbsége 900 m fel és le, menetidő 5,5 óra.

Az utóbbi években Krakkóban is emelkedtek az árak. Egy kis tervezéssel viszont sokat spórolhatsz! Ez a cikk segít abban, hogy a közlekedés, a kultúra élvezete és az étkezés is pénztárcabarát legyen. KÖZLEKEDÉS Krakkón belül nem érdemes autóval közlekedni a dugók, a behajtási korlátozások és a drága utcai parkolás (valamint a még drágább bírságok) miatt. A villamosok viszont körbefonják az óvárost, sőt, több járat keresztül is halad rajta. Google vagy jakdojade app Néhány buszjárat szintén érinti az óváros peremét, nagyon sok pedig kényelmes sétával érhető el. A Google jól tükrözi a közlekedési viszonyokat, de letöltheted a jakdojade, vagyis „hogyjutokel” nevű appot is, amely az összes lengyel nagyvárosra érvényes utazástervező és jegyvásárló alkalmazás. Angol nyelven is működik. Az aktuális jegyárakat itt találod meg angol nyelven. Az I. zóna lefedi a város közigazgatási határát, vagyis ha nem mész el például Wieliczkába vagy a repülőtérre, akkor erre a zónára is elég napijegyet, hetijegyet vagy csoportos jegyet venned (a többi lehetőség minden zónára érvényes). A wieliczkai sóbányához a 304-es busszal juthatsz el a központból, amely hétköznap csúcsidőben néhány percenként, hétvégén húsz percenként jár. Hasonló környéki járat visz a központból a Będkowicei-karsztvölgybe (310) és a vadászkastélyáról híres kisvárosba, Niepołomicébe (307). Auschwitzba távolsági buszjárattal juthatsz el – a végállomása közvetlenül a múzeum parkolójában van. Így megtakaríthatod az autópályadíjat és a borsos parkolási díjakat. Szezonban érdemes online jegyet venni a buszra, amely csak a krakkói végállomástól, vagyis a pályaudvartól érvényes. A vonat is kényelmes, és szinte soha nem zsúfolt, de a múzeumtól tizenöt perces sétára áll meg. Áprilistól októberig viszont napközben az M jelzésű busz közlekedik az oświęcimi pályaudvar és a múzeum között. Auschwitz és Birkenau között az ingyenes múzeumi buszjáratot veheted igénybe. Krakkón belül maradva a Bolt és az Uber is jó megoldás, ha többen vagytok, vagy ha későn indultok vissza a szállásra. MÚZEUMOK INGYEN Számos krakkói múzeumban van ingyenes nap. Ha érdekel a város történelme és kultúrája, akkor érdemes úgy jönnöd, hogy a hétfő, a kedd és a szerda essen bele a tartózkodásodba. Az alábbiakból megtudhatod, hogy melyik nap milyen múzeumot látogathatsz meg ingyen: HÉTFŐ Schindler Gyára Múzeum Erre a napra csak a helyszínen veheted át a belépőt. Érdemes reggel odamenni és beállni a sorba, mert nagyon sokan kíváncsiak rá… De azt is jó tudnod, hogy elsősorban nem Oskar Schindler gyáráról szól, hanem a város náci megszállás alatti történetét mutatja be. Wawel Királyi Vár Itt negyedévente változnak az ingyenesen látogatható kiállítások (részletek itt). Szintén érdemes kilencre odaérned a pénztárhoz, mert itt sem foglalható előre az ingyenes belépő. A tíz órai nyitásig viszont épp meg tudod nézni a székesegyházat, ahová jegyet kell vásárolnod, de azzal a szomszédos székesegyházi múzeumot is megnézheted. Régi Zsinagóga Múzeum, előre is foglalható. Városháza tornya A főtéren – előre is foglalható. KEDD Czartoryski Múzeum Érdemes hetekkel előbb foglalni a múzeum honlapján, mert itt van Leonardo képe, a Hölgy hermelinnel, és sokan szeretnék látni. Krakkói Nemzeti Múzeum (MNK) több tagintézménye A festészet szerelmeseinek melegen ajánlom a Posztócsarnok emeletén található képgalériát (MNK Sukiennice), valamint két kisebb intézményt, amelyek két szimbolista-expresszionista művésznek állítanak emléket: Stanisław Wyspiański Múzeumát (MNK Wyspiański) és Józef Mehoffer házát (MNK Mehoffer). Egyikben sincsenek tömegek. Főtér a föld alatt (angolul: Rynek Underground) A belépő csak a helyszínen vehető át a szabad helyek függvényében Krakkó Múzeuma, Krzysztofory Palota, állandó kiállítás A főtér sarkán; a várostörténet rajongóinak. Nincsenek tömegek, de előre is foglalható. Lengyel Repülési Múzeum Egyedülálló I. világháborús kollekció Manggha Múzeum Hagyományos és kortárs japán kultúra, izgalmas épület. Itt az időszaki kiállításokat is ingyen látogathatod! A belépő csak a helyszínen vehető át. SZERDA Sas Patika Vagyis a krakkói gettó gyógyszertára – belépőt csak a helyszínen válthatsz. Részletek itt. Jagelló Egyetem Múzeumába (Collegium Maius) Szerdán 13:30–15:30 között léphetsz be ingyen. Hogy miért érdemes? Olvass bele az egyetemről szóló cikkünkbe! CSÜTÖRTÖK Krakkói Kortárs Művészeti Múzeum (MOCAK) Az alagsori kiállítások ingyen, a többi kedvezményes jeggyel látogatható. EGYÉB KEDVEZMÉNYEK Kedden az óváros széli Bunkier Sztuki (Művészet Bunkere) kortárs galéria 5 zł-ért látogatható. Ha a Czartoryski Múzeumot nem tudod kedden meglátogatni, akkor is spórolhatsz! A belépőjegyed 3 hónapig érvényes lesz a Krakkói Nemzeti Múzeum több tagintézményének állandó kiállítására. KOMOLYZENE INGYEN A Krakkói Zeneakadémia rendszeresen szervez koncerteket két óváros széli helyszínen. A hallgatók mellett sokszor tanárok, mesterek is fellépnek, a koncertek 90%-a ingyenes. Az aktuális program a Zeneakadémia honlapján található. ÉTKEZÉS KEVÉS PÉNZBŐL A városközpontban a sok drága étterem között bújnak meg a helyiek által jól ismert kifőzdék. Az óvárosban, a főtértől egy kőhajításra, egy eldugott udvarban működik a nagy múltú Jadłodajnia u Stasi. Picit drágább, de hangulatosabb a Chimera saláta- és ételbár, ahol télikertszerű udvarban, zöld növények között ehetünk-ihatunk a Szent Anna utcában. Az óvárostól néhány perces sétára, egy bérház belsejében található a Bar Pod Kopytkiem, ahol szintén növények, madarak és régi időket idéző berendezés vár ránk. Az egykori zsidó negyed sarkában működő Bar Pod Filarkami egyszerű és olcsó kifőzde. A Plac Nowyn a híres zapiekankát (melegszendvicset) el is felezhetitek, így a költekezést és a szénhidrát-bevitelt sem viszitek túlzásba. Ha a lengyel ételek után jól esik egy kis változatosság, a krakkói Vicenti lánc római pizzaszeleteiből válogathattok. Olasz presszókávéjuk nagyon finom, és a cikk írásakor csak 3,50 złoty! Ha pedig apartmanban szálltatok meg, akkor bármelyik boltban vehettek és melegíthettek magatoknak pierogit és egyéb készételeket. Desszertre pedig a Czarodziej (Varázsló) cukrászda krémeseit ajánlom!

A lengyel Tátrában töltött teleink során két dolog mindig akadt a táskánkban: oscypek és kabanos. A tátrai sajt mellett ez a füstölt, vékony, csodásan ízes kolbász afféle snackként szolgált. Addikciónkat az idő igazolta, ma már az egyik legkedveltebb lengyel rágcsálnivaló, amiből nem győznek eleget gyártani. Az eredet és az etimológia történeti rétegei A kabanos elnevezése a kelet-lengyelországi gazdáktól ered, a kaban szó ugyanis egy speciális módon hizlalt sertésfajtát takar, amelyeket elsősorban burgonyával tápláltak és a speciális koszt a húsuknak különleges textúrát és ízvilágot kölcsönzött. A kabanos kialakulását a praktikum vezérelte, mivel rendkívül száraz, magas tápértékű, ellenben hűtés nélkül is hosszú ideig eltartható kolbászról van szó, a középkor óta a katonák, az utazók és a vándorok alapvető élelmiszere. A kolbász fizikai formája – vékonysága és hosszúsága – valódi funkcionális tervezés eredménye. A történeti feljegyzések szerint a lovasok a kolbászokat a nyakukba akasztva hordták, ami lehetővé tette számukra az étkezést anélkül, hogy meg kellett volna állniuk pihenni. Ez a kialakítás tette népszerűvé a górálok és a túrázók körében is. Hogyan készül az igazi kabanos? A kabanos minőségét a hús összetétele, a szárítás folyamata, valamint a füstölés mibenléte határozza meg. A kolbászt hagyományosan kizárólag sertéshúsból készítik, juhbélbe töltik, bár a modern élelmiszeripar már marha-, baromfi- és vadhús-változatokat is kínál. Fontos a megfelelő mennyiségű zsír jelenléte, ez a márványozottság biztosítja, hogy a kolbász még a füstölés és szárítás után is szaftos maradjon. A kabanos ízvilágát a feketebors, a szerecsendió és a kömény határozza meg. A fokhagyma használata is gyakori, de soha nem domináns. A hibátlanul szárított, füstölt kabanos olyan, mint a jó csokoládé: jól hallhatóan roppan, amikor eltörik. A bőség zavara Manapság Lengyelországban a kabanoskínálat rendkívül széles, az alacsony árfekvésű tömegtermékektől a kézműves remekekig minden megtalálható. A piac legjelentősebb szereplői - akik gyakorta jönnek ki újabb és újabb kolbászcsodákkal - a Tarczyński és a Sokołów. Ezenkívül számos kézműves, prémium termék is elérhető, mint a Bacówka Towary Tradycyjne, a Stara Wędzarnia vagy Staropolska Masarnia. Ma már készül kabanos baromfihúsból, marhából, vadhúsból, sőt lóhúsból is, ízesítik chilivel, sajttal, baconnel, fokhagymával, jalapenóval, vagy épp aszalt szilvával. Kabanos a konyhában Bár a kabanos alapvetően pont attól tökéletes, hogy önmagában fogyasztható, a lengyel konyha mégis számos módon felhasználja. Gyakorta adják a reggeli rántottához, kiválóan ízesíthető, gazdagítható vele a híres lengyel káposztás húsétel, a bigos. Hajdina- vagy köleskásához is karikázzák, hiszen sokat hozzáad az egyszerűbb ételekhez. A magyar konyha fogásaiban is megvan a helye, adhatjuk mi is ragulevesekhez, de karikázva, lepirítva főzelékekre is tehetjük. Hol vegyünk kabanost? Lengyelországban: bárhol. Nincs olyan pici éjjel-nappali, piac vagy nagyáruház, ahol ne lenne minimum 5-6-féle változata. A klasszikus sertéshúsos mellett érdemes a kicsit vadabb koncepciójú kolbászokat is kipróbálni, a jalapenós vagy a chilis nagy kedvenc, ahogy sokféle sajtos változat is elérhető. Magyarországon is több kiskereskedelmi élelmiszerláncban elérhető, akár sajátmárkás változatban is.

Krakkó kávézói nem csupán megállók két városnézés között, hanem önálló élmények is: történelmi terek, művészi enteriőrök és gondosan megkomponált ízek találkozási pontjai. A következő három hely mind más hangulatot képvisel – egy rejtett, szecessziós üvegház a zöldben, egy bohém, színházzal átszőtt klasszikus a belváros szívében, és egy könnyed eleganciát sugárzó, kortárs művészeti tér. Közös bennük a minőség, az egyediség és az a különleges atmoszféra, amely Krakkót igazán szerethetővé teszi. Pojnarówka art & coffee bar Véletlenül bukkantam rá erre az igazán különleges, kicsit rejtett kávézóra, amely mindössze 15 perc sétára van a Főtértől. Az Agrártudományi Egyetem kertjében található épület is igazi különlegesség – egy 1919-ben, az egyetem részeként épült, szecessziós, műemlék üvegház, amely 2016-ban, minden részletre ügyelve teljes körű felújításon esett át, így lett Krakkó egyik legújabb és legeredetibb kávézója. A hatalmas üvegfelületeken keresztül rengeteg fény árad be, ami az itt lévő számos zöld növénynek is kedvező körülményeket biztosít. A remek kávé és tea választék mellett a hely specialitása a forró csoki is, a finom házi sütemények, torták mellett. Az art & coffee bar elnevezés arra utal, hogy rendszeresen teret adnak krakkói egyetemisták kiállításainak, koncertjeinek, illetve hétvégenként olykor képzőművészeti workshopokat is tartanak. Itt keresd: Kraków, ul. Miczkiewicza 21/b, de megközelíthető a Czysta utcai bejárat felől is. Camelot Cafe Sokaknak az egyik kedvenc kávézója Krakkóban a Főtértől néhány perc sétára található Camelot Cafe. A berendezése is hívogató – egyik hatalmas ablakában hol egy művészi páva figura, hol hatalmas virágcsokrok vonják magukra a figyelmet, a másik nagy ablakban pedig egy asztalka mellett is el lehet elhelyezkedni, és figyelni a kis utca járókelőit. A falakat naiv faragott figurák, Nikifor festményei díszítik, az épület 13. századi pincéjében és az emeletén pedig a Loch Camelot színház előadásainak, koncertjeinek adnak helyet. A lenyűgöző belső térhez méltó a gondosan válogatott alapanyagokból készült, kifinomult étel és ital választék. Reggel omletteket, frissen facsart gyümölcs és zöldség leveket találunk a menüben, később saláták, pierogik, tésztaételek csillapíthatják éhségünket. A desszertek közül érdemes megkóstolni Krakkó egyik legjobb túrótortáját kandírozott narancshéjjal vagy málnaöntettel. Este a koktélválaszték és a francia, olasz borok mellett ott sorakoznak a különleges nalewkik, amelyek gyümölcsök alkoholban áztatásával készülnek, magasabb alkoholtartalmúak és kevésbé édesek, mint nálunk is jól ismert likőrök. Ha egy igazán különleges helyet keresel remek étel, ital és desszert választékkal, akkor a Camelot remek választás lesz. Itt keresd: a Św. Tomasza és Św. Jana utcák sarkán lévő kicsi terecskén találjuk ezt az igazán különleges helyet. Camelot Lulu A Camelot Cafe mellett nyílt meg néhány éve a hely kishúga, a Camelot Lulu kávézó. Ez a könnyed eleganciával berendezett hely a Camelot Caféval együttműködő kreatív tervezők ötleteinek és tehetségének kvintesszenciája. Csupa ragyogás és titokzatosság, finom bútorok, gyertyafény és csillárok, virágok és képzőművészeti alkotások. Lengyel kortárs művészek képei mellett, utalva Krakkó és Kiotó különleges kapcsolatára, az egyik falat Tadashi Sugimata japán absztrakt festő művei díszítik. Mindkét kávézó másképp varázslatos. A Camelot Lulu menüje valamivel gazdagabb, kifinomultabb, a tipikus lengyel ételek is kapnak egy kis franciás könnyedséget. Szarvasgombás vagy épp ricottás-citromos pierogi, könnyű desszertek, rozé pezsgő mutatja a kínálatot.

Az alsó-sziléziai Jawor elsősorban az ott található és az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó Béketemplomról híres, azonban a város ennél jóval több látnivalót és kikapcsolódási lehetőséget kínál az utazók számára. A tavalyi év során jómagam kétszer is ellátogattam oda, így hát közvetlen tapasztalatból mondhatom: érdemes egy teljes napot rászánnunk a város felfedezésére, ha éppen arrafelé barangolunk. Mondom is, hogy miért. Templomok, kápolnák, kolostorok A város fő látnivalója, mint azt már említettem, az 1654-1655-ben épült favázas szerkezetű evangélikus Béketemplom, amelynek részletes bemutatása egy külön cikk témája lehetne, így attól most eltekintek. A monumentális építmény belépő ellenében látogatható és nagyjából 30 percet érdemes rászánnunk a felfedezésére. Jawornak azonban nem ez az egyetlen említésre méltó temploma. A Béketemplomtól néhány percnyi sétára találjuk a 14. században épült, gótikus stílusú és ingyenesen látogatható Szent Márton-plébániatemplomot, falain és kertjében számos koraújkori epitáfiummal (síremlékkel) és déli oldalán egy gyönyörű, Szent Mártont és a koldust ábrázoló középkori timpanonnal. Egyik mellékoltárán a „sziléziai Rembrandt”, vagyis Michael Willmann festményét csodálhatjuk meg. Az építmény további érdekessége, hogy egy fedett átjáró köti össze a mellette álló plébániával. Jawor keleti részében még további három figyelemre méltó egyházi építményre bukkanhatunk. A Szent Albert-kápolna méretes barokk kupolája miatt érdemel figyelmet, míg a szintén barokk egykori begina templom érdekessége, hogy teljesen egybeépült a mellette található kolostorral. Sajnos egyik építmény sem látogatható, így megtekintésük csak kívülről lehetséges. A harmadik egyházi épületünk a város keleti részén Alsó-Szilézia egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori bencés kolostora és annak temploma, amelyek ma a jawori regionális múzeumnak adnak helyet. A múzeum belépő ellenében látogatható, de semmiképpen se hagyjuk ki, hiszen az intézmény az egykori templom gazdag freskóhagyatékán túlmenően nagyszerű kiállítások egész sorával várja az oda betérőket. Külön említést érdemel a múzeum néprajzi tárlata, amely a sziléziai népművészet színes, eleven világának talán legjobb reprezentációja. Ezenkívül a múzeum ásványgyűjteménye, illetve a Béketemplom építéstörténetét, a helyi mézeskalácskészítést és a Mercedes-Benz márkát bemutató kiállítása is igen lenyűgöző. A múzeum bejárására nagyjából 1-1,5 órát érdemes szánnunk. Városháza, vár és polgárházak Jawor főterén gyönyörű, színes, árkádos polgárházak egész sorát leljük, habár sajnos némelyik erősen felújításra szorul. A főtér legfőbb nevezetessége azonban a neoreneszánsz stílusú városháza, amelynek hatalmas, 65 méter magas gótikus tornya a középkorból maradt ránk. A városháza tanácsterme ingyenesen, előzetes bejelentkezés nélkül látogatható és érdemes is oda betérnünk, ugyanis lélegzetelállítóak a 19. század végéről származó festett üvegablakai. A város mellékutcákban is számos régi, szép, míves polgárházat szemlélhetünk meg. Az én személyes kedvencem közülük a Grunwaldzka utcában látható „Ora et labora” ("Imádkozz és dolgozz”) feliratú 1900-ban emelt neoreneszánsz épület, valamint a 20. század elejéről származó németnyelvű felirattal ellátott egykori bolt a Limanowskiego és a G. Narutowicza utcák kereszteződésénél. A városban találunk egy középkori eredetű, de a 19. században erősen átépített hercegi várat is, amely sajnos jelenleg elég rossz állapotban van, de azért ki ne hagyjuk, ugyanis még kopottan is monumentális építmény, ráadásul ez az egytelen sziléziai vár, amely – a Német Lovagrend kujáviai, pomerániai, varmiai és mazúriai váraihoz hasonlóan – rendelkezik latrinatoronnyal, egyik termében pedig egy galéria üzemel. A galériában ott jártamkor 5 PLN volt a belépőjegy ára, megtekintésére nagyjából 15-20 percet érdemes szánnunk. A város látványosságai közé tartoznak még a külváros hangulatos villái, valamint a középkori városi védművek máig fennmaradt részei. Utóbbiak közül kiemelkedik a szépen felújított Strzegom-torony. A természet szerelmeseit sem hagyja magára Jawor: számos szépen rendben tartott parkja kínál lehetőséget arra, hogy árnyas fák és színes virágok között pihenhessünk meg két látnivaló között vagy egy kiadós ebéd után. Evés-ivás, kikapcsolódás Apropó, ha már ebédet említettem, akkor hagy ajánljak néhány étkezdét is a szíves olvasók figyelmébe. Reggelire, tízóraira vagy uzsonnára a Na Złotym Rogu pékségbe érdemes betérni. Ebédre, ha valaki exkluzívabb helyre vágyna, akkor a városháza alatt található pincében berendezett elegáns étteremet ajánlom, ha pedig valaki az olcsóbb, de kiadós étkezést preferálja, akkor a Szamaj.to bisztró vagy a Jadwiga Czekajło tejbár a legjobb választás számára. Kávézóból több kiváló is akad a város központjában, így például az Och! Kawa vagy a COFFEE MOLLY. Végül, ha a több órás városnézésbe, illetve a lakomázásba kellőképpen belefáradtunk és egy kis ejtőzésre vágyunk, akkor erre a helyi aquapark a legjobb helyszín, amelyet eléggé korrekt áron vehetünk igénybe és négyféle medencével, két fajta csúszdával és három különböző magasságú ugródeszkával segít a pihentetőbb vagy éppen aktívabb kikapcsolódásban.