Utazol Lengyelországba, és vasárnap vásárolnál? Könnyen meglepetés érhet! Lengyelországban a legtöbb üzlet vasárnaponként nem tarthat nyitva, mely alól csak néhány üzletnek van kivétel, mint például a benzinkutaknak, gyógyszertáraknak, egyes kis boltoknak (mint a Żabka hálózata). A vasárnapok között vannak kivételek: ezek a kereskedelmi (vásárlási) vasárnapok, melyek előre meghatározott dátumok során lehetőséget biztosítanak a nyitva tartásra. 2026-ban összesen 8 olyan vasárnap lesz Lengyelországban, amikor a bevásárlóközpontok és nagyobb üzletek nyitva tarthatnak: ▪️ Január 25. ▪️ Március 29. (Húsvét előtt) ▪️ Április 26. ▪️ Június 28. ▪️ Augusztus 30. ▪️ December 6. ▪️ December 13. ▪️ December 20.

A wieliczkai sóbánya önmagában is különleges hely, amit nem véletlenül látogatnak évente turisták milliói, de ha kalandra is vágysz, akkor mutatom, melyik bányatúrát válaszd! WIELICZKAI SÓBÁNYÁRÓL A Krakkó mellett található Wieliczka már a 13. századtól ismert volt az alatta rejtőző sójáról. Bányája a világ legrégebbi kősóbányái közé tartozik, és csaknem 700 éven át folyt itt kitermelés. A bochniai sóbányával együtt 1978-tól képezik az UNESCO világörökségi lista részét. Kiépített tárnái évente több millió látogatót fogadnak, akik között sokan gyógyulni akarnak. A wieliczkai sóbánya Tourist Route túrái a történelmi ismeretek és a természeti látványosságok kombinációját kínálják egy idegenvezetővel vezetett, körülbelül 2–3 órás könnyed séta során. Ezen idő alatt nagyjából 3-3,5 kilométert gyalogolunk, és mintegy 800 lépcsőt mászunk meg, miközben több tucat kamrát, termet, sóból faragott szobrot, domborművet és föld alatti tavakat láthatunk – melyek közül talán a leglátványosabb a Szent Kinga-kápolna. Eközben az idegenvezetőtől információkat kapunk a bánya történelméről, a sókitermelés technikáiról és az itt dolgozó bányászok mindennapjairól. WIELICZKA MINER’S ROUTE A Tourist Route túrákra szinte az év minden szakában sokan kíváncsiak, így aki a tömeget kerülné, de a sóbánya lényegi részét megnézné, valamint a könnyed sétánál kicsit több kalandra vágyik, annak érdemes a Miners’ Route, avagy a Bányászok útja nevű interaktív és kalandos túrát választania! A Miner's Route a bánya mélyebb, legrégebbi és egyben kevésbé látogatott részein halad, ami leginkább azt jelenti, hogy nem a főépületnél kell keresnünk, hanem attól 10 percnyi sétára – ki van táblázva, de a pénztárban is kapunk erről információt. Ezen túrára meghatározott időpontokban maximum 20 fős csoportokat visznek le a vezetők, de még mielőtt ténylegesen elindulnánk a föld alá, a leendő vezetőnktől megkapjuk a sisakot, lámpát, védő overált és bizony az életmentő felszerelést is, hiszen ezek a tárnák szinte teljesen úgy állnak, mint amikor még funkcionálisan működtek, és itt most mi "bányászokká" fogunk válni! Rövid eligazítást és gyors átöltözést követően ereszkedhetünk le lifttel nagyjából 100 méteres mélységbe, ahol kezdetét veszi túránk, mely során olyan bányászati feladatok várnak ránk, mint a sótörés, kötélfonás vagy dúckészítés. Azaz fizikai kihívások elé nézünk, melyek sora nem ért itt véget, hiszen létrákon, keskeny folyosókon, néhol kúszva, néhol görnyedve és egyenetlen talajon kell haladnunk 2,5-3 órán keresztül. A Miner’s Route 135 méteres mélységben ér véget, ahol vezetőnk elismerő oklevéllel búcsúzik tőlünk, és lifttel jutunk a felszínre – mint egy valódi műszak végén, szigorú elszámolás során kell eladnunk a túra elején megkapott felszerelésünket. Aki többre vágyik egy "múzeumi" sétánál, nem ijed meg egy kis aktivitástól és kosztól, valamint testközelből ismerné meg a sóbányászok munkáját, annak mindenképp érdemes ezt a túrát választania. Ami a költségeket érinti, az egyéni látogatók számára az angol nyelven vezetett túra 143 PLN per fő, de családok számára van kedvezőbb árú opció: 2+1 fő esetén 358 PLN, 2+2 fő esetén pedig 430 PLN. Fontos tudni, hogy a 18 év alattiak csak felnőtt kíséretével mehetnek le a bányába, míg a 10 év alatti gyermekek nem vehetnek részt a túrán! Jegyet érdemes előre online megvásárolni, hogy az érkezésünk környékén induló csoportban legyen helyünk!

Töltsünk egy szép téli napot a Zakopane közelében található Pieninekben. Sokaknak ismerős program errefelé a tutajozás a Dunajec folyón, valószínűleg sok honfitársunk járt már az egykori legészakibb magyar határvárban, Nedecen, és Dél-Lengyelországi kirándulásaik során reményeim szerint egyre többen ellátogatnak a hangulatos fürdővárosba, Szczawnicába. De jártak már a Szczawnica fölött emelkedő Palenicán, amit ülőszékes felvonóval is elérhetünk? Látták Jaworkiban a csodaszép egykori ortodox templomot, az ikonikus Muzyczna Owczarnia zenei klubot, voltak a Homole-szurdokban, vagy a Biała woda természeti rezervátumban, esetleg ettek egy jót egy hangulatos bacówkában? Ha nem, remélem az alábbi cikk meghozza a kedvüket, hogy egy élményekkel teli téli napot töltsenek ebben a varázslatos természeti környezetben. Szczawnica, mint gyógyhely A magyar származású Szalay József (1802-1876) által alapított Szczawnica festői kisváros a Pieninekben. Szalay József a maga korában komoly erőfeszítéseket tett a ma már országosan ismert gyógyforrásokkal rendelkező gyógyhely népszerűsítése céljából. Munkáját később Adam Stadnicki gróf, Szczawnica történetének másik fontos alakja folytatta, elsősorban nekik köszönhetően ez a különleges, a légzőszervi megbetegedésekre jó hatással lévő mikroklímával rendelkező kisváros egyre inkább az érdeklődés középpontjába került. A Palenicára közlekedő felvonó alsó állomása közelében, a régi temető mellett álló kápolna falán található Szalay József emléktáblája. Ennek közelében, a Grajcarka patak melletti sétányon egy másik magyar vonatkozású emléktábla található, amely gróf Eszterházy Jánosnak állít emléket. Szczawnica, mint túracélpont Szczawnica nem csak gyógyhely, de aktív turisztikai célpont is. Legtöbben a Dunajec folyón történő tutajozás révén ismerik, mint a tutajok végállomása, de a gyalogtúrázóknak is kedvelt bázisa. A legnépszerűbb túraútvonalak a Dunajec-áttörés fölött emelkedő Sokolicára (747 m) és Korona-hegyre (Trzy Korony, 982 m) vezetnek, ezek azonban téli időszakban megfelelő felkészültséget és téli felszerelést igényelnek. Szerencsére vannak errefelé olyan túraútvonalak is, amelyek télen sem igényelnek semmilyen felszerelést, átlagos erőnléttel bárki vállalkozhat ezek bejárására. Túra a Palenicáról Jaworkiba Az egyik ilyen túraútvonal a város fölött emelkedő Palenica 722 m magas csúcsáról indul, melyre a városközpontból induló ülőszékes felvonóval juthatunk fel. A Palenica túraútvonalon is elérhető, a kb. 1,5 km-es meredeken emelkedő út (szintkülönbség 260 m) megtételéhez kb. 1 óra szükséges. A felvonó felső állomásától a Pieninek szlovák-lengyel határt képező főgerincén kelet felé indulva kb. 2 óra alatt érkezünk meg a 6 km-re található Durbaska menedékházig (Schronisko pod Durbaszka). Innen tovább mehetünk a gerincen, vagy egy széles erdészeti úton leereszkedhetünk a Szczawnicától kb. 6 km-re található Jaworkiba. A túra távja így összesen kb. 9 km, a menetidő 3 óra. Jaworki Jaworki hangulatos kis település a Kis-Pieninekben (Małe Pieniny). A település legismertebb látnivalója a klasszicista jegyeket is magán viselő késő barokk Keresztelő Szent János templom (Cerkiew św. Jana Chrzciciela), amely 1798-ban eredetileg ortodox templomként épült. Az osztrák szabványtervek alapján ún. jozefinista építészetet képviselő templomot egy korábbi fatemplom helyén az akkoriban itt élő ruszin népcsoport, a lemkók építették. A II. világháború utána a falu lakosságát a Visztula hadművelet részeként nyugatra telepítették, a települést Podhaléből és a Beszkidekből érkező telepesek népesítették be. A templomot a római katolikus egyház vette át, megmaradtak azonban az eredeti az ortodox építészeti jegyek, mint pl. a hagymakupola, de a karcsú harangtorony is figyelmet érdemel. Belső terének legértékesebb eleme az ikonosztáz, amely a 18. század végéről származik, és válaszfalként szolgál, amely elválasztja a hívektől a templom oltárrészét, ahová csak a papság léphetett be. Az ikonosztázt a 21. század elején restaurálták. A Biała Woda utca 13. szám alatt található „Muzyczna Owczarnia” egy egyedi hangulatú zenei klub Jaworkiban, melyet egy eredeti, régi juhhodályból alakítottak ki. Neve magyarul „Zenés juhhodály” lehetne, lényegében azonban koncerthelyszínt jelent. A klub intim, barátságos légkört biztosít, a közönség közvetlenül a fellépő művészek előtt foglal helyet, szó szerint „kéznél van”, ami különlegesen élményt jelent. Évente 80-100, különböző műfajú (jazz, blues, rock, folk, country) koncertet rendeznek, hazai és világszerte ismert zenészek közreműködésével, koncertezett már itt többek között Nigel Kennedy is. Homole-szurdok A természeti látnivalók közül első helyre kívánkozik a Homole-szurdok (Wąwóz Homole). Az enyhén emelkedő, könnyű túra során végig járható szurdokot meredek, helyenként 100-120 m magas sziklafalak határolják. A szurdokban kis vízesésekkel, zuhatagokkal a Kamionka-patak kíséri utunkat, a patak mellett vezető ösvényt több helyütt fapallók, hidak teszik járhatóvá. A kb. 900 méter hosszú szurdok – amelyben a zöld jelzésű turistaút vezet – kényelmes sétával 35-40 perc alatt bejárható, felső végétől visszaereszkedhetünk Jaworkiba, vagy a zöld jelzésen tovább mehetünk a Pieninek legmagasabb csúcsára, a Wysokára (1050 m). Biała Woda Természetvédelmi Terület Ugyancsak népszerű a Biała Woda Természetvédelmi Terület (Rezerwat Biała Woda), a nyugodt sétát kedvelők, a családosok, idősek, kutyával kirándulók kedvelt célpontja. A széles, nyitott, helyenként mészkősziklákkal szegélyezett völgyben a Biała Woda (Fehér-víz) folyik, melynek kavicsos medrét több helyen hidak keresztezik. A Szűzanya-kápolna (Kapliczka Matki Bożej) melletti parkolótól a Rozdiel-hágóig (Sedlo Rozdiel) a sárga jelzésű, minimálisan emelkedő túraútvonalon bejárható, alig több mint 3 km hosszú csendes, hangulatos völgyet gazdag növény-és madárvilág jellemzi. Restauracja Bacówka Jaworkiban A podhalei dialektusból kölcsönzött „bacówka” név arra az épületre utal, ahol a pásztor és juhászai éltek a hónapokig tartó legeltetési időszakban. Ez az épület azonban eredetileg egy film díszleteként épült, majd miután 1973-ban a neves rendező, Kazimierz Kutz „Znikąd do nikąd” (Semmiből a semmibe) című filmje elkészült, a fogadóként felépített díszletet étteremmé alakították. A ’90-es években gyakran látogatták a művészvilág képviselői, napjainkban ismert zenészek, színészek és sportolók is rendszeresen megfordulnak itt. Rusztikus, góral stílusú belső terét természetes és környezetbarát anyagok jellemzik. A hangulatos, regionális étterem tradicionális lengyel és góral ízeket kínál, a séf saját bevallása szerint a hagyományos lengyel, regionális, szlovák és magyar konyhából merít ihletet. Jó utat és étvágyat!...

Ha jó sorsom Krakkóba visz, és az óvárosban szeretnék valakivel beszélgetni, az egyik legkedvesebb találkozóhelyem a Nowa Prowincja. Ha néhány szóban kellene jellemezni: fa bútorok, híresen finom forró csoki és irodalmi kaputelefon. Idén ünnepli 20 éves évfordulóját ez a kultikus hely, amelyet Krakkó egyik legrégebbi (természetesen többször újjáépített) lakóházában találunk. Az épületnek magyar vonatkozása is van – falán emléktábla hirdeti, hogy a XV-XVI. században itt volt a Jagelló Egyetemen tanuló magyar diákok kollégiuma. Krakkóban rengeteg új kávézó, étterem nyílik, de épp oly sok be is zár, igazi öröm, ha vannak helyek, amelyek "öröknek" számítanak – ilyen a Nowa Prowincja. Ehetünk itt reggelit, hiszen már 8-kor kinyit, délben könnyű ételek mellett ebédmenüjük is van, este pedig igazi kocsmává alakul át, a ház borát kis kancsókban kérhetjük. Talán nem meglepő, hogy a délelőtti, koradélutáni órákban könnyebben találunk helyet – estére már ajánlatos foglalni. Délelőtt viszont arra is esély van, hogy az ablak melletti, utcára néző helyes kis asztal a miénk legyen. Mivel Krakkó egyetemi város, mindig sok fiatal ül itt, de az idősebb korosztályt is megtaláljuk a kávéházakban. Bevallom, nekem mindig nagyon jó érzés, amikor különböző generációkat látok ilyen helyen kávézni, újságot olvasni. A Nowa Prowicjában a legutóbbi időkig még újságok is voltak, remélhetően minél tovább megőrzik ezt a jó szokást. Mivel a kávéház közel van az egyetemi negyedhez, a szomszéd utcában levő lengyel tanszékhez, mindig is szívesen keresték fel krakkói művészek, írók, költők. Andrzej Wajda, Czeslaw Milosz, Adam Zagajewski mellett a leghíresebb törzsvendég a Nobel-díjas Wiesława Szymborska volt. Egy anekdota is kering róla és a kávéházról. Mivel Szymborska híresen nagy dohányos volt, amikor zárt helyeken bevezették a dohányzási tilalmat, kétségbeesetten kérdezte a tulajdonost: "Gyermekem, hát mi lesz velem?". Megnyugtatták, hogy rá nem fog vonatkozni a tilalom, és azt megnézik, ki mer majd szólni Szymborskának. Miután így megnyugodott a költő, természetesen ő is udvariasan kiment az épület elé, amikor rá akart gyújtani. Az ő emlékét is őrzi a bejáratnál lévő irodalmi kaputelefon, amelyen nem a ház lakói, hanem a legjelentősebb lengyel költők neveit olvashatjuk – a teljesség igénye nélkül: Szymborska, Miłosz, Lipska, Zagajewski. Ha megnyomjuk a név melletti gombot, egy-egy verset hallgathatunk meg a költő előadásában. Egy mostani törzsvendég szerint ez mindig izgalmas, de késő este, egy pohár borral a kézben igazán különleges élmény. Csak ne essen az eső, mint Grzegorz Turnau Bracka című dalában. Kultikus utca kult-kávézójához kultikus dal illik.

A wrocławi Centenáriumi Csarnok a 20. század első évtizedeinek legnyersebb, legőszintébb építészeti kísérlete. A négylevelű, vasbeton kupola alatt nem csak egy tér feszül: egy új gondolkodásmód is szerephez jut, amely a szerkezetet, logikát és kifejezőerőt helyezi előtérbe az ornamentika helyett. Max Berg (1870–1947) német építész, Breslau, a mai Wroclaw városi főépítésze volt, akinek több alkotásával is találkozni a városban, de neve leginkább a Centenáriumi Csarnokkal fonódott össze. fotó: Adam Brzoza / POT Pályáját nem az akkoriban működő szellemi iskolák, hanem saját független modernista gondolkodása határozta meg, amely a német expresszionizmusból indult és a vasbeton esztétikáját komponálta bele a város szövetébe. A csarnok építése 1911 és 1913 között zajlott, mindössze 14 hónap alatt, elképesztő tempóban hoztak létre egy olyan szerkezetet, amely akkoriban példa nélküli volt egész Európában. A Dyckerhoff & Widmann AG építőcsapata házgyári logikával előkészített vasbeton elemeket mozgósított: a csarnok bizonyos elemeit előkészítve szállították a helyszínre és ott illesztették össze. A kupola helyén egy oszlopos állványzat adta az építkezés origóját, e köré húzták fel az épületet, majd az állványzat végül - mikor a vasbeton elnyerte statikai önállóságát - elbontásra került. Berg kezében a vasbeton nem pusztán egy új építőanyag, hanem modern esztétika és kifejezési mód. A kupola 65 méteres fesztávja minden rekordot megdöntött, előképe, az i. sz. 126 körül épült római Pantheon évezredekre megteremtette az etalon a kupola technikai lehetőségeiben. Ennek megugrása Michelangelo és Brunelleschi után Berg fantáziáját is izgatta, Berg nem klasszikus másolatra vágyott, meg szerette volna őrizni a tér tisztaságát és a szerkezet őszinteségét. Amihez nem is találhatott volna jobb alapanyagot, mint a beton. A beton nyújtotta alkotói szabadság megváltoztatta a lehetőségeket, a gondolkodásmódot, és ahogy Berg úttörő merészsége sikert aratott, úgy születtek meg az ikonikus alkotások. Amikor Ludwig Mies van der Rohe 1929-ben felépítette a barcelonai Német Pavilont, vagy Wright megalkotta a természet ritmusát követő Vízesésházat 1935-ben, már egy olyan világban dolgoztak, ahol az anyag a saját törvényei szerint formálta a teret. A beton és az acél egy addig ismeretlen szabadságot hoztak az építészetbe. fotó: Adam Brzoza / POT A wrocławi Centenáriumi Csarnok nem formailag, nem esztétikai részleteiben volt korszakalkotó, hanem abban a bátor felismerésben, hogy a határ többé nem az ismertnél húzódik. A vasbeton lehetőséget adott a lépték újragondolására, a tér kinyitására, arra, hogy az épület saját törvényei szerint álljon meg a világban. Ha nem is a csillagos égig, de jóval tovább, mint amit addig az építészet megengedhetett magának. Ebben az értelemben a Centenáriumi Csarnok nem előképe és nem következménye ezeknek az ikonikus modern épületeknek, hanem azzal rokon kísérlet: egy korszak közös válasza arra a kérdésre, meddig lehet elmenni, ha az anyagot végre nem korlátként, hanem lehetőségként kezelik. Amikor a Centenáriumi Csarnok 1913. május 20-án megnyílt, a világ még alig ismerte a vasbetont, de már felismerte, hogy egy új építészeti paradigma született. Éppen ezért került fel 2006-ban az UNESCO világörökségi listára: nem pusztán az épület maga, hanem a gondolkodásmód megtestesülése érdemelte ki ezt az elismerést, amely a modern építészet egyik első nagy fordulópontját jelentette.

Ha Zakopanéban járva szeretnél belekóstolni a magashegyi tél hangulatába anélkül, hogy technikailag nehéz útvonalra vállalkoznál, akkor ez a túra ideális választás számodra – sőt, akár családok és kevésbé edzettek is bevállalhatják, kellő odafigyeléssel. Ha igazi téli mesevilágra vágysz, havas fenyvesekkel és ropogó hóval a bakancsod alatt, akkor irány Zakopane! A város fölé magasodó Magas-Tátra már önmagában is hívogató, de ha szeretnél egy könnyen teljesíthető, mégis igazi hegyi élményt adó túrát, akkor vedd célba a Kasprowy Wierch, azaz a Gáspár-csúcsot. Ez a közel 2000 méteres hegy közvetlenül a város fölé emelkedik, és minden évszakban remek célpont. Télen különösen látványos – havas gerincek, szikrázó panoráma, friss hegyi levegő. Ez a túra több módon is kivitelezhető. A legnagyobb kihívás, ha felfele, majd lefele is gyalogtúrázol, ami kb 17 km össztávot és 1100 méter mászást jelent. Ha picit spórolnál mind az időddel, mind az energiáddal, de a kihívásból csak kicsit engedsz, akkor felfele gyalog, lefele pedig felvonóval teljesíted a kört - ez 8,5 km gyaloglás kb 1100 m szinttel felfele. És végül pedig, ha mind az időddel, mind az erőnléteddel nagyon spórolnál, és az élményfaktorra helyezed a hangsúlyt, akkor felvonóval jutsz fel a csúcsra, ahonnan gyalog ereszkedsz vissza a völgybe. Mi most ezen utóbbit választottuk: FELVONÓVAL A CSÚCSRA A felvonó alsó állomása Kuźnicében található, ami gyakorlatilag egybeépült Zakopanéval. Nagyon népszerű a felvonó, ami miatt sokszor alakul ki nagyobb sorban állás. Ezt elkerülendő, érdemes előre online jegyet vásárolni, hiszen a megadott idősávra megváltott jeggyel elsőként szállhatsz be a kabinba. Egy átszállással érsz fel a csúcsra, ahol általában szeles, hideg idő fogad. A felső állomás épületében találunk éttermet és mosdót is, valamint a teraszt, ahol kényelmesen felvehetjük a hómacskát vagy a hágóvasat (ezek nélkül ne induljunk el), valamint megigazíthatjuk a ruházatunkat indulás előtt. ÜGYELJ A SÍPÁLYÁRA Mielőtt nagyon belelendülnénk a túrába, érdemes a felvonó épülete fölé felkapaszkodni, mivel az a pont az igazi hegycsúcs - ha már itt vagyunk, ne hagyjuk ki az 1987 méteres magasságot... A csúcsról visszaereszkedve a kitaposott ösvényre piros póznákat követve, hamarosan elindulunk balra, lefele. A gerinc halad tovább a 2300 méter magas Świnica irányába, de az ilyenkor télen nagyon technikás, illetve a közeléből induló másik ösvény, amin hótalpazni is lehet, lavinaveszélyes. Mi most ezen utóbbi ok miatt hagyjuk ki, mert ott tartózkodásunkkor enyhe melegfront hatására megnövekedett a lavina veszélye. A Kasprowy Wierch-en található két sípálya közül az egyik a gyalogútvonal balján található, éppen ezért ügyeljünk arra, hogy ne térjünk rá a síelők számára kijelölt területre! Ha GPS-t használsz, ne lepődj meg, ha a térkép mást mutat: a télen kitaposott és kijelölt útvonal eltér a nyáritól! Ilyenkor mindig a póznákat kövesd! Bár a nagy forgalom miatt az ösvény többnyire jól kitaposott, a lejtő meredeksége és a letaposott, jeges felszín miatt a hómacska vagy hágóvas használata erősen ajánlott – sokszor elengedhetetlen. PIHENŐ A MUROWANIEC-HÁZBAN Tempótól függően 40–80 perc alatt érjük el a Lengyel-Tátra egyik ikonikus turistaházát, a Murowaniec-házat. A masszív sziklatömbökből épült ház egész évben, szezontól függetlenül forgalmas, így ha itt szeretnél enni vagy inni, számolj extra várakozással. Innen a Hala Gąsienicowa folytatjuk utunkat, mely mezőn a régi pásztorszállások hóba burkolózva pihennek. Itt találod a túra egyetlen rövid emelkedőjét, de nem kell megijedni, nem lesz vészes , inkább csak egy kellemes átmozgatás. VISSZA A KIINDULÁSI PONTRA A turistaház után nagyjából másfél kilométerrel egy T-elágazáshoz érsz. Mindkét irány Kuźnicébe vezet, de ha több panorámára vágysz, válaszd a jobb oldali utat. A bal oldali út is ugyanoda visz, de sokkal meredekebb szakaszokon keresztül jutsz le. Ráadásul a jobb oldali útvonalon tiszta időben szép kilátás a jutalmunk. Télen, a fahatár alatt gyakori, hogy a sok túrázó jéggé tapossa a havat, ezért még akkor is, ha kisebb-nagyobb tisztább foltokon haladunk át, érdemes fent hagyni a hómacskát - csak ügyeljetek a lépésekre, hiszen a sziklán nem kapaszkodik meg a fémeszköz! Amikor egy újabb T-elágazáshoz érkezünk, a túránk végét jelzi. Itt balra tartunk, és mindösszesen csak 10–20 perc sétával vissza is érünk Kuźnicébe, ahol a kalandunk elkezdődött. TIPP - NE HAGYD KI A HÓLABIRINTUST Ha pedig teljesen visszaértünk Zakopanéba, ne hagyjuk ki a hólabirintust se a havas kaland végén! MIRE KÉSZÜLJ? magasszárú, vízálló bakancs hómacska vagy hágóvas réteges, szél- és vízálló téli ruházat sapka, kesztyű goggle vagy napszemüveg legalább egy liter meleg tea vagy más folyadék, és energiapótlás izofólia fejlámpa egy plusz meleg réteg MIRE ÜGYELJ? Sokan beleszaladnak – és sokszor a helyi rendőrök ezzel számolnak is – a Zakopanéból Kuźnicebe kivezető út utolsó részén a behajtani tilos táblába! Az engedély nélküli behajtókat a rendőrök kíméletlenül büntetik. Szóval parkolj le még Zakopanéban, és az utolsó kb. másfél kilométert tedd meg gyalog, vagy busszal! A Tátrai Nemzeti Park területére belépőjegyet kell váltani, amit a parkőrök ellenőrizhetnek. A jegy megváltása nemcsak kötelező, hanem ingyenes mentésre is jogosít a park területén. Harmadrészt pedig ha teheted, kezd a napot korán, 8:30-9:30 között legyél már a felvonón, ezzel elkerülheted az igazán nagy tömegeket az ösvényen, és a felvonón is!

A Ruszin-tisztás (Rusinowa Polana, 1210 m) ikonikus hely a Lengyel-Tátrában. Sokan itt kezdik tátrai kalandjaikat, és a különböző évszakokban gyakran visszatérnek ide, hogy megcsodálják a hegyóriásokra nyíló egyedülálló panorámát. Sokan úgy tartják, hogy erről a könnyen megközelíthető tisztásról nyílik a legszebb kilátás a Tátra északi részére. A Bélai-Tátra felé tekintve látható innen a hozzánk legközelebb fekvő Murány, mögötte pedig a hegység legmagasabb csúcsa, a Holló-kő. Ettől jobbra egymás után sorakoznak a Magas-Tátra keleti és középső részének legmagasabb csúcsi, a Fehér-tavi-csúcstól kezdve a Lomnici-, a Jég-völgyi, a Gerlachfalvi-, a Tátra, a Tengerszem-csúcson át egészen a Menguszfalvi-csúcsokig bezárólag. A tisztás története A Ruszin-tisztás a nevét egykori tulajdonosairól, a Rusin családról kapta, akik a közeli Biały Dunajec faluból származó gazdák voltak. A névnek tehát nincs köze a ruszin (rutén) népcsoporthoz, kizárólag egy lengyel családnevet takar. A Ruszin-tisztás ősidők óta pásztorkodási célokat szolgált. Egykor még egy egész évben lakott pásztorszállás is működött itt, és ez volt a legtovább fennálló téli juhszállás a Tátrában. Egyes források szerint 400 birkát is legeltettek itt, bár a hitelesebb adatok ennek felére utalnak. A 20. század közepén még kb. 20 faépítmény állt a tisztáson, mára azonban mindössze 6 maradt meg. 1981-ben visszaállították a legeltetést, jelenleg max. 200 juh tartása engedélyezett. A nyári szezonban a pásztorkunyhóban (bacówka) a turisták oscypeket (füstölt juhsajtot) és egyéb juhtejből készült termékeket vásárolhatnak. A 20 hektár kiterjedésű, 1180-1300 m tengerszint feletti magasságban fekvő tisztás állandó lakója a szarvas, őz, róka, mókusok és a varjak, de medve is sűrűn előfordul errefelé. Történelmi érdekesség, hogy az 1950-es években menedékház építését tervezték itt, ezek a tervek azonban soha nem valósultak meg, így a tisztás megőrizhette természetes arculatát. A Ruszin-tisztás megközelítése A tisztás, ahol a kék és a zöld jelzésű turistaút keresztezi egymást, a Lúd-nyak (Gęsia Szyja) és Kopár-hegy (Goły Wierch) között található. A Lengyel-Tátra egyik legszebb panorámával rendelkező, sokak által kedvelt tisztását leggyorsabban a Zakopanéból Lysá Poľanára vezető közút mentén található parkolókból érhetjük el. A legkönnyebb megközelítési módja 960-as számú közúton található Wierch Poroniec nevű kis parkolóból (1105 m) induló, kellemesen emelkedő zöld jelzésű turistaút, melynek 3,2 km-es távján kb. 130 méter szintkülönbség vár ránk. Ennek megtételéhez felfelé kb. 1 óra, lefelé kb. 45 perc szükséges. Minimális emelkedése miatt az útvonal kisgyermekes családoknak is kitűnő választás, akik nyáron babakocsival, télen pedig szánkót húzva vághatnak neki a túrának, mivel végig széles és kényelmes ösvény vezet a célállomáshoz, melynek egyetlen nehézségét az útvonal kezdetén található emelkedő jelentheti. A nagyobb szintkülönbség miatt nehezebbnek mondható útvonal az Oswald Balzer úton található Zazadnia parkolóból (905 m) indul. A Filipek-völgyben (Dolina Filipka) futó kék jelzésű turistaúton a tisztásra vezető túra hossza 2,7 km, miközben kb. 300 méter szintkülönbséget kell leküzdeni. Ezt az útvonalat átlagos felkészültségű turisták kb. 1 óra 15 perc alatt tehetik meg (ugyanezen az útvonalon visszafelé kb. 1 óra). A tisztásra vezető fenti két túraútvonal akár körtúrává is bővíthető, ebben az esetben azonban érdemes előre megszervezni a végcélról a túra kezdetére, illetve Zakopanéba történő visszajutást. Erre jó megoldásnak kínálkoznak a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető turistaút kezdetén található parkolóból Zakopanéba közlekedő kisbuszok, melyeknek mindkét parkoló közelében van megállóhelyük. A Ruszin-tisztásra vezető túra több irányba, pl. a közeli Lúd-nyak (Gęsia Szyja, 1489 m) nevű sziklacsoportra is meghosszabbítható. Mária kegyhely Wiktorówkin (Sanktuarium na Wiktorówkach) A Ruszin-tisztástól mintegy 10 percre, a kék jelzésű turistaút mellett, kb. 1200 méter tengerszint feletti magasságban található a Javorinai Szűzanya (más nevén a Tátra Királynője) kegyhely, melynek története 1860-ig nyúlik vissza. A Wiktorówki nevű területen álló kápolna helyén 1860 körül az akkor 14 éves pásztorlánynak, Marysia Murzańskának megjelent a Szűzanya. Ennek emlékére először egy kis kápolnát emeltek, majd 1936-ban felszentelték a jelenlegi kápolnát. 1975-ben itt avatták Karol Wojtyła bíborost a tátrai turisták lelkipásztoráva, 2012 júliusában pedig a szentélyben helyezték el II. János Pál pápa vérereklyéjét. A kegyhely melletti kőfalon, a csodatévőnek tartott forrás két oldalán egy szimbolikus emlékhely található. A falon a hegyek áldozatainak emlékére állított emléktáblákat láthatunk. Közéjük tartoznak azok, akik a hegyekben haltak meg, és azok is, akik bár „természetes halált” haltak, de szoros kapcsolatban álltak a hegyekkel és mérhetetlenül szerették azokat. Minden évben október 29-én, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) megalakulásának évfordulóján ünneplik a Tátrai Hegyimentők Napját, ezen a napon immár hagyományosnak mondható összejövetelt tartanak a TOPR tagjai és barátaik részvételével.

Gdańsk napjaink egyik legfelkapottabb úti célja, köszönhetően a nyáron nyílt közvetlen légi járatnak. Bár sokáig csak a buszos és autós utazók célállomása volt, akik esetenként csak pár órára álltak meg, most a fapados légitársaság menetrendjéhez igazodva a legtöbben péntek délutántól vasárnap hajnalig, vagy éppen hétfő délelőttig vannak a városban. Nekik próbálunk segíteni, hogy egy ilyen rövid hosszú hétvége alatt mit érdemes csinálniuk a városban, hogy lehetőleg mindent lássanak és érdeklődési körükhöz igazodva ne maradjanak ki semmiből. A város tele van lehetőséggel: családoknak gyermekes programok, lány- és legénybúcsúk, baráti találkozók, sörtúra, múzeumlátogatás, II. világháborús emlékek, gasztronómia, romantikus séták a színes házak között, láblógatós kikapcsolódás, ez mind elérhető Gdanskban. Nem véletlen, hogy egyre több magyar turista fedezi fel magának, legtöbbször egy hosszú hétvégére érkezve. Itt élő magyarként legutóbb összegyűjtöttem azt a tíz helyet, amely szerintem a legjobban megmutatja, miért különleges ez a város. Ebben a cikkben összeszedtem, mi mindenből tud választani az utazó, ha csak egy hosszú hétvégére érkezik. Természetesen a cikk végén segítek a bizonytalanoknak is saját tapasztalat alapján, helyiként. KONCERTEK Lassan 4 éve élek családommal Gdańskban és bár időbe telt, mire megismertem, sőt, megszerettem a várost, az első pillanatban látszott, hogy sok területen, sokfélét tud adni az ide utazó vendégnek. A legnagyobb megerősítést egy engem meglátogató barátom adta, aki amolyan szocialista kikötőváros hangulatra számított és ő kiáltott fel, hogy „Krisztián, ebben a városban annyi, de annyi potenciál és látnivaló van, hogy nem is gondoltam volna.” Igaz, sajnos azóta sem jött vissza meglátogatni, pedig újra volt olyan koncert, ami őt is érdekelte volna. Mert bizony a városban híres előadók is fellépnek, hogy csak a közelmúlt saját élményeit megosztva említsem a Scorpions együttes 60. évfordulóján tartott koncertet, ami itt valóban a 60. évfordulón volt, Budapesten idén, a 61. évfordulón tartják. Smokies, Chris Norman, Rod Stewart, Bryan Adams, Sting... csak egy rövid felsorolás a lehetőségekből. Igen, érdemes koncertek miatt is ide repülni. Számomra a koncertet követő, a stadion előtti after party is a koncertélmény részét képezi, amikor közel száz ember az utcazenészekkel közösen éneklik a bent elhangzott, vagy éppen bentről hiányolt dalokat. VÁROSNÉZÉS Gdańsk építészeti, művészeti és tudományos értékekben is sokat tud adni, hiszen itt található a több évszázados múltra visszatekintő, ma is hatalmas területen működő Gdański Egyetem. A város szülöttje Jan Hewelius csillagász, aki a városban született és halt meg, nevéhez pedig a a Hold topográfiája és több csillagkép bevezetése is kötődik, amelyek közül többet ma is ismernek a csillagászok. A Szt. Katalin templomban van a sírhelye, előtte pedig a Jan Hewelius téren tekinthető meg a tudós szobra munka közben, valamint az általa készített csillagképek, egy hatalmas tűzfalra festett murál formájában. Kicsit furcsálltam, hogy egy olyan városban, ahol gyakoriak a felhők – már csak a tenger közelsége miatt is – hogyan lehetett csillagvizsgáló, de miután megtudtam, hogy a Heweliusz a Londoni Tudományos Akadémia tagja volt és ott is elismerték a munkásságát és ott sem a tiszta égbolt a jellemző, nos, kíváncsi kérdésemet el is hessegettem. A II. világháborús múzeum egy fél napos program, ha valóban mindent meg szeretnénk nézni, hallgatni, olvasni. A Szolidaritás mozgalmat bemutató múzeumot szintén érdemes fél napos programnak tervezni, de érdemes ezeket mind megnézni, hiszen egyedülállóan mutatják be a XX. század érintett időszakait. A II. világháború iránt érdeklődők a Westerplatte-ra is kibuszozhatnak, vagy akár a kalózhajóval is elutazhatnak odáig. A Westerplatte-n érdemes nemcsak a bunkereket, a romos épületeket, az emlékművet megnézni, de egy kisebb épületben múzeum is működik (nyári szezonban), valamint egy látogatóközpont is található, ami főként az útról észlelhető, vagy ha tudatosan keressük. Így az kb. 2 órás kirándulás akár egy fél naposra is növelhető úgy, hogy értékes tudással, tapasztalással leszünk gazdagabbak, hiszen első kézből, a II. világháború kirobbanásának helyszínén szerezhetünk autentikus információt a harcok kezdetéről. GASZTRONÓMIA Gdansk tökéletes helyszín a gasztro turizmust kedvelőknek. Számtalan lengyel étel kóstolható meg. A pierogarnia helyeken a pierogit lehet megkóstolni, vagyis a mindenféle töltelékkel töltött tésztás batyut. A Mandu étteremben üvegfalon keresztül tudod végigfigyelni, hogy hogyan is készül az, amit aztán megeszel. A tradicionális pierogi vízben főtt, de a pirított verziót, valamint az olajban sült pierogit is érdemes kipróbálni. A teljesen klasszikus krumplis túrós ún. "ruskie"-től kezdve az orient hatásoknak is behódoló kimchi-vel tálalt távol-keleti fűszerezésű pierogi-ig minden elérhető. A savanykás zsurek levest se hagyjuk, ki, de a céklaleves, a barszcz is fantasztikus élmény. Ha nem tudunk dönteni, vagy igazán nagy választékot szeretnénk, akkor a foodhall szóra keressünk rá. Nemcsak a plázákban vannak éttermi szintek, hanem egész épületek vannak, amelyekben számtalan ételt kínáló, a világ minden táját bemutató konyha van jelen. Ha vonattal érkezel, akkor a Peron5 a megfelelő, ha a óvárosban vagy, akkor a Sassy, ami egyébként nyáron nagyon klassz roof top bár, szintén az óvárosban a most felújítás alatt álló vásárcsarnok is foodhall lesz. A hajógyár területén a Montownia látogatható, de a Görbe Ház is foodhall lett most már Sopotban a főutcán. El sem tudod téveszteni. Sörből nem tudsz rosszat inni itt. Bárhol ahol „browar” felirat van, ott saját söröket lehet kóstolni, sok helyen már komplett kóstolókat hoznak ki. Nem tudsz rosszul választani, ahogy az éttermek közül sem tudok olyat példaként hozni, ahol nem érdemes enni. AKTÍV SZÓRAKOZÁS Ha aktívan szeretnél kikapcsolódni, akkor a tengeri kalandok és a folyón való hajózáson kívül nagyszerű bowling pályák vannak a Manhattan és a Metropolia bevásárlóközpontokban. Biliárdozni a Green Club-ban és az 50 asztalos, vadonatúj szalonban, a Strefa Diamond-ban tudsz. Utóbbi Európa legszebb biliárdszalonjának nevezi magát, de ha elmész oda, akkor megérted, hogy nem véletlenül teszi. Uszodának az AquaStacja-t javaslom, de ha igazi aquapark kikapcsolódásra vágysz, akkor látogasd meg a Reda-t. Európában egyedülálló forgócsúszdája van, amiben gumitutajon csúszhatsz le, de minimum 150 kg-nak kell lennie a töltöttségnek. Igen, jól látod. Nem maximum, hanem minimum 150 kg-nak. Sportolásra vágyók a fent említett úszáson kívül a helyi "hegyekben" is túrázhatnak. Persze a hegy kifejezés több, mint enyhe túlzás, hiszen hatalmas hegyekről itt nem beszélhetünk, csupán olyan homokdűnékről, amelyeket már benőttek a fák és valóban szép turistaútvonalak vezetnek végig. Tapasztalatból mondom, hogy az erdőben érdemes hangosan közlekedni, mert az év bármelyik szakaszában találkozhatunk vaddisznókkal, igaz, nemcsak a „hegyekben”, hanem a városban is. Számtalan komikus helyzetet rögzítettek már videóra, de én magam is sétáltam már testvéremmel a tengerpartra úgy, hogy a lakóházak között hatalmas vaddisznók sétáltak, de ijesztőbb csak akkor volt, amikor a kis malacok jöttek velem szembe, az anyjuk röfögését hallottuk a bokrokból. A velünk szembe érkező helyieket nem zavarták, így mi is csak mérsékelten voltunk megijedve. A tengerpart mentén hosszú, több tíz kilométeres kerékpárút húzódik. Érdemes kerékpárt bérelni és egy nap végig tekerni akkora távot, amekkorát bírunk. Számtalan bajnokságnak, sporteseménynek ad otthon a város, így akár csak korcsolyabajnokságra, lovaglóversenyekre és egyéb sportok itt megrendezett versenyeire is érdemes ellátogatni. GYERMEKPROGRAMOK Gyerekekkel érkezve számtalan kisebb-nagyobb játszóházba is elmehetünk , de sok illúzió múzeum is foglalkozik gyerekekkel, valamint a mi otthoni Csodák Palotájához hasonló Experience Center is található a városban. Az Oliwa városrészben található állatkert az erdőben található, így valóban autentikus környezetben tekinthetők meg a védencek, de meglepetésként szolgálhat, hogy egy dino park is az állatkert része. Erdőben sétálva a dinók között igazán klassz Jurassic Park élményben lehet része a látogatónak. Az egyik nagy méretű védenc állat Budapestről érkezett ide. Gdynia akváriuma és Nautilus utánzata is olyan program, amelyet érdemes kipróbálni. REJTETT KINCSEK A város környékéről elérhető számtalan érdekes hely, mint a Leba-i vándorló homokdűnék, a Hel-félsziget, vagy a számunkra kedves Krynica Morska, ahová csak készpénzzel szabad érkezned, mert térerő jellemzően már csak orosz van a határ pár kilométeres közelsége miatt. Ott a tengerparton egészen a kis orosz enklávé határáig elsétálhatsz. Ha így teszel, a kerítésre figyelj! Sopot és Gdynia meglátogatása is hasznos időtöltés, de valóban idő is kell hozzá. EGY HOSSZÚHÉTVÉGI TERV Ahogy látjuk, minden területen tud olyat nyújtani a város, amely értékessé teszi az itt töltött időt és mindenki számára olyan program összeállítását teszi lehetővé, ami az érdeklődési köréhez igazodik. Ha még mindig bizonytalan valaki, akkor sincsen semmi gond, mert adunk egy verziót saját tapasztalat alapján, hogy mit tegyél, ha csak egy hosszú hétvégére érkezel a városba. Az ötletek és gondolatok sok utazó tapasztalatai alapján álltak össze, akik mind pozitívan igazolták vissza, hogy ez a program valóban megfelelt az ízlésüknek. Péntek délután érkezve érdemes a gdanski éjszakai várost körbe nézni és keresni egy sörözőt, vagy egy éttermet, ahol megvacsorázhatsz, várhatóan másra nem is lesz nagyon időd. Mivel éjszaka más a város, ezért bátran készíts fotókat, nappal teljesen más arcát fogod látni, bízz bennem. Már péntek délután nézd végig a térképen, hogy miket fogsz holnap csinálni, hogy be tudd állítani könnyen a célállomásokat, így biztosan nem tévedsz el és időd sem megy el a „mit is akarok csinálni” gondolatokra. Szombaton egy jó reggelit követően 10:00 óra körül indulj el a Brama Wyzynna kaputól az óváros felé. 10:00 óra után nyit a börtöntorony és ha ekkor nem mész át alatta, akkor máskor már elfelejted, így érdemes ilyenkor indulni. Persze, ha kihagynád, vagy biztosan visszatérsz később, akkor kezdheted a sétát korábban. Sőt, nagyon korán is kezdheted, mert hajnal 5 és 6 óra környékén – különösen nyáron – nemcsak, hogy üresek az utcák, de a víz mentén nagyon szép sejtelmes pára ül a városra és a kalózhajó és a Daru környékén nagyon szép fényképeket lehet készíteni, akárcsak a belső utcákról. A délelőtti séta során sétáljatok végig a fenti Brama Wyzynna kaputól egyenesen az egész városon át. Átmentek a kapu alatt, aztán a kínzókamrán és a börtöntorony alatt, majd előttetek áll az Arany Kapu, amin át már látszik a város nappali fényben, szemben a városháza tornyával. Ha átléptek az Arany Kapun jobbra lesz az Uphagen-ház, amely egy múzeum. Nézzetek be. Belépőjegyes, de egy félórás belső sétát megér, hogy lássátok, hogy milyen is volt egy kereskedőcsalád otthona anno. Természetesen a Google Maps fényképei alapján is belenézhettek és akkor nemcsak időt, de pénzt is spóroltok. Haladjatok tovább egyenesen a Városháza tornyáig. Hétvégén óránként zenél, de délben különösen szép és hosszú dallamot játszik, ezért érdemes délben kint lenni a téren. Az időt töltsétek ki azzal, hogy a téren körbejárjátok a Neptun-kút szobrát és a mögötte lévő épületbe az ún. Artus udvarba betértek. Ez szintén egy minimum 1 órás kirándulás bent, de érdemes megnézni a világ legnagyobb cserépkályhájának repro verzióját, hiszen az is elpusztult a háborút követően, de az eredeti 11 méterére újjáépítve fantasztikus látványt nyújt. Ha a Városházába is bemennénk, ott is megnézhetjük a múzeumot, de én javaslom, hogy menjetek a tér végére, ami fölött az árkádos Zöld Kapu áll. Alatta áthaladva nézzetek jobbra, hogy lássátok, az egykori magtárolóházakat hogyan újítják fel poraikból, és ha ekkor néztek balra, akkor meglátjátok a sokat mutatott gdanski városi képet. Bal oldalon a régi stílusban újjáépített városrész, jobb oldalon pedig a néhai polgármester támogatásával már modern stílusban, de a régi formákat követően újjáépült egykori magtárak, amelyek most hoteleknek, éttermeknek ad otthont. Utunkat folytassuk a bal oldalon és 2. kapun betérve eljutunk a Mariacka utcára, amely az ékszerészek utcája. Itt érdemes szemünket kényeztetni nemcsak a kihelyezett borostyán ékszereken, de magán az épületeken is. Kétségkívül ez a legtöbbször fotózott gdanski utca. Az utca túloldalán a Szent Mária templom található, amelyet érdemes belülről is megnézni, sőt, a tornyába felmenni. Ez ugyanis a világ legnagyobb téglából készült temploma. Innen térjünk vissza a Mariacka utcán a folyóhoz és sétáljunk el a középkori daruhoz. A Daru mókuskerekeit és méreteit kívülről is megcsodálhatjuk, de hátulról a múzeum bejáratán keresztül fel is mehetünk rá. Egyórás program, ha megteszitek. Ha már körbefotóztátok, akkor irány tovább a part mentén egészen az ország legmagasabb óriáskerekével szemben készíteni a túlparton lévő óriás GDANSK felirattal egy fotót. Ha az idő engedi és a fél óránként leereszkedő egykarú híd is éppen lent van, akkor érdemes egy menetet menni az óriáskerékkel. Innen vegyétek célba a Szent Brigitta templomot, majd a Borostyán Múzeumot, ahol elképedve láthatjátok, hogy mi minden készül borostyánból. Javaslom a Gdańsk Glówny vasútállomáson folytatni a túrát. Nemcsak építészeti oldalról szép, de innen könnyen és gyorsan juthatunk el akár vonattal, akár hévvel Sopotba, vagy Gdyniába is. Elsőként az javaslom, hogy a kék-sárga hévre (SKM) vegyetek jegyet az aluljáróban lévő kis ablakokon keresztül angolul is beszélő hölgyeknél, vagy kérjetek segítséget helyiektől. Az SKM, azaz a hév elsőként vigyen benneteket Sopotba. Fontos, hogy más név ne szerepeljen a városnév mellett, mert akkor máshol szállsz le. Ott a sopoti vasútállomáson keresztülsétálva eljutsz a templomtérig, onnan érdemes lesétálni a tengerpartra és bár belépőjegyes, de a kontinens leghosszabb fa mólójára muszáj kimenned. Természetesen az oda vezető úton nézd meg a TOP10 HELY GDAŃSKBAN cikkünk ide vonatkozó részeit, hogy mindent láss és érts. Bátran egyetek itt, ha időközben megéheztetek és a késői ebédre szavaztatok út közben. Az utatok innen az SKM segítségével ne egyből Gdańsk legyen, hanem Gdańsk Oliwa. Sétáljatok el az Oliwa állomástól a Park Oliwski-ra, amely a magyarok Margitszigetéhez hasonló parkkomplexummal, élő patakkal, ingyenes pálmaházzal, japán kerttel, angol kerttel, francia kerttel. Nagyon romantikus sétákat tudtok itt tenni a különféle ligetekben, padokon leülve figyelni a kacsákat a vizen, de a pálmaház kávézójában fel is tudjátok frissíteni magatokat. Innen javaslom visszamenni Gdańsk óvárosába. Mivel szombat éjszaka van, Gdańsk is számtalan szórakozási lehetőséget mutat, de megfontolandó akár hévvel, akár taxival visszamenni Sopot főterére, ahol a TAN, Fidel, Spatif nevű helyeken akár táncolhattok is hajnalig. Sőt, idén, 2026 nyáron barátaim egy nagy tengerparti zenés partis programsorozattal készülnek, így még arról is kaphattok addig hírt, vagy épp simán rátaláltok ezen vízparti bulikra. Vasárnapra javaslom, hogy vagy hajózzatok ki a Westerplatte-ra kalózhajóval, mert tényleg megéri, igaz a hajóút valóban a kereskedelmi hajók mentén, a konténereken keresztül visz, ugyanakkor élmény a hajóval egy út és még meg is fizethető áron adják. A Westerplatte kb. 2 órát vesz igénybe, ha a múzeumba nem mész be. A hajóút 45 perc egy irányba. Ha visszértél a városba, akkor a II. világháborús múzeumot nézzétek meg a nap második felében. A múzeumban kedvező árú étterem is van, így ha megéheztek menet közben, tudtok enni. A múzeumon csak átszaladni is kb. 3 óra. Viszont ha itt jártok, akkor a világ legnagyobb és leglátványosabb II. világháborús múzeumát nem érdemes kihagynotok. Vasárnap este romantikus sétát tervezzetek az óvárosban, majd hétfőn – a jelenlegi menetrend szerint – reggelire sem lesz időtök és már a reptéren kell lennetek. Valóban kihagytuk Gdynia városát, amely épp idén ünnepli várossá válásának 100. évfordulóját, de hiszem, hogy egy hosszú hétvégi program sajnos Gdynia nélkül is teljes. Gdańsk és az egész Hármasváros néhány nap alatt is rengeteg élményt ad, de aki hosszabb időt tölt itt, mindig talál új utcát, új történetet, új hangulatot. Ez az a város, ahol a történelem, a tenger és a mai városi élet természetesen él együtt – és talán éppen ettől olyan könnyű beleszeretni. Ha csak hosszú hétvégére érkezel, lám, akkor is sok élménnyel és programmal gazdagodhatsz.

Zakopane közelében található a rövid, de hangulatos Fehér-völgy, és a vele csaknem párhuzamos Palánkos-völgy. Ezt a két könnyen megközelíthető és nem túl nagy kihívást jelentő völgyet egy kellemes körtúrával köthetjük össze, melynek legmagasabb pontja a Giewont északi lábánál emelkedő Őszike-szikla. A közepes nehézségű, mindkét oldalról egy-egy komolyabb emelkedőn leküzdhető túra mindkét völgyből elérhető, a Palánkos-völgyben ráadásul tehetünk egy rövid kitérőt a Siklawica-vízeséshez. Alsó erdei út, Felső erdei út A Lengyel-Tátra nyugati részét kelet-nyugati irányban két turistaút szeli át. A Zakopane felé leereszkedő tátrai völgyek torkolatát összekötő Alsó erdei utat (Droga pod Reglami) nevének megfelelően az erdőhatár alatt, gyakorlatilag a város és az erdő találkozásánál alakították ki. A síugrósánctól (Wielka Krokiew) induló sétaút a Chochołowi-völgy torkolatáig, a Szürke-rétig (Siwa Polana) vezet, összekötve e két pont között fekvő völgyek torkolatait. A kényelmes, szilárd burkolatú turistaútnak több helyen van csatlakozási pontja a város utcáihoz, így akár kisebb szakaszokban is bejárható. Eredetileg Vas útnak (Droga Żelazna) nevezték, ezen szállították a vasércet a Kościelisko-völgyből a kużnicei hámorba. Kuźnicéből (1010 m) indulva ugyancsak a Chochołowi-völgyig vezet a nagyrészt az erdőövezetben, de még a sziklás csúcsok alatt hullámzó Felső erdei út (Ścieżka nad Reglami), keresztezve a Lengyel-Tátra nyugati részének fővölgyeit. Fehér-völgy (Dolina Białego) A síugrósánc közelében, az Alsó erdei útról induló túra a hangulatos, kellemesen emelkedő völgyben barátságos sziklafalak alatt vezet a gyors sodrású Fehér-patak mellett. A patak medrét kisebb-nagyobb, télen hóval vagy jéggel burkolt sziklalépcsők szakítják meg, melyekről a hómentes évszakokban sebesen száguldó víz kisebb vízeséseket képezve hull alá. A völgy felső részén, a Felső erdei úthoz közeledve egy jelentősebb emelkedő következik, melynek végén a két völgyet közvetlenül összekötő fekete jelzésű turistaút legmagasabb pontjára, a Vörös-nyeregbe (Czerwona Przełęcz) érkezünk. Innen észak felé indul egy ugyancsak feketével jelzett elágazás, amely a nyereg fölött emelkedő Őzike-sziklára vezet. A Fehér-völgy érdekessége, hogy a völgyben folyó Fehér-patak esése a tátrai patakok közül a legnagyobb (187 ezrelék), illetve a völgy torkolata közelében található a törpefenyő legalacsonyabban fekvő természetes előfordulása (920 m). Tökéletes állapotban maradtak meg itt a kárpáti bükkös erdők, ami a város közelségére való tekintettel korántsem nyilvánvaló. Őzike-szikla (Sarnia Skała, 1377 m) A Zakopane közelében található kedvelt kilátópont, az Őzike-szikla a Giewont (1864 m) alatt, az „Alvó lovag” (Śpiący Rycerz) északi lábánál emelkedik ki az erdős hegyoldalból. A mészkőszikláról ideális fekvésének köszönhetően az egyik legjobb kilátás nyílik Zakopane egyik jelképe, az „Alvó Lovag” monumentális északi falára, észak felé pedig Zakopane városa fekszik a lábaink előtt. Az Őzike-szikla ideális választás azoknak, akik egy valódi tátrai panoráma kedvéért nem szeretnének egész napos, kimerítő túrán részt venni. A csúcsra vezető utolsó métereken a turisták bakancsai már nagyon simára csiszolták a mészkősziklát, amely esős időben vagy hóban rendkívül csúszós lehet, felfelé és lefelé haladva kapaszkodni leginkább a törpefenyők ágaiba lehet. Palánkos-völgy (Dolina Strążyska) A környezetéből markánsan kiemelkedő sziklatömbről vissza kell ereszkedni a Vörös-nyeregbe, majd jobbra fordulva a jól kiépített, lépcsőzetes turistaúton megkezdjük a Palánkos-völgy felé történő ereszkedést. A Giewont alatt található, sűrű erdőkkel övezett völgy déli részén található a Palánkos-rét (1025-1060 m), ahol néhány elhagyott pásztorkunyhó az egykori pásztorkodásra emlékeztet. Az egyik egykori pásztorkunyhóból néhány évvel ezelőtt hangulatos büfét alakítottak ki. A Teaház (Herbaciarnia) körüli tisztáson rönkpadok és asztalok csábítják megállásra a turistákat. Lenyűgöző látvány a tisztás fölé magasodó Giewont 500 m magas északi fala, amely nem csak a völgyet, de az egész várost uralja. Siklawica-vízesés (Siklawica) Nagy népszerűségnek örvend a tisztásról kb. 15 perc alatt elérhető Siklawica-vízesés, melyet a legkönnyebben megközelíthető tátrai vízesések között tartanak számon. A kétlépcsős (alsó lépcső 13 m, felső lépcső 10 m), összesen kb. 23 méter magas vízesés a Giewont északi fala alatt található. Neve a Roztoka-völgy híres vízesése, a kb. 70 méter magas Wielka Siklawa nevéből ered, a „siklawica” szó kisebb vízesést, csobogót jelent. Miután visszatérünk a Palánkos-rétre, már csak egy kellemes ereszkedés vár ránk a Palánkos-völgy torkolatáig, amely a Strążyska utca végén található. Innen az Alsó erdei úton, vagy tömegközlekedéssel juthatunk vissza a városba. A túraútvonal téli időszakban is használható, az aktuális hóviszonyok figyelembevételével azonban túrabot, és főképpen az utóbbi években téli magashegyi túrázók körében egyre népszerűbbé váló, nem mellékesen nem túl nagy anyagi ráfordítással akár Zakopanéban is megvásárolható csúszásgátló (népszerű nevén hómacska) jelentősen megkönnyítheti az útvonal végig járását.

A böjt előtti utolsó csütörtök különleges nap, különösen Lengyelországban! A tłusty czwartek (ejtsd tv:uszti csvártek) azaz zsíros vagy torkos csütörtöknek is nevezett napon szinte már-már kötelezően minden lengyel pączeket (ejtsd poncsek) eszik! MI AZ A PĄCZEK ÉS MIÉRT ESZIK? A "poncsek" egész évben kapható autentikus lengyel fánk. Már látványilag is csábító a hatalmas és ínycsiklandóan aranybarnára sült édesség, melynek tésztája könnyű és szivacsos, amit különböző pudinggal vagy lekvárral töltenek meg, de az igazi egészen biztosan a rózsalekváros töltelékű cukormázzal bevont „poncsek”. A lengyelek népi hagyománya szerint, aki ezen a napon kihagyja a fánk evését, annak nem lesz biztosítva az anyagi jólétet a következő évben! Ugyan ezen jeles nap hagyományának kezdete a múltba vész, az biztos, hogy már a középkorban is feljegyezték a torkos csütörtököt. Igaz, akkoriban még nem fánkot ettek fánkkal, hanem húst hússal és egy kevés szalonnával... Szóval zsíros csütörtök alkalmával Lengyelország összes cukrászdája nagyipari mennyiségben készíti a tradícionális és minden egyéb fajta fánkot - eme jeles napon az országban átlagosan 100 millió fánk fogy el! Aki zsíros csütörtökön jár a Lengyelországban, egyrészt ne lepődjön meg a fánk és azok iránt érdeklődő vásárlók áradatától, másrészt csak saját felelősségre szabad kihagyni a fánk fogyasztását!

Egy város, ahol mindig járnak a vonatok, mindig zajlik az élet és bizony néhanap még az időjárás is elromlik. A Lengyelország több városában is megtalálható Kolejkowo első pillantásra akár egyszerű makettkiállításnak tűnhet, valójában azonban ennél sokkal több, maga a sűrített lengyel valóság, amely egyszerre szórakoztató látványosság, kulturális lenyomat és az utazás remek kiegészítő élménye. fotó: Farkas Melinda A jelenleg három helyen – Wrocławban, Varsóban és Gliwicében – működő Kolejkowo hatalmas terepasztalokon mutatja be az ország városi és vidéki életének ezernyi arcát. Nem idealizált képeslap-változatban. Lakóházak, vasútvonalak, gyártelepek, hegyvidéki falvak és városi terek sorakoznak egymás mellett, miközben nappal és éjszaka váltja egymást, a vonatok menetrendszerűen közlekednek, az aprócska, kézzel festett figurák pedig élik az életüket. A Kolejkowo legnagyobb ereje éppen ebben rejlik, nem látványos attrakciókra, hanem megfigyelésre épít. Egy esküvői menet, egy hókotró, egy tüntetés, egy piac vagy egy egyszerű vasúti várakozás jelenetei mesélnek arról, hogyan működik az ország, milyenek a lengyel városok és a helyiek. fotó: Farkas Melinda Erőteljes és nagyon is helyénvaló humorral reflektál a hétköznapokra, éppen ezért tud a Kolejkowo tökéletes gyerekprogramként is funkcionálni, és a felnőttek számára szintén rendkívül élvezetes maradni. A hideg, téli hónapokban a makettpark ideális helyszínt kínál a városnézéshez, fűtött beltérben biztosít közös élményt a családok számára. De nyáron sem veszít vonzerejéből, a klimatizált környezetben áttekinthető mindaz, amit odakint is fel lehet fedezni, így a látogatók előre „bejárhatják” a környéket. A részletgazdagság mellett a ciklikusság is megragadja a vendégek figyelmét. Ahogy a nappalból alkonyat, majd éjszaka lesz, ahogy a vonatok megannyi útvonalon szelik keresztül a várost és a környező tereket, ahogy az autók, hajók járják a maguk útját és ahogy a vihar újból és újból megremegteti a makettváros falait. A siker oka egyszerű: a Kolejkowo nem akar többnek látszani, mint ami. Nem tematizált élménypark, nem interaktív múzeum, hanem gondosan megépített lengyel világ, amely ugyan kicsiben, de meglepően pontosan, és minden látogató számára érhetően meséli el az ország hétköznapi történeteit.

Ha jártál már Lengyelországban, szinte biztos, hogy voltál egyszer (vagy tízszer) a békás üzletláncban a Żabkában (ejtsd: zsábká). Ez az a bolt, ami mindig útba esik (a patikákon kívül, ami szintén minden sarkon van), mindig nyitva van, és mindig megment, ha gyorsan kell valami. És az a valami kábé bármi, hiszen a hot-dogtól és kávétól, a készételeken és a gyümölcsön át a gyógyszerekig minden van. Żabkát mindenhol találsz az országban, több, mint 12000 van belőle – egy igazi gyors, kényelmes és egyszerre zseniális kisbolt, ahol a gyors bevásárláson túl csomagot feladni és átvenni, telefont feltölteni is tudsz, garantáltan fizethetsz kártyával és készpénzzel is, sokszor van önkiszolgáló kassza is, mindez pici, kompakt helyen, de nem érzed a magyar kisboltok lepukkantságát, hisz a zsabka modern és letisztult, és ami a legfontosabb, hosszú nyitvatartassál áll rendelkezésre (többnyire 7:00 - 23:00-ig). Találkozhatsz vele a belvárosokban, kisvárosokban és a lakótelep szélén is, igazi mai bolt rohanó, dolgozó, utazó fiataloknak és öregeknek. Az első Żabka 1998-ban nyitott és Poznan környékén találkozhattál az első zöld boltocskákkal, majd terjedt el az országban franchise jelleggel. És ha már beugrunk egy gyors vásárlásra, nézzük meg, mik azok a snackek, italok, édességek, amiket ott kaphatsz és igazi lengyel csemegék. ITALOK TYMBARK JABŁKO Z MIĘTĄ A 90’-es évek vége óta a nagy kedvencem a Tymbark mentolos almaleve (Jabłko z miętą). Elsőre furán hangzik, de nem fogkrémre ivott almalevet képzeljetek el, hanem frissítő üdítőt, ami nyáron különösen finom. FRUGO Ez is még egyetemi évekből élmény, amikor nálunk ilyen színes üdítők nem nagyon voltak.1996-ban jelentek meg a lengyel polcokon az első kis üveges Frugok amikből a zöld, kiwis variáns volt a kiemelkedő. A lengyelek mindig is jók voltak a gyümölcslevekben, a RUCH kioszkok (újságos, mindenes trafik, ami több mint 100 év után, a Covid járvány után megszűnt) kirakatában mindig volt kis üveges alma, narancs, grapefruit és feketeribizlilé. Ma már nem annyira nagy szám, de ha szereted a színes üditőket, mindenképp kóstold meg. ORANŻADA Na ez aztán a szuper retró üdítő, mondhatnám a lengyel Bambi, ami már a 20. század elején kapható volt, a letűnt korok energia itala:). Ízre leginkább a tutti-frutti-Gabi fogkrém kombót mondanám, totális időutazás, muszáj egyszer inni belőle. Jelenleg kapható fém dobozban és műanyag palackban is modern köntösben, de ahogy nálunk is éled újra a Traubi és a Márka, így Lengyelországban is már számos kocsmában és üzletben találhatnak retró üveges, retró grafikás Oranżada tradycyjnát is, amelyen a lelkes lengyel lány virággal a hajában csókot lehet a lengyel fiú orcájára, aki ebbe nagyon belepirul. FRISSEN FACSART GYÜMÖLCSLEVEK Alma, répa, cékla, káposztalé. Ezek a levek nem újkeletűek, nem az egészséges táplálkozás iránti vágy és igény hozta be és nem kerül csilliárdokba. Ezek a levek mindig is ott voltak a boltok hűtőpultjainak felső polcán. A répát ráadásul inni kell már gyerekkortól, ahogy egy lengyel barátnőm mindig mondta, hogy szép legyen a bőröd színe (nem azért, hogy tudj fütyülni!). ÉTELEK SEREK WANILIOWY A vaníliás krémtúró. Ha már a retrónál tartunk, a lengyel vaníliás (és csokis) krémtúró is a kihagyhatatlanok közé tartozik. Itt megmaradt a zsíros, könnyed, inkább habos kivitel, nem nyomták tele zselével és lett szilárd ízetlen desszert, mint nálunk. Ha éhes vagyok én nagyon szeretek ilyet enni, mert elég nagy kiszerelés és mindegyik variáció finom, persze a retró csomagolásos viszi a prímet. GALARETKA / KISIEL A lengyel gyermekkor ízei. Ha bemész egy tejbárba, vagy akár egy cukrászdába, a desszertek között minden bizonnyal találsz gyümölcszselét a) magában b) gyümölcsdarabokkal c) tejszínhabbal a tetején – zöld, piros, sárga színekben. Elsőre furának tűnhet, hisz mi zselét inkább a gyümölcstorta tetejére teszünk csak, de magában... desszertnek? inkább nem. Lengyelországban ez mindig is az olcsó, „mégsem csokit eszik a gyerek”, sőt az egészséges finomságok közé tartozott, mert a keményítő jót tesz a porcoknak, de kiváló lábadozás esetén, hisz kímélő, nem túl édes, mégis tápláló, ráadásul csökkenti a hasmenést, és leköti a gyomorsavat (nekem ezt mondták mindig). Ja, és 5 perc alatt készen van. Ami érdekes, hogy a menzákon is megtalálható. Szóval, ha olcsón és gyorsan akarsz otthon a semmiből finomságot készíteni magadnak, vegyél pár zlotyért egy zacskó galaretkát epres, málnás, citromos, vagy akár egreses ízben, önts rá forrásban lévő vizet, keverd össze, majd rakd hűtőbe és a porcaidra nem lesz panasz. Ha szereted a nyúlósabb állagú extrém verziót, akkor a Kisiel feliratot keresd. Ez melegen is fogyasztható, van, hogy gyümölcsdarabokkal tarkított, bögrében elkészíted és már fogyasztható is. PTASIE MLECZKO Ha magyarra lefordítom: egyszerűen madártej, ami annyiban utal az édesség jellegére, hogy könnyű habos, vaníliás-tejszínes valami, csak épp nem folyékony, hanem egy csokiba mártott édesség. A magyar szájíznek nem mindig passzol, valaki vagy imádja, vagy megkóstolja és nem lesz a rajongója, mert az állaga nem olyan ragadós, mint a négercsók, de nem is olyan, mint a pillecukor, de ebben az irányban kell elképzelni. Az ikonikus Wedel lengyel csokigyár 1936 óta gyártja ezt a cég zászlóshajójaként ismert terméket. Ez olyan, mint nálunk volt a macskanyelv, a Bonbonetti, vagy a konyakos meggy, ha vendégségbe mennek gyakran adják ajándékba, újabban egyre több designos, szép csomagolásban és ízekben kapható. Mindenképp megér egy próbát. PRINCE POLO / GRZEŚKI A lengyel Balaton szelet, kulturális exportcikk, generációk alapértelmezett finomsága. Izlandon kultusza volt/van. Étcsokis ropogós ostya, kis, nagy és XXL méretben is, kapható kókuszos és mogyorós opció is. Mindkettő típus nagyon finom, kötelező megkóstolni. KABANOSKI Nincsen Zabka (leggyakrabban a Tarczynski gyártól) vékony snack kolbász nélkül. Van sertés és baromfi, chilis és sajtos verzió, finom és friss, puha és illatos, ha hirtelen megéheznénk. DOBOZA ZÁRT PIEROGI Ha Airbnb-ben szállunk meg és spórolósra vennénk a lengyelországi étkezésünket, akkor szuperjó opció lehet egy-egy készétel a Zabkák hűtőpultjáról, legyen az valamilyen „salatka”, amiből van tonhalas, répás, franciasaláta jellegű és mindegyik nagyon finom, de egy klasszikus pierogi ruskieval, vagyis a krumplis-túrós batyukkal nem lehet félremenni, pár percig főzzük, aztán lepirítjuk és már ehetjük is. Ha a Żabka lánc már nem elég, menjünk eggyel nagyobb üzletbe. Válasszuk a katicás boltot a Biedronkát, vagy a Dinót. Míg a Dino inkább kisebb városokban található közepes méretű, napi vásárlásra tökéletes élelmiszerbolt, addig a Biedronka egy jó kiadós hétvégi Lidl vagy Aldi bevásárlást simán helyettesít, mert legalább lengyel, ráadásul nagyon olcsó.