KRAKKÓ KÖZPONTJÁN TÚL - EGY HELYI LAKOS TIPPJEI 2.
- Petneki Noémi
- Jul 24
- 5 min read
Az első részben az óvárostól nyugatra és keletre eső látnivalók szerepeltek. A továbbiakban újabb izgalmas helyeket keresünk fel, ezúttal a városközponttól délre, a Visztula túlsó partján.
PODGÓRZE - A POGÁNY KOR TITKAI
Kazimierzt, az egykori zsidónegyedet korszerű, vagány gyaloghíd köti össze Podgórze kerülettel. Podgórzét egykor Krakkó „ellenvárosának” építették az osztrákok, és a két város csak száztíz éve egyesült. Ma viszont ez a kerület a krakkóiak egyik kedvenc pihenő- és találkozóhelye. Így ha átsétálunk a gyaloghídon, autentikusabb élményekre számíthatunk, mint az óvárosban és Kazimierzben.
Mindjárt a híd túloldalán, a Brodzińskiego és a Staromostowa utca hangulatos házaiban a legkülönbözőbb éttermek működnek. Soruk a szomszédos főtéren (Rynek Podgórski) is folytatódik. A tér másik oldalát a lenyűgöző Szent József-templom uralja. Olyan, mint a krakkói betlehemek: a középkorra hajazó legkülönbözőbb elemek keverednek benne, mintha különös álmot látott volna az egykori építész.
A templom mögött található Krakkó egyik legszebben felújított zöldterülete, a Bednarski park. A fekvése is érdekes és változatos, hiszen részben egy hajdani kőbánya területén létesült. A templom felőli részén szaletli formájú kilátót találunk, ahonnan a Wawel-vár is látható (a térképen: Altanka w Parku Bednarskiego). Ha gyerekkel érkeztünk, mindenképpen látogassunk el a park izgalmas játszóterére.
A parktól további sétával, egy újabb gyalogos és kerékpáros hídon juthatunk el a város egyik legtitokzatosabb helyére. Krakus halmát a középkori hagyomány a krakkói sárkány korában élt király sírjának tartotta. Ám a régészek nem találtak a belsejében emberi maradványokat. Inkább kultuszhely lehetett – emellett szól, hogy egy gigantikus tölgyfa gyökereire bukkantak benne, amelyet talán a kereszténység bevezetésekor vágtak ki. A kutatók a kézenfekvő szláv eredet mellett a kelta, az avar, a hun és a viking kultúrához is kötik a monumentális halmot.
Egy biztos: a halom tetejéről izgalmas várospanoráma tárul a szemünk elé. Az itteni napfelkelte- és naplemente-nézés is divat a helyiek körében. Ha pedig a tavaszi szünetben látogatunk Krakkóba, a Húsvét utáni kedden ki ne hagyjuk a Rękawka nevű hagyományőrző rendezvényt. A halom környéke ilyenkor megtelik a mesteremberek sátraival, a középkori muzsika hangjaival és a lacikonyha illatával. Délután négykor pedig szláv harcosok csapnak össze egymással. Csatájukat a domb oldalára telepedve követhetjük a legjobban.
A GETTÓTÓL A SCHINDLER LISTÁJÁIG
Podgórze neve sajnos a történelem tragikus lapjain is szerepel. Krakkó megszállása után itt hozták létre a nácik a gettót. Bejárata a főtér mellett, az önkormányzat épületénél volt. Falait íves elemekből készítették, amelyek valószínűleg szándékosan utaltak a hagyományos zsidó sírkövek formájára. Egy eredeti faldarabot a Lwowska utca 29. szám alatt láthatunk.
A krakkói gettó talán leghíresebb túlélője Roman Polański. A későbbi filmrendező tízéves volt, amikor az apja segített neki átjutni a kerítésen, és így elkerülte a deportálást.
Az egyetlen lengyel, aki a gettón belül élt és dolgozhatott, Tadeusz Pankiewicz gyógyszerész volt. Családi patikájuk már a 20. század elejétől itt működött. A gettó kialakítása után Pankiewicznek sikerült meggyőznie a nácikat, hogy higiéniai-járványügyi okok miatt jobb, ha a gyógyszertár maradhat. Közben azonban titokban segítette is a gettó lakóit, és összekötettést tartott fent köztük és a kinti világ között. Naplója, amely angolul is olvasható, fontos történelmi forrás.
A Sashoz címzett patika ma múzeum. Épületét a Gettó hősei tér (plac Bohaterów Getta) sarkán találjuk. A téren ma szék formájú szobrok állnak; sötétedés után a kövezetbe süllyesztett lámpák világítják meg őket. Ez a gettó egyszerű, ám annál megrázóbb emlékműve. Tervezőit Pankiewicz leírása ihlette a deportálások után a térre hordott bútorokról. Ám a széket a 20. század egyik legnagyobb lengyel művésze, Tadeusz Kantor is használta a már nem köztünk élő emberek jelképeként. Kantor múzeuma szintén a közelben, a Visztula partján található.
A Gettó hősei tértől mintegy fél kilométerre található Oskar Schindler híres gyárának épülete. Ma múzeum működik benne, amely a náci megszállás krakkói történetét mutatja be. Azoknak ajánlható, akik az eredeti dokumentumoknál jobban kedvelik a látványt. Valószínűleg ők vannak többen, mert a múzeum rendkívül népszerű. Ezért érdemes jó előre megvásárolnunk a jegyünket az interneten, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés.
Schindler embermentő listáján a płaszówi koncentrációs tábor foglyai szerepeltek. A nácik Płaszówba deportálták a krakkói gettó lakosait, majd a környékbeli városok zsidóságát. A tábor parancsnoka a kegyetlenségéről hírhedt Amon Göth volt, akit a Schindler listája című filmben Ralph Fiennes testesített meg.
A płaszówi tábor területét nem építették be, hogy emlékeztessen arra, hová vezethet a megkülönböztetés és a gyűlölet. Az ösvényekkel át- meg átszabdalt tájban táblák feliratai idézik a helyszínen történteket. Készül egy fedett múzeumépület is. Az aktuális információkat a https://plaszow.org/en/ honlapon találhatjuk. Nem esett még szó a Krakus halma melletti Liban kőbányáról.
Évekkel ezelőtt szürkületkor jártam először a mélyében. A férjem hirtelen a lábunk elé mutatott – az ösvény földjében sírkövek darabjai hevertek. Megdöbbenésemet látva elmagyarázta, hogy ezek csak másolatok. A Schindler listája forgatására készültek, ahol egy jelenetben látszott, hogy a płaszówi tábor bejáratánál zsidó sírkövekből rakták ki az utat.
A Liban kőbánya II. világháborús története szintén sötét. Büntetőtábor működött benne, ahol lengyeleket és ukránokat dolgoztattak. A kitermelést a háború után is folytatták; ebből az időszakból származnak a Sztalker filmvilágát vagy Pripjaty romvárosát idéző építmények és szerkezetek a bánya övezetében.
EGY CSEPP ADRIA
Podgórzétől nyugatra, egy másik kőfejtőben nem más dolgozott, mint Karol Wojtyła, a későbbi pápa. A nácik a megszállás alatt beszüntették a lengyel oktatást, ezért fizikai munkára kellett jelentkeznie, hogy ne vigyék németországi kényszermunkára.
Ma szerencsére a kőbánya helyén csodálatos, türkizkék tó hullámzik. Csak a víztükröt körülölelő sziklák emlékeztetnek a bányára – vagy az Adriára. Zakrzówek tava és a helyenként vadabb, máshol szépen revitalizált erdős-parkos terület ma a krakkóiak egyik kedvenc helye.
2023-ban a város önkormányzata egy helyen különböző mélységű medencéket épített a tó felületére. Ez a strandrész nyáron rendkívül zsúfolt. Ezért én inkább magát a tópartot kedvelem, amely a szomszédos lejáraton közelíthető meg. Ez a lazább emberek strandja, de belőlük is tud nagyon sok lenni, főleg délután és estefelé. Ha nem szeretjük a tömeget, érdemes reggel felkeresnünk a tavat. Olyankor a két lejárat között épült ingyenes zuhanyzó és mosdó is szabadon hozzáférhető. Épületük másik részében kávézó üzemel, ahol a diétázók is találnak maguknak növényi tejet vagy „mentes” desszertet.
Zakrzówek tömegközlekedéssel és autóval, majd kiadósabb sétával közelíthető meg. Kerékpárral pedig egyenesen a tópartig juthatunk. A vízfelület és a parkerdő egyébként minden évszakban remek látványt és kikapcsolódást nyújt. Egy érdekesség: a parkban található a világ egyik legkülönösebb Elvis Presley-szobra, amelyet a Király krakkói rajongói gondoznak.
FALATANYI JAPÁN
Zakrzówekből a központ felé visszatérve ne hagyjuk ki a Manggha Japán Művészeti és Technikai Múzeumot, amelyet az Oscar-díjas Andrzej Wajda és felesége, Krystyna Zachwatowicz álmodott és valósított meg. Maga az épület is izgalmas: modern, mégis kreatívan használja fel a távol-keleti esztétika megoldásait. Kiállításait kedden ingyenesen látogathatjuk! Nagy népszerűségnek örvend az intézmény japán ajándékboltja és szusizója. A teraszról pedig remek fotókat készíthetünk a szemközti Wawel várról – és önmagunkról, az ablaküvegek tükrében.
