A vizekkel és erdőségekkel gazdagon borított Nyugat-pomerániai Vajdaság Lengyelország északnyugati részén helyezkedik el a német határvidék, valamint a Balti-tenger habjai mellett. A vajdaság központja Szczecin, de ebben a cikkben nem rá koncentrálok, hanem be szeretnék mutatni néhány olyan helyszínt, amit érdemes felkeresni, ha Szczecinben tartózkodsz és kimozdulnál a városból. Izgalmas, tömegközlekedéssel is könnyen elérhető úti célokat gyűjtöttem egy csokorba. SÉTA A VÁROSFAL KÖRÜL? IRÁNY STARGARD! Stargard karnyújtásnyira van Szczecintől, azaz vonattal kb. 45 perc alatt érheted el (a Borys Bus-szal a legolcsóbb az utazás, amennyiben spórolni szeretnél). A kisváros mindenképpen megér egy hosszú sétát. A késő tavasztól a kora őszi időszakot ajánlom. A vonatállomástól a régi városrészhez 15 perc alatt gyalogolhatsz le a pláza mellett. Stargard fontos kereskedelmi város volt, a tornyok és templomok városának hívták. A kézműveseinek és a művészeinek alkotásai díszítették a helyi és a környékbeli templomokat. A jog és az igazság nagyon fontos volt a város számára: kínzókamra és akasztófa is állt benne a 17. századtól. A városfalak ma is körbeölelik a régi városnegyedet, igaz, olykor-olykor megszakadnak, de ez az erőd és környéke adja a város báját. Szép ligetekkel, virágokkal, hiperszuper játszóterekkel, patinás, díszes városkapukkal és szelíd patakkal találkozhatunk, ha körbe sétáljuk a falakat. A tempótól függően akár 1 óra is lehet ennek a körútnak a hossza, aminek a térképe letölthető innen: Stargard Pomerania's Jewel. A második világháborúban a régi városrész csaknem 100%-a a föld martalékává vált, így a 20. század eklektikus építészete jellemzi ma már őt, de a legújabb épületek próbálják visszaadni a város egykori arculatának a hangulatát. Néhány fontos építészeti emléket mégis megőriztek a városfalak: a piactér legjelentősebb eleme a Kolegiata Najświętszej Marii Panny Królowej Świata (Szűz Mária Székesegyház), ami az Europejski szlak gotyku ceglanego („Európai Gótikus Téglaépületek Útja”) listájára is rákerült, csak úgy mint a Kościół św. Jana (Szent János-templom) és Pomeránia egyetlen vízi kapuja, az Ina patak fölött elhelyezkedő Brama Młyńska (Malomkapu). Ha szereted a múzeumokat, akkor megtekintheted a régészeti múzeum Stargard 1945 – 1989 és a stargardi valamint a pomerániai patikusokról szóló állandó kiállításait, illetve időszakos kiállításokról is kérhetsz információt. A múzeum a főtéren és a bástyában működik. Ha a város vasúton túli, a városközponttól távolabb eső részeire jutsz el, ott is találhatsz régi épületegyüttest mint pl. abban a negyedben, aminek az utcái különböző nemzetek nevét viselik. A Szerb utca (ul. Serbska) tetszett nekem ezek közül a legjobban. Egy ott lakótól próbáltam információt gyűjteni arról, hogy vajon mi lehet a története ennek a városrésznek, de nem tudott információval szolgálni nekem. SÓS LEVEGŐRE ÉS HULLÁMOKRA VÁGYSZ? IRÁNY MIĘDZYZDROJE ÉS ŚWINOUJŚCIE! Időről időre készülnek olyan karikatúrák, melyek Szczecint a tengerpart mellé helyezik el. Ez sajnos nem felel meg a valóságnak, de 1-1,5 órás utazással ott teremhetsz a Balti-tengernél. A két legegyszerűbben elérhető tengerparti úti cél Świnoujście és Międzyzdroje. Két olyan településnév, aminek a kiejtésébe bizony beletörik a nyelve a lengyelül nem vagy épphogy beszélőnek. Mindkét hely rendkívüli népszerűségnek örvend és nyaranta élettel teli, zsúfolt üdülőhely. Vonattal vagy akár az EMILBUS kisbuszaival is megközelíthetőek (a busznál előre kell jelezni az utazási szándékot a vállalat felé). Międzyzdroje falusiasabb jellegű település. A vonatállomástól sétatávolságra van a hosszan elnyúló, szép látványt nyújtó homokdűnés tengerpart, ami mentén elsétálhatsz akár a következő településekig is mint pl. Grodnoig vagy Wisełka-ig. A dűnék erdeiben kellemes kirándulást lehet tenni, pl. útba ejtheted a bölény rezervátumot (Zagroda Pokazowa Żubrów), ahol vaddisznók és farkasok is élnek. Érdemes ehhez Warnowoban leszállni a vonatról és onnan sétálni a wolini nemzeti park területéhez tartozó erdőn keresztül a rezervátumig és aztán a tengerpartig. Międzyzdroje központjától 1,5 km-re található a rezervátum. Maga a kisváros rengeteg modern szálláshelyet kínál, valamint sok étterem, kávézó, fagyizó, bolt és árus várja a turistákat a kellemesen kiépített promenádon. A móló hosszan benyúlik a tengerbe és szép panoráma nyílik róla. Ha tavasszal vagy ősszel természetközeli, tengerparti helyszínre vágysz, vagy a hőségben egy egész napos tengerparti élményt szeretnél és nem bánod, hogy sok a turista, akkor ezt az úti célt ajánlom neked. Ha viszont a tengerparti kikapcsolódást szeretnéd összekötni egy kis városnézéssel is, akkor Świnoujście felé vedd az irányt! A Świna folyó elválasztja a vasútállomást a település magjától, így ahhoz, hogy a vonattól eljuthass a központba, majd a tengerpartra, komppal kell átkelned az egyik oldalról a másikra. A komp folyamatosan közlekedik. A kb. 5-10 perces kompút különleges élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A folyón úszó hatalmas hajók igazi látványosságok. A komp a városközpontba visz, ahonnan nagy sétát kell tenni a tengerpartig. A kis főtéren nagy a nyüzsgés nyáron a szökőkutak mellett. A város építészete első látásra eklektikusnak tűnhet, de ahogy haladsz a tengerpart felé, nagyon sok régi és új villát, illetve elbűvölő házsorokat láthatsz. A település tele van parkokkal, ami még impozánsabbá varázsolja őt. Éttermekből, fagyizókból, szállodákból itt sincs hiány. Pár éve építették ki a vonzó promenádot. A tengerpart itt nem dűnés, érdekessége a világítótorony. Ha átlépnéd az országhatárokat, akkor pl. egy erdővel szegélyezett út mentén haladva ezt könnyen megteheted. Több helyen jelzik a táblák, ha a határhoz érkezel. A barátaimmal sok képet készítettünk ezeken a helyeken, hiszen nem mindennapi érzés két ország között lenni. Ezen kívül Świnoujście biciklibarát hely, én már régóta tervezek két kerékre szállni itt és akár az országhatárokat is átszelni. TIPP: Szczecin és Świnoujście között hajójárat is közlekedik, ami még izgalmasabbá teheti a kirándulást. Pl. a Peene Queen szállít utasokat a két város között. CSALOGAT A KÖZÉPKOR IZGALMAS VILÁGA? IRÁNY WOLIN! Wolin nem csak egy sziget, amin Międzyzdroje is található, illetve nem csak egy nemzeti park, hanem egy kisváros is. Wolin látképe már a vonatról kitekintve is nagyon szép. A Dziwna folyó partján érdemes üldögélni vagy sétálni egyet. A vonatállomástól kellemes sétára van a folyópart, ahol rengeteg horgásszal találkoztam. A település gazdag múltra tekint vissza: már a 9. századtól kézműves és kereskedelmi központ volt. A Kościół parafialny pw św. Mikołaja Bp (Szent Miklós) középkori templomot érdemes megnézni, de a városháza és a posta elegáns épülete, valamint a megmaradt városfal mind visszakalauzol a múltba. A történeti és etnográfiai múzeum Wolinnal és környékével foglalkozik, valamint az 1945 utáni Nyugat-Pomerániáról értékes fotógyűjteménnyel rendelkezik. A legkülönlegesebb látnivalóhoz át kell kelnünk a hídon és Rzecław településen keresztül egy hurkot kell leírnunk. Ekkor arra a szigetre érünk, ahol felfedezhetjük a Jombsborg–Vineta Szláv és Viking Park izgalmas világát. Ez a skanzen a koraközépkori lakóépületek rekonstrukciója. (Jombsborg a legenda szerint egy viking erőd volt, aminek a pontos helye nem ismert.) 1000 éves bútorok és mindennapi eszközök másolatait nézheted meg a 27 kunyhóban. Sisakokat próbálhatsz fel, ami mindig mókás tevékenység. Betekintést nyerhetsz többek között az érmeverés, a könyvkötés vagy a borostyánkészítés rejtelmeibe. Megismerheted tehát a középkori mesterségeket, ezen kívül a fegyvereket és a gasztronómiát is. Fontos információ lehet, hogy áprilistól októberig látogatható a park. Nyaranta nagyszabású fesztivált és vásárt rendeznek itt, ahol csatáknak is a szemtanúja lehetsz, és a folyó megtelik ilyenkor vikinghajókkal. FRISS HAL ÉS FALUSI TURIZMUS? IRÁNY NOWE WARPNO! Sokan keresik fel ezt a kistelepülést és nem hiába! A Szczecini-öböl és többek között a Nowe Warpnoi-tó találkozásánál fekszik közvetlenül a német határon, aminek túloldalán a „testvér” Altwarp található. Tömegközlekedéssel legalább 2 óra eljutni Nowe Warpnoba, bár csak 40 km-re van Szczecintől. Az első utunk Policébe kell, hogy vezessen, mely jelentős ipari város és viccesen hangzik a neve a külföldieknek, hiszen mindenki a „rendőrségre” asszociál. A szczecini tömegközlekedéssel egyszerűen el lehet jutni Police Chemikbe, mert több buszjárat is megy oda (pl. a 107-es vagy a 106-os busz). A ZDiTM Szczecin weboldalán lehet információt szerezni a tömegközlekedési lehetőségekről. A Police Chemik buszmegállóból naponta néhány kisbusz indul Nowe Warpnoba és vissza. Figyelem! Mivel ritkán közlekedik a busz, ezért jó időben érdemes csak ezt a kirándulást megtenni, mert sok időt kell ott tölteni. Információ az Evens-trans buszjáratokról itt található. A kisbusz érdekes helyszíneket jár be az egy órás út alatt: elhalad a policei Zakłady Chemiczne, azaz a hatalmas vegyi üzem komplexum mellett, illetve az útba eső településeken sok régi hagyományos épületet és szép templomokat láthatsz. Természeti értékekben is gazdag ez a vidék: kiterjedt erdőt szel át az út. Police és Nowe Warpno között nagyszerű bicikliút várja a kerékpárosokat. A településre érve sok bringással lehet találkozni, akik megpihennek és elfogyasztanak egy friss halat, hiszen több étterem kínál mindenféle halételt (de nem csak azt). Én füstölt pisztrángot ettem, mely igen ízletes volt. Nowe Warpnot hamar be lehet járni gyalogosan is. A busz a hagyományos favázas községháza előtt teszi le az utasait. Az épület műemlékvédelem alatt áll. A főtéren több színes és hangulatos házat láthatsz. A közelben van a Kościół pw. Wniebowzięcia Najświętszej Marii Panny w Nowym Warpnie (Boldogságos Szűz Mária mennybemenetele templom), aminek története 1267-ig vezethető vissza. A jelenlegi testét valószínűleg 1556 körül építették. Milyen látnivalók vannak még itt? Lesétálhatsz a „Marinara”, azaz a yachtkikötőbe. A pár percre lévő homokos szabadstrandon sütkérezhetsz vagy jó időben fürödhetsz is. Felmászhatsz a még csak félig elkészült kilátópontba, ahol kellemes kilátás nyílik a településre és a vízi világra. A kempinget 20 perces sétával érheted el, ahol még egy strand várja a fürdőzőket vagy a pihenni vágyókat. A településhez tartozó, hosszabb sétatávolságra lévő Karsznon egy neoreneszánsz kastélyt és egy régi, különleges templomot kereshetsz fel. A busz megáll Karszno mellett, így visszafelé ideális lehet útba ejteni ezt a településrészt. Nowe Warpnot erdők és tavak ölelik körbe, emiatt a rekreáció ideális helyszíne. Tenisz- és jégpálya egyaránt található a faluban. Érdemes felkerekedni erre a hangulatos és idillikus helyszínre melegebb időben, ha egy lassú tempójú szabadtéri kimozdulásra vágysz és szívesen megismernél egy kisebb települést is. HASZNOS INFÓK buszjárat Szczecin és Stargard között szczecini és policei tömegközlekedés buszjárat Police és Nowe Warpno között hajójáratok buszjárat Szczecin és Świnoujście között vonatok Források http://www.cit.stargard.com.pl/english-stargard-pomeranias-jewel https://www.poland.travel/en/regions/zachodniopomorskie-voivodship-bisons-and-cliffs http://muzeum-stargard.pl/en/wystawy/stale/ https://test.um.stargard.pl/poznajstargard-historia http://stargardzkielegendy.pl/zabytki/brama-mlynska-portowa-w-stargardzie/ https://kochamszczecin.pl/index.php/ciekawostki/106-szczecin-nie-lezy-nad-morzem https://www.miedzyzdroje.com/atrakcje/zagroda-pokazowa-zubrow-w-miedzyzdrojach-1080 https://jomsborg-vineta.com/en/ https://gminawolin.pl/ https://www.poland.travel/en/festival/slavs-and-vikings-festival-festiwal-slowian-i-wikingow https://www.poland.travel/en/regions/zachodniopomorskie-voivodship-bisons-and-cliffs https://szczecin.naszemiasto.pl/centrum-slowian-i-wikingow-na-wyspie-ostrow/ar/c8-1039321 https://en.wikipedia.org/wiki/Jomsborg https://muzeumwolin.pl/ https://www.nowewarpno.pl/

Az elmúlt hónapokban a lengyel film- és sorozatfogyasztásom lassan önálló sportággá vált. Mivel gyakran beszédtéma, ki milyen sorozatot látott, illetve mit ajánlok még, összeszedtem egy posztba azokat, amiket szerintem érdemes felvenni a listánkra. Van köztük krimi, történelmi szatíra, családi dráma, alternatív történelem, Tátra, Balti-tenger, Szilézia és jó néhány olyan történet, ami után garantáltan kedvet kaptok Lengyelországhoz is. Ha épp nem tudsz utazni, de érdekel Lengyelország, ezek közül a filmek közül biztosan találsz olyat, ami az ízlésednek megfelel. PINGVINANYUKÁK (MATKI PINGWINÓW – NETFLIX) Anyukáknak melegen ajánlom. Különböző nehézségekkel küzdő anyukákról szól, összefogásról, arról, hogy sokszor mást mutatunk kifelé, mint amit valójában megélünk. Szerintem szinte mindenki tud vele azonosulni, bármekkora és bármilyen gyereke is van. A színészi játék pedig kiváló. Egyszerre vicces és fájdalmas, de sohasem kioktató, inkább megnyugató sorozat, segít abban, hogy a saját problémáinkat reálisabban lássuk. 1670 (NETFLIX) Két évadnyi lengyel történelmi kacagás, ami a szakavatottaknak igazi főnyeremény, de azoknak is remek szórakozás, akik kevésbé mozognak otthonosan a lengyel szarmaták világában, de értik a kelet-európai humort és mentalitást. Mai kiszólások, őrületes karakterek és a történelem „leghíresebb János Pálja”. Én imádtam. ENYHÜLÉS (ODWILŻ – HBO MAX) Remekül sikerült skandináv típusú krimi. Élvezetes, sötét, feszült, ugyanakkor a karakterek és a környezet miatt valahogy közelebb érezzük magunkhoz, mint az északi megfelelőit. A történet Szczecinben játszódik, ahol egy fiatal nő eltűnésének ügye egyre több titkot és személyes tragédiát tár fel. Különösen szerettem benne, hogy a nyomozás mellett a főszereplő rendőrnő saját életének nehézségei is fontos szerepet kapnak, ettől a történet sokkal emberibb és hitelesebb lesz. A kikötőváros ködös, hideg hangulata pedig szinte önálló szereplőként van jelen a sorozatban. LADY LOVE (HBO MAX) Egy nő története, aki jobb megélhetés reményében az NSZK-ba szökik a nyolcvanas években, majd a pornóiparban köt ki, miközben a gyerekét Lengyelországban hagyja. Nem könnyű történet, de engem teljesen magával ragadott. A sorozat a főszereplő felemelkedéséről szól, de arról is, hogymilyen árat kell fizetni a szabadságért, a sikerért és a saját döntéseinkért egy olyan korszakban, amikor Kelet és Nyugat között még valódi szakadék húzódott. QUEEN (KRÓLOWA – NETFLIX) Szívmelengető történet az egyik legnagyszerűbb lengyel színész Andrzej Seweryn főszereplésével. Egy idősödő lengyel szabó története, aki Párizsban él és dolgozik, korábban pedig drag queen volt. Évtizedek után visszatér Lengyelországba, hogy szembenézzen múltjával, családjával és önmagával. Nagyon kedves, emberi történet, ami tele van szeretettel, megértéssel, elfogadással. HEWELIUSZ (NETFLIX) A Jan Heweliusz komp tragédiáját és annak előzményeit, következményeit, politikai és társadalmi hátterét dolgozza fel. Végig elképesztő feszültséggel teli, miközben elsősorban az emberi sorsokra koncentrál. A történet alapja valós esemény: a Jan Heweliusz komp 1993 januárjában viharos időben süllyedt el a Balti-tengeren, és a 64 áldozatot követelő katasztrófa a modern lengyel hajózás egyik legsúlyosabb tragédiájává vált. 1983 (NETFLIX) Régen láttam ezt a filmet, azt hiszem, ideje újra nézni. Az alaptörténet szerint egy terrortámadás megakadályozza a kommunizmus bukását, így 2003-ban még mindig ugyanaz a rendszer működik Lengyelországban. Nagyon érdekes alternatív történelmi világ. Külön izgalmas benne, hogy a készítők egy teljesen más Lengyelországot építettek fel, ahol a hidegháború sosem ért véget, és a technológiai fejlődés, a mindennapi élet és a politika is egészen más irányt vett, mint amit ma ismerünk. FORST NYOMOZÓ (DETECTIVE FORST – NETFLIX) Ha szeretitek a skandináv krimiket és jártatok már a Tátrában, ezt azonnal nézzétek meg. Sötét titkok, brutális gyilkosság a Giewonton, fantasztikus hegyi hangulat. Remigiusz Mróz lengyel krimiíró egyik legismertebb krimisorozata alapján készült. Azoknak ajánlom, akik szeretik a feszült nyomozós történeteket, a kissé szabálytalan, de zseniális főhősöket és az olyan sorozatokat, ahol a helyszín legalább annyira fontos szereplő, mint maga a nyomozó. A címszerepet Borys Szyc alakítja, aki Lengyelország egyik legismertebb színésze, és remekül hozza a makacs, szókimondó, problémás, de rendkívül intelligens nyomozó karakterét. Folyt.köv...

Van Lengyelországban egy régió, ahol nincs rohanás, nincs sietség. Ahol a táj, a kultúra és a mindennapok ritmusa lassabbra vált. Ez a Lublini vajdaság, amely képek, ízek és történetek révén 2026. július 8-án testközelből ismerhető meg Budapesten! FOTÓKIÁLLÍTÁS A NYÁR VÉGÉIG A Lengyel Idegenforgalmi Szervezet és a Lengyel Intézet közös projektjeként nyíló tárlat a nyár végéig várja a látogatókat, és egyetlen célja van: lelassítani a nézőt. Bemutatkozinak Roztocze lankái, a Visztula partján fekvő Kazimierz Dolny, az UNESCO-védett Zamość, a nyugalmat kínáló üdülőváros Nałęczów, valamint a vibráló és pezsgő kultúrális élettel rendelkező Lublin... A megnyitón személyes történetek is életre kelnek. Bárány Róbert filmes utazásairól mesél, majd Krzysztof Raganowicz, a Lublini Idegenforgalmi Szervezet vezetője mutatja be, hogyan készül Lublin a 2029-ben Európa Kulturális Fővárosa státuszra! A régió turisztikai értékeit Jacek Bełz, a Lublini Regionális Idegenforgalmi Szervezet alelnöke ismerteti, míg Katarzyna Ostrowska-Malczewska, a szervezet igazgatója bemutatja a #LubelskieTravel fotópályázatot, amelynek díjazott és válogatott alkotásaiból a kiállítás összeállt. És ha a képek nem lennének eléggé meggyőzőek, a megnyitón megkóstolható lesz a lublini vajdaság egyik legismertebb gasztronómiai különlegessége, a cebularz - hagymás-mákos lepény - a helyi almából készült cider, valamint további regionális finomságok. A kiállítás különösen aktuális, hiszen néhány héttel később a budapesti Mesterségek Ünnepén is a Lublini vajdaság mutatkozik be. A Lublini Skanzen mesterei a régió népi kultúráját, hagyományos mesterségeit és kézműves örökségét hozzák el Magyarországra, így a nyár folyamán a magyar közönség több alkalommal is megismerheti Lengyelország egyik legautentikusabb és legizgalmasabb vidékét.

A természetbeni kirándulás, túrázás nagyszerű élmény, ám rejt pár veszélyt is, melyek közül az egyiket a kullancsok okozzák. Lengyelországban, akárcsak Közép-Európában máshol is, egyre súlyosabb a kullancshelyzet: drámai mértékben nő a Lyme-kóros esetek száma, miközben a kutatók egy új, potenciálisan veszélyes kullancsfaj megjelenését is vizsgálják. RÖVID IDŐN BELÜL MÁSFÉLSZERES NÖVEKEDÉS A legfrissebb, 2026-os adatok alapján idén már közel 7500 Lyme-kór fertőzést regisztráltak Lengyelországban. Ráadásul csak májusban egyetlen hónap alatt több mint 65%-kal nőtt az esetek száma... Magyarországon sem megnyugtató a helyzet: Évente több ezer Lyme-kóros esetet diagnosztizálnak, és a kullancsencephalitis is rendszeresen megjelenik. Hazánkban különösen a Dunántúl és az északi középhegység számít fertőzött területnek, de az Alföldön – így a délkeleti régiókban is – egyre gyakoribbak a kullancsészlelések. A szakértők szerint a jelenség hátterében több tényező áll. Egyrészt az idei hosszú tél miatt a kullancsok aktivitása júniusra tolódott, és a meleg beköszöntével egyszerre jelent meg nagy számú vérszívó élősködő a természetben. A helyzetet fokozza, hogy nem csak a Lyme-kór, hanem a kullancsencephalitis (agyvelőgyulladás) is terjed - 2025-ben 935 esetet regisztráltak ebből a fertőzésből, mely súlyos idegrendszeri károsodást is okozhat. ÚJ FAJ A LÁTHATÁRON A legújabb aggodalomra okot adó fejlemény azonban egy új faj felbukkanása. A Hyalomma kullancsok - amelyeket gyakran „szörnykullancsokként” emlegetnek - jóval nagyobbak és gyorsabban mozognak, mint a megszokott fajok. Ráadásul olyan betegségeket terjeszthetnek, mint a krími–kongói vérzéses láz, amely néhány esetben akár halálos is lehet. Ezeket a kullancsokat már Lengyelországban is észlelték, de egyelőre nem tudni, hogy tartósan megtelepednek-e, vagy csupán vándormadarak hurcolják be őket. A szakemberek azonban nem zárják ki, hogy a klímaváltozás miatt a jövőben egyre gyakrabban jelennek meg Közép-Európában. A MEGELŐZÉS A LEGHATÉKONYABB FEGYVER Kirándulás, túrázás során, leginkább, ha sík, erdős és vizes területekre indulunk, használjunk kullancsriasztó szereket, és lehetőség szerint viseljünk zárt ruházatot. Miután hazaértünk, alaposan vizsgáljuk át a testünket, és gyanús tünetek esetén mielőbb forduljunk orvoshoz! A jelentett kullancsfertőzéseket ezen az oldalon lehet nyomon követni.

Míg a világot megtérítette a skandináv krimik hűvös eleganciája és Agatha Christie kedélyes bűneseteiről gyors ütemben átszokott a vérfagyasztó észak sajátos feszültségű nyomozós sorozataira, addig Lengyelország csendben, de szinte űrsebességgel vágott be az európai filmgyártás belső sávjába. Erre talán a legjobb példa a HBO saját gyártású bűnügyi minisorozata, az immár harmadik évadját is maga mögött tudható Enyhülés, az Odwilż. Ez a széria nem csupán egy nyomozós sorozat, hanem a lengyel filmes öntudat manifesztációja, amely bebizonyította, hogy Varsó vagy éppen Szczecin ma már képes olyan vizuális élményt nyújtani, ami után a tengerentúlon is megnyalják a tíz ujjukat. A lengyel filmgyártás reneszánsza Az elmúlt évtizedben a lengyel mozgóképipar elképesztő fejlődésen ment keresztül. Nemcsak a technikai háttér, hanem a történetmesélés bátorsága is szintet lépett. Az HBO Max saját gyártású lengyel sorozata, az Enyhülés tökéletesen példázza ezt a nagyléptékű változást, a lengyel filmipar keleti végekből világszínvonalúra való emelkedését. A nemzetközi kritika is egyöntetűen vallja: a lengyelek megtanulták a műfaji szabályokat, bátran a saját képükre formálták azokat, megőrizve egyedi hangvételüket. Az Enyhülés képi megoldásokban teljes mértékben megfelel az ismert és elvárt skandináv sztenderdeknek, de hangvételében, tempójában, hangsúlyaiban ott van a lengyel önazonosság. A fagyos folyó titkai A történet Szczecinben játszódik, ahol a befagyott Oderából egy fiatal nő holtteste kerül elő. A nyomozást Katarzyna Zawieja (Katarzyna Wajda) vezeti, aki nemcsak a gyilkost keresi, hanem egy újszülött csecsemőt is, akinek nyoma veszett. Zawieja karaktere a klasszikus noir hős modern, női olvasata, gyászoló özvegy, elkötelezett anya és kíméletlen profi, aki saját, még feldolgozatlan traumáival folyamatosan küzdve próbál igazságot szolgáltatni. A hős melankóliája a sorozat vizuális színterén is tetten érhető, azzal tökéletes szimbiózisban mozog. Ezt a komor hangulatot építi a főcím is, amely Billie Ellish When the party’s over dalának dallamaira szinte észrevétlenül húzza be a nézőt az Enyhülés letargikus univerzumába. Van mit nézni! A sorozat egyik legnagyobb erénye a látványvilág. Tomasz Naumiuk operatőr kameráján keresztül Szczecin nem az a képeslap-város, ahogy beleszerettünk, hanem egy lélegző, szürke és fojtogató organizmus, amely tökéletes színtere a történéseknek. A brutalista építészet, a rozsdás kikötői daruk és az egész történetet körülölelő víz különleges, nehezen megfogható, de nagyon is érezhető atmoszférát teremtenek. Xawery Żuławski régi motoros televíziós rendező - a sorozat egészét és az egyes részeket tekintve is - kitűnő ütemérzékkel adagolja a feszültséget, meghagyva a csendek számára a teret és a mélységet. Az Enyhülés már több mint 60 országban került képernyőre. Ha valaki meg akarja érteni a lengyel habitust, a makacs szívósságot, a múlthoz kötő béklyókat és azt a túlélési ösztönt, ami ezt a nemzetet jellemzi, annak ez a sorozat sokat adhat.

Az utazásra való felkészülést nem csak a bőröndök padlásról történő lecígölése, a biztosítás befizetése és a tiszta ruhák becsomagolása jelenti, a gyakorlott utazó szellemiekben is hangolódik a célállomásra, amelyhez sokszor a legjobb, legszerethetőbb megoldást a történelmi – akár fikciós – regények jelentik. Míg az útikönyvek a tényekkel, a weboldalak a friss információkkal, a blogok pedig a megélt tapasztalatokkal látnak el minket, addig a történelmi regények a múlttal vagy épp a jelennel gazdagítják az ismereteinket, ami különösen fontos egy olyan sokrétű történelemmel rendelkező ország esetében, mint Lengyelország. Ezért is remek választás Steve Berry A varsói protokoll (The Warsaw Protocol) című regénye, ez a történelmi thriller ugyanis valódi intellektuális előkészülete lehet egy Krakkóba és Wieliczkába tervezett útnak. Történelem a sorok között A regény nem csupán pörgős akciótörténet, hanem merülés a modernkori lengyel történelem sorsfordító pillanataiba. Berry mesterien szövi bele a cselekménybe a Solidarność (Szolidaritás) mozgalom történetét, amely a kommunista blokk összeomlásának elindítója volt, s közben a modern lengyel identitás alapkövévé is vált. Amíg kibomlik a cselekmény, addig az olvasóban megszületik a bizonyosság, hogy a közelmúlt nem csak formálta, hanem a mai napig formálja a lengyel valóságot. A könyv ügyesen mutatja be a sajátos lengyel néplelket, amelyet leginkább a dac, a szabadságvágy és a megingathatatlan, mély vallásosság határoz meg. A Varsói protokoll segít kontextusba helyezni a lengyelek elmúlt évtizedeit, megérteni az egyház és az állam bonyolult kapcsolatát, valamint a Lengyelországot ért történelmi traumák máig tartó hatását. A sodró prózába szőtt háttértudás szépen beépíthető a város megismerésébe, miközben egyre plasztikusabbá válnak a krakkói utcák és a sóbánya hatalmas termei. A földalatti kápolnák, a turisták elől elzárt szintek a regényben életre kelnek. A tudatos turizmus és a fikció Miért érdemes tehát Berry-t olvasni a lengyel túra előtt? Mert a szerző képes a hely szellemét (genius loci) megragadni. Az értő turizmus lényege éppen ez, hogy nem csupán megtekinteni a látványosságokat, hanem érteni kívánja azokat az összefüggéseket, amelyek létrehozták és fenntartották azokat. Steve Berry munkája jóval több mint egy strandra vihető bestseller, hiszen egyfajta kulcsot ad az utazó kezébe, amellyel kinyithatja Lengyelország rejtett ajtóit.

Bár Lengyelország nem csak a címben szereplő vajdaságból áll, és nem győzzük hangsúlyozni, hogy fedezzétek fel az ország többi régióját is, Małopolska avagy Kis-Lengyelország sokszínűsége és gazdasága – na és könnyű, gyors megközelíthetősége révén – megkerülhetetlen. A régió tele van történelemmel és kultúrával, valamint természeti adottságai csodálatosak… Ezek révén viszont rengeteg turistát vonz, ám ez a tömeg nem elkerülhetetlen. „Szerencsére” a turisták túlnyomó része néhány területen összpontosul, és akadnak (még) eldugott, tömegektől mentes kikapcsolódási lehetőségek. Alábbiakban ezekből szedtünk össze 10 lehetőséget, melyek jó eséllyel tömegmentes élményt kínálnak. Panoráma 2100 méterről STAROROBOCIAŃSKI WIERCH A Tátra egyik fő turista-gyűjtőpontja Zakopane... A Morskie Oko, Rysy, Kasprowy Wierch, mind túlzsúfolt, ám ha kicsit nyugatabbra, a festőien szép Chochołowska-völgybe indulunk el, mire a kiépített részt magunk mögött hagyjuk, a tömegek is elmaradnak. A völgy végéből több túraútvonal is indul a Nyugati-Tátra gerincén található 2176 m magas Starorobociański Wierch jellegzetes piramis alakú csúcsára, ahonnan lélegzetelállító körpanoráma tárul majd elénk. A túrák közepesen nehezek, a völgy végétől jobban emelkedő rész 4,5 km a csúcsig – szánjunk rá bőven időt, megéri! A só világa BOCHNIA ÉS WIELICZKA A föld mélyében – legyen szó barlangról, vagy bányáról – a forró nyári napon is állandó 10 fok körüli hőmérséklet csábító tud lenni. Ha bánya és Kis-Lengyelország, akkor sóbánya, amire a legtöbb turista Wieliczka nevével asszociál, annak ellenére, hogy az UNESCO Világörökségi listán a szomszédos bochniai is szerepel, mely ráadásul Európa legrégebbi folyamatosan üzemelő ipari létesítménye, egyben a világ egyik legrégebbi sóbányája! A bánya izgalmas programokat kínál (csónakázás, vonatozás, bányászati történelmi interaktív bemutató) és egészségjavító mikroklímával is rendelkezik. Ráadásul, egyelőre sokkal kevesebben látogatják, mint a Wieliczkait. De ha már Wieliczka, és kerülnénk a tömeget, akkor válasszuk a Miner's Route túrát, mely a bánya legrégebbi tárnáiba visz minket, úgy, hogy bányásznak kell öltöznünk, és a felszín alatt saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk a bányászok munkájával járó kihívásokat. Európa szaharája PUSTYNIA BŁĘDOWSKA A Szilézia és Kis-Lengyelország határán fekvő, nagyjából 33 km2-en hozzávetőlegesen 2,5 milliárd köbméternyi homok terül el sivatagszerűen, s bár ezt a területet „sivatagnak” hívják, nem klasszikus sivatagról van szó, mint inkább homokos pusztaságról, de a látványt ez nem kisebbíti. Mivel nem csak Lengyelország, de egész Közép-Európa legnagyobb homoksivataga, sokan „Európa Szaharájának” is nevezik. Kerékpárral kiépített úton kerülhetjük meg a sivatagot, ami nagyjából 30 km, vagy gyalogszerrel keresztül is sétálhatunk rajta. Lombok felett BRAMA W GORCE ÉS NOWY TARG Bár Nowy Targ a hagyományos piacáról híres, ahol többek között helyi sajtok és kézműves termékek kaphatók, a várost érdemes meglátogatni hangulatos történelmi épületekkel, kávézókkal körbevett piactere, Szent Katalin temploma, 140 éves nyomdagépe miatt is. A város határában találjuk a Bór na Czerwonem természetvédelmi területet, ahol tőzeglápon sétálhatunk, illetve a Gorce Kapuja, mely egy modern látogatóközpont. Itt a Gorce-hegység természeti kincseit interaktív módon, kilátótornyokon, lombkorona-ösvényeken, és oktatópavilonon keresztül lehet felfedezni. A hely egyúttal különböző gyalogtúrák kiindulási pontja is, így igazán sokféle kikapcsolódást nyújt. Zakopane alteregója KRYNICA-ZDRÓJ A Beszkidekben megbújó festői gyógyüdülő várost gyakran emlegetik a "lengyel fürdők gyöngyszemeként", bár igazi fürdője nincs, viszont 23 különböző forrással büszkélkedhet. Ezen ásványvizek közül híres a Zuber, valamint a Jan, Słotwinka, és Mieczysław elnevezésűek - a források magas ásványianyag-tartalmúak, hatékonyak emésztési, anyagcsere-, húgyúti problémák kezelésében. Emellett számos egyéb kikapcsolódást kínál. Múzeumok terén a több mint 100 éves faházakkal teli sétálóutcájában találjuk a Nikifor-múzeumot, a város szélén pedig a játékmúzeumot. Ha adrenalinra vágyunk, akkor irány a város fölé magasodó Góra Parkowa teteje siklóval vagy gyalog, ahol kilátó és fénypark is vár. Vagy Slotwiny Arena, hol bikepark és lombkorona-ösvény teszi izgalmassá a programunkat. Néprajzi múzeum magyar szálakkal ÁRVAI NÉPRAJZI PARK MÚZEUMA A Boszorkány-hegynek is nevezett Babia Góra lábánál fekvő Felsőzubricán (Zubrzyca Górna) található az Árvai Néprajzi Park Múzeuma (Muzeum – Orawski Park Etnograficzny w Zubrzycy Górnej), amely Felső-Árva építészetét, gazdálkodását, kultúráját, az ott élők mindennapi életét mutatja be. Az 1955-ben megnyílt első lengyelországi skanzen alapítása a magyar származású Monyák családnak tulajdonítható, akik Lipót császártól a kurucok elleni harcokban szerzett érdemeiért 1674-ban kaptak nemesi címet. 1784-ben fából épült, patakokkal körülvett, szabálytalan elrendezésű kis parkban található udvarházuk Felsőzubricán látható. A kastélyt 1937-ig lakták a család leszármazottjai, majd Joanna Wilczkowa Łaciak és testvére, az akkor már Budapesten élő Aleksander Łaciak (Lattyak Sándor) a Lengyel Államkincstárnak adományozta. Ma itt található az Árvái Néprajzi Park Múzeum irodája, a skanzen több, a magyar időkre emlékeztető kiállítási tárggyal, az egykor itt élt magyar családoktól származó személyes emlékkel rendelkezik. Különleges sziklaformációk CIĘŻKOWICE Kevesen ismerik Ciężkowicet. A kisváros határában található a Skamieniałe Miasto nevű rezervátum, ahol egyedi homokkő-formációkat találunk. A mesebeli táj 15 hektáros területen terül el, mely ösvényeken könnyen bejárható, így kezdők és családok számára is ideális túracélpont. A településhez közel találjuk még a Wąwóz Czarownic, azaz a Boszorkányok Szurdokját is, melynek nevéhez illően igen egyedi kisugárzása van. A 70 méteres képződményben vízesést is találunk, tömeget viszont nem... Ha erre járunk, ne hagyjuk ki ezt se! Könnyed kerékpártúra a folyó mentén VELO DUNAJEC Ha szeretünk kerékpározni, akkor érdemes ezt az útvonalat kipróbálni, mely a folyót követve halad Podhale-től, egészen Wietrzychowice-ig, ahol a Dunajec a Visztulába ömlik, és ahol a VeloDunajec útvonal csatlakozik a Visztula kerékpárúthoz. Az útvonal legforgalmasabb része a Czorsztyni-tó és Szczawnica közötti rész, de az út szélessége révén nem zavaró. Közepes fizikai képességgel jól teljesíthető, családoknak és többnapos túrázóknak egyaránt ideális. Legideálisabb irány délről északnak, 2-4 napos bontásban. A legkisebb nemzeti park OJCOWSKI PARK NARODOWY Ez a Krakkó közelében elhelyezkedő park mindösszesen 21,5 km2 területével Lengyelország legkisebb nemzeti parkja. A parkot 1956-ban alapították, hogy megóvják a különleges mészkőkarszt képződményeket, szurdokokat, barlangokat és gazdag élővilágot. Legismertebb látnivalói többek között a híres Maczuga Herkulesa, avagy Herkules Buzogánya nevű hatalmas kőtömb, a Łokietek-barlang, valamint a középkori Ojców-vár romjai és a Pieskowa Skała kastély. Ezek mellett több mint 1000 növényfaj, és sok ritka állat, köztük denevérek élnek a park területén. Mesébe illő falu LANCKORONA Małopolska szívében Lanckorona különleges, időtlen hangulatával vonzza a látogatókat, amit leginkább régi, fából épült házai, művészeti galériái nyújtanak. A dombtetőn fekvő településről szép kilátás nyílik a környező vidékre, tiszta időben akár a Tátra vonulataira is. A hely különösen népszerű a művészek és az elvonulni vágyók körében, mégis megőrizte csendes, nyugodt jellegét.

Sok honfitársunk tátrai szótárában keveredést okoz a Tátra egyik legszebb tava, a Halastó és a nem kevésbé lenyűgöző Tengerszem elnevezésében tapasztalható kavarodás. A Halastó mai lengyel neve (Morskie Oko) szó szerinti fordításban azt jelenti: Tengerszem. A felette fekvő, a magyar nomenklatúrában Tengerszemnek nevezett tó lengyel neve, a Czarny Staw pod Rysami szó szerinti fordításban azt jelenti: Fekete-tó a Rysy alatt. Aki valamilyen szinten érti a lengyel (vagy valamelyik szláv) nyelvet, az csak a neveket nézve hajlamos lehet arra, hogy összekeverje ezt a két tavat. Az 1395 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Halastavat a helyi őslakosok, a gorálok Rybi Staw-nak (szó szerint Halastó) nevezték, ez az elnevezés már egy 1637-ben kiadott dokumentumban is szerepel. Ennek magyarázata, hogy a Halastó azon két tátrai tó egyike, amely természetes halállománnyal rendelkezik. Később, a turizmus hajnalán az egyre nagyobb számban érkező lengyel turisták Morskie Oko-nak (szó szerinti fordításban Tengerszemnek) kezdték nevezni, melyet fokozatosan a gorálok is elfogadtak. A Morskie Oko név eredetére több magyarázat is létezik, a legismertebb egy régi legenda, mely szerint a tó a földalatti járatokon keresztül kapcsolatban áll a tengerrel, ezért kapta a „tenger szeme” elnevezést. A magyar és a német nomenklatúrában megmaradt eredeti elnevezése (Halastó – Fischsee), a felette található másik tavat pedig Tengerszemnek (Meerauge) nevezzük. Napjaink és a jövő nemzedék számára is fontos, hogy a történelmi határainkon belül, illetve azok közelében egykor létezett magyar elnevezések fennmaradjanak, ennek érdekében én magam tudatosan használom ezeket az elnevezéseket. A Halastavi-völgy 1772-től, Lengyelország első felosztásától kezdve egészen 1902-ig éles határviták színtere volt. 1902 előtt Magyarország és Galícia határa a Tengerszem-csúcsból (Rysy) kiindulva a Tengerszem és a Halastó középvonalán haladt, a tavak keleti oldala Magyarországhoz, a nyugati oldal Galíciához tartozott. A 19. század végén kiadott katonai térképeken, valamint a század utolsó évtizedében megjelent turistakalauzokban viszont a Nagy-Menguszfalvi-csúcs van jelölve elágazó pontként. A csúcsból kiindulva a határ a Halastó közepét szeli át, ez alapján tehát a Tengerszem teljes terjedelmével Magyarországhoz tartozott. A hegység feltárásának, a turistaság elterjedésének idején a Lengyelország harmadik felosztása (1795) után a monarchiához csatolt Galícia, valamint Magyarország is magáénak vallotta a Tátra e részét. A 19. század végén jól elvoltunk lengyel barátainkkal, mi építettünk egy menedékkunyhót a keleti parton, amit a lengyelek felgyújtottak, aztán ők építettek egyet a nyugati parton, azt meg a magyarok gyújtották fel. Ebben az időben nem volt csúcsponton a legendás lengyel-magyar barátság... Mivel őseink a tavak hovatartozását illetően nem tudtak megegyezni, a vita eldöntésére választott nemzetközi bíróságot hívtak össze. A Grazban összeült bíróság 1902-ben úgy döntött, hogy a határt a tavak metszésvonaláról áthelyezi a tavak fölötti keleti hegygerincre, oda, ahol most is húzódik a szlovák-lengyel határ. Ezzel a bírói döntéssel került véglegesen a mai Lengyelországhoz a Tátra legnagyobb (35 hektár) és negyedik legmélyebb (51 m) tava, és vele együtt a kb. 200 méterrel magasabban fekvő Tengerszem (1581 m), amely a hegység második legmélyebb (76 m) tava.

A Pieninek-hegység egyik legismertebb és talán leglátványosabb csúcsa a Trzy Korony (ejtsd: tzsi koroni) avagy a Három Korona, mely a fenségesen tekergőző Dunajec fölé magasodva mind a gyalogtúrázók, mind a kerékpározók, mind a tutajozók vagy kajakozók tekintetét magával ragadja - most megmutatjuk, hogyan tudsz kiállni a csúcsára! A hegy jellegzetessége az öt sziklatoronyból álló gerinc, amik koronára emlékeztetnek. Ezek közül a legmagasabb csúcsra, az Okrąglica (982 m) tetejére kilátóplatformot építettek, melyről 360 fokos körpanoráma tárul elénk. Ezen túránkat Krościenko nad Dunajcem település határából indítjuk. Ha a lehető legközelebb akarunk leparkolni az erdőhatárhoz, számítsunk arra, hogy csak fizetős lehetőségeket fogunk találni (20-30 PLN/nap körül mozogtak 2026-ban az árak). A sárga sávjelzést követve indulunk neki a hegy északi oldalának, és rögtön könyörtelenül meredeken kezd emelkedni a földút alattunk. Az izzasztó kapaszkodás során sűrű visszatekintésekkel teletűzdelve állunk meg pihenni. A Pienini Nemzeti Park határát jelző táblától kezd lankásabbá válni a terep, és tudunk végre kicsit fújni... A sárga sávjelzést a Przełęcz Szopka (779 m) avagy Szopka-hágóig követjük, ami kiindulási ponttól függően olyan 3 kmnyi sétát jelent. Innen letérünk a kék sávjelzéssel jelölt ösvényre. Könnyebb cseppet sem lesz, de az lebegjen a szemed előtt, hogy csak egy kilométerre vagy a csúcstól! Az addig hátralevő közel 200 méternyi szintkülönbséget meredeken kapaszkodva kell leküzdeni, de ne rohanjunk, álljunk meg, amikor csak szükségét érezzük! Végül a csúcs alatt pár méterrel egy pici nyeregbe érkezünk, ahol a nemzeti park bódéja mellett számos padot is találunk. A bódénál meg kell vásárolnunk a belépőnket (2026-ban 10 PLN/fő), mely innentől egész napra érvényes, és ha a másik ikonikus csúcsra is elmennénk, a Sokolicára, oda is érvényes! A jegy megvásárlását követően fémtálcákon és lépcsőkön juthatunk fel a csúcsra, ahol 10-12 főnek elég teret adó kilátóplatformról nézhetünk körbe. Láthatjuk a Dunajecet több helyen is, ahogy ki-kibukkan a hegyek öleléséből, a Červený Kláštort (Vöröskolostort) a szlovák oldalon, távolabb a Czorsztyni-tó nagy részét, és hát igencsak impozánsan az ég felé magasodó Tátrát is. A lábunk alatt meredeken húzódó sziklafalon olykor, ha szerencsések vagyunk egy-egy szarvast is megpillanthatunk... Visszatérve a bódéhoz, túránkat jobbra folytatva haladunk tovább a kék sávjelzésen. Hosszú lépcsősorokon ereszkedünk le, majd megérkezünk a Zamkowa Góra (799 m) csúcsa alatt valaha állt Pienini vár romjaihoz - több helyen Szent Kinga váraként is emlegetik - mely Lengyelország egyik legrégebbi kővára. A várat valószínűleg a 13. században kezdték építeni, mely a legenda szerint Kinga hercegnőhöz köthető, aki a klarissza kolostornak építtette menedékként. Napjainkban csak pár kőfal áll, de így is elhelyezkedése révén impozáns. Folytatva utunkat nem sokára visszacsatlakozunk a sárga jelzésre, amin felfele érkeztünk, és itt jobbra fordulva tovább ereszkedünk lefele, a településhez. Eme túránk nagyjából 8,7 km hosszú, 600 méternyi szintet tartalmaz. Kényelmesen, a csúcson való nézelődéssel olyan 3 órával lehet számolni a teljesítését. Ivóvizet mindenképpen vigyünk magunkkal! A park belépőjéhez pedig készpénzt! LETÖLTHETŐ GPX:

Pieninek egyik ikonikus része a hegységet keresztül szelő Dunajec folyó, mely néhol komótosan csordogál, néhol pedig vadul hömpölyög a sziklafalak között. A 274 km hosszú folyó Nedec és Szczawnia közötti szakaszán már a 19. század elején is tutajoztak - ennek eredetéről és mai formájáról is ezen cikkünkben olvashattok részletesen. Ha szeretnéd kipróbálni ezt a látványos vízi kalandot, most nyerhetsz egy páros jegyet! Ehhez nincs más teendőd, mint KERESD MEG Facebook vagy Instagram oldalainkon a játék posztját, JELÖLD MEG alatta kommentben, hogy kivel mennél el, valamint KÖVESD BE (ha még nem tetted) a Szialengyelország Facebook és/vagy Instagram oldalait! A játékunk 2026. június 28-ig tart, sorsolás másnap, június 29-én! A nyeremény készpénzre nem váltható, és szeptember 30-ig használható fel! A sorsoláson csak azok vesznek részt, akik a fenti két kritériumnak megfelelnek (komment+követés). A sorsoláshoz online véletlenszámgenerátort használunk, és csak egy nyertest sorsolunk ki. A nyertest itt és külön posztban is megjelöljük, akinek majd a sorsolástól számított 30 nap áll rendelkezésére, hogy jelentkezzen nyereményéért. 30 nap leteltével az át nem vett nyeremény elévül és új játékba kerül...

Rengeteg magyar vált jegyet a krakkói székesegyházba, hogy megnézhesse többek között Báthory István sírját. Sokan azonban nem is tudják, hogy ezzel a belépővel a szomszédos intézményt is meglátogathatják. Pedig érdemes – a krakkói II. János Pál Székesegyházi Múzeumban izgalmas kincseket és régiségeket találunk, ráadásul több is magyar uralkodókhoz köthető. Először vegyük meg a jegyünket a székesegyház főbejáratával szemben (pénztárnál vagy automatából), esetleg az interneten – az online jegy a vásárlás dátumától számított 14 napon belül érvényes. Ezután tekintsük meg a székesegyházat, hogy megtudjuk, kik is nyugszanak benne; így könnyebben hozzájuk tudjuk majd kötni a kiállítási tárgyakat. A Székesegyházi Múzeum közvetlenül a Kanonicza utca, vagyis Kanonok sor felőli várkapu mellett található. Előtte áll II. János Pál szobra. A jellegzetes épület két középkori ház összekapcsolásával jött létre. A múzeum látképe Királyi jelvények Az első terem közepén egyedülálló fegyvert látunk: a Szent Lándzsa másolatát. A Szent Lándzsa, amelyet Szent Móric lándzsájának vagy a végzet lándzsájának is neveznek, a Német-Római császárság uralmi jelvénye volt. A legenda szerint azzal a fegyverrel azonos, amellyel Krisztus oldalát átdöfték a kereszten, ezért szakrális erőt tulajdonítottak neki. Másolatát 1000-ben ajándékozta III. Ottó császár Vitéz Boleszláv lengyel fejedelemnek, akit szuverén uralkodónak ismert el ezzel a gesztussal. Forrás: Wikipédia A bejárat melletti és a bal oldali tárlókban többek között koronázási kappát (liturgikus köpenyt) láthatunk, illetve az utolsó lengyel uralkodó, Szaniszló Ágost prémmel díszített királyi palástját. Mellettük temetési kardok és koronák eredetijei és másolatai ragyognak. Krakkóban az összes királysírt felnyitották és megvizsgálták a tudósok, de a legtöbb koronát visszatették az örök álmukat alvó uralkodók fejére, miután másolatot készítettek róluk. Érdekes tárgy a bal hátsó sarokban elhelyezett középkori sisakkorona. Ezt a típust az uralkodók általában utazáshoz használták, és nagyon kevés maradt fenn belőle Európában. Az itt őrzött darabra véletlenül bukkantak rá Sandomierz városkában bő száz évvel ezelőtt, a papi szemináriumban végzett karbantartási munkálatok során. Magyar kapcsolatok A terem hátsó falánál egy gyöngyökkel kivarrott, méretes szalagszerűség tűnik a szemükbe. Ez a krakkói püspökök melldísze, hivatalos latin nevén rationale (racionálé). Ma csak négy olyan püspök van a világon, aki használhat ilyet; az egyik a krakkói, aki ma már egyébként érsek. De ők is csak a legnagyobb ünnepekre, például a beiktatási szertartásukra öltik fel. Legutóbb 2025-ben viselte az akkor kinevezett krakkói érsek, Grzegorz Ryś. És hogy miért kell ennyire vigyázni rá? Azért, mert több mint hatszáz éves: Nagy Lajos lánya, Szent Hedvig magyar királylány és lengyel királynő ajándékozta a krakkói püspökségnek. Sőt, a hagyomány szerint maga hímezte, bár az adományozás idején még csak tíz-tizenkét éves lehetett. A szalag két végén jól kivehető a lengyel sas és a magyar Anjou címer a liliomokkal és az Árpád-sávos résszel, felettük pedig a LODOVICI és a HEDVIGIS nevek, amelyek azt mutatják, hogy Lajos király lánya, Hedvig az adományozó. Szintén Hedvig személyéhez kötik azt a gyönyörű, faragott elefántcsont ládikát, amelyet a racionálé mellett láthatunk. Valóban az ő korában készült Franciaországban, amellyel az Anjouk kapcsolatban álltak. Domborművei a nemes és a romlásba taszító szerelem példáit ábrázolják többek között az ókorból és az Artúr-mondakörből. A hagyomány szerint az uralkodónőé volt ez a gyönyörű erszény is, amelyből alamizsnát adott a szegényeknek. Az igazgyöngy, selyem és elefántcsont tárgyakkal meghökkentő kontrasztot alkotnak Hedvig halotti jelvényei, vagyis a jogar és országalma, amelyekkel eltemették. Egyszerű bőrből és fából készültek. Jobb felé továbbhaladva Báthory Istvánnal kapcsolatos emlékeket látunk. Kisméretű festett portréját korabeli szokás szerint a koporsójára erősítették a temetésén, hogy jelképes módon mintegy ő maga is részt vegyen a szertartáson. Van itt egy miseruha is a Báthory család sárkányfogas címerével, amelyet a király lengyel felesége, Jagelló Anna adományozott a székesegyháznak. Báthory nemigen törődött Annával, amit a királyné nehezményezett. Sírjába mégis magával vitte egykori férje képmását – szó szerint: amikor felnyitották Jagelló Anna koporsóját, a mellén egy szív alakú borostyán nyakéket találtak Báthory arcképével. Ezt a remekművű és egyben megható emléket is a múzeumban csodálhatjuk meg a királyné halotti jelvényeivel együtt. A másik földszinti terem a krakkói püspökök legrégebbi kincseit mutatja be, valamint azokat a képeket és kőfaragásokat, amelyek a régi időkben díszítették a székesegyházat. A katedrális kincstára egyébként ennél jóval több értéket őriz a nagyközönségtől elzárva. Ilyen kincs az a kereszt, amely két fejedelmi diadémból készült; ezeket egy elmélet szerint Árpád-házi Szent Kinga és lengyel férje, Szemérmes Boleszláv viselhette egykoron. De Anjou Hedvig díszes temetési ruháinak darabjai is ott rejtőznek valahol a katedrális és a palota közötti kincstárépületben. A lengyel pápa nyomában A székesegyházi múzeum nem véletlenül viseli II. János Pál nevét. Karol Wojtyła nemcsak első miséjét mondta az itteni kriptakápolnában, majd érseki miséit a főoltárnál, hanem ő volt az, aki megalapította a múzeumot éppen pápává választásának évében. Később az ő személyes emléktárgyait is itt állították ki. A múzeum emeletén a hátsó teremben folytatódnak a püspökökkel kapcsolatos műtárgyak. Az elülső terem viszont II. János Pál emlékét őrzi. Itt szemlélhetjük meg többek között piros bíborosi és fehér pápai reverendáját és öltözékének egyéb elemeit, vagy a széket, amelyen utolsó krakkói látogatása alkalmával foglalt helyet. Információk II. János Pál Székesegyházi Múzeum – nyitva tartás: hétfőtől szombatig reggel kilenctől; áprilistól októberig délután ötig, novembertől márciusig délután négyig. Vasárnap zárva, bár maga a székesegyház vasárnap kora délután látogatható. Fontos egyházi és állami események idején viszont mindkettő zárva lehet. Jó hír: 2026 tavasza óta nemcsak a székesegyházban, hanem a múzeumban is fotózhatunk, természetesen vaku nélkül! A múzeum nem akadálymentesített. Mosdó sincs benne, de a pénztárépület hátsó udvarán találunk fizetős vécét, amely kártyával is működik.

Van a 80-as éveknek egy olyan kuckós, biztonságot adó hangulata, amit ma nagyon nehéz bármivel is visszaadni. A kábeltévék, aztán a streaming szolgáltatók világa új valóságot teremtett és nincs meg az a melegsége, amit akkoriban a kelet-európai országok meséi nyújtottak, amik összekötötték a cseh, a lengyel, az orosz és más szomszédos országok gyerekeit. A hazai Kockásfülű nyúl mindenre odafigyelő jósága, a cseh Kisvakond kedvessége és biztonságos színes világa, Bob és Bobek, a két bolond nyúl abszurd kalandjai, vagy az orosz láncdohányos farkasának eszeveszett hajszája a pofátlan, de mégis imádnivaló nyúl után a Nu págágyíból bármikor képes volt odaláncolni a tévéhez és akkor még nem beszéltünk a két hatalmas „álomgyár”, Bielsko-Biała és Łódź rajzfilmstúdióinak karaktereiről, akik a lengyel hősök voltak ebben a kuckós világban. Dél-Lengyelországban, a hegyek lábánál fekszik Bielsko-Biała, ahol helyi rajzfilmstúdióban (SFR) megszülettek a dinamikus, vidám és kalandos Lolka és Bolka történetek, Pampalini, vagy Rexi kutya történetei. Ezzel szemben Łódźban, a „lengyel Manchester” Se-Ma-For stúdiójában nemcsak rajzoltak, hanem bábokat is mozgattak; az itteni mesék inkább kedvesek és melankólikusok voltak, gondoljuk csak a picit szomorkás Fülesmackóra, vagy a szuperkreatív Varázsceruza sorozatra. Lolka és Bolka: A gyerekszoba felfedezői Lolka és Bolka (lengyelül Bolek i Lolek) testesítették meg azt a két hőst, akik mi is szerettünk volna lenni, kalandorok, utazók, álmodozók, belevaló gyerekek. A sorozat szülőatyja, Władysław Nehrebecki saját fiairól, Janról és Romanról mintázta a karaktereket. Bolka volt a magasabb, vékonyabb „idősebb” típus, Lolka pedig az alacsonyabb, kerekdedebb kisfiú. A lengyelek mindig nevetnek, mikor mondom nekik, hogy nálunk nem Lolek és Bolek, hanem Lolka és Bolka van, a Przygody Lolka és Bolka magyar átirata alapján. A sorozat 1963-ban indult és 1986-ig ment. A két hétköznapi fiú zsenialitása abban rejlett, hogy megmutatták, egyszerű eszközökkel is teremthetünk saját világot: egy konyhai székből lehet űrhajó, egy takaróból sátor, ráadásul mindezt szavak nélkül. Megtanítottak minket arra, hogy a fantázia határtalan, és hogy a testvéri szeretet (még ha néha ugratják is egymást) mindennél fontosabb. A kedvencem, amikor felbukkan benne egy kislány (állítólag a nézők kérték, hogy legyen női szereplő is), akit elképzelnek, hogy majd milyen szép szőke lesz és csalódnak benne, mikor meglátják (vörös volt), aztán végül megszeretik mindketten. Pampalini és Rexi: A természet barátai Szintén Bielsko szülötte volt Pampalini, a világ legoptimistább vadásza, aki soha nem fogott el egyetlen állatot sem és pont ezért imádtuk. Megtanított minket arra, hogy a próbálkozás fontosabb, mint a győzelem. Picit mindig idétlennek tűnt, de épp ezért volt ő is elérhető, szimpatikus, könnyű volt vele azonosulni, nem volt a tökéletesnek tűnő ideál. Szerintem mindenki fülében ott van a Pampalini itt, Pampalini ott... és az óóóó Donna Klára, ez egy oroszlán! Gálvölgyi szinkronjával egyszerűen zseniális volt. Mellette pedig ott volt Rexi (lengyelül Reksio 1967-1990), a foltos kutyus, a diplomata és békéltető, aki az udvar minden állatával szót értett, és aki az állatok szeretetére nevelt minket. A Varázsceruza és a łódź-i álomszerű mesék Tegye fel a kezét, aki ne akart volna egy olyan ceruzát, amivel ha rajzolunk egy biciklit a falra, az megelevenedik? A Varázsceruza (1964-1977) titka az egyszerűségében és a fantázia mindenhatóságában rejlett, ráadásul a Lolka Bolkához hasonlóan nem kellettek szavak ahhoz, értsük a mesét. A szőke főhős kisfiú frizurája, és a háromszög lábfeje és a zene felejthetetlenné tették az epizódokat. Szobrával a Lódzi Kultúrház találkozhatunk. Míg a ceruza rajzolt, a łódź-i bábmesterek lelket adtak a tárgyaknak. Itt született Fülesmackó (Miś Uszatek), az esti rituálék koronája, aki kék pizsamájában, lefelé konyuló fülével elmondta a legfontosabb életbölcsességeket, volt benne valami furcsa melankólia és beletörődés, viszont a magyar szinkron által megnyugtató és altató hatású volt, kicsit mint Mazsola. És a dal, a Fülesmackó mond most nektek szép meséket, gyerekek, Lekonyuló két fülemnek köszönhetem nevemet, Kedvencem a friss méz, s más finom falatok, De azért szerettek, hogyha kövér is vagyok pedig dallamával, egyszerűségével az önelfogadás és szeretet mellett szólt. Ami érdekes, hogy lengyelül se a dallam, se a szöveg nem az volt, ami nálunk. És persze ne felejtsük el a kontrasztok meséjét: a kíváncsi fehér kiscicát, Filemont, és az öreg, fekete, kemence tetején durmoló Bonifácot, akik a lengyel falu békéjét hozták el a nappalinkba. Van még egy igazán cuki mesehős, Mackó Misi, aki lengyelül Colargol néven futott és lengyel-francia kooprodukciós bábfilm volt. Kicsit hasonlított az orosz Csiburáskára, egyszerre volt mackó és mókus, járta a világot és nagyon kedves volt. Érdekességek és a városok mai arca A lengyel animáció világszínvonalú volt, mert nem akart szájbarágós lenni, és mert a képi világa művészien kidolgozott volt. Ma, ha ellátogatsz Bielsko-Białába, egy igazi „mese-szafarira” indulhatsz. A város főterén bronzszobrok várnak: ott áll Rexi a szökőkútnál, belenézhetsz a bronzból öntött Pampalini távcsövébe, és még Lolka meg Bolka is integetnek egy földgömb mellett. De a rajzfilm megalkotója mellé leülhetsz egy padra is. A legizgalmasabb mégis a filmstúdió interaktív múzeuma, ahol megalkothatod a saját rajzfilmedet és megismerhetsz olyan mesehősöket is, amik a magyar tévében nem voltak láthatók. A shopban pedig Lolka Bolkás kulcstartót, zoknit, üditőt is vehetsz. A másik rajzfilmes központ Łódź létrehozta a „Mesebeli Łódź” útvonalat. Megtalálhatod Fülesmackó szobrát a Piotrkowska utcán, ahol a járókelők fényesre dörzsölik az orrát a szerencse reményében. Filemon és Bonifác a filmmúzeum épülete előtt található sőt, még a Varázsceruza kisfiúja is ott rajzol egy falon. Ha családdal utazunk a városba, remek program lehet a rajzfilm szobrok keresése egy térkép alapján, amivel nem csak a mesehősöket, de a várost is megismerhetjük. A rzeszówi Muzeum Dobranocek (vagyis Esti Mese Múzeum) Lengyelország egyetlen olyan múzeuma, amelyet teljes egészében a klasszikus esti meséknek és rajzfilmeknek szenteltek. A kiállításon eredeti bábokat, díszleteket, forgatókönyveket, storyboardokat és animációs kellékeket láthatunk olyan legendás figuráktól, mint Rexi kutya, Lolka és Bolka, vagy Fülesmackó. A múzeum különlegessége, hogy nemcsak a rajzfilmfigurákat mutatja be, hanem azt is, hogyan készültek az animációk: betekinthetünk az animátorok munkájába, régi filmkamerákat, eredeti rajzokat és bábokat is megcsodálhatunk. A felnőttek számára igazi nosztalgiautazás, a gyerekeknek pedig interaktív élmény, ahol megismerhetik szüleik és nagyszüleik kedvenc mesehőseit. Ha Rzeszówban járunk, egy órát mindenképpen érdemes rászánni: kicsi, de rendkívül szerethető múzeum, amely remekül megmutatja, milyen fontos szerepet játszottak a „dobranockák” az esti mesék több generáció gyerekkorában. De miért is írtam mindezt le? Mert szeretem Lengyelországot és imádtam ezeket a meséket is és akárhányszor találkozom ezekkel a figurákkal elönt a nosztalgia, az a szívmelengető érzés, amikor a Varázsceruza világába csöppentem. Nem bánnám, ha nálunk is újra nagyobb szerepet kapnának a régi mesehősök, szívesen hordanék Kukori és Kotkodás zoknit, vagy Mézga családos kulcstartót. Mikor valamelyik élelmiszerboltban pontokért Kockásfülű nyulas törülközőt lehetett venni, én voltam az első, aki vett belőle.