Ha Muszyna fele lépjük át a határt, a várost követő Powroźnik településen mindenképpen álljunk meg, ahol Lengyelország egyik legjelentősebb történelmi fatemplomát találjuk. A hagyományos gerendavázas, zsindelytetős Szent Jakab templom eredete a 17. század elejére nyúlik vissza. Eredetileg lemkó görögkatolikus templom (cerkva) volt, majd miután a II. világháború során a lemkókat (görögkatolikus vallásúakat) kitelepítették a térségből, római katolikus templommá alakult. Belsejében régi ikonok, polikróm falfestések és ikonostaszon maradványai láthatók. 2013-ban felkerült az UNESCO világörökségi listára a Kárpátok régiójának fa templomai között. A templom különösen értékes, mert a lemkó népi építészet és a keleti keresztény liturgikus térszervezés egyik legjobban fennmaradt példája a Kárpátok térségében.

Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a Tátra vadvilága is életre kel – ez viszont azt is jelenti, hogy nekünk turistáknak most fokozottan óvatosaknak kell lennünk! A téli álomból előbújva, a napsütötte sziklákon és fűcsomók között Lengyelország egyetlen mérges kígyófajának képviselőivel, keresztes viperákkal (Vipera berus) találkozhatunk. Mivel ilyenkor kezdődik a párzási időszak, így gyakrabban és könnyebben találkozhatunk ezen kígyókkal – különösen a reggeli és kora délutáni órákban. A keresztes vipera viszonylag rövid, vaskos kígyófaj, testhossza átlagosan 60-90 centiméteres. A gerincén végigfutó, jellegzetes mintázat alapján jól megkülönböztethető a többi kígyófajtól - hátán barna, cikcakkos sáv fut végig a tarkótól a farok végéig, amit az oldalakon hasonló színű foltsor kísér. A tarkón jellegzetes X vagy Y alakú mintázat látható. Ezek a hüllők természetes módon kerülik az emberekkel való érintkezést, és elmenekülnek, amikor rezgéseket érzékelnek a talajon keresztül. A probléma ott kezdődik, amikor a túrázók letérnek az ösvényről, túl közel kerülnek az állathoz (például, hogy fényképet készítsenek), vagy véletlenül rálépnek, és az állatok ilyenkor ösztönösen védekezni kezdenek. A vipera harapásának ereje nem olyan, mint a méhé, hanem inkább ahhoz hasonlítható, mint amikor egy bottal a lábadra mérnek nagy ütést. Fontos megjegyezni, hogy a keresztes vipera mérgének viszonylag alacsony a toxicitása, és a számos létező ellenméreg valamint gyors beavatkozások révén a halálos marások nagyon ritkák. Emellett nem minden harapás jár a méreg fecskendezésével! Becslések szerint az esetek akár 30-60%-a is úgynevezett „száraz harapás”. Az emberek számára azonban – különösen a gyermekek, az idősek vagy az allergiások esetében – a hüllők fogaival való bármilyen találkozás veszélyforrás lehet. Ha megtörtént a baj, először is próbálj meg nyugodt maradni, mert a pánik gyorsítja a pulzusodat, ami pedig a méreg gyorsabb terjedésével jár. Egyből hívjuk a TOPR/GOPR mentőszámát (601 100 300) vagy a 112-t. Ezt követően rögzítsük a megharapott végtagot úgy, hogy a szív szintje alatt legyen, és ennyi! NEM SZÍVJUK KI A MÉRGET, NEM VÁGJUK KI A SEBET… és nem teszünk semmit a sebre. Megelőzésként annyit tehetünk, hogy ha le akarunk ülni egy sziklára vagy farönkre, előtte nézzük meg, nem e pihen már ott valaki más… nem térünk le az ösvényekről… és a hosszúszárú nadrág is valamennyit segít.

Gdańsk és az egész Hármasváros, vagy ahogy a helyiek Gdynia és Sopot bevonásával magukat hívják – Trójmiasto – nem csak a meseszép óvárosáról, a borostyánokról, a hajós kereskedelem fennmaradt értékeiről és a sokszínű kultúráról, de a gasztronómiai sokszínűségéről is híres. A Balti-tenger kereskedelmi, hajózási csomópontjaként a környező országok, népek ízei mind megtalálhatóak, akárcsak a helyi őslakosoknak számító kasubok ételei. Az elején máris felfedjük a valóságot: itt nem tudsz rossz étterembe menni. Bárhová mész, megfizethető árakon nagyon finom ételeket tudsz enni. A Hármasvárosban saját tapasztalatom szerint minden étterem a minimum vállalható-, de többnyire meglepően magas minőséget nyújtja, megfizethető áron. Összefoglaló ajánlásomban saját élményeim és preferenciáim alapján választottam, és nem kizárólag éttermekre szorítkoztam, hanem azokra a különlegességekre, amit muszáj megkóstolni, ha itt jársz, még akkor is, ha nem feltétlenül minden csak gdański különlegesség. LEVESEK Az ebéd alapvető része nálunk a leves, így étteremben is mindig rendelhetünk. A lengyel levesek többsége hasonlít a miénkhez, de vannak olyan egyedi leveseik, amelyek a környező népeknél is előfordulnak kicsit más néven, kicsit más ízesítéssel, de semmiképpen ne hagyjuk ki egyiket sem, törekedjünk arra, hogy ízleljük meg mindegyiket. ŻUREK A Żurek (ejtsd: zsurek) a savanyú lengyel leves. Az erjesztett rozskovász és a tejföl miatt egy kissé savanykás ízű, de maga a leves kellemesen selymes és nagyon laktató, hiszen a húsleves alap mellett rengeteg kolbászt tartalmaz, a szalonna és a sok zöldség és gomba mellett főtt tojást is tartalmaz. Minden étteremben kapható, de autóval közlekedők már a benzinkutaknál is megkóstolhatják. Egy pillanatra álljunk meg, mert ki kell emelni, hogy Gdańsk környékén a gombákból készült ételek nagyon ízletesek. Az éghajlat és a természet nagyon sokféle gombával ajándékozza meg a helyieket, akiknél családi program a gombászkodás és hatalmas kosarakkal kerekednek fel a családok gombászni. Már egészen fiatal korban megtanulják, hogy melyik gomba ehető és melyik nem. Ételfesztiválokon nyilvános előadásokon mutatják be őket, felhasználási módjukat és gombaszakértők videói is elérhetőek, hogy a gombászkodás biztonságos legyen. A lengyel kolbászok közül talán a mi pirospaprikás színezéshez szokott szemünk számára furcsának tűnő fehér kolbász is megtalálható a levesben, amelyhez só, bors és fokhagyma adja az ízt a sertéshús mellé, amely a levesben fő meg és amely a Żurek elengedhetetlen része. BARSZCZ A Barszcz (ejtsd: bárscs) a lengyel céklaleves, amely önmagában is finom, de általában uszka-val (ejtsd: úská), azaz fülecskével, vagyis kisebb méretű pierogival (erről hamarosan később) tálalják. Nagyon finom, de tapasztalatból mondom, hogy fehér ingben ne együk, vagy a biztonság kedvéért óvjuk az öltözékünket egy szalvétával. Mindenképpen érdemes megkóstolni étteremben, de ha valaki haza is vinne belőle és vagy autóval, vagy repülővel közlekedik, akkor a hőkezelt tégladobozos bolti verzióval ezt meg is teheti – feltéve, hogy van feladott bőröndje. Kipróbáltam, azok is nagyon finomak, bár mindkettő esetében a dobozban csak az alaplé található, tehát a leveseket gazdagító hozzávalókról szükséges magunknak gondoskodnunk. HALLEVESEK A halleveseket és egyéb halételeket tengerparti városként ki kell emelnünk. A lengyel, főként édesvízi halakra, azon belül is pontyra alapozó zsírosabb hallevesekkel ellentétben a balti és kasub régióra jellemző halleveseket a Balti-tengerből kifogott halak jellemzik, rengeteg friss zöldséggel. Jellemzően paradicsomos alapú levesekként, vagy enyhén savanykásan, tejfölösen készítik. Én még panaszt nem hallottam senkitől, vagy javaslatot, hogy valamely éttermet el kell kerülni, ugyanakkor vannak éttermek, ahová visszajárunk éppen a halleves miatt. A paradicsomos alapú halleves igazi kedvenc, napokig képesek vagyunk azt enni és önmagában is laktató. A kasub halas készételek egész tárházát találhatjuk meg áruházak polcain is. Ezek többnyire kész olajos halételek, amelyeket azonnal hűtőből kivéve fogyaszthatunk. Biztosan nem maradunk éhesek utána. A márciusi, áprilisi hering ívás idején az amatőr horgászok a Motlawa mentén 3-4 percenként gazdag fogást érhetnek el, megéri megállni mellettük a hajógyár, vagy akár az óváros mentén is. Mi is beállhatunk közéjük, ha online kiváltottuk a horgászengedélyt. A hering és a szardella nagyon régóta a gdański gasztronómia alapja. Magas fehérjetartalma miatt nem csak a böjti időben nyújt megfelelő tápanyagforrást, hanem az év minden napján, hiszen könnyű tartósítása miatt több száz éve a gasztronómia alapja. Szószokhoz is tökéletes alap, így sok étel mellé kínálják a belőle készített krémet. Érdemes éttermekben előételként olajban kisütött heringet rendelni és lehet, hogy utána már egy leves is sok lesz, nem hogy egy főétel. A zupa brzadowa (ejtsd: zupá bzsádová) avagy a kasub aszalt gyümölcsleves, Pomeránia regionális specialitása, amelyet gyakran szolgálnak fel Gdańskban a szenteste hagyomány részeként. Sűrű, böjti leves, amelyet aszalt almából, körtéből és szilvából készítenek, általában tejszínnel a tetején, és burgonyával vagy gombóccal tálalják. Az aszalt gyümölcsös, mézes, fahéjas, tejszínes leves igazi gasztonómiai élmény nyújt, nem csak vegetáriánusoknak. FŐÉTELEK BIGOS A Bigos (ejtsd: bigosz) a mi székelykáposztánkhoz hasonlít ránézésre, de ízre már érezhetően más. Miért? Mert fő összetevői a savanyú és friss káposzta mellett a különféle húsok, füstölt kolbász, szalonna, erdei gomba, valamint gyakran aszalt szilva vagy vörösbor. Télidőben, különösen karácsonykor a legnépszerűbb még vásárokon is, és ahogy a székelykáposzta, úgy ez is napokig finomabbá válik az újramelegítéstől. A legfinomabb bigosz vadhúsokat is tartalmaz. PIEROGI A pierogi, a tésztába csomagolt hús azt hihetnénk, hogy egy egyszerű és unalmas étel, ugyanakkor nagyon sokféle formában, ízesítésben és kivitelezésben is rajtakapható - szinte minden szláv nemzetnek megvan rá a saját neve. A túrós-burgonyás, az ún. ruszkie a legtradicionálisabb, viszont a legváltozatosabb töltelékekkel készítik. Az ún. pierogarnia nevű étteremekből számtalan van, a legismertebb és általunk is leggyakrabban látogatott a Mandu. Ott látványkonyhán készítik kézzel a pierogikat. A kör alakú tésztába belehelyezik a tölteléket és utána háromféleképpen kérheted elkészíteni: főzve, sütve és olajban sütve. Utóbbi nem tekinthető tradicionálisnak, de érdemes kipróbálni. Méretüket tekintve is többféle lehet, ezért ha a menün egy adagként 3-4 db-ot látunk, máshol 8-10 db-ot, akkor biztosak lehetünk, hogy más méretekről van szó. Rendkívül laktató étel és bár mindig jó szívvel ajánlanak hozzá extra saláta köretet, tapasztalat szerint a rendelt pierogikhoz felszolgált tejszínes gombás, káposztás, vagy éppen kimchis szószok tökéletesen elegendőek. Tegyünk említést a pirogi kistestvéréről, amit viszont levesbe tesznek: az uszka (úska) lengyelül fülecskét jelent – érhetően a formájára utalva - de leginkább a raviolira hasonlít. Épp a fent említett barszcz az, amihez gyakorlatilag elengedhetetlen. HALAK Halas ételeket főként a gdański és sopoti tengerpart mentén lévő éttermekben érdemes kipróbálni. A Bar Przystan, vagy a már-már törzshelyemnek számító Do Brzegu, vagy az óriáskerékkel szemközti Fish and chips felirat alatti étteremben javaslom kipróbálni, de a Brzezno környéki tengerparti éttermek is könnyen megközelíthetőek az óvárostól villamossal, csak szálljunk fel a Brzeznoba haladó villamosra. A kevésbé bevállalós, hekkhez szokott utazóknak ajánlom a dorsz (ejtsd: dors) választását. Ezt a sült tőkehalat vagy liszben kisütve, vagy panírozva, vagy sörbundában választhatjuk. Mindegyik tökéletes megoldás a főként szálkamentes halfogyasztást preferálóknak. CSOKIK BALTYK Gdańks két, Wrzeszcz és Garnizon városnegyede között, a mostani Galeria Baltycka helyén állt korábban a Baltyk márkanév alatt készülő csokik gyára, mely különféle csokikat, de jellemzően bonbonokat készítő vállalkozás a mai napig gyártja az édességeket magas minőségben. A nagyobb üzletekben egy szép sor változatos ízvilágot felvonultató termékpaletta szerezhető be, érdemes végigkóstolni és ajándékba hazavinni bonbon-válogatásaikat. GRZEŚKI Ahogy egész Lengyelországra jellemző, nagyon finom ostya alapú édességeket lehet vásárolni gyakorlatilag bárhol. A nápolyik különféle elkészítési módokban mutatkoznak meg. A mi Balaton szeletünkhöz hasonló Grześki pár éve a klasszikus tejcsokis bevonat mellé további ízvilágokkal is gazdagodott, és egyszerűen muszáj megkóstolni. Népszerűségét és a márka méretét is mutatja, hogy a LOT Lengyel Légitársaság egyik gépének saját Grześki repülőgépfestése is volt. WAWEL A Wawel márkanév alatt hatalmas korong alakú osztyákra hívom fel a figyelmet, amelyek különösen ünnepi időszakban mutatnak jól és önmagukban is tökéletes ajándékok lehetnek. Bár varsói eredetű és a gyár a mai napig ott van, az óvárosban saját márkaboltjuk, cukrászdájuk van, ahol érdemes elidőzni és végig kóstolni a forrócsokitól a PRINCE POLO A Prince Polo nagyon magas minőségű nápolyit gyárt és nem tudunk benne csalódni. A Princessa egy alacsonyabb kategóriát képvisel, de változatos ízvilága miatt érdemes megkóstolni. Tökéletes útitárs a gyors éhség csillapítására. PRYNCYPAŁKI A Pryncypałki nálam igazi függést okozott. Az apró fadarabkákra emlékeztető nápolyik a nassolás és önjutalmazás tökéletes megoldása. PTASIE MLECZKO A Ptasie Mleczko, azaz madártej egyesek szerint csokiba mártott pillecukorhoz, mások inkább az általunk ismert négercsókhoz hasonló. Sok kis falatnyi kockát tartalmaz a doboz és igazi különlegesség akár a magunk kényeztetésére, akár ajándékba. ITALOK ARANYVÍZ A Danziger Goldwasser, azaz a gdański Aranyvíz történelme a XVI. századba nyúlik vissza. A legenda szerint a nedű úgy született, hogy a Hosszú Piactéren álló 1633-ban épült Neptun-kút névadó alakját haragra gerjesztették a pénzéhes kereskedők, akik a jó reménység érdekében a tenger istenének kútjába dobálták a pénzt és szigonyával odasújtva apró darabokra törte az aranyérméket, így varázsolva a vizet aranylapkákkal teli, ízletes likőrré. A kútból napjainkban már csak víz folyik, ugyanakkor több helyen is megkóstolhatjuk a Goldwassert, amiben valóban 24 karátos arany pelyhek úsznak. RÖVIDITALOK A röviditalok kedvelői a vodkák mellett házi erős alkoholos italokat is kóstolhatnak vendégségben. A moonshine egy erős és ütős házi pálinkához hasonlít, amivel nagyon szeretik a látogatót itatni... A házi készítésű italokban nagyon jártasak. A nalewka (ejtsd: nálevká), vagy többesszámban nalewki egy tradicionális, sőt, az Európai Unióban nemzeti oltalom alatt áll. A leginkább tinktúrának hívható ital családi receptek alapján készül. Alkoholos alapját jellemzően a vodka adja és érleléssel készül a hozzávalókkal, amik jellemzően gyümölcsök, cukor, fűszerek, gyömbér és számtalan változatban érhető el, ha van lengyel ismerősünk. Általában az alkoholos ízvilágot elnyomja az ízesítés, viszont nem ritkán a 75%-os erősséget is eléri. Bolti árusoknál már üvegekben, vagy zacskókban is elérhető borostyán tinktúrához apró borostán szemek, a csomagolásra pedig a recept került felírásra. Általában 15 napig kell a borostyánt érlelni az alkoholban. A nalewki színei általában nem átlátszó, sötét, de én többnyire vörös színűt láttam minden családnál a felhasznált ízesítés miatt. Nagyon népszerű a meggy ízesítés minden területen, de a likőrök készítésében jártas Gdańskiak legnépszerűbb itala a Wisniewski (ejtsd: visznyevszki) márkanév alatt kapható. Sopot főterén egy saját pavilonja is van, így kényelmes és tágas környezetben tudjuk élvezni az ízvilágát. A lengyel eredetű Wisniewski-nek kihívója is van, a Piana Wisnia, ami viszont már ukrán recept alapján készül és mind az óvárosban, mind Sopotban megtalálható. Utóbbi helyen nem messze a másik márkától, így kb. 3 perc oda-vissza sétával felváltva kóstolhatjuk a két édes likőrt tanakodva, hogy vajon melyik a finomabb. SÖRÖK A város szinte minden szegletében finom és helyi kézműves söröket is ihatunk, hiszen a legtöbb helyen saját készítésű, máshol kereskedelmi forgalomban nem kapható söröket főznek. Több évszázaddal ez előtt a gdański sör egy sűrű barnás folyadék volt, amit kenyérdarabokkal és nádszállal ittak. Jót tett az idő múlása, a fejlődés, mert napjainkra rendkívül finom söröket kóstolhatunk. A legtöbb helyen kóstoló mixet is kérhetünk. A boltokban vásárolt sörökkel sem fogunk melléfogni, mivel a lengyelek nagyon tudnak sört főzni, de a Baltic Porter barna söre igazi csemege. Próbáljátok ki! Ha nem is szerepel egyes éttermekben az itallapon, kérhető szörppel ízesített sör is. Tudom, hogy sokaknál ez kiveri a biztosítékot, de érdemes kipróbálni, ha erre járunk. Kérjük így: piwo z sokem (ejtsd: pivo z szokem). DESSZERT A Balti-tenger partján járva a kasub ételek tárháza vár bennünket, köztük desszertek is. A mi farsangi fánkunkhoz hasonlít a Kasubskie Ruchanki (ejtsd: kászubszkje ruhánki). A fánk tésztáját szakítják, majd forró olajba ejtik, amely ezáltal egyenetlen formát vesz fel. Tehát azért „csúnya”, mert csak úgy belevágják az olajba. VÉGEZETÜL Fontos megjegyezni, hogy a helyi étteremek még nincsenek felkészülve a különféle ételallergiával rendelkezők kiszolgálására, így az étlapokon a legtöbb esetben nincsenek feltüntetve az allergének, de kérés esetén utánanéznek és segítenek. Folyamatosan növekedik a Food Hall-ok száma. A Google térképben rákeresve a szóra, megtaláljuk őket könnyen. Ezek a vásárcsarnokokból, korábban más célra használt átalakított épületekben, vagy szándékosan Food Hall-nak épült helyszíneken mindenféle helyi és környéki (litván, ukrán) konyha mellett az olaszon át az itt népszerű grózon keresztül a távol-keleti ízekig végig lehet kóstolni a világ ízeit. Az arra kíváncsiak Gdańsk egyetlen Michelin-csillagos éttermébe is felmehetnek, ami az Olivia Star toronyház legfelső szintjén található.

Aki Krakkóba készül, hamar megtudja, hogy Leonardo da Vinci festménye, a Hölgy hermelinnel (vagy Hölgy menyéttel) a krakkói Czartoryski Múzeum gyűjteményében található. De mi is ez a múzeum, és miért érdemes még meglátogatni? A 18. század végén Lengyelországot bekebelezte a szomszédos három nagyhatalom. Ez késztette a dúsgazdag hercegnét, Izabela Czartoryskát, hogy megőrizze a dicső múltat, melyből erőt meríthetnek a következő nemzedékek. Első lépésként angolkertet alakított ki a birtokán – a korszellemnek megfelelően itt lehetett a „régi kor árnya felé visszamerengni.” Ez a gyönyörű kastélypark ma is megtekinthető Puławyban, a Lublini vajdaságban. Ezután műkincseket és emléktárgyakat vásárolt, amelyek lengyel királyokhoz és hadvezérekhez, vagy európai hírességekhez kapcsolódtak. Gyűjteményét sajnos rendszeresen pusztították a megszállók. Az első nagy lengyel szabadságharc után Izabela fia, Adam Jerzy Czartoryski Párizsba szállította a kollekciót, ahol nem mellékesen a lengyel „nagy emigráció” szellemi és politikai központját hozta létre. Amikor Krakkóra nyugodtabb idők köszöntöttek az Osztrák-Magyar Monarchia idején, Izabela unokája, Władysław Czartoryski ebbe a városba hozta a családi gyűjteményt. Így jött létre összesen három épületben a Czartoryski Múzeum, amely ma a Krakkói Nemzeti Múzeum része. A gigantikus kiállítás először az alapító család történetét mutatja be. Itt láthatjuk többek között Izabela, Adam Jerzy és Władysław portréit. Władysław felesége Bourbon Mária Amparo spanyol hercegnő volt. Ebben a teremben, majd később egy másikban is megcsodálhatjuk a fiatalon elhunyt asszony fűzős ruháit és ránézésre is rettenetesen kényelmetlen cipőit. (Bizony, örüljünk, hogy a 21. században élünk!) A következő termekben találhatjuk a „lengyel királyok kincseit.” Van közöttük igazi remekmű is, például egy miniatűr elefántcsont oltár, melyet a hagyomány szerint Hedvig magyar királylány és lengyel királynő használt (és valóban az ő korából származik). A magyar sort folytatva Báthoryhoz kapcsolható emlékekre bukkanunk. A király markáns és mai barbereket is megihlető portréja szomszédságában ott van aranyozott sisakforgója és kardja is. Izgalmas az ostábla játék is, amelynek bábuin Báthory István és kancellárja, Jan Zamoyski képmásai találhatók. A neuroatipikus emberek, vagy egyszerűen az érzékenyebbek és szépkorúak számára jó hír, hogy ebben a részben csendszobát is találunk. Itt magunkra csukhatjuk az ajtót, beülhetünk egy puha fotelbe, és magunkra teríthetünk egy súlyozott takarót, amit más szenzoros tárgyakkal együtt egy kis kosárban találunk. A szoba természetes világítása is megnyugtató. A múzeum egyébként a gyerekekre és a látássérültekre is gondol: több tárgyról készült „megfogható” másolat. A későbbi uralkodók és hősök emléktárgyai között mai szemmel furcsák is akadnak, így az utolsó lengyel király csipkés inge vagy Tadeusz Kościuszko szabadsághős hálósapkája. Az akkori szentimentális korszellembe azonban bőven belefértek. Ebből a részből rövidebb útvonalon is eljuthatunk a képgalériába. Ha viszont mindent látni szeretnénk, akkor egyfajta „sóhajok hídján”, vagyis egy utca feletti átjárón sétáljunk át a szemközti épületbe, amely egykor piarista kolostor volt. Egy fegyvergyűjtemény után egyre több furcsaságot látunk, például Shakespeare székét, Petrarca ereklyéjét, vagy egy kardot, amelyet I. Zsigmond király fegyvereként adtak el Czartoryskának, ám időközben kiderült róla, hogy ügyes 19. századi utánzat. Más múzeumokból előbb-utóbb kipaterolják az ilyen hamisítványokat. Itt azonban megőrizték őket, hiszen szintén a múlt egy érdekes szeletét alkotják. Innen érkezünk az egykori Városi Fegyvertár épületébe, ahol ma az ókori (egyiptomi, görög, etruszk és római) műtárgyak láthatók. A folytatáshoz vissza kell mennünk a „sóhajok hídján.” Újabb nemzeti emlékek után egy pici keleti gyűjtemény következik, majd egy lépcsőházon keresztül jutunk fel a bejárati csarnok feletti modern üveghídra. Ez a híd vezet a képgalériába, ahol a flamand festészet termén keresztül érjük el áhított célunkat. A Hölgy hermelinnel külön sötét teremben kapott helyet, hogy semmi se vonhassa el róla a látogatók figyelmét. A képet mindenki ismeri, azt viszont kevesebben tudják, hogy Cecilia Gallerani, akit mai tudásunk szerint ábrázol, latin és olasz nyelvű verseket írt, kiválóan zenélt és énekelt. A múzeum másik büszkesége Rembrandt Tájkép irgalmas szamaritánussal című műve a flamand teremben. Csodáljuk meg rajta a fantasztikus fényárnyék-jelenséget, és keressük meg a sötétben bujkáló szamaritánust! A látogatás végén érdemes megpihennünk a múzeum elegáns kávézójában, amely természetesen a Cafe Leonardo nevet viseli. A Czartoryski Múzeumot keddenként ingyenesen látogathatjuk! Érdemes több héttel előre lefoglalnunk a 0 zlotys belépőnket a múzeum honlapján Ha az online belépők már elfogytak, a legjobb délután próbálkozni a helyszínen – valószínűleg be tudunk jutni. Ha más napon érkezünk, szezonban akkor is érdemes előre megvásárolnunk a jegyünket. A pénzért vásárolt jeggyel a múzeum több más tagintézménye is ingyenesen látogatható három hónapig. FYI Lublin vagy Varsó környékén jársz? Látogass el Izabela Czartoryska gyönyörű birtokára - INFO Szeretsz olvasni? Izabela Czartoryskáról a következő könyvek első fejezeteiből tudhatsz meg többet: Kertész Noémi: A lengyelség iskolája (Aeramentum, 2018) Petneki Noémi: A szabadság útjai. Lengyel női szerzők a kezdetektől az irodalmi Nobel-díjakig (Kalligram, 2025) A lengyel Nagy Emigráció különös-misztikus történetét Spiró György dolgozta fel Messiások című regényében.

A gdański Nemzeti Tengerészeti Múzeum nem csak Gdańsk, hanem egész Lengyelország egyik legmenőbb múzeuma, amely a klasszikus, tárlókban látható régi tárgyakon túl rengeteg kicsinyített és életnagyságú modellen, audiovizuális eszközön, valamint egy valódi szénszállító hajón keresztül teszi könnyebben megismerhetővé és sokkal jobban átélhetőbbé a hajózás múltját. Már a múzeum bejárata előtt kiállítási tárgyak fogadnak minket: a „Bolko” haditengerészeti kutató- és mentőhajó árboca, valamint egy régebbi tengeri bója. A múzeum gyönyörű faszerkezetes épületébe belépve rögtön a jegypénztárnál találjuk magunkat. Az intézménynek általában több időszakos kiállítása is szokott lenni, de mivel ezek értelemszerűen változóak, én most csak az állandó kiállításról és az SS Sołdek hajóról fogok mesélni – e kettőre lehet külön-külön és kombinált jegyet is váltani. Az állandó kiállítás Az állandó kiállítás alapvetően időrendi sorrendben tekinti végig elsősorban a lengyel hajózás történetét. A kiállítás elején számos, a lengyel régészek által feltárt középkori hajóroncsot és hajózási felszerelést tekinthetünk meg. Találunk itt egyetlen egy rönkből kifaragott csónakot, kezdetleges fahordókat és ősi fegyvereket is. Ezen túlmenően a tárlókban megszemlélhetjük az egykor a balti vizeket szelő „kövér” Hamza bárkák néhány archetípusának modelljeit. A kiállítás kora újkori részében találjuk a múzeum egyik legértékesebb anyagát: az 1627-es, lengyel győzelemmel végződő oliwai tengeri csatában elsüllyedt Solen svéd gallonnak a régészek által a vízből kiemelet maradványait. Van itt ágyúgolyóktól svéd matrózruhákon át fából készült lőportartókig minden. Még néhány hősi halált halt svéd tengerésszel is farkaszemet nézhetünk: lengyel szakemberek az iszapban fellelt koponyáik segítségével rekonstruálták és öntötték szoborba e hajdan élt férfiak arcvonásait. Az oliwai csata történetét egy makettasztal, számos festmény, illetve térképvázlat és egy lengyel nyelvű, de angol felirattal is ellátott videó regéli el nekünk, azt pedig, hogy milyen volt a Solen ágyúfedélzetén szolgálni, egy életnagyságú modell segít megismerni, amelyben fel-alá sétálgathatunk az ágyúk között. A kora újkori részlegben nézelődve magyar vonatkozással bíró tárgyakra is bukkanhatunk: az egyik tárlóban Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1582-es litván trojakjának (háromgarasosának) másolata, a falon lógó képek között pedig Báthory egyik portréja vár arra, hogy a figyelmes látogató felfedezze. Mivel Lengyelország 1772-ben elveszítette a tengerpartjait, majd 1795-ben teljesen meg is szűnt, így a 19. századi hajózástörténet a lengyel tengerpartot bekebelező porosz-német, illetve az ebben az időben számos lengyelt a hadiflottájához besorozó orosz állam hajózását mutatja be elsősorban, de a magyar turisták legnagyobb örömére néhány, az osztrák-magyar hajózáshoz köthető eleme is van a kiállítás e részének, így például a Wanda nevű hajó modellje. 1918-ban aztán Lengyelország visszanyerte függetlenségét és a lengyelek rögtön neki is láttak egy új haditengerészeti, egy új kereskedelmi és egy új utasszállító flotta kiépítésének. Ennek emlékeiből igen bőséges válogatást nyújt a múzeum számunkra. A második világháborút kitartóan és bátran végig küzdő lengyel haditengerészet háborús szolgálatát bemutató tárgyakra külön is felhívnám a haditechnika és a hadtörténelem iránt érdeklődők figyelmét. E tárgyak között találjuk meg a háborúban csapatszállító feladatokat ellátó, Báthory Istvánról elnevezett MS Batory óceánjáró emléktábláját is. Az egyik tárlóban – modell formájában – feltűnik egy másik Batory nevezetű lengyel hajó, egy kicsinyke kutter, amely szintén szolgált a második világháborúban és amelynek az egyik eredeti mentőgyűrője is megtekinthető a múzeumban. A lengyel hajózás 1945 utáni történetét főleg több tucat hajómodell meséli el nekünk, köztük néhány interaktív módon. A múzeum állandó kiállítását végül egy képtár zárja le, ahol hajókat, hajósokat, a tengert és Gdańskot ábrázoló festmények végtelen garmadája között sétálgathatunk. Ezt követően nyugati irányban elhagyva az épületet, megérkezünk a 2005 bruttó regisztertonnás SS Sołdek szénszállító hajóhoz, amely az első 1945 után Gdańskban épült lengyel hajó és miután évtizedeken át szorgosan hordta fel-alá a világ tengerein a híres lengyel kőszenet, 1980-ban kivonták a forgalomból és múzeumhajót csináltak belőle. A Sołdeken betekinthetünk a hajó egykori tárolórekeszeibe, a gépházba, a legénységi szobákba, a konyhába vagy éppen a rádiószobába, a hídon pedig beállhatunk a kapitány vagy éppen a kormányos helyére az élvezet és néhány fotó erejéig.

A krakkói Wawel vár 137 faliszőnyeget őriz, melyek Zsigmond Ágost – az utolsó Jagelló király – gyűjteményébe tartoztak. Brüsszelben szőtték őket csaknem félezer éve, rengeteg arany és ezüst felhasználásával. Nemcsak a palota kényelmét fokozták, hanem olykor akár a mai természetfilmeket is helyettesítették! Milyen volt egy ötszáz évvel ezelőtti palotabelső? Az ékes mennyezetek és faragott bútorok mellett a hatalmas faliszőnyegek tették a nézőre a legnagyobb benyomást. Nemcsak szigetelték a hideg falakat, hanem elképesztő dekoratív funkciójuk is volt. Profi festők tervei nyomán hónapokig szőtték őket a németalföldi manufaktúrákban selyemből és gyapjúból, amelyet ezüst- és aranyszálak díszítettek. Csodálatosan ragyoghattak mind természetes fényben, mind a lakomaasztalokon sorakozó gyertyák lángjánál. Már a rengeteg arany és ezüst okán is nevezhetjük kincseknek a krakkói faliszőnyegeket, de művészeti és kultúrtörténeti értékük is felbecsülhetetlen. A krakkói királyi várban valószínűleg már korábban is voltak ilyen szőnyegek, ám a ma ismert darabokat Zsigmond Ágost (1530–1572) rendelte Brüsszelből. Kollekciója mai tudásunk szerint 190 darabot számlált, amelynek körülbelül a háromnegyede maradt ránk. Ez a világ legnagyobb ilyen gyűjteménye. A legmonumentálisabbak a bibliai sorozatok. Ezek Ádám és Éva, Káin és Ábel, valamint Bábel tornya és az özönvíz történetét beszélik el. Nem egy közülük sajnos megfakult a századok során, hatalmas méretük és részletgazdagságuk azonban ma is csodálatot kelt. Mi az a groteszk? A krakkói faliszőnyegek másik csoportja a lengyel és litván címert, valamint a király monogramját, az egymásba fonódó S és A betűket ábrázolják. A koronás lengyel sast arany- és ezüstszálakkal szőtték tele, mára azonban a fém oxidálódott, és szó szerint elveszítette régi fényét. A címeres és monogramos szőnyegeken újra és újra visszaköszönnek a szatírok és szatírfejek, vagy a csintalan majmok. Rómában a reneszánsz idején fedezték fel Nero palotájának a maradványait. A városszint alatt voltak, ezért az olaszok csak grottinak, barlangoknak nevezték őket, a bennük látható meghökkentő falfestményeket pedig groteszkeknek. Ezeket a mára már elpusztult képeket másolta a korabeli európai művészet, így a groteszk szőnyegek is. Innen már csak egy lépés kellett a szó mai jelentéséig. Like in the Discovery Channel A verdűrök a faliszőnyegek következő csoportja. A zöldellő természetet mutatják be a legapróbb részletességgel. Az állatok életére már a természetfilmek kora előtt kíváncsiak voltak az emberek! Itt például egy bagolycsaládot látunk. Az egyik fióka egy elejtett énekesmadárból falatozik. Itt pedig egy vaddisznókoca vigyáz a (kockás, nem csíkos) malackáira. Ez volt a nagy felfedezések kora is, amikor kitágult a világ. A szőnyegek a nemrég elért Amerika flóráját és faunáját is bemutatták. Az egyik szőnyeg például újvilági pulykát ábrázol, egy másik dél-amerikai arapapagájt. Egy címeres szőnyegen pedig Ceres, a földművelés római istennője bőségszarut tart a kezében, amelyből a virágok mellett kukoricacsövek állnak ki. De a szőnyegek festékanyagai is olykor messzi országokból származtak. A kék színt az afrikai indigócserje szolgáltatta. A legjobb piros árnyalatot pedig ekkorra már a mexikói bíbortetűből nyerték. Talán épp ezekkel készült ez a földgömbábrázolás… A hűen ábrázolt állatok között időnként csodalényeket, például sárkányokat is látunk. Igazi várbeli fantasy! Zivataros századok A szőnyegek a királyi reprezentáció szinte kötelező elemét alkották, ezért gyakran utaztatták őket az egész udvartartással együtt. Lengyelország felosztása után Nagy Katalin cárnő rabolta el őket, és csak az ország függetlenné válása után kerültek vissza Krakkóba. 1939-ben, Lengyelország lerohanásakor a szőnyegeket sikerült kivinni Romániába, és így megmenteni a nácik elől. Franciaországon és Anglián keresztül Kanadába kerültek, ahonnan 1959-ben tértek haza. Ekkor az összeset kiállították, ám hamarosan kiderült, hogy nem bírják a fényt, az emberek mikroflóráját és… a saját súlyukat. Ezért rendszeresen cserélik őket a kiállításokon. Hol láthatók a faliszőnyegek? A faliszőnyegek ma a Wawel Királyi Vármúzeum kiállításain láthatók. A fenti okokból mindig más és darabokat tekinthetünk meg, de a legtöbbet mindig a Vár II. kiállításon, vagyis a reprezentatív termekben teszik közszemlére. A kiállításra itt válthatunk jegyet. Figyelem: 2026. október 1. – december 31. között hétfőnként a Vár II. kiállítás ingyenesen látogatható, de előzetes foglalás ilyenkor nem lehetséges. Ezért érdemes pénztárnyitásra (kilencre) odamenni, átvenni a konkrét időpontra szóló belépőt, és várakozás közben például megtekinteni a székesegyházat. A cikk írásához a Wawel Királyi Vármúzeum 2021-es Wszystkie arrasy króla (A király összes faliszőnyege) című kiállításának anyagát és Magdalena Piwocka Arrasy Zygmunta Augusta (Kraków 2007) című könyvét használtam fel.

Krakkóban az első dolog, ami szembejön az utcán, az a kék keretbe foglalt, nagy üvegfelületekkel rendelkező mozgóárusító kocsi és árusa, aki a hajnalban sült, friss tésztagyűrűket kínálja. Az illatos, fonott péksütemény nem más, mint az obwarzanek krakowski, azaz Lengyelország egyik legősibb, írásos emlékekkel dokumentált kulináris öröksége. Története, városhoz fűződő megbonthatatlan kapcsolata teszi egészen különlegessé ezt a falatnyi tésztát, amely az évszázadok alatt a Jagellók udvarától az Európai Unió eredetvédelmi rendszeréig jutott. az ikonikus perec A középkori kiváltságok és a királyi asztal: Az obwarzanek születése Az obwarzanekről az első fennmaradt írásos említés 1394-ből származik, amikor Hedvig királynő (Jadwiga) és II. Ulászló (Władysław Jagiełło) udvari számadásaiban rögzítették a beszerzését. Egy 1394. március 2-án kelt bejegyzés szerint a királynő számára gyűrűket, azaz obwarzanekeket vásároltak és garassal fizettek érte, ami jelzi, hogy bár királyi asztalra is került, de mégiscsak egy alapvetően elérhető, megfizethető termékről volt szó. A középkorban Krakkóban a pékmesterség szigorúan szabályozott keretek között zajlott, az obwarzanek sütésének kizárólagos jogával a krakkói pékcéh rendelkezett. A 15. század végén Jan Olbracht király még egy különleges kiváltságlevelet is kiadott, amely megerősítette, hogy csak a krakkói pékek készíthettek és árusíthattak obwarzaneket a városon belül. Ennek a monopóliumnak köszönhetően még a 18. század végén is zajlottak perek olyan pékek ellen, akik engedély nélkül próbáltak obwarzaneket sütni. Technológiai sajátosságok Az obwarzanek szó a lengyel obwarzać igéből származik, ami forrázást, forró vízbe merítést jelent. Ez a technológiai lépés az, ami az obwarzaneket elválasztja a legtöbb péksüteménytől, kelt tésztától. Az alapanyagok listája viszonylag rövid, de minőségük meghatározó: búzaliszt, zsír, cukor, élesztő, só és víz. Az alaposan kidolgozott, megkelt tésztából a pékmesterek sulakat, azaz hosszú tésztacsíkokat sodornak, egy autentikus krakkói obwarzanekhez két vagy három ilyen sulát fonnak össze, ennek köszönheti a kész tészta a rusztikus formáját és a textúráját is. A legfontosabb szakasz az obwarzanie, amikor a formázott tésztát forró, legalább 65 fokos vízbe merítik, nagyjából 10 másodpercre, ennek köszönhető, hogy a sütemény belül puha marad, míg kívül ropogósra sül. Na, de mitől eredeti? Honnan tudhatjuk, hogy eredeti obwarzanekkel van dolgunk? Úgy, hogy az átmérője igazolhatóan 12 és 17 centiméter között mozog, vagy ellenőrizzük a tészta alján a sütési nyomokat, hiszen az eredeti obwarzaneket mind a mai napig rostélyon sütik, az alján jellegzetes, párhuzamos, vonalszerű sütési nyomok láthatóak. De a legegyszerűbb, ha az eredetmegjelöléssel ellátott kék taligákból vesszük az uzsonnánkat, hiszen az Európai Bizottság az obwarzanek krakowskit 2010-ben felvette az Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzéssel ellátott termékek jegyzékébe. Miben más az obwarzanek, a bajgiel és precel? Bár sokunk számára összemosódik az obwarzanek, a bagel és a perec fogalma, három különböző termékről van szó, még akkor is, mindháromnak köze van a krakkói sütőiparhoz! Amíg az obwarzanek a keresztény pékcéhek és a királyi udvar büszkesége volt, addig a bagel (lengyelül bajgiel) a krakkói zsidó közösség, különösen a Kazimierz negyed jellegzetessége, amely egyetlen tésztacsíkból formált gyűrű. A tésztája tömörebb, gumisabb, nehezebb és amíg az obwarzanek önmagában fogyasztott rágcsálnivaló, a bagel – különösen a New York-i és montreali emigráció hatására – mára már szendvicsalappá vált. A perec (lengyelül precle) pedig eleve nem gyűrű, hanem nyolcas alakú, ha mártják is sütés előtt, akkor legtöbbször lúgos oldatba, amitől sötétebb, fényesebb kérge lesz. Nemzetközi párhuzamok: a simit és a bublik Az obwarzaneknek számos országban élnek rokonai. A legismertebb a török simit, a gyűrű alakú, szezámmagos péksütemény, amit a törökök sütés előtt pekmezbe, sűrű szőlőmelaszba mártanak, így kapja meg a jellegzetes édeskés ízét és sötétebb színét. Az orosz és ukrán konyhában pedig ott a bublik vagy bubljik, aminek a tésztája gyakran édesebb, hiszen tojást vagy tejet is tartalmaz, ellentétben a puritánabb krakkói recepttel. Żywe Muzeum Obwarzanka: Interaktív időutazás Ha szeretnénk a krakkói utunk során elmerülni az obwarzanek titkaiban, akkor irány az Élő Obwarzanek Múzeum. A 2017-ben alapított intézmény nem hagyományos értelemben vett múzeum, hanem egy interaktív közösségi tér, amely szórakoztató módon örökíti át ezt a nagyon szerethető és finom hagyományt. A körülbelül egyórás workshop alatt megismerkedhetünk a sütemény történetével, a legendákkal és az elkészítés csínjával-bínjával. Minden résztvevő kap egy darab tésztát, amelyből saját maga sodorhatja a sulákat és fonhatja meg az obwarzaneket, majd a végén - a saját, frissen sült obwarzaneke mellé - díszes „Czeladnik obwarzankowy” oklevelet is kap!

Gdańsk annyira telis-tele van szebbnél szebb templommal, hogy az első alkalommal odalátogató és a várost alaposan megismerni akaró turista azt sem tudja, hogy hol kezdje el azokat végig látogatni. Ezért összeszedtem a – szerintem – 11 legmenőbb templomot a városból, amelyeket ott jártunkkor nem érdemes kihagyni. 1. Szent Mária-bazilika A gdański óváros szívében található Szent Mária-bazilika nem csak Gdańsk legnagyobb temploma, hanem egyben a világ legnagyobb középkori téglatemploma is a maga 105,5 méteres hosszúságával és 66 méteres szélességével. A 12. században kezdték el építeni és a 16. századra érte el ma is látható méreteit és formáját. Belső tere ingyenesen látogatható, ha viszont masszív és jó kilátást biztosító, 77,6 méter magas tornyára is szeretnénk felmenni, azért fizetnünk kell. A templomban található Hans Düringer 1464 és 1470 között készített, asztronómia jelekkel telepingált hatalmas órája, amely elkészültekor a világ legnagyobb órája címmel büszkélkedhetett. 2. Szent János-templom A 14-15. században emelt gótikus Szent János-templom ma már nem hitéleti célokat szolgál, hanem kiállítóhelyiségként és rendezvényközpontként működik. Eredeti berendezési tárgyai mellett ma modern installációkkal várja a látogatókat. 3. Szent Erzsébet-templom Magyar turistaként kötelező ide betérnünk, hiszen a mi egyik szentünkről, Árpád-házi Szent Erzsébetről lett elnevezve, illetve falai között egy hatalmas emléktábla hirdeti, hogy halála után ide temették el nemzeti hősünk, II. Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelem udvari főkapitányát, Vay Ádámot, akinek a maradványait később Vajára szállították át. A kicsinyke templomot egyébként a 15. században emelték egy kórház betegeinek és egy árvaház árváinak szolgálatára és nagyobb részt máig megőrizte eredeti középkori formavilágát. 4. Szent Brigitta-templom A 14-15. század fordulóján épült Szent Brigitta-templomot a „Szolidaritás bástyájának” szokás nevezni a Szolidaritás Mozgalom történetében játszott fontos szerepéből kifolyólag. Ma a mozgalom egyik emlékhelyeként működik. Kiemelkedő látványossága hatalmas, javarészt borostyánból készült oltára. Ha nem vagyunk ijedősök, akkor érdemes a templom alagsori kápolnájába is lemennünk, ahol Szent Brigitta ereklyéi és egy kb. 500 emberi koponyából álló osszárium található. 5. Szent Katalin-templom A Szent Katalin-templom Gdańsk legrégebbi plébániatemploma. Feltehetően a 12-13. század fordulóján épülhetett, jelenlegi, javarészt gótikus formavilágát pedig a 14-16. században nyerte el. Habár a napóleoni háborúkban, a második világháború során és 2006-ban egy tűzvészben is súlyos károk érték, középkori és újkori berendezési tárgyainak egy jó része máig fennmaradt. Legfőbb érdekessége, hogy szentélye szélesebb (és nem is kicsivel) mint a hajója, ami kifejezetten ritka megoldásnak számít a keresztény templomépítészetben. 6. Szentháromság-templom A Szentháromság-templom Gdańsk második legnagyobb temploma és egyben Lengyelország legnagyobb ferences temploma. A 15-16. század folyamán emelték, és viszonylag kevés sérüléssel vészelte át a második világháború poklát. Szent Annáról elnevezett kápolnájában leljük a város talán legszebb csillagboltozatát, illetve figyelemreméltó a kápolna rendkívül díszes gótikus oromzata is. 7. Szent Péter és Pál-templom A 14-16. században épült és a 17. században a gdański kálvinisták legfontosabb szakrális építményeként szolgáló templomnak a tornya, illetve hajójának oromzata sajátos, erődített jelleget kölcsönöz, amely a többi gdański templomra nem jellemző építészeti megoldás. Hatalmas ablakai jók megvilágítják az építmény belő tereit, berendezése pedig egyszerű, de szép kialakítású. Egy csendesebb kis utcában található és a turisták többsége elkerüli, így ha belefáradtunk az Óváros örökké zajos forgatagába, ez a templom kifejezetten alkalmas lehet számunkra egy kis csendes megpihenésre. 8. Szent Barbara-templom A 15. században épült és története során számos alkalommal leégett templomot a második világháború után részben modern stílusban építették újjá, hatalmas ólomüveg ablakokkal egészítve ki, amelyekhez hasonlót semelyik másik középkori eredetű lengyelországi templomban nem találunk. 9. Szent Miklós-bazilika A Szent Miklós-bazilika egyike volt a második világháborút legkevésbé megszenvedő gdański templomoknak. A 12. század végén épült, román stílusban. 1227-ben a domonkosok kapták meg, akik építettek egy monostort melléje, a templomot magát pedig a 14. században gótikus stílusban alakíttatták át. Felkeresését elsősorban csodálatos, javarészt barokk berendezési tárgyai miatt ajánlom meleg szívvel. 10. Szent József-templom A 15-16. században késő gótikus stílusban emelt templomot eredetileg a karmeliták használták. Legfőbb érdekessége, hogy eredetileg egy hatalmas, háromhajós csarnoktemplomnak szánták és habár szentélyét – két saroktoronnyal és egy gyönyörű frízzel – az eredeti terveknek megfelelően szépen fel is építették, illetve egyik hajója építésébe is belekezdtek, a három nagy hajó végül sosem készült el. Helyettük egy, a szentélynél alacsonyabb egyhajós szerkezetet húztak fel. A templomot második világháború idején súlyos károk érték és odalett szinte az egész belső berendezése is. Magát az épületet mára helyreállították, de berendezését kénytelenek voltak modern elemekkel pótolni. +1. Szentlélek-templom A 14-15. században épült, kezdetben egy kórház kápolnájaként szolgáló és csak a 17. század közepén önálló szakrális építménnyé váló Szentlélek-templom épülete ma iskolaként szolgál, de azért érdemes rá egy pillantást vetnünk, hiszen még ma is őrzi gyönyörű, gótikus formavilágát.

Lengyelország egyetlen táblás (lemezes felépítésű) hegysége a Tábla-hegyek Nemzeti Park (Góry Stołowe), amely az ország déli részén található. Az Alsó-Sziléziában fekvő természetvédelmi területet homokkőből felépülő mesebeli sziklatömbök, szűk labirintusok, mély szakadékok jellemeznek. A Tábla-hegyek számos ritka, védett növényfaj élőhelye, a hegységet kb. 100 km hosszú jelzett, gyalog- és nagyrészt kerékpáros túrákra alkalmas turistaútvonalon járhatjuk be, a hegyvidék peremén pedig több híres üdülőhely várja a turistákat, ahol kitűnő minőségű ásványvíz-források fakadnak. A Tábla-hegyek egyik legismertebb része a hegyvidék északnyugati szélén, közvetlenül a cseh-lengyel határ mentén, 852 m tengerszint feletti magasságban található Kóborló-sziklák (Błędne Skały) nevű sziklalabirintus, amely nem más, mint hatalmas homokkő sziklablokkok festői csoportja. A jellegzetes homokkő sziklák a területet egykor borító tengerfenekén alakultak ki, ebben később, a felszínre kerülve az időjárási tényezőknek köszönhetően keskeny repedések keletkeztek, melyek a korábban egységes sziklatömböt 4-5 m magas tömbökre bontották. A Kóborló-sziklák a nemzeti park középső részén fekvő Karłówtól nyugatra található 21 hektáros, szinte szabályos hálót alkotó sziklacsoport, melyet jól jelzett turistaúton járhatunk végig. A hasadékok és sikátorok labirintusában a jelzéseket követve különleges kőzetformák követik egymást, a legérdekesebb sziklatömbök nevét négynyelvű táblákon olvashatjuk, ezeket legtöbb helyen kényelmes ösvények, több helyen viszont szűk, boltozatos átjárók kötik össze. A folyosók magassága 6-8 méter, szélességük viszont erősen eltérő, helyenként csak néhány tíz cm, a szűk sikátorokon sokszor csak hátizsákunkat a kezünkbe fogva tudjuk magunkat átpréselni. A parkoló időszakosan járható magánúton érhető el A Kóborló-sziklákat a Karłówot Kudowa-Zdrój üdülőhellyel összekötő 387-es út kb. felénél, a Kóborló-sziklák alatti parkolóból (Parking przy Błędnych Skałach, GPS 50.461193, 16.309512) letérve egy időszakosan járható magánúton érhetjük el, a sziklalabirintus bejárata mellett található felső parkolóba vezető 3,5 km hosszú út használatáért úthasználati díjat kell fizetni. A parkolóból pár perc séta a sziklalabirintus bejárata, ahol a belépőjegyeket megváltva a piros jelzésen kezdhetjük meg a terület bejárását. A kapun belépve azonnal egy útelágazáshoz érkezünk, innen jobbra a sziklalabirintusba, balra pedig egy kilátóponthoz vezet a jelzés. A Skalne Czasze nevű kilátóról szép kilátás nyílik a három oldalról Lengyelországba ékelődő Broumov-hegységre (Broumovská vrchovina), jó látási viszonyok esetén pedig a távoli Óriás-hegység (Karkonosze) is látható. A sziklalabirintus legszebb sziklaformációi Elsőként egy ló nyergéhez hasonlító Sziklanyereg (Skalne Siodło) mellett haladunk el, majd az Asztal-szikla (Stołowy Głaz) állja utunkat. Rögtön ezután megérkezünk az első szűkebb részhez, amely amellett, hogy szűk, kellően alacsony is, így ezen félig guggolva tudunk áthaladni. A többnyire széles tereken vezető úton a hatalmas Hadihajó (Okręt), majd a Gomba (Dwunożny Grzyb) nevű szikla következik, miközben apró kis kerítések akadályoznak abban, hogy a turisták előtt lezárt területekre tévedjünk. Egy hosszú, keskeny folyosó végén a Pénztár (Kassa) nevű sziklához érkezünk, majd az útvonal legszebb sziklaformációját, a Tyúklábat (Kurza Stopka) járjuk körül. Ezután ide-oda kanyargó, rövid szakaszon kényelmesen, aztán csak lehajolva, oldalazva járható repedéseken megyünk tovább, majd megérkezünk a Hosszú-átjáróhoz (Długi pasaż), amely nem csak hosszú, de meglehetősen szűk is. Az ide-oda kanyargó járat végén a Liczyrzepa-átjáró (Przesmyk Liczyrzepy), majd újabb guggolós járatokat követően a Kiskapu (Furtka) nevű szűkület következik. Ezt követően elérjük a labirintus végét, a labirintus végét jelentő kis térről a sziklaplató szélén vezető, pihenő- és kilátóhelyekkel ellátott, fenyődeszkákból épített kényelmes sétaúton juthatunk vissza a bejárathoz. A könnyű túra teljes távja 1,5 km, szintemelkedése 50 m, a sziklalabirintus bejárása kb. 45 percet vesz igénybe, a teljes túra 1,5 óra alatt teljesíthető. A turistaút május 1-től október 31-ig látogatható, télen hivatalosan zárva van, gyakorlatilag saját felelősségre használható. A Kóborló-sziklákhoz vezető, időszakosan és váltakozó irányban használható aszfaltozott magánút naponta 8:00-19:00 óra között járható. Felfelé minden egész órától óra 15 percig, lefelé pedig minden fél órától óra 45 percig lehet elindulni. Utolsó lehetséges indulás az alsó parkolóból felfelé az aktuális nyitvatartási idő vége előtt 2 órával, lefelé zárás előtt fél órával lehetséges.

A pápa lengyel! – csodálkoztak a népek 1978. október 16-án, amikor 1523 óta először nem olasz főpapot választottak a Katolikus Egyház élére. Karol Wojtyła, vagy ahogy jobban ismerjük, II. János Pál pápa alakja meghatározta az elkövetkezendő évtizedeket, mivel többek között szorgalmazta a vallások közötti párbeszédet, valamint neki is köszönhető a kommunista rendszer bukása régiónkban. A béke embere volt. Március végén az ő életéről nyílt kiállítás Székesfehérváron, hogy jobban megismerhessük. fotó: SZÉKESFEHÉRVÁRI TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. Szűzanyás búcsújáróhelyek képei köszöntenek minket a kiállítás folyosóján, mintegy bevezetőként. II. János Pál pápa Mária-tiszteletéről is híres volt, itt a falakon most magyar, lengyel és más népszerű, valamint kevésbé ismert kegyhelyek fotóit tekinthetjük meg. Aztán belépünk az első terembe, ahol megismerkedhetünk a kezdetekkel, azaz hogy hol és milyen körülmények között nőtt fel a későbbi pápa. Lassan kirajzolódik előttünk annak az embernek a képe, aki már fiatalon is tele volt tervekkel és álmokkal, miközben nem kerülték el a történelem viharai: szüleit korán elveszítette, a háború meggátolta, hogy egyetemre járjon... Szerette az irodalmat, klasszikus zenét, színjátszást, és nem utolsó sorban sokat sportolt. Sokrétű ismeretet, kitartást, fizikai és szellemi ellenállóképességet köszönhetett a korán megszerzett tapasztalatoknak. A kiállítást járva legtöbben talán a sportszeretetére csodálkoznak rá: az ifjú Karol szívesen evezett, túrázott (ó, azok a dél-lengyelországi hegyek!) és sízett; később papként, majd pápaként is gyakran felkereste a hegyeket, amikor tehette. A sportok iránti szeretetét nemcsak fényképekkel ábrázolják a kiállításon, hanem a Szentatya kajakját is elhozták Székesfehérvárra. A személyes tárgyak mellett különösen érdekesek a kiállítást kísérő szövegek, s most nem arra gondolok, hogy azok három nyelven, magyarul, lengyelül és angolul is olvashatók, hanem hogy ismert személyek (egyháziak és világiak egyaránt) emlékeznek vissza II. János Pál pápára, az emberre, és hogy milyen hatást keltett bennük, vagy hogyan változtatta meg őket a vele való találkozás. fotó: SZÉKESFEHÉRVÁRI TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. Tovább haladunk. A teremőrök többször is figyelmeztettek minket, hogy készítsük fel a gyerekeket arra a teremre, ami a pápa elleni merényletet mutatja be. Ez egy sötét szoba, amelyben tévéfelvételen látjuk, ahogy a Szentatya köszönti az ünneplő tömeget, majd hirtelen az őt kísérők karjába dől. Az őt ért lövést túlélte, s ezt később számtalanszor megköszönte az oltalmazó Szűzanyának. A következő teremben a merénylő és a pápa találkozása már a megbocsátásról szól. Sok relikvia van kiállítva, amelyek között a legnagyobb számban talán a magyarországi látogatások emlékei fedezhetők fel. Ez sok látogatóban emléket idéz fel, hiszen 1991-ben és 1996-ban sokan láthatták őt élőben is. Érdekes az a sok-sok fénykép is, amelyek a pápa külföldi útjairól számolnak be, legyen akár az indiánok között, akár Új-Zélandon. Őt megelőzően egy pápa sem járt ilyen sok országban szorgalmazva a népek közötti békét és egyetértést. Végül a kiállítás rendezői műalkotásokkal ábrázolják, hogy hány szentet adott Magyarország a világnak – többüket épp II. János Pál pápa avatott boldoggá vagy szentté. Aki pedig egy igazi pápamobilt szeretne látni, itt végre megteheti, mivel a kiállítás végén megtekinthető az 1999-ben Amerikában használt jármű. A TOTUS TUUS (’Egészen a Tiéd’ – ez volt a pápa jelmondata) kiállítást a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban szeptember 27-ig lehet megtekinteni. Aki megéhezne, nézzen be a szinte szemben található cukrászdába, ahol megkóstolhatja a lengyel pápa kedvencét, a krémest is. fotó: SZÉKESFEHÉRVÁRI TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. Ha ennél még többet szeretnénk megtudni Szent II. János Pál pápáról, akkor érdemes ellátogatni a lengyelországi Wadowicébe, ahol született, vagy felkereshetjük Kis-Lengyelországban életének különböző színhelyeit. Ezek közül szerintem különösen érdemes meglátogatni Krakkóban a püspöki palotát (ul. Franciszkańska 3.), ahol Karol Wojtyła még Krakkó püspökeként élt és dolgozott, majd amelynek ablakából pápaként mindig örömmel köszöntötte a fiatalokat. Ha belépünk e sárga épület kapuján, akkor egy kifejezetten nyugodt, beimádkozott udvarra érünk, amely hangulata éles kontrasztban áll a város zajával és nyüzsgésével. Békéje kísérjen el bennünket utunkon!

A Gorce kapuja lombkorona ösvény Zakopanétól 30 km-re, Nowy Targ közelében, a Gorce-hegységben található. Nem csupán lombkoronasétány, hanem komplett természeti és oktató központ. Fő látványossága a kb. 1300 méter hosszú lombkorona-ösvény, amely három szinten halad: a séta az erdő talajszintjén kezdődik, majd végig kellemesen emelkedve – lejtése nem haladja meg a 6 %-ot – az aljnövényzet szintjén keresztül lépésről lépésre egyre közelebb kerülünk a fák koronájához és azok lakóihoz. A séta során felfedezhetjük a minket körülvevő Kárpát-erdő titkait, megismerkedhetünk a Gorce-hegység erdőinek lakóival, érdekességeket és tényeket tudhatunk meg az erdő életéről. Az interaktív, az erdők lakóit élvezetes formában bemutató tanösvényen vezető sétát két kilátótorony, egy mesterséges alagút, edukációs pavilon, multimédiás kiállítás, sőt, egy folyamatosan természetfilmeket játszó moziterem is színesíti. A tanösvényt magunk mögött hagyva az érdeklődőket állatsimogató (nyulak, kecskék, juhok és póni), játszóterek és kalandpark várja, ahol a nyári szezonban családi programokat is szerveznek. A Gorce kapuja Oktatási és Természetvédelmi Központ kb. 8 hektáros területén saját honlapjuk szerint több mint 50 attrakció várja a turistákat. Mesterséges alagút A 40 méter hosszú mesterséges alagútban megtudhatjuk milyen kőzetekből épül fel a Gorce-hegység, honnan ered a lábunk alatt zubogó Mały Kowaniec patak, megismerhetjük a barlangok lakóit, megtudjuk hogyan alkalmazkodnak a körülményekhez. Kilátótornyok Közvetlenül a mesterséges alagút fölött található az első kilátó, ahol 17 m magasan nézünk szembe a lombokban fészkelő madarakkal. A Gorce erdő madarak tömegei számára jelenti a mennyországot. Séta közben láthatjuk a siketfajdot, nyírfajdot, szirti sast, de fakopáncsok és baglyok is élnek itt. A kényelmes ösvényen elérhető magasabb (35 m) toronyból gyönyörű panoráma nyílik, ideális hely a fotózáshoz. Edukációs pavilon, moziterem, majorság, játszóterek A tanösvény végén található edukációs pavilonban interaktív módon ismerkedhetünk meg az erdő lakóival és a környéken élők haszonállataival, elsősorban a juhokkal. A paneleket mozgatva hallhatjuk az erdő állatainak hangját (pl. a siketfajd dürgését), megérinthetjük pl. a birka bundáját és megtudhatjuk hogyan készül a híres füstölt juhsajt (oscypek). Emellett láthatjuk a medve, szarvas, farkas, hiúz és őz lábnyomát és ürülékét, melyek alapján akár túra közben is be tudjuk azonosítani ki járt ott előttünk. Végül azt is megtudhatjuk, hogy miért éppen a foltos a szalamandra a Gorce Nemzeti Park szimbóluma. „Gorce kapuja – egy hely, ahol megpihenhetsz” Lengyelország és Európa leghosszabb lombkorona ösvénye (hosszúsága 1300 méter) a kevésbé edzett látogatók számára is biztonságos és könnyen bejárható, ezért a könnyű kirándulások kedvelőinek, a kisgyermekes családoknak és mindenkinek ajánlott, akik aktív kikapcsolódást és pihenést keresnek gyönyörű természeti környezetben, és szeretik a modern, napjainkban egyre népszerűbb, látványos lombkorona ösvényeket. Megközelítése A tanösvény Waksmund vagy Nowy Targ felől is megközelíthető. Waksmundban a Kościelna utcában találunk parkolóhelyet, ahonnan kisvonattal vagy minibusszal lehet tovább haladni. Nowy Targból a Długa Polana sípálya közelében kialakított parkolókban lehet parkolni, ahonnan a lombkorona ösvény a Mały Kowaniec patak mentén vezető kb. 1 km-es sétával érhető. A Gorce kapuja kitűnő alternatív lehetőség egy zakopanei kirándulás, nyaralás pihenés során, hiszen a tanösvényhez legközelebbi parkoló Zakopanéból autóval kb. 30 perc alatt elérhető. A lombkorona ösvényen gazdájuk felügyelete mellett szívesen látják a háziállatokat is, a kutyák és más állatok az étkezésre szolgáló egységek kivételével minden attrakciót látogathatnak. A nyári időszakban ízletes, helyi ételeket kínáló étterem, helyi finomságokat kínáló pásztorkunyhók, egy változatos kínálattal rendelkező food truck, valamint két kávézó is rendelkezésre áll, ahol aromás kávét, süteményeket és más édességeket fogyaszthatunk.

A Sziléziai vajdaságban található és a világtörténelem lapjaira is felkerülő Gliwice elegáns belvárosával, világrekorder adóállomásával, kiemelkedő ipari örökségével, kellemes pálmaházával és megannyi rejtett apróságával rabolja el az odalátogatók szívét. Ennek ellenére idehaza kevésbé ismert és éppen ezért Sziléziában járva sokan ki is hagyják az úticéljaik közül. Nagy hiba, melyet elkerülendő álljon itt egy rövid összefoglaló, hogy mit és miért érdemes megnézni Gliwicében. A „Sziléziai Eiffel-torony” Gliwice legfőbb nevezetessége 1934-1935 között épült rádióállomásának adótornya, amely a maga 112 méteres magasságával a világ legmagasabb faépítménye cím büszke birtokosa. Mégsem emiatt vált elsősorban világhírűvé, hanem azért, mert 1939. augusztus 31-én alatta került sor a hírhedt gliwicei (németül: gleiwitzi) incidensre, amely során a németek egy hamis zászlós művelet keretében megtámadták és elfoglalták a saját kezükön lévő építményt, majd a támadást a lengyelekre fogták, ezzel próbálván meg igazolni Lengyelország lerohanását. Erre a szomorú eseményre ma egy emléktábla hívja fel az oda látogatók figyelmét, a rádióállomás épületében pedig egy – sajnos csak péntektől vasárnapig nyitva tartó – múzeum regél az állomás műszaki történetéről. A belváros hatalmas és elegáns bérházai között A vasútállomástól a főtérig vezető Zwycięstwa utcán haladva csodálhatjuk meg Gliwice javarészt klasszicista és neo bérházainak legjavát. A Dolnych Wałów utcánál érdemes azonban egy kitérőt beiktatnunk a régi posta részben zöld kerámiás téglákkal bevont, gyönyörű neogótikus épületének és a vele szemben álló AMOK mozi brutalista stílusú homlokzatának megtekintése végett. A főtér középpontjában leljük a korábban látott épületekhez képest eltörpülő, de magasra nyúló tornyával a figyelmünket mégis könnyedén magára vonó városházát, amellyel szemben a Wedel csokiház forrócsoki kínálata csalogat minket magához (a martinis forrócsokijukat ki ne hagyjuk, ha már nem vezetünk aznap kocsit). Négy felekezet templomai A főtértől nem messze emelkedik Felső-Szilézia talán legmonumentálisabb hatású gótikus csarnoktemploma, a Mindenszentek római katolikus plébániatemplom, amely jól szimbolizálja a középkori Gliwice hatalmát és gazdagságát. A város legkülönlegesebb egyházi építménye mégsem ez a monstrum, hanem az Óvároson kívül szerényen megbúvó, a 13. században román stílusban épült, majd később részben gótikus stílusban átalakított, erődített „Régi” Szent Bertalan-templom, amelyet valószínűleg a templomos lovagok emeltettek és igencsak hasonlít is más, angliai templomos építményekre. Fő egyediségét az adja, hogy Gliwice többi középkori és újkori épületével ellentétben nem téglából, hanem javarészt kőből építették fel. A templomocska gyülekezete a 19. században jelentősen megnőtt, így szükségessé vált az épület kibővítése, de a régi templomukra büszke polgárok nem akarván tönkretenni annak gyönyörű és ősi architektúráját, inkább felhúztak a közelében egy új Szent Bertalan-templomot, amely még az óvárosi Mindenszenteknél is nagyobbra sikeredett. A város római katolikus templomai közül még a fából épült Mária Mennybemenetele templomot, valamint a neogótikus Szent Péter és Pál katedrálist érdemes felkeresni. Előbbi Gliwice nyugati felében, utóbbi a főtértől nem messze található. Gliwicében ezenkívül akad még egy 20. század elején épült evangélikus, illetve egy 19. század végén emelt részben favázas szerkezetű metodista templom is. Volt egykor a városnak egy szép nagy zsinagógája is, amely azonban sajnos nem élte túl a történelem viharait, helyén ma egy emléktábla áll. Hercegi lakóhelyből fegyvertár A város külön érdekessége kicsinyke vára, amelyet az egykori – és mára csak töredékekben fennmaradt – városfal egy részének átépítésével alakítottak ki a 15. században a gliwicei hercegek számára, ugyanis Gliwice egykor egy hercegség központja volt. A később városi fegyvertárrá átalakított váracska falai között jelenleg egy remek kis múzeum van berendezve, ahol Gliwice múltjának számos emlékén túlmenően többek között egy mamutcsontot és egy Báthory Istvánt ábrázoló katonai zászlót is megcsodálhatunk. Báthoryval azonban nemcsak az erősség falain belül, hanem azon kívül is találkozhatunk, ugyanis közvetlenül a vár előtt áll 2,5 méter magas szobra. És ez még nem minden… Gliwicében található a Sziléziai vajdaság legnagyobb és leglátványosabb pálmaháza, amely nemcsak növényfajokban rendkívül gazdag, hanem egyben a modern építészet egyik kiemelkedő alkotása is és mivel mintájául a garden grovi „Kristálykatedrális” szolgált, ezért akár „Sziléziai Kristálykatedrálisnak” is lehet nevezni. A város ipari öröksége között ugyancsak sok látnivaló akad. Etéren a számos egykori és részben ma is működő 19-20. századi, többnyire téglából épült üzem mellett a Willa Caro falai között berendezett és a sziléziai iparmágnások 19. század végi – 20. század eleji életébe betekintést engedő múzeumot érdemes az utazási tervükbe felvenni. Végül, de nem utolsó sorban a Sziléziai Egyetem gliwicei részlegének főépületét sem érdemes kihagyni, amely nemcsak egy gyönyörű téglaépítmény, hanem egyben kitartó őre is a város német múltjának, hiszen tornyán még mindig ott virít nagy betűkkel egy több mint száz éves német felirat: Maschinenbau- und Hütten-Schule (vagyis Gépészeti és kohászati iskola).