Varsó minden évszakban képes meglepni az oda látogatókat. A város harmonikusan ötvözi a történelmet a kortárs kultúrával, a nagyszabású eseményeket a „lengyel” hangulattal, az aktív kikapcsolódást pedig a valódi feltöltődést nyújtó pillanatokkal. A lengyel főváros szuper választás városlátogatáshoz, de akár egy hosszabb aktív városi pihenéshez is, hiszen múzeumok, koncertek, sportprogramok, parkok, hajókázás, futóverseny és még sok minden izgalmas program vár minket 2026-ban is. Íme néhány a GoToWarsaw ajánlásával: a wilanówi Plakátmúzeum helyszíne 1. Wilanówi plakátmúzeum 2026-ban újra megnyitja kapuit a wilanówi Plakátmúzeum, a világ legrégebbi, plakátművészetnek szentelt intézménye. A lengyel plakátművészeti iskola a 20. századi lengyel kultúra egyik legismertebb nemzetközi márkája, még Martin Scorsese is elismeréssel beszélt a lengyel filmplakátokról. Március 14-től egy átfogó kiállítás mutatja be a 19. század végétől napjainkig a politikai, társadalmi és kulturális plakátokat, különleges betekintést nyújtva a történelembe és a jelenbe a grafikai tervezés szemszögéből. 2. Fesztiválok és koncertek Varsó Európa egyik fontos koncertközpontja. Május 29-30-án kerül megrendezésre az Orange Warsaw Festival, amelyen fellép pl. Chapel Roan is. A fesztivál amelyet Európa egyik legbefogadóbb könnyűzenei fesztiváljaként tartanak számon Varsó egyik legmenőbb programja évek óta. Jegyek itt kaphatók. A nyár folyamán világsztárok koncertjei is érkeznek a városba: Bad Bunny július 14. PGE Narodowy / INFO Pitbull július 23. PGE Narodowy / INFO The Weeknd augusztus 4–5. PGE Narodowy / INFO Foo Fighters június 15. PGE Narodowy / INFO System of a Down július 18–19 PGE Narodowy / INFO Judas Priest július 28. COS Torwar / INFO Varsó tökéletes választás egy koncert köré szervezett városlátogatáshoz, miközben a főváros számtalan más látnivalóját is felfedezhetjük. 3. Sportesemények 2026-ban a sport kilép a stadionok falai közül Varsóban. Június 1–7. között, közvetlenül a belvárosban, a Kultúra és Tudomány Palotája környékén rendezik meg a FIBA 3×3 Kosárlabda Világbajnokságot, amely látványos meccsekkel és izgalmas sportpillanatokkal tölti majd meg a városközpontot. Augusztus 29-én a PGE Nemzeti Stadion ad otthont a Speedway Salakmotor Világkupának, október 19-én pedig a legendás Harlem Globetrotters ünnepli 100. születésnapját egy látványos show-val a Torwar csarnokban. Ezek az események elsősorban a sportrajongóknak szólnak, de bárkinek érdekesek lehetnek, akik szeretnék megtapasztalni egy pezsgő, világszínvonalú eseményekkel teli nagyváros hangulatát. 4. Futóversenyek Az évben több olyan futóverseny is megrendezésre kerül, amire érdemes benevezni és egyidejűleg megismerni a főváros nevezetességeit. Ilyenek például a: Varsói Félmaraton - már minden hely betelt március 22. / INFO 48. Varsói Maraton szeptember 27. / INFO éjszakai Praga Félmaraton szeptember 5. / INFO esti Varsói Felkelés Futás - ahol a sportot a város és annak történelmének felfedezésével ötvözik Fuss Varsón/„Biegnij Warszawo” - népszerű városi futóverseny október 3. Hazafias Függetlenségi Futás – Lengyelország egyik legnagyobb tömegsport-eseménye november 11-én, 11:11-kor rajtol, a Függetlenség napján Az ikonikus látnivalókon áthaladó útvonalak és az egyedi ünnepi hangulat együttesen igazi lengyel élményt kínál az új futó kalandokra vágyókat. a żurek (savanykás rozskovászos leves) 5. Varsói gasztroklasszikusok Varsó ízei éppoly sokszínűek, mint maga a város. Kóstold meg az autentikus helyi fogásokat: a pierogit, a żureket (savanykás rozskovászos levest), a varsói módra készült pacalt (flaki), a pyzy gombócokat, a heringet vagy a tatár beefsteaket az Óváros környéki éttermekben, valamint a több évtizede működő, hagyományos tejbárokban (bar mleczny). Ezek olyan élmények, amelyeket sehol máshol nem találsz meg. Ha nyáron érkezel, mindenképp fedezd fel a rooftop bárokat és éttermeket, például a Roofot vagy az Ethert. Desszertként válaszd a Blikle vagy a Zagoździński fánkjait, vagy kóstold meg a híres Wedel csokoládét. A varsói konyha egyszerű ételeken, helyi szokásokon és olyan helyszíneken keresztül meséli el a város történetét, amelyeket nemcsak a turisták, hanem maguk a varsóiak is szeretnek. Varsói Gázművek Múzeum 6. Wola új arca – ipari örökségtől a városi megújulásig Fedezd fel azt a városrészt, amely Varsó egykori ipari hátországából mára pezsgő üzleti központtá és a főváros egyik legizgalmasabb negyedévé vált. A varsói Wola útvonala három népszerű posztindusztriális helyszínt kapcsol össze: a Norblin Gyár Múzeumát, a Vasúti Múzeumot (Stacja Muzeum) és a Varsói Gázművek Múzeumát (erről cikk itt). Ideális program azoknak, akik tematikus sétákon keresztül szeretnek várost felfedezni – az egykori gyárak és a mindennapi munkásélet világától egészen a mai, kortárs funkciókig és a megőrzött ipari emlékekig. A projekt indulását tavaszra tervezik, így 2026 tökéletes alkalom arra, hogy a Wola negyedet egy teljesen új nézőpontból ismerjük meg. 7. Stanisław Tym-futás – sprint a magasba A május 31-én megrendezésre kerülő Stanisław Tym-futás Varsó egyik legeredetibb futóeseménye. A résztvevők ezúttal nem a város utcáin mérik össze erejüket, hanem egy igazi vertikális kihívással néznek szembe a Kultúra és Tudomány Palotájának falai között. A kultikus lengyel film, a Miś hősének nyomdokain haladva a futók 793 lépcsőfokot küzdenek le, hogy elérjék a 30. emeletet. Az esemény bensőséges hangulata, különleges atmoszférája és a palota nyers, monumentális építészete olyan élményt teremt, amelyre a célba érés után is sokáig emlékezni fogsz. ikonikus látkép a Visztulán 8. Pihenés a Visztulán – a főváros a vízről nézve Varsóban a Visztula felfedezésének legjobb módja, ha a magáról a vízről szemléljük. Egész évben van lehetőség sétahajózásra a történelmi folyami járművek mintájára épített, hagyományos laposfenekű csónakokon. A fedélzetről vadregényes partszakaszok, természetes erdőfoltok, homokos strandok és a város ikonikus látképe tárul elénk – egészen új perspektívából. Még télen is meglepően komfortos az élmény: a hajó belsejét meleg kályha fűti, meghitt kontrasztot teremtve a kinti fagyos levegővel. Ez a nyugodt, autentikus utazás a főváros szívében az év minden szakában elérhető. a Kultúra és Tudomány Palotája 9. Varso Tower – lélegzetelállító panoráma a fővárosra Szeretnéd a várost az Európai Unió legmagasabban fekvő kilátóteraszáról látni, 230 méteres magasságból? Irány a Varso Tower 53. emelete! A lift pillanatok alatt felrepít, ahol 360 fokos panoráma tárul eléd: a monumentális Kultúra és Tudomány Palotája, a pezsgő belváros, a Visztula hídjai és a távoli városrészek látványa egyszerre rajzolódik ki. Ez a látványos attrakció egész évben látogatható, nappal és naplemente után egyaránt. Néhány emelettel lejjebb pedig egy elegáns koktélbár vár, ahol a poharad mellé ugyanilyen lenyűgöző kilátás jár. Érdemes előre jegyet foglalni itt. 10. Három királyi rezidencia ingyenesen novemberben Varsó az egyetlen lengyel város, ahol november folyamán a „Ingyenes November” program keretében három, különböző korszakból származó királyi rezidenciát is díjmentesen látogathatsz. Kezdd a Királyi Várban, ahol Canaletto festményei láthatók, valamint itt található a Szenátusi Terem, amelyben 1791-ben elfogadták a híres Május 3-i Alkotmányt, Európa első és a világ második írott alkotmányát. Folytasd a sétát a Łazienki Királyi Parkban, a gyönyörű vízi palotával és a parkban sétáló pávákkal, majd zárd a napot a barokk Wilanówban , III. Sobieski János király egykori rezidenciáján, aki 1683-ban Bécsnél győzelmet aratott az Oszmán Birodalom felett. Fedezd fel, melyik királyi székhely áll hozzád a legközelebb. 11. Ünnepi Varsó – fények, vásárok és varázslatos hangulat Varsó karácsony környékén látványos ünnepi díszkivilágításban ragyog. Az Óváros, a Vár tér és a Krakowskie Przedmieście ünnepi fénybe öltözik. Minden évben elkápráztatják a látogatókat a város botanikus kertjeiben, a Wilanówi Palota kertjeiben és a Multimédiás Szökőkút Parkban megrendezett fény- és multimédiás installációk. A karácsonyi hangulatot tovább fokozzák az Óvárosban és a Kultúra és Tudomány Palotája közelében felállított adventi vásárok, ahol regionális ízek, kézműves portékák és a forralt bor illata várja az érkezőket. Sétálj egyet a kivilágított Varsóban, és vidd haza magaddal a tél varázsát.

Ki járt közületek olyan egyetemre, amely a középkor óta ugyanazon a helyen működik? A cikk írója igen! Fogadjátok tőle szeretettel a legjobb lengyelországi Jagelló Egyetem történetét – amelyből a magyar szálak sem hiányozhatnak. 1364. Nagy Kázmér lengyel király ekkor alapította meg a krakkói Studium Generalét, mai szóval egyetemet. Fejlődő országának és székvárosának ugyanis képzett hivatalnokokra és orvosokra volt szüksége. A tanulni vágyók addig csak külföldön gyarapíthatták tudásukat, de ez drága mulatság volt. Oda- és visszaútjukon pedig számos veszedelem fenyegette őket. Az új intézmény azonban hamarosan hanyatlásnak indult. Nem volt ugyanis teológiai kara, amely a legmagasabb szintű képzést nyújtotta a középkorban. A pápa pedig nem szívesen adott engedélyt ilyen kar alapítására, mert minél több ilyen központ működött, annál nagyobb volt a veszélye, hogy a hivatalostól eltérő tanok is felütik bennük a fejüket. Szerencsére akadt egy magyar királylány, aki változtatott a helyzeten. Magyar kapcsolatok Nagy Lajos lánya, Hedvig tízévesen lépett a lengyel trónra, de már korábban megszerezte az uralkodásához szükséges kiváló műveltséget. Öt nyelven tudott, és latinul is folyékonyan olvasott. A politika és a diplomácia terén is jártas volt. Elnyerte a pápa jóindulatát, aki beleegyezett a teológiai fakultás megalapításába. A megvalósításra viszont sajnos már csak Hedvig halála után került sor. A királynő ugyanis huszonöt évesen hunyt el, miután rövid életet adott egyetlen lánygyermekének. Végrendeletében Hedvig egész vagyonát a krakkói egyetem újjáalapítására szánta. Végakaratát a férje, Jagelló Ulászló teljesítette. Az intézményt ezért nevezzük ma Jagelló Egyetemnek. Ez a felbecsülhetetlen értékű kódex a tudósok szerint Hedvignek készült. A lap jobb alsó sarkában a magyar Anjou-címer látható. (Sankt Florian-i zsoltároskönyv, Varsói Nemzeti Könyvtár - Forrás: Wikimedia Commons A Magyar Királyságból, főleg annak északi részéről rengeteg diák járt tanulni Krakkóba. Ezt onnan tudjuk, hogy az intézmény matrikulái, beiratkozási könyvei a mai napig fennmaradtak. A kutatók összeszámolták, hány név mellett szerepel a Hungarus, vagyis „magyarországi” megjegyzés. (Ez akkor még nem nemzetiséget, hanem egyfajta állampolgárságot jelentett.) Kiderült, hogy a 15. század harmadik negyedében a hallgatók 25%-a Magyarországról érkezett! Az intézmény népszerűsége csak a reformáció idején tört meg, amikor a magyarországi ifjúság már inkább a német egyetemeket választotta. A különböző országok diákjai saját kollégiumokkal rendelkeztek. Ezeket latin eredetű szóval burzának nevezzük. A magyar burza a mai Bracka utcában volt. A koleszos hagyományoknak nem mond ellent, hogy az épületében ma népszerű kocsma-kávézó működik, a neve: Nowa Prowincja. A helyről Éles Márta bővebben írt már honlapunkon. A magam részéről csak annyit tennék hozzá, hogy a város talán legfinomabb forró csokija itt fogyasztható. De a diétázó vendégek sem maradnak éhen: ők humusz tállal kényeztethetik magukat. A leghíresebb diákok A Jagelló Egyetem büszkesége, hogy Nikolausz Kopernikusz is itt folytatta tanulmányai egy részét. A feltételezések szerint Wieliczkában is járt, és ő volt a sóbánya első turistája. Kötélen leereszkedni a villanyvilágítás nélküli tátongó sötétségbe – ehhez bizony nem kis bátorság kellett! A wieliczkai bányában ma a tudós sóból faragott szobrát láthatjuk, a Jagelló Egyetem főépülete és történettudományi kara mellett pedig bronzszobor őrzi Kopernikusz emlékét. A híres történelmi festő, Jan Matejko olajképet készített róla, mely az egyetem rektori hivatalában található. Jan Matejko: Kopernikusz, a csillagász - Forrás: Wikimedia Commons Az intézmény másik világhírű hallgatója Karol Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa volt, aki a II. Világháború kitörése előtt egy évet járt az itteni lengyel szakra. Erről ma emléktábla tájékoztat a Gołębia utcai épületen. Csillagvizsgáló és füvészkert A felvilágosodás idején az egyetem új lendületet kapott. Kiváló rektora 1783-ban alapította az intézmény botanikuskertjét, amely ma is csodálatos élményt kínál. 1792-ben csillagvizsgáló létesült mellette, amely szintén folyamatosan működik, de ma a fényszennyezés miatt a városszéli erdőben találjuk a teleszkópjait . A legrégebbi épület Az egyetem legrégebbi, ma is álló épülete a Collegium Maius, vagyis Nagyobb Kollégium. Ma múzeum működik benne, ahol többek között sokszáz éves csillagvizsgáló eszközöket láthatunk – meg Andrzej Wajda filmrendező Oscar-díját. Az épület gyönyörű, ódon dísztermében ma is helyet kapnak a rangosabb egyetemi rendezvények. Október 1-jén pedig minden évben innen indul el a tógás-sapkás egyetemi vezetők hagyományos körmenete. A Collegium Maius órajátéka talán a legaranyosabb turistalátványosság Krakkóban. Stílusosan a Gaudeamus igitur dallama, majd egy reneszánsz tánc kíséri. Elöl a pedellus figurája „lépked”, aki az egyetem jelvényét, a két keresztbe tett jogart emeli. Mögötte halad Hedvig királynő, majd csillogó páncélban a férje, utánuk pedig a leghíresebb rektorok. Vagyis a felvezetés után mindjárt egy magyar királylányt láthatunk! A kedves kis látványosságot minden nap 9, 11, 13, 15 és 17 órakor tekinthetjük meg közvetlenül az óraütések után. A legjobb, ha felmegyünk az emeleti teraszra, és onnan filmezzük! A történelem sötét lapjai A Jagelló Egyetem főépületét az Óváros körüli Planty parknál találjuk. A neve: Collegium Novum, vagyis Új Kollégium. Itt működnek a rektori és dékáni hivatalok – és itt játszódott le az intézmény történetének legnagyobb tragédiája is. 1939 őszén a Krakkót megszálló náci németek évkezdés ürügyén ide hívták össze a krakkói felsőoktatási intézmények dolgozóit. A valóságban azonban őrizetbe vették őket, és döntő többségüket a sachsenhauseni koncentrációs táborba szállították. Az ügy nemzetközi visszhangot váltott ki, ezért a nácik később kénytelenek voltak szabadon engedni foglyaikat, de több idős tudós – így a Jagelló Egyetem volt rektora – nem élte túl a megpróbáltatásokat, hármukat pedig zsidó származásukra hivatkozva gyilkoltak meg. A nácik felszámolták a lengyel oktatást, ezért a Jagelló Egyetem csak 1945-ben nyitott meg újra. Ez volt a leghosszabb ismert szünet az intézmény történetében. A Jagelló Egyetem ma Krakkó központjának két legnagyobb ingatlantulajdonosa a katolikus egyház és a Jagelló Egyetem. Az óvárosban és vonzáskörében rengeteg kar, szak és intézet működik. Az intézmény azonban igyekszik rendezni és a mai igényekhez igazítani a lehetőségeit. Ezért az ezredforduló után a város szélén elkészült az egyetem új kampusza, ahol a természettudományi és kommunikációs karok kaptak helyet. Mellé technológiai cégek települtek. Jelenleg több mint harmincezren tanulnak az intézményben. Az országos listát folyamatosan vezeti, a QS World University Rankings 2026 felmérésen pedig a 303. helyen szerepelt. A kampusz Menedzsment és Társadalmi Kommunikáció kara. - Forrás: Wikimedia Commons Amikor a diákoké a város A Jagelló Egyetem ünnepnapja május 8-a, amely közel esik egykori alapításának dátumához. Az ünnepség utáni pénteken Krakkó polgármestere jelképesen a diákság képviselőjének adja át a város kulcsait. Ezzel kezdetét veszi a Juwenalia diákfesztivál. A hagyományt más intézmények is átvették, de általában egy másik közel eső hétvégén rendezik meg a maguk fesztiválját. Ezért ha ilyenkor érkezünk Krakkóba, ne csodálkozzunk, ha maskarás diákokba botlunk. Az ul. Piastowska környéki egyetemvárosban pedig szabadtéri koncertek és partik hirdetik, hogy a diákok átvették a hatalmat Krakkóban – legalábbis a hét végéig, mert mint tudjuk, minden csoda három napig tart.

Lengyelországban nem maradt fenn „a” királyi korona. Az ország felosztása után, 1795-ben a poroszok elrabolták és beolvasztották a jogarral és az országalmával együtt. Krakkó, az egykori székváros azonban ma is sok gyönyörű királyi kincset őriz. Érdemes megtekintenünk őket, már csak azért is, mert jó részüknek a magyar történelemhez is köze van. A törökverő aranypalástja Ismerkedésünket kezdjük a krakkói királyi vár, a Wawel egyik kiállításával, amely a Királyi Kincstár nevet viseli. Az elején a legrégebbi lengyel zászlókat látjuk, majd káprázatos, drágaköves török lószerszámok mellett haladunk el. Sobieski János, 1683-ban Bécs mellett visszafordulásra kényszerítette a török seregeket, majd Párkánynál is összecsapott velük. Hadizsákmánya ma a Wawelben (a Királyi Kincstárban és a Vár II. elnevezésű kiállításon), valamint a krakkói Czartoryski Múzeumban található. Sobieski volt egyébként az egész európai törökellenes összefogás kezdeményezője is, amiért XIV. Lajos a magas presztízsű francia Szentlélek-rend jelvényeit adományozta neki egy aranyhímzésű palásttal együtt. A sok arany- és ezüstszál megtette a magáét – a palást tömege 17 kg! A pápától Sobieski aranyozott kardot és gyönggyel kivarrott, megszentelt bíborkalapot kapott. Királyi lakoma A Kincstárban más lengyel uralkodókkal kapcsolatos tárgyakat is láthatunk. Megmosolyogtató Zsigmond Ágost apró koronázási papucsa. Az utolsó Jagelló csupán tízéves volt, amikor belebújt. Ő volt egyébként az egyetlen királyfi, akit még az apja életében koronáztak társuralkodóvá. Az uralkodói képmások között egy ismerőst is látunk: Báthory István erdélyi fejedelmet és lengyel királyt. Díszes portálokon áthaladva csodálhatjuk meg az ékszereket és más értékes remekeket. Nagy elismerést érdemel a kiállítás berendezése, amely minimalisztikus (hogy a ragyogó tárgyak jól érvényesüljenek), mégis megmozgatja az ember fantáziáját. A sok aranyozott serleget meg tálat például egy hosszú asztalon helyezték el, így azt a benyomást keltik, mintha királyi lakoma lenne készülőben. Mitikus kard Az egyetlen fennmaradt lengyel koronázási jelvény a kard. Az emberiség kultúrtörténete csak úgy hemzseg a különböző mitikus fegyverektől, és ez alól Lengyelország sem kivétel. A legenda szerint Vitéz Boleszláv király egy angyaltól kapta a koronázási kardot. Később, Kijev ostroma során ezzel a fegyverrel vágott rá a híres aranykapura, amitől a kard pengéje kicsorbult. Innen ered a neve is (minden legendás kardnak van neve): Szczerbiec, vagyis Csorba. A legendának két szépséghibája van. Az egyik: Vitéz Boleszláv idejében, vagyis ezer évvel ezelőtt még nem épült meg a kijevi aranykapu. A másik: az üvegtárlóba helyezett kardon semmiféle csorbát nem látunk. Ez ugyanis már egy másik koronázási kard, amelyet „csak” hatszáz éve ismer a lengyel történelem. De a neve ugyanúgy Szczerbiec, mint a mitikus előzőé. Hedvig és Jagelló terme A koronázókard a palota fennmaradt gótikus részében található. A helyiség, ahol ma megcsodálhatjuk, a Hedvig és Jagelló terme nevet viseli. Anjou Szent Hedvig, Nagy Lajos lánya valóban használta ezt a termet – fennmaradt ugyanis a monogramja a falon. Ezt a monogramot ma már nem találjuk itt. Eredeti viszont az ablakmélyedés, ahol természetes fényben lehetett üldögélni. Hedvig, a lengyel trón magyar örököse minden bizonnyal itt olvasott vagy társalgott. Csodakamra A kiállítást apró, sejtelmesen megvilágított terem zárja, amely a Csodakamra nevet kapta. A kora újkorban jött divatba, hogy az uralkodók és a főurak meghökkentő vagy egzotikus természeti kincseket és különleges szerkezeteket gyűjtöttek; ezeket a gyűjteményeket nevezzük csodakamrának. A waweli terem méltán rászolgál a nevére: ha valaki szereti a különleges anyagból készült vagy bizarr mütyüröket és régiségeket, nem fog csalódni! Nem véletlen, hogy a Csodakamra épp ide került. A helyiség egy toronyban van, amelyet III. Zsigmond épített bő négyszáz éve. Ez az uralkodó szeretett szép tárgyakat alkotni szabad idejében – persze drága és különleges anyagokból, mert ezek illenek egy koronás főhöz. Sőt, nagyon izgatták a természet rejtélyei, így az alkímia is. Ebben kortársához, Habsburg Rudolf császárhoz és magyar királyhoz hasonlított, aki a prágai várban vette körül magát tudósokkal és műtárgyakkal. Lengyel Királyi Kincstár – belépők: felnőtt 47, diák 35 PLN. A belépők mindig aznapra vásárolhatók meg a linken vagy a helyszínen, a látogatóközpontban. A jegy vonalkódjával ingyen léphetünk be a palotaudvaron és a látogatóközpontban működő mosdókba. Április végétől szeptember végéig a jeggyel a Királyi Kertek is ingyenesen látogathatók. Figyelem: a Kincstár 2026. október elsejétől az év végéig hétfőnként ingyenesen látogatható. Az utolsó belépés 15:10-kor van, de érdemes reggelre időzíteni a látogatást, hogy ne fogyjanak el a jegyek. Több fegyvert szeretnél látni? Látogass el a Kincstár melletti Fegyvertárba! Itt találod azt az ötszáz éves gyerekpáncélt is, amelyet korábban a Magyar Nemzeti Múzeum őrzött. Zsigmond Ágostnak készült, de valójában soha nem jutott el hozzá. A Fegyvertár 2026. június 30-áig hétfőnként ingyenesen látogatható a fenti feltételekkel. Kíváncsi vagy a vár legfontosabb műkincseire? Angol vezetéssel 110 percben tekintheted meg őket. A saját tempódban szeretnél végighaladni az összes kiállításon? Öt órád van rá! Az első esetben válaszd a Wawel Castle intézményt, majd a Wawel: The Most Precious vezetést, a másodikban a Wawel for Enthusiasts opciót itt. Több kiállítás között vagy látogatás után a vár előtti kávézóban vagy a látogatóközpontban működő olasz étteremben kaphatsz erőre. A Wawel-domb térképét itt találod.

A tavasz beköszöntével krókuszoktól pompáznak a rétek és mezők, többek között a Tátrában is, amely évről évre egyre nagyobb tömegekben vonzza a turistákat. Sajnos a legtöbben nem azért érkeznek, hogy egyszerűen megcsodálják a szemet gyönyörködtető látványt, hanem hogy virágokat szedjenek, vagy – még inkább – hogy fotókat és videókat készítsenek a közösségi média felületeire. A krókuszok (Crocus Scepusiensis) azonban szigorúan védett növények, ezért nemcsak a szedésük, hanem a letaposásuk is büntetendő. A látvánnyal nem megelégedő „turisták” ráadásul a posztolásokkal nyíltan fel is vállalják a szabályok megszegését. Erre a jelenségre a Tátrai Nemzeti Park és a Pienini Nemzeti Park idén a szokásos figyelmeztetések és felhívások mellett új intézkedéssel reagál. ÚJ MÓDSZEREK A VÉDŐKORLÁTOK ÉS TÁBLÁK MELLETT Mivel ezen virágok szigorúan védett fajok közé tartoznak, és a virágok nem tudják magukat megvédeni, a nemzeti parkra hárul ez a feladat. Tavasszal ezért szalagkorlátokat és figyelmeztető táblákat helyeznek ki a krókuszokban gazdag területek körül. A parkőrök mellett önkéntes járőrök is segítenek a veszélyeztetett területek megfigyelésében. Idén viszont ezek mellett új módszert is bevezetnek a parkok. Külön munkatársakat jelölnek ki az internetes tartalmak (kifejezetten a Facebook, Instagram, TikTok és YouTube csatornák) figyelésére, hogy összegyűjtsék a szabálysértésekre utaló bizonyítékokat. Az így azonosított szabálysértők pénzbírságra számíthatnak, amely meghaladhatja az 1000 zlotyt, azaz a 100 000 forintot is! NÖVEKVŐ ARROGANCIA AZ ÖNREFLEXIÓ HELYETT Bár a teljes lezárás helyett a nemzeti parkok szakemberei igyekeznek szabályozott látogatással egyensúlyt teremteni a virágok védelme és a turisták igényeinek kiszolgálása között, évről-évre egyre többen szegik meg az előírásokat. Ráadásul a parkőrök beszámolói szerint a figyelmeztetésre sokszor nem belátás, hanem agresszió és arrogancia a válasz. Legtöbbször a fordított bűntudattal találkoznak, amikor a kitessékelt látogató nem a krókuszok letaposását látja problémának, hanem a „tönkretett fotózását”. Emellett gyakori az elbagatelizálás is – például az olyan érvek, mint hogy „csak egy pillanatra maradok”, vagy „a gyerek játszani akar”. NEM NAGY HÓKUSZ-KRÓKUSZ VIRÁGOSMEZŐKET LÁTNI A legnagyobb krókuszmezők a Chochołowska- és Kościeliska-völgyekben találhatók, különösen a Chochołowska- és Polana Pisana réteken. Jelentős virágzás figyelhető meg továbbá a Polana Kalatówki, a Przysłop Miętusi és a Wielka Polana Małołącka réteken is. Kisebb területeken nyílnak a lila virágok Witów és Dzianisz közelében, valamint a Gorce-hegységben (például a Turbacz környékén) és a Żywieci-Beszkidekben, illetve Ząb közelében és Nowy Targ irányában is. Zakopanéban a Lipki városrészben, illetve a Gubałówka és a Butorowy Wierch lejtőin is találhatók krókuszmezők. A NEMZETI PARK KRÓKUSZ-KÓDEXE A virágokat csak a kijelölt túraútvonalakról csodáljuk és fényképezzük! Ne lépjünk le a tisztásokra! Ne üljünk és ne feküdjünk a krókuszok közé még rövid időre sem! Ne szedjünk és ne ássunk ki krókuszokat! Amit magunkkal hoztunk, vigyük is magunkkal – ne szemeteljünk! Használjuk a menedékházak mosdóit vagy a túraútvonalak mentén kihelyezett mobil WC-ket! Ha szabálytalan viselkedést látunk, legyünk „krókuszőrök”, és jelezzük! Ha krókuszvirágzást indulunk megnézni, legyünk felelősségteljes természetjárók, és tartsuk be ezeket az egyszerű szabályokat, hogy következő évben is legyen mit megcsodálni!

Most épp az, hogy mindezek együtt érkeznek KLUB EST sorozatunk következő programjában! A PRZEMYŚLI ERŐDRENDSZERBEN ÉS A VADREGÉNYES BESZKIDEK Következő KLUB ESTünk már abban is rendhagyó lesz, hogy nem csak egy ESTi programot kínál, mivel A SZOKÁSOS ELŐADÁSON ÉS GASZTRO KÓSTOLÓN FELÜL a Lengyel Idegenforgalmi Szervezetnek köszönhetően EXTRA PROGRAMMAL KÉSZÜLTÜNK nektek – és igen, továbbra is ingyenes a KLUB EST, csak kötelező előzetes regisztráció van! MI VÁR MÁRCIUS 24-ÉN? A KLUB ESTet Mirosław Majkowski nyitja meg Lengyelországból, aki a przemysli erődrendszerről fog nekünk mesélni, majd a "Magyar hősök Przemyśl erődrendszerében – történelmi élmény XR és AI technológiával bemutatóban lehet részünk. Ezt követően Barna Béci érkezik hozzánk, aki a Kárpátok északi, külső övének több száz kilométeren át, Csehországtól Ukrajnáig húzódó hegyvonulatát, a Beszkideket mutatja be, illetve annak legszebb túrahelyeiből villant fel párat. Így virtuálisan felfedezheted a Gorce és Turbacz (1310 m) vidékét, a híres Pienninek (Pieniny) és a Dunajec-áttörés vidékét a Szandeci-Beszkidek (Beskid Sądecki) vidékével és Ószandec és Krynica városával, megyünk az Alacsony-Beszkidek (Beskid Niski) és a fatemplomok vidékére; az előadást a Szanoki-hegyek (Góry Sanocko-Turczańskie) és a Besszádok (Bieszczady) zárja a Tarnica (1346 m) hegyével. Az előadást követően egy klasszikus lengyel finomsággal, a csokiba mártott aszalt szilvával várunk Titeket, miközben kötetlen beszélgetés vár az aznapi előadókkal, vagy akár a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet képviselőivel is. A PROGRAMOK 16 ÓRÁTÓL KEZDŐDNEK - Várunk téged is március 24-én a Lengyel Intézetbe! INGYENES DE AZ ELŐREGISZTRÁCIÓ KÖTELEZŐ Mindkét előadásunk és a kóstoló ingyenes, és külön-külön is látogatható lesz, de a skörlátozott teremkapacitás miatt az előregisztráció kötelező. REGISZTRÁLNI március 23-ig, vagy a szabad helyek beteltéig!

Egy befejezetlen "mondat" végére tehettünk pontot ezzel a túránkkal, miután legutóbb párszáz méterrel a csúcs alatt vissza kellett fordulnunk... BABIA GÓRA, LEGENGÁK HEGYE A lengyel-szlovák határ által ketté szelve fekszik Lengyelország második legmagasabb hegye, a Babia Góra. Sem az 1725 méteres magassága, sem a jellege nem teszi igazán nehézzé; időjárása révén viszont kihívásokat tartogat a csúcsára indulók számára. Az év nagyjából 220-250 napján esik valamilyen csapadék, és a teteje túlnyomó részt felhőbe burkolódzik, miközben az ország legszelesebb helye. A Babia Góra a távolból... Szélsőséges időjárása révén nevezik a Zord Idők Anyjának is, de a hozzáfűződő legendák miatt Boszorkány-hegynek, Ördögnek, formája alapján pedig a lengyel Kilimandzsárónak is. A téli túrázás szerelmesei számára jó hír, hogy lavina-szempontból viszonylag biztonságosnak számít, és az időjárásilag stabilabb időszak nagy része a téli hónapokra esik – igaz, ahogy két éve a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk, ilyenkor is tud kegyetlen lenni. Amúgy a hegytetőre jutás nem tartogat nagy technikai kihívásokat. A legnehezebb, láncos részekkel tarkított Akadémikusok (sárga) útja télen le van zárva, így ebben az időszakban csak a könnyű sétával járható gerincút az opció. ILYEN IDŐJÁRÁS NINCS IS Korábbi túránk során a morcos arcát mutatta a Babia Góra. Mínusz 20-25 °C fokban, nagyjából 100 km/h-as szélben, változó vastagságú jégpáncéllal borított havon próbáltunk feljutni, de az amúgy bő másfél órás utat 4 óra alatt sem tudtuk megtenni, és végül kb 5-600 méterrel a csúcs alatt visszafordultunk... egyszóval maradt egy befejezetlen ügyünk a heggyel. Idén újra elindultunk, és olyan kegyben részesített minket a Zord Idők Anyja, amivel a helyiek is csak nagyon ritkán találkoznak! A hegyimentők vezetője, egyben vezetőnk, úgy emlékezett vissza, hogy az első 5 itt eltöltött évében egy kezén meg tudta volna számolni az ilyen napokat, de mostanában is, ha évente 8-10 nap megadatik, akkor nagyon jó... Az átlagosan nagyjából egy méternyi hóval takart hegyre 4-6 °C-ban, szinte tökéletes szélcsendben, szikrázó napsütésben indultunk el a Markowe Szczawiny háztól - ahol, mint legutóbb, idén is a "csúcstámadást" megelőző éjjel aludtunk egyet. Az erős napsütés és a szikrázó hótakaró hőérzetünket bőven 10 fok fölé tolta, így kényelmesen, egy vékony aláöltözetben sétálhattunk felfele. Ha az időjárás most másként lassította a csapatunkat: a kivételes látvány miatt lépten-nyomon megálltunk egy fotóra. A csodálatos napsütésben, a mélyebben elterülő enyhe pára rétegben lélegzetelállító látványban lehetett részünk. A környező hegyek vonalai mellett megpillanthattuk a nem is annyira távoli Zywieci-tavat és Árvai-víztározót is, sőt, haloványan kivehető volt a Czorsztyni-tó is! Elértük a csúcsot... A múltkori után ebben a tiszta időben jól látható, hogy az amúgy technikailag nem nehéz útvonaltól olykor csak egy-két méterre meredek sziklafalak mellett gyaloglunk, amiket jó biztos távolságra mellőzni. Picit több mint másfél óra alatt, egy utolsó meredekebb, és most a napsütéstől csúszósabbá vált szakaszon felkapaszkodás után felértünk a csúcsra, ahol a kereszt már vetközte le az elmúlt hetekben felhúzott havas ruházatát. Körülötte több tucat ember élvezte a panorámát és a melengető nap sugarait. ÉLVEZETES KÖRTÚRA Lefele a hosszabb utat választva, a gerincen keletnek indultunk, és a Gówniak (1617 m), majd a Kepa (1521 m) csúcsokon keresztül lejutottunk a zöld, majd kék jelzésekre, mely utóbbin kényelmesen gyalogoltunk vissza a Markowe Szczawiny házhoz. Napunk kicsit több mint 13 kilométer lett, közel 700 m szinttel. A hóban közepesen nehéznek mondható ez a túra, amit az ösvények jellege miatt akár gyerekekkel is lehet teljesíteni. A hómacska vagy hágóvas ilyenkor kötelező tartozék, mint a megfelelő mennyiségű folyadék is – ezt ne felejtsük el! És mivel mi most az évi 8 napból egyet elhasználtunk, és az érkezésünk előtt illetve távozásunkkor is ilyen volt, szóval 6 jó nap maradt az idei évre, indulás előtt ellenőrizzük az előrejelzéseket, és annak megfelelően készüljünk ruházattal! A nemzeti park belépőnk megvásárlását se feledjük, amit induláskor a parkolókban megtehetünk! Ezt a nemzeti park őrei ellenőrizhetik!

Utazol Lengyelországba, és vasárnap vásárolnál? Könnyen meglepetés érhet! Lengyelországban a legtöbb üzlet vasárnaponként nem tarthat nyitva, mely alól csak néhány üzletnek van kivétel, mint például a benzinkutaknak, gyógyszertáraknak, egyes kis boltoknak (mint a Żabka hálózata). A vasárnapok között vannak kivételek: ezek a kereskedelmi (vásárlási) vasárnapok, melyek előre meghatározott dátumok során lehetőséget biztosítanak a nyitva tartásra. 2026-ban összesen 8 olyan vasárnap lesz Lengyelországban, amikor a bevásárlóközpontok és nagyobb üzletek nyitva tarthatnak: ▪️ Január 25. ▪️ Március 29. (Húsvét előtt) ▪️ Április 26. ▪️ Június 28. ▪️ Augusztus 30. ▪️ December 6. ▪️ December 13. ▪️ December 20.

A wieliczkai sóbánya önmagában is különleges hely, amit nem véletlenül látogatnak évente turisták milliói, de ha kalandra is vágysz, akkor mutatom, melyik bányatúrát válaszd! WIELICZKAI SÓBÁNYÁRÓL A Krakkó mellett található Wieliczka már a 13. századtól ismert volt az alatta rejtőző sójáról. Bányája a világ legrégebbi kősóbányái közé tartozik, és csaknem 700 éven át folyt itt kitermelés. A bochniai sóbányával együtt 1978-tól képezik az UNESCO világörökségi lista részét. Kiépített tárnái évente több millió látogatót fogadnak, akik között sokan gyógyulni akarnak. A wieliczkai sóbánya Tourist Route túrái a történelmi ismeretek és a természeti látványosságok kombinációját kínálják egy idegenvezetővel vezetett, körülbelül 2–3 órás könnyed séta során. Ezen idő alatt nagyjából 3-3,5 kilométert gyalogolunk, és mintegy 800 lépcsőt mászunk meg, miközben több tucat kamrát, termet, sóból faragott szobrot, domborművet és föld alatti tavakat láthatunk – melyek közül talán a leglátványosabb a Szent Kinga-kápolna. Eközben az idegenvezetőtől információkat kapunk a bánya történelméről, a sókitermelés technikáiról és az itt dolgozó bányászok mindennapjairól. WIELICZKA MINER’S ROUTE A Tourist Route túrákra szinte az év minden szakában sokan kíváncsiak, így aki a tömeget kerülné, de a sóbánya lényegi részét megnézné, valamint a könnyed sétánál kicsit több kalandra vágyik, annak érdemes a Miners’ Route, avagy a Bányászok útja nevű interaktív és kalandos túrát választania! A Miner's Route a bánya mélyebb, legrégebbi és egyben kevésbé látogatott részein halad, ami leginkább azt jelenti, hogy nem a főépületnél kell keresnünk, hanem attól 10 percnyi sétára – ki van táblázva, de a pénztárban is kapunk erről információt. Ezen túrára meghatározott időpontokban maximum 20 fős csoportokat visznek le a vezetők, de még mielőtt ténylegesen elindulnánk a föld alá, a leendő vezetőnktől megkapjuk a sisakot, lámpát, védő overált és bizony az életmentő felszerelést is, hiszen ezek a tárnák szinte teljesen úgy állnak, mint amikor még funkcionálisan működtek, és itt most mi "bányászokká" fogunk válni! Rövid eligazítást és gyors átöltözést követően ereszkedhetünk le lifttel nagyjából 100 méteres mélységbe, ahol kezdetét veszi túránk, mely során olyan bányászati feladatok várnak ránk, mint a sótörés, kötélfonás vagy dúckészítés. Azaz fizikai kihívások elé nézünk, melyek sora nem ért itt véget, hiszen létrákon, keskeny folyosókon, néhol kúszva, néhol görnyedve és egyenetlen talajon kell haladnunk 2,5-3 órán keresztül. A Miner’s Route 135 méteres mélységben ér véget, ahol vezetőnk elismerő oklevéllel búcsúzik tőlünk, és lifttel jutunk a felszínre – mint egy valódi műszak végén, szigorú elszámolás során kell eladnunk a túra elején megkapott felszerelésünket. Aki többre vágyik egy "múzeumi" sétánál, nem ijed meg egy kis aktivitástól és kosztól, valamint testközelből ismerné meg a sóbányászok munkáját, annak mindenképp érdemes ezt a túrát választania. Ami a költségeket érinti, az egyéni látogatók számára az angol nyelven vezetett túra 143 PLN per fő, de családok számára van kedvezőbb árú opció: 2+1 fő esetén 358 PLN, 2+2 fő esetén pedig 430 PLN. Fontos tudni, hogy a 18 év alattiak csak felnőtt kíséretével mehetnek le a bányába, míg a 10 év alatti gyermekek nem vehetnek részt a túrán! Jegyet érdemes előre online megvásárolni, hogy az érkezésünk környékén induló csoportban legyen helyünk!

Töltsünk egy szép téli napot a Zakopane közelében található Pieninekben. Sokaknak ismerős program errefelé a tutajozás a Dunajec folyón, valószínűleg sok honfitársunk járt már az egykori legészakibb magyar határvárban, Nedecen, és Dél-Lengyelországi kirándulásaik során reményeim szerint egyre többen ellátogatnak a hangulatos fürdővárosba, Szczawnicába. De jártak már a Szczawnica fölött emelkedő Palenicán, amit ülőszékes felvonóval is elérhetünk? Látták Jaworkiban a csodaszép egykori ortodox templomot, az ikonikus Muzyczna Owczarnia zenei klubot, voltak a Homole-szurdokban, vagy a Biała woda természeti rezervátumban, esetleg ettek egy jót egy hangulatos bacówkában? Ha nem, remélem az alábbi cikk meghozza a kedvüket, hogy egy élményekkel teli téli napot töltsenek ebben a varázslatos természeti környezetben. Szczawnica, mint gyógyhely A magyar származású Szalay József (1802-1876) által alapított Szczawnica festői kisváros a Pieninekben. Szalay József a maga korában komoly erőfeszítéseket tett a ma már országosan ismert gyógyforrásokkal rendelkező gyógyhely népszerűsítése céljából. Munkáját később Adam Stadnicki gróf, Szczawnica történetének másik fontos alakja folytatta, elsősorban nekik köszönhetően ez a különleges, a légzőszervi megbetegedésekre jó hatással lévő mikroklímával rendelkező kisváros egyre inkább az érdeklődés középpontjába került. A Palenicára közlekedő felvonó alsó állomása közelében, a régi temető mellett álló kápolna falán található Szalay József emléktáblája. Ennek közelében, a Grajcarka patak melletti sétányon egy másik magyar vonatkozású emléktábla található, amely gróf Eszterházy Jánosnak állít emléket. Szczawnica, mint túracélpont Szczawnica nem csak gyógyhely, de aktív turisztikai célpont is. Legtöbben a Dunajec folyón történő tutajozás révén ismerik, mint a tutajok végállomása, de a gyalogtúrázóknak is kedvelt bázisa. A legnépszerűbb túraútvonalak a Dunajec-áttörés fölött emelkedő Sokolicára (747 m) és Korona-hegyre (Trzy Korony, 982 m) vezetnek, ezek azonban téli időszakban megfelelő felkészültséget és téli felszerelést igényelnek. Szerencsére vannak errefelé olyan túraútvonalak is, amelyek télen sem igényelnek semmilyen felszerelést, átlagos erőnléttel bárki vállalkozhat ezek bejárására. Túra a Palenicáról Jaworkiba Az egyik ilyen túraútvonal a város fölött emelkedő Palenica 722 m magas csúcsáról indul, melyre a városközpontból induló ülőszékes felvonóval juthatunk fel. A Palenica túraútvonalon is elérhető, a kb. 1,5 km-es meredeken emelkedő út (szintkülönbség 260 m) megtételéhez kb. 1 óra szükséges. A felvonó felső állomásától a Pieninek szlovák-lengyel határt képező főgerincén kelet felé indulva kb. 2 óra alatt érkezünk meg a 6 km-re található Durbaska menedékházig (Schronisko pod Durbaszka). Innen tovább mehetünk a gerincen, vagy egy széles erdészeti úton leereszkedhetünk a Szczawnicától kb. 6 km-re található Jaworkiba. A túra távja így összesen kb. 9 km, a menetidő 3 óra. Jaworki Jaworki hangulatos kis település a Kis-Pieninekben (Małe Pieniny). A település legismertebb látnivalója a klasszicista jegyeket is magán viselő késő barokk Keresztelő Szent János templom (Cerkiew św. Jana Chrzciciela), amely 1798-ban eredetileg ortodox templomként épült. Az osztrák szabványtervek alapján ún. jozefinista építészetet képviselő templomot egy korábbi fatemplom helyén az akkoriban itt élő ruszin népcsoport, a lemkók építették. A II. világháború utána a falu lakosságát a Visztula hadművelet részeként nyugatra telepítették, a települést Podhaléből és a Beszkidekből érkező telepesek népesítették be. A templomot a római katolikus egyház vette át, megmaradtak azonban az eredeti az ortodox építészeti jegyek, mint pl. a hagymakupola, de a karcsú harangtorony is figyelmet érdemel. Belső terének legértékesebb eleme az ikonosztáz, amely a 18. század végéről származik, és válaszfalként szolgál, amely elválasztja a hívektől a templom oltárrészét, ahová csak a papság léphetett be. Az ikonosztázt a 21. század elején restaurálták. A Biała Woda utca 13. szám alatt található „Muzyczna Owczarnia” egy egyedi hangulatú zenei klub Jaworkiban, melyet egy eredeti, régi juhhodályból alakítottak ki. Neve magyarul „Zenés juhhodály” lehetne, lényegében azonban koncerthelyszínt jelent. A klub intim, barátságos légkört biztosít, a közönség közvetlenül a fellépő művészek előtt foglal helyet, szó szerint „kéznél van”, ami különlegesen élményt jelent. Évente 80-100, különböző műfajú (jazz, blues, rock, folk, country) koncertet rendeznek, hazai és világszerte ismert zenészek közreműködésével, koncertezett már itt többek között Nigel Kennedy is. Homole-szurdok A természeti látnivalók közül első helyre kívánkozik a Homole-szurdok (Wąwóz Homole). Az enyhén emelkedő, könnyű túra során végig járható szurdokot meredek, helyenként 100-120 m magas sziklafalak határolják. A szurdokban kis vízesésekkel, zuhatagokkal a Kamionka-patak kíséri utunkat, a patak mellett vezető ösvényt több helyütt fapallók, hidak teszik járhatóvá. A kb. 900 méter hosszú szurdok – amelyben a zöld jelzésű turistaút vezet – kényelmes sétával 35-40 perc alatt bejárható, felső végétől visszaereszkedhetünk Jaworkiba, vagy a zöld jelzésen tovább mehetünk a Pieninek legmagasabb csúcsára, a Wysokára (1050 m). Biała Woda Természetvédelmi Terület Ugyancsak népszerű a Biała Woda Természetvédelmi Terület (Rezerwat Biała Woda), a nyugodt sétát kedvelők, a családosok, idősek, kutyával kirándulók kedvelt célpontja. A széles, nyitott, helyenként mészkősziklákkal szegélyezett völgyben a Biała Woda (Fehér-víz) folyik, melynek kavicsos medrét több helyen hidak keresztezik. A Szűzanya-kápolna (Kapliczka Matki Bożej) melletti parkolótól a Rozdiel-hágóig (Sedlo Rozdiel) a sárga jelzésű, minimálisan emelkedő túraútvonalon bejárható, alig több mint 3 km hosszú csendes, hangulatos völgyet gazdag növény-és madárvilág jellemzi. Restauracja Bacówka Jaworkiban A podhalei dialektusból kölcsönzött „bacówka” név arra az épületre utal, ahol a pásztor és juhászai éltek a hónapokig tartó legeltetési időszakban. Ez az épület azonban eredetileg egy film díszleteként épült, majd miután 1973-ban a neves rendező, Kazimierz Kutz „Znikąd do nikąd” (Semmiből a semmibe) című filmje elkészült, a fogadóként felépített díszletet étteremmé alakították. A ’90-es években gyakran látogatták a művészvilág képviselői, napjainkban ismert zenészek, színészek és sportolók is rendszeresen megfordulnak itt. Rusztikus, góral stílusú belső terét természetes és környezetbarát anyagok jellemzik. A hangulatos, regionális étterem tradicionális lengyel és góral ízeket kínál, a séf saját bevallása szerint a hagyományos lengyel, regionális, szlovák és magyar konyhából merít ihletet. Jó utat és étvágyat!...

Ha jó sorsom Krakkóba visz, és az óvárosban szeretnék valakivel beszélgetni, az egyik legkedvesebb találkozóhelyem a Nowa Prowincja. Ha néhány szóban kellene jellemezni: fa bútorok, híresen finom forró csoki és irodalmi kaputelefon. Idén ünnepli 20 éves évfordulóját ez a kultikus hely, amelyet Krakkó egyik legrégebbi (természetesen többször újjáépített) lakóházában találunk. Az épületnek magyar vonatkozása is van – falán emléktábla hirdeti, hogy a XV-XVI. században itt volt a Jagelló Egyetemen tanuló magyar diákok kollégiuma. Krakkóban rengeteg új kávézó, étterem nyílik, de épp oly sok be is zár, igazi öröm, ha vannak helyek, amelyek "öröknek" számítanak – ilyen a Nowa Prowincja. Ehetünk itt reggelit, hiszen már 8-kor kinyit, délben könnyű ételek mellett ebédmenüjük is van, este pedig igazi kocsmává alakul át, a ház borát kis kancsókban kérhetjük. Talán nem meglepő, hogy a délelőtti, koradélutáni órákban könnyebben találunk helyet – estére már ajánlatos foglalni. Délelőtt viszont arra is esély van, hogy az ablak melletti, utcára néző helyes kis asztal a miénk legyen. Mivel Krakkó egyetemi város, mindig sok fiatal ül itt, de az idősebb korosztályt is megtaláljuk a kávéházakban. Bevallom, nekem mindig nagyon jó érzés, amikor különböző generációkat látok ilyen helyen kávézni, újságot olvasni. A Nowa Prowicjában a legutóbbi időkig még újságok is voltak, remélhetően minél tovább megőrzik ezt a jó szokást. Mivel a kávéház közel van az egyetemi negyedhez, a szomszéd utcában levő lengyel tanszékhez, mindig is szívesen keresték fel krakkói művészek, írók, költők. Andrzej Wajda, Czeslaw Milosz, Adam Zagajewski mellett a leghíresebb törzsvendég a Nobel-díjas Wiesława Szymborska volt. Egy anekdota is kering róla és a kávéházról. Mivel Szymborska híresen nagy dohányos volt, amikor zárt helyeken bevezették a dohányzási tilalmat, kétségbeesetten kérdezte a tulajdonost: "Gyermekem, hát mi lesz velem?". Megnyugtatták, hogy rá nem fog vonatkozni a tilalom, és azt megnézik, ki mer majd szólni Szymborskának. Miután így megnyugodott a költő, természetesen ő is udvariasan kiment az épület elé, amikor rá akart gyújtani. Az ő emlékét is őrzi a bejáratnál lévő irodalmi kaputelefon, amelyen nem a ház lakói, hanem a legjelentősebb lengyel költők neveit olvashatjuk – a teljesség igénye nélkül: Szymborska, Miłosz, Lipska, Zagajewski. Ha megnyomjuk a név melletti gombot, egy-egy verset hallgathatunk meg a költő előadásában. Egy mostani törzsvendég szerint ez mindig izgalmas, de késő este, egy pohár borral a kézben igazán különleges élmény. Csak ne essen az eső, mint Grzegorz Turnau Bracka című dalában. Kultikus utca kult-kávézójához kultikus dal illik.

A wrocławi Centenáriumi Csarnok a 20. század első évtizedeinek legnyersebb, legőszintébb építészeti kísérlete. A négylevelű, vasbeton kupola alatt nem csak egy tér feszül: egy új gondolkodásmód is szerephez jut, amely a szerkezetet, logikát és kifejezőerőt helyezi előtérbe az ornamentika helyett. Max Berg (1870–1947) német építész, Breslau, a mai Wroclaw városi főépítésze volt, akinek több alkotásával is találkozni a városban, de neve leginkább a Centenáriumi Csarnokkal fonódott össze. fotó: Adam Brzoza / POT Pályáját nem az akkoriban működő szellemi iskolák, hanem saját független modernista gondolkodása határozta meg, amely a német expresszionizmusból indult és a vasbeton esztétikáját komponálta bele a város szövetébe. A csarnok építése 1911 és 1913 között zajlott, mindössze 14 hónap alatt, elképesztő tempóban hoztak létre egy olyan szerkezetet, amely akkoriban példa nélküli volt egész Európában. A Dyckerhoff & Widmann AG építőcsapata házgyári logikával előkészített vasbeton elemeket mozgósított: a csarnok bizonyos elemeit előkészítve szállították a helyszínre és ott illesztették össze. A kupola helyén egy oszlopos állványzat adta az építkezés origóját, e köré húzták fel az épületet, majd az állványzat végül - mikor a vasbeton elnyerte statikai önállóságát - elbontásra került. Berg kezében a vasbeton nem pusztán egy új építőanyag, hanem modern esztétika és kifejezési mód. A kupola 65 méteres fesztávja minden rekordot megdöntött, előképe, az i. sz. 126 körül épült római Pantheon évezredekre megteremtette az etalon a kupola technikai lehetőségeiben. Ennek megugrása Michelangelo és Brunelleschi után Berg fantáziáját is izgatta, Berg nem klasszikus másolatra vágyott, meg szerette volna őrizni a tér tisztaságát és a szerkezet őszinteségét. Amihez nem is találhatott volna jobb alapanyagot, mint a beton. A beton nyújtotta alkotói szabadság megváltoztatta a lehetőségeket, a gondolkodásmódot, és ahogy Berg úttörő merészsége sikert aratott, úgy születtek meg az ikonikus alkotások. Amikor Ludwig Mies van der Rohe 1929-ben felépítette a barcelonai Német Pavilont, vagy Wright megalkotta a természet ritmusát követő Vízesésházat 1935-ben, már egy olyan világban dolgoztak, ahol az anyag a saját törvényei szerint formálta a teret. A beton és az acél egy addig ismeretlen szabadságot hoztak az építészetbe. fotó: Adam Brzoza / POT A wrocławi Centenáriumi Csarnok nem formailag, nem esztétikai részleteiben volt korszakalkotó, hanem abban a bátor felismerésben, hogy a határ többé nem az ismertnél húzódik. A vasbeton lehetőséget adott a lépték újragondolására, a tér kinyitására, arra, hogy az épület saját törvényei szerint álljon meg a világban. Ha nem is a csillagos égig, de jóval tovább, mint amit addig az építészet megengedhetett magának. Ebben az értelemben a Centenáriumi Csarnok nem előképe és nem következménye ezeknek az ikonikus modern épületeknek, hanem azzal rokon kísérlet: egy korszak közös válasza arra a kérdésre, meddig lehet elmenni, ha az anyagot végre nem korlátként, hanem lehetőségként kezelik. Amikor a Centenáriumi Csarnok 1913. május 20-án megnyílt, a világ még alig ismerte a vasbetont, de már felismerte, hogy egy új építészeti paradigma született. Éppen ezért került fel 2006-ban az UNESCO világörökségi listára: nem pusztán az épület maga, hanem a gondolkodásmód megtestesülése érdemelte ki ezt az elismerést, amely a modern építészet egyik első nagy fordulópontját jelentette.

Ha Zakopanéban járva szeretnél belekóstolni a magashegyi tél hangulatába anélkül, hogy technikailag nehéz útvonalra vállalkoznál, akkor ez a túra ideális választás számodra – sőt, akár családok és kevésbé edzettek is bevállalhatják, kellő odafigyeléssel. Ha igazi téli mesevilágra vágysz, havas fenyvesekkel és ropogó hóval a bakancsod alatt, akkor irány Zakopane! A város fölé magasodó Magas-Tátra már önmagában is hívogató, de ha szeretnél egy könnyen teljesíthető, mégis igazi hegyi élményt adó túrát, akkor vedd célba a Kasprowy Wierch, azaz a Gáspár-csúcsot. Ez a közel 2000 méteres hegy közvetlenül a város fölé emelkedik, és minden évszakban remek célpont. Télen különösen látványos – havas gerincek, szikrázó panoráma, friss hegyi levegő. Ez a túra több módon is kivitelezhető. A legnagyobb kihívás, ha felfele, majd lefele is gyalogtúrázol, ami kb 17 km össztávot és 1100 méter mászást jelent. Ha picit spórolnál mind az időddel, mind az energiáddal, de a kihívásból csak kicsit engedsz, akkor felfele gyalog, lefele pedig felvonóval teljesíted a kört - ez 8,5 km gyaloglás kb 1100 m szinttel felfele. És végül pedig, ha mind az időddel, mind az erőnléteddel nagyon spórolnál, és az élményfaktorra helyezed a hangsúlyt, akkor felvonóval jutsz fel a csúcsra, ahonnan gyalog ereszkedsz vissza a völgybe. Mi most ezen utóbbit választottuk: FELVONÓVAL A CSÚCSRA A felvonó alsó állomása Kuźnicében található, ami gyakorlatilag egybeépült Zakopanéval. Nagyon népszerű a felvonó, ami miatt sokszor alakul ki nagyobb sorban állás. Ezt elkerülendő, érdemes előre online jegyet vásárolni, hiszen a megadott idősávra megváltott jeggyel elsőként szállhatsz be a kabinba. Egy átszállással érsz fel a csúcsra, ahol általában szeles, hideg idő fogad. A felső állomás épületében találunk éttermet és mosdót is, valamint a teraszt, ahol kényelmesen felvehetjük a hómacskát vagy a hágóvasat (ezek nélkül ne induljunk el), valamint megigazíthatjuk a ruházatunkat indulás előtt. ÜGYELJ A SÍPÁLYÁRA Mielőtt nagyon belelendülnénk a túrába, érdemes a felvonó épülete fölé felkapaszkodni, mivel az a pont az igazi hegycsúcs - ha már itt vagyunk, ne hagyjuk ki az 1987 méteres magasságot... A csúcsról visszaereszkedve a kitaposott ösvényre piros póznákat követve, hamarosan elindulunk balra, lefele. A gerinc halad tovább a 2300 méter magas Świnica irányába, de az ilyenkor télen nagyon technikás, illetve a közeléből induló másik ösvény, amin hótalpazni is lehet, lavinaveszélyes. Mi most ezen utóbbi ok miatt hagyjuk ki, mert ott tartózkodásunkkor enyhe melegfront hatására megnövekedett a lavina veszélye. A Kasprowy Wierch-en található két sípálya közül az egyik a gyalogútvonal balján található, éppen ezért ügyeljünk arra, hogy ne térjünk rá a síelők számára kijelölt területre! Ha GPS-t használsz, ne lepődj meg, ha a térkép mást mutat: a télen kitaposott és kijelölt útvonal eltér a nyáritól! Ilyenkor mindig a póznákat kövesd! Bár a nagy forgalom miatt az ösvény többnyire jól kitaposott, a lejtő meredeksége és a letaposott, jeges felszín miatt a hómacska vagy hágóvas használata erősen ajánlott – sokszor elengedhetetlen. PIHENŐ A MUROWANIEC-HÁZBAN Tempótól függően 40–80 perc alatt érjük el a Lengyel-Tátra egyik ikonikus turistaházát, a Murowaniec-házat. A masszív sziklatömbökből épült ház egész évben, szezontól függetlenül forgalmas, így ha itt szeretnél enni vagy inni, számolj extra várakozással. Innen a Hala Gąsienicowa folytatjuk utunkat, mely mezőn a régi pásztorszállások hóba burkolózva pihennek. Itt találod a túra egyetlen rövid emelkedőjét, de nem kell megijedni, nem lesz vészes , inkább csak egy kellemes átmozgatás. VISSZA A KIINDULÁSI PONTRA A turistaház után nagyjából másfél kilométerrel egy T-elágazáshoz érsz. Mindkét irány Kuźnicébe vezet, de ha több panorámára vágysz, válaszd a jobb oldali utat. A bal oldali út is ugyanoda visz, de sokkal meredekebb szakaszokon keresztül jutsz le. Ráadásul a jobb oldali útvonalon tiszta időben szép kilátás a jutalmunk. Télen, a fahatár alatt gyakori, hogy a sok túrázó jéggé tapossa a havat, ezért még akkor is, ha kisebb-nagyobb tisztább foltokon haladunk át, érdemes fent hagyni a hómacskát - csak ügyeljetek a lépésekre, hiszen a sziklán nem kapaszkodik meg a fémeszköz! Amikor egy újabb T-elágazáshoz érkezünk, a túránk végét jelzi. Itt balra tartunk, és mindösszesen csak 10–20 perc sétával vissza is érünk Kuźnicébe, ahol a kalandunk elkezdődött. TIPP - NE HAGYD KI A HÓLABIRINTUST Ha pedig teljesen visszaértünk Zakopanéba, ne hagyjuk ki a hólabirintust se a havas kaland végén! MIRE KÉSZÜLJ? magasszárú, vízálló bakancs hómacska vagy hágóvas réteges, szél- és vízálló téli ruházat sapka, kesztyű goggle vagy napszemüveg legalább egy liter meleg tea vagy más folyadék, és energiapótlás izofólia fejlámpa egy plusz meleg réteg MIRE ÜGYELJ? Sokan beleszaladnak – és sokszor a helyi rendőrök ezzel számolnak is – a Zakopanéból Kuźnicebe kivezető út utolsó részén a behajtani tilos táblába! Az engedély nélküli behajtókat a rendőrök kíméletlenül büntetik. Szóval parkolj le még Zakopanéban, és az utolsó kb. másfél kilométert tedd meg gyalog, vagy busszal! A Tátrai Nemzeti Park területére belépőjegyet kell váltani, amit a parkőrök ellenőrizhetnek. A jegy megváltása nemcsak kötelező, hanem ingyenes mentésre is jogosít a park területén. Harmadrészt pedig ha teheted, kezd a napot korán, 8:30-9:30 között legyél már a felvonón, ezzel elkerülheted az igazán nagy tömegeket az ösvényen, és a felvonón is!