MAGYAR EMLÉKHELYEK LENGYELORSZÁGBAN

Egykoron a mai Lengyelország egy kicsiny része az egykori Nagy-Magyarország területének része volt. A történelem ezen szakaszának mai napig vannak könnyedén és kis kutatást igénylően fellelhető és látható nyomai.

Felsőzubrica (Zubrzyca Górna) – Árvai Néprajzi Park Múzeuma

A Boszorkány-hegynek is nevezett Babia Góra lábánál fekvő Felsőzubricán (Zubrzyca Górna) található az Árvai Néprajzi Park Múzeuma (Muzeum – Orawski Park Etnograficzny w Zubrzycy Górnej), amely Felső-Árva építészetét, gazdálkodását, kultúráját, az ott élők mindennapi életét mutatja be. Az 1955-ben megnyílt első lengyelországi skanzen alapítása a magyar származású Monyák családnak tulajdonítható, akik Lipót császártól a kurucok elleni harcokban szerzett érdemeiért 1674-ban kaptak nemesi címet. 1784-ben fából épült, patakokkal körülvett, szabálytalan elrendezésű kis parkban található udvarházuk Felsőzubricán látható. A kastélyt 1937-ig lakták a család leszármazottjai, majd Joanna Wilczkowa Łaciak és testvére, az akkor már Budapesten élő Aleksander Łaciak (Lattyak Sándor) a Lengyel Államkincstárnak adományozta. Ma itt található az Árvái Néprajzi Park Múzeum irodája, a skanzen több, a magyar időkre emlékeztető kiállítási tárggyal, az egykor itt élt magyar családoktól származó személyes emlékkel rendelkezik.

Felsőlipnica (Lipnica Mała) – Szent István templom

A Babia Góra tövében található Felsőlipnica (Lipnica Mała) közvetlenül a II. világháború előtt épült temploma államalapító királyunk nevét viseli. A Szent István templom sírkertjében 2024-ben kerül felavatásra Szent István mellszobra. A községben található egy II. világháborús magyar honvéd, Németh József sírja, akit ugyancsak 2024-ben terveznek újratemetni, új nyughelye a falu fölötti dombon található, a magyar Pakos családról elnevezett, egykor kolera temetőnek használt hangulatos, egyszersmind titokzatos Pakos temetőben lesz.

Podvilk (Podwilk) – Divéky Adorján emléktáblája

Podvilk (Podwilk) az utolsó történelmi magyarországi falu a Krakkó felé vezető főúton, hajdan itt húzódott az országhatár. A faluból származik a Divéky család, melynek legismertebb alakja a lengyel-magyar kapcsolatok kutatója, Divéky Adorján (1880-1965) történész, egyetemi tanár, a Varsói Magyar Intézet első igazgatója. A 18. század második felében Árvába került család udvarháza egészen az 1970-es évekig állt a faluban, amikor is egy tűzvészben leégett. Divéky Adorján 2023-ban felavatott emléktáblája a falu templomában található, az 1767-ben épült Szent Márton templom oltárának két oldalán Szent István és Szent László királyunk szobra látható.

Kisárva (Orawka) – Keresztelő Szent János templom

Felső-Árva egyik legismertebb műemléke az 1920-ban 11 egykori magyar faluval együtt Lengyelországhoz került Kisárva (Orawka) Keresztelő-Szent János temploma. A 17. század közepén vörösfenyőből, szög felhasználása nélkül épült templom – melyet a „Magyar szentek templomának” is neveznek – belső falait, mennyezetét fára festett képek borítják, melyeket ismeretlen festők közel 100 éven át, több ciklusban festettek. A templom fő dísze a falakat és mennyezetet beborító 14 nagy alakú festmény, melyek Keresztelő Szent János életét mutatják be. A magyar látogatók számára különösen értékesek a falakon látható, magyar szenteket és boldogokat ábrázoló festmények, melyek legtöbbje Árpád-házi vagy velük rokonságban lévő, illetve abban a korban élt férfi és női szentet ábrázol. A későbbi átfestések miatt az eredeti 52 festmény közül ma 49 magyar szent látható a templomban. A templom melletti temetőkertben található a falu egykori plébánosa, Várzély Máté síremléke, melyet Magyarország Krakkói Főkonzulátusa a közelmúltban újított fel.

Zakopane – Régi temető, Wacław Felczak sírja

Zakopanéban, a Régi temetőben (Stary cmentarz na Pęksowym Brzyzku) található Wacław Felczak (1916-1993), a 20. századi lengyel-magyar kapcsolatok legendás alakjának nyughelye, aki a pozńani egyetemen egyik professzora bíztatására kezdett magyarul tanulni. A II. világháború idején Varsó és az emigráns lengyel kormány közötti kapcsolatot biztosító titkos futárszolgálat (Tátrai futárok) budapesti szervezője volt. A tátrai futárok (főleg hegyimentők, hegyivezetők, sportolók) pénzt, információt és parancsokat továbbítottak a megszállt Lengyelországban tevékenykedő földalatti ellenállási mozgalomnak. Felczak 1940-1949 között cca. 90 határátkelést hajtott végre. 1948-ban a kommunisták bebörtönözték, csak 1956 őszén szabadult. 1958-tól a krakkói Jagelló Egyetem Történeti Intézetében dolgozott. 1993. október 23-án hunyt el, temetésén számos magyar barátja jelen volt.

Zakopane Kuźnice városrészében, a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonó alsó állámásának közelében kialakított pihenőparkban 2024 júniusában avatták fel a Tátrai futárok emlékművét, akik az emléktábla lengyel nyelvű felirata szerint leggyakrabban a Zakopane – Budapest útvonalon közlekedtek.

Halastó (Morskie Oko) – Magyar-lengyel határvita emlékműve

A Tátra legnagyobb tava, a Halastó (Morskie Oko) mellett található a tó és környéke megszerzéséért a 19. század végén folyt határvitának emléket állító emléktábla. A Szepesség határát képező területekért a 16. században kezdődött vita 1772-ben, Lengyelország három részre történő felosztásával a Halastó környékén egyre élesebb konfliktusokat eredményezett. A 19. sz-ban Magyarország és Galícia határa a Tengerszem-csúcsból (Rysy) kiindulva a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) és a Halastó középvonalán haladt, a tavak keleti oldala Magyarországhoz, a nyugati oldal Galíciához tartozott. A turistaság elterjedésének idején Galícia és Magyarország is magáénak vallotta a Tátra legnagyobb tavát és környékét. Mivel nem sikerült megegyezni, nemzetközi döntőbíróság elé vitték az ügyet, amely 1902-ben Grazban ült össze. A bíróság úgy döntött, hogy a határt áthelyezik a tavak fölötti keleti gerincre, a Halastó és a Tengerszem így Galíciához, a mai Lengyelországhoz került.

Újterebes (Trybsz) – Árpád-házi Szent Erzsébet fatemplom

Az Árpád-házi Szent Erzsébet fatemplomot a hagyomány szerint 1597-ben építették. A templom mennyezetén látható festmény hátterében jellegzetes Pieniny táj látható dombokkal, folyóval, kastélyokkal és hegycsúcsokkal, Czorsztyn és Nedec várával, valamint a környező dombokról a Bélai-Tátrára nyíló kilátással. Ez az első Tátra panoráma északról, egyben a mai napig megőrzött legrégebbi tátrai panoráma. A 20. század elején Nyulas Mihály (1834-1927, emlékét az új templomban emléktábla őrzi) plébános kezdeményezésére a fatemplom szomszédságában új templom épült, melybe átköltöztették a fatemplom berendezését, csak a rokokó szószék maradt eredeti helyén. Ezt követően a történelmi templom pusztulásnak indult, 1924-ben a tornyot és a sekrestyét is lebontották, majd 1938-ban kezdődtek meg az épület még meglévő részének további pusztulását megakadályozó munkálatok.

Falstin (Falsztyn) – Jungenfeld család sírkertje

A Berzeviczy család által épített Szent Kvirin templomban található báró Gedult-Jungenfeld Károly országgyűlési képviselő és felesége, Salamon Nóra két bölcsőhalált halt gyermeke, báró Jungenfeld Gizella és báró Jungenfeld István magyar nyelvű sírtáblája. A sírtáblákat 2021-ben Magyarország Krakkói Főkonzulátusa újította fel. A házaspár harmadik gyermeke, az 1892-ben született Tivadar szintén fiatalon elhunyt, az ő és szülei síremléke a Czorsztyni-víztározó feletti dombon található, festői szépségű falstini családi sírkertben található.

Nedec (Niedzica) – Nedec vára, Salamon család sírkertje

Nedec várának részletes leírás itt olvasható. A várral szemközit Salamonów utcában található az Alapi-Salamon család 1936-ban alapított sírkertje (Cmentarz rodziny Salamonów). Itt nyugszik Nedec várának utolsó tulajdonosa, Szepes vármegye egykori főispánja, Alapi-Salamon Géza felesége, gróf Bethlen Ilona (1886-1964), fiai, Géza (1913-1981) és István (1914-1974), valamint testvére, Andor (1870-1914). A vár 1850-ben öröklés útján került a Salamon család birtokába, akik 1943-ig a várban töltötték a nyarakat.

Pieninek vára (Zamek Pieniński)

A Dunajec fölé magasodó Korona-hegy északkeleti részén találhatók Pieninek várának maradványai. A várat a legenda szerint V. Boleszláv lengyel fejedelem építtette, a történészek szerint azonban az 1280-as évek elején az akkor már apácaként élő Szent Kinga építtette, aki társaival együtt itt talált menedéket a harmadik tatárjárás idején. A várrom alatti sziklamélyedésben 1904-ben állították fel Szent Kinga szobrát. Az egykor a tájba belesimuló, nehezen megközelíthető, megerősített vár helyére napjainkban csupán néhány falmaradvány, valamint a sziklamélyedésben teljes épségében látható Szent Kinga szobor és egy lengyel nyelvű márványtábla emlékeztet.

Szczawnica – Szalay József, a tutajozás ötletgazdája

A Dunajec jobb oldali mellékfolyója, a Grajcarka patak völgyében, meredek lejtők közötti völgyben fekszik Szczawnica városa. Az osztrák fennhatóság alatt álló uradalom 1834-ben került Szalay István, birtokába, 1839-ben pedig fia, Szalay József (1802-1876) vette át a város irányítását. Szalay Józsefet (lengyelül Józef Szalaj) tekintjük a gyógyfürdő alapítójának, ő építette az első fürdőépületeket, villákat, valamint a gyógyfürdő kápolnáját. Halála után a fürdőváros a Lengyel Tudományos Akadémia birtokába került, mellszobra ma a Felső-parkban látható. A Dunajecen már a 19. sz. elejétől tutajoznak, szervezett formában azonban Szalay József idején jött divatba, aki magyar származású lengyel hazafiként, Szczawnica alapítójaként és birtokosaként nagy szolgálatokat tett a Pieninekben a turizmus fejlődése érdekében.

A Grajcarka-patak menti sétányon látható gróf Esterházy János emléktáblája. Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa anyai nagyapja, a Krakkói Tudományos Akadémia elnöke, az előbb említett Stanisław Tarnowski révén kötődik Szczawnicához.