A kávé szerelmesei számára jól ismert esemény tér vissza február 7–8-án Varsóban. Immár 11. alkalommal rendezik meg a Warsaw Coffee Festivalt, melynek helyszíne ezúttal is a PGE Narodowy, vagyis a Nemzeti Stadion ikonikus tere - két napon át a kávékultúra kerül a középpontba. A fesztivál a megszokott struktúrában várja a látogatókat, számos friss újdonsággal kiegészülve. Több mint 200 kiállító mutatkozik be: kávézók, pörkölők, kávés kiegészítők, valamint stílusos eszközök és kütyük kínálata teszi teljessé az élményt, amelyek minden kávérajongó érdeklődésére számot tarthatnak. A cupping zónában egész napos kóstolások zajlanak, ahol a vendégek különleges, gyakran ritkaságszámba menő kávékat ismerhetnek meg. A programot szakmai workshopok és előadások gazdagítják elismert kávés szakértők részvételével, míg a színpadi események, a chillout zóna és a food court gondoskodik a fesztivál hangulatáról. fotó: Warsaw Coffee Festival

Minden évben felmerül, hogy olyan helyre menjünk kirándulni, ahol a gyerekek és a felnőttek is tartalmasan tölthetik az időt, szép természeti és épített környezetben. Idén nyáron a választásunk ezért Lengyelország alsó-sziléziai részére esett. Kudowa-Zdrój és Kłodzko vidéke viszont ez előzetes várakozásainkat messze felülmúlta. Kincsek és érdekességek fekszenek tőlünk nem is olyan messze, melyek egyszerre érdekesek kicsik és nagyok számára. Kłodzko és a Minieuroland A Budapesttől kb. 570 km-re, Wroclawtól kb. 80 km-re fekvő Kłodzko (Glatz) Alsó-Szilézia hangulatos városa a maga pár tízezer fős lakosságával, amely a 18. század közepétől 1945-ig Poroszország, majd Németország része volt. A település építészeti hangulatát ez alapvetően meghatározza. Az óváros feletti dombon emelkedik továbbá még a Habsburg időkből származó, Mária Terézia által a poroszok ellen emelt, a városból fényképezőgéppel szinte egyáltalán nem rögzíthető nagy méretű erőd. A viszonylag kicsi óvárosban mindenképp érdemes legalább egy rövid sétát tenni. A városka egyik leghangulatosabb része a Mlynówka-csatorna feletti Szent János- híd és annak közvetlen környezete. Látogatásunk elsődleges oka azonban nem a városnézés, hanem a település határában, a 8. számú főút közelében épített, számos táblával jelzett Minieuroland névre hallgató látványosság volt. Ide részben azért jöttünk, mivel reméltük, olyan nevezetességet láthatunk kicsiben, amelyet utána élőben is megcsodálhatunk. A kellemes nyári melegben szerencsére nyitás után nem sokkal érkeztünk. Ekkor is már sokan voltak, de a kb. 2-2,5 óra ott töltött idő végén már kígyózó sorok álltak a bejáratnál. Ami a benti, kb. 2 hektáron elterülő látványosságok okán teljesen érthető is. A gyönyörű, csodásan gondozott park egyszerre szolgálja ki a generációk igényeit, mivel ott játszótér, többféle kisállat, valamint Európa és a sziléziai régió több építészeti látványossága makettben is megtekinthető. A virágkompozíciók között felépített nevezetességek közül nekünk legjobban a környéket bemutató épületek tetszettek. A helyszínen látható többek között a ksiazi kastély, a wrocławi egyetem és városháza épülete, valamint a Ząbkowice Śląskieban található ferdetorony is. Książra készültünk, Wrocławban már jártunk, de a ferdetoronnyal az előzetes várakozásunk teljesült is. Miközben a gyerekek a játszóteret próbálták ki, gyorsan megnéztük, hol található pontosan Ząbkowice Śląskie, majd gyorsan eldöntöttük, hogy a következő állomásunk ott lesz. Gyerekbarát Frankenstein Ząbkowice Śląskie kb. 25 km-re található Kłodzkotól. A hangulatos, részben középkori, részben sziléziai németes hatású építészeti örökségben gazdag kisvárost 1945-ig Frankensteinnek hívták, ám a korábbi nevével ellentétben az oda látogatónak semmi oka az ijedelemre! A várossal kapcsolatos egyik legenda szerint a Frankenstein figura angol írója, Mary Shelley részben a város 17. századi múltjából, egy akkori pestisjárvány következtében számos halálesetet követelő időszakból is inspirálódott. A képzeletbeli karakter azonban nem nyomja rá a bélyegét a kisvárosra. Van ugyan egy kisebb, a Frankenstein figurára alapozó múzeum a városban, ez azonban eltörpül jelentőségében amellett, hogy a településen van Európa második legferdébb tornya! A 34 méter magas ferdetorony első említése a 15. század elejéről való, ami egykoron harangtorony volt. 1590-ben földrengés következtében dőlt meg, összesen 2,14 méterrel. A torony belépődíj ellenében látogatható. Érdemes oda felmenni, mivel onnan lényegében az egész települést be lehet látni. A 139 lépcsőn való feljutást pedig a gyerekek is nagyon élvezik. A pazar kilátás mellett a toronyban kisebb helytörténeti kiállítás, illetve középkori fenyítő és büntetés-végrehajtási eszközök láthatók. A toronyból jól látszódik a belváros szélén álló, az eredetileg a Pogyebrád család által birtokolt, reneszánsz elemeket hordozó várrom, ami még a harmincéves háborúban sérült meg súlyosan. Belépődíj ellenében azonban ez az épület is látogatható. Közvetlenül a várrom mellett terül el a német múltra emlékeztető, viszonylag nagy méretű, romosan is impozáns néhai evangélikus templom. A sok történelmi épület a gyerekek fantáziáját is megmozgatta. A látnivalók után azonban jólesett a Ryneken lévő neogótikus városháza hangulatos alagsorában lévő Grotta del Gusto étteremben elköltött ebéd. Az étteremben a nevével ellentétben nemcsak olasz fogásokat, hanem egy magyaros névvel illetett lapcsánkás, húsos, gombás ragus ételt is felszolgáltak többek között. Szilézia kisvárosait is látni és ízlelni kell!

Ha imádod a vidámparkok adrenalinban gazdag élményeit, de eddig úgy gondoltad, hogy a tél egyenlő a kényszerszünettel, akkor jó hírünk van: Lengyelország legnagyobb vidámparkjában, az Energylandiában ilyenkor sincs megállás — sőt, a téli időszak kifejezetten különleges! Krakkótól mindössze egy órányi autóútra, Zator városka mellett található az óriási, mintegy 70 hektáros élménybirodalom. Nyáron ez a régió egyik legnépszerűbb látványossága, ahol több mint 130 attrakció, köztük 20 hullámvasút gondoskodik arról, hogy a család minden tagja megtalálja a kedvencét — az extrém élmények rajongóitól a legkisebbekig. A különbség sok más európai vidámparkkal szemben az, hogy míg azok télre bezárnak, Energylandia egész télen át fogadja a látogatókat. ENERGYLANDIA TÉLEN – MIT TARTOGAT? A hideg hónapokban a park teljesen átalakul, és Winter Kingdom, vagyis Téli Királyság néven egy varázslatos, ünnepi világba csöppenünk. A több millió fénydekoráció, az ünnepi díszítés, a hangulatos tábortüzek és a karácsonyi dallamok mesebeli atmoszférát teremtenek. A varázslatot tovább fokozza a karácsonyi vásár, a mézeskalács-díszítő workshop, a tematikus téli programok, valamint a gyerekek nagy kedvence: a Mikulás jelenléte. És ami a legjobb: télen is számos attrakció üzemel, így a vidámparkozás élménye változatlanul garantált! Bár a park egyik főlátványossága télen a Winter Kingdom, a legnagyobb szenzációja mégis az, hogy a téli időszakban is számos hagyományos attrakciója is működik, így hullámvasutak, körhinták, családi attrakciók is elérhetőek. Ezek mellett több téli különlegesség is vár: a jégpálya, vagy a „snow­tubing” (hócsúszás gumicsónakkal) többek között. HASZNOS TIPPEK ÉS TUDNIVALÓK Az attrakciók működését az időjárás befolyásolhatja, ezért indulás előtt érdemes a park hivatalos oldalán előre ellenőrizni a napi információkat és nyitvatartást. A Winter Kingdom programjai különösen látványosak sötétedést követően, így ajánlott úgy tervezni a látogatásunkat, hogy ezen időszakba is belenyúljon. Öltözzünk melegen, hiszen télen a hullámvasutakon extrán hideg érzetünk is lehet! A téli üzem 2025. november 29-től 2026. február 8-ig tart. Fontos tudni, hogy ilyenkor csak ünnepnapokon és hétvégente (péntek-vasárnap) van nyitva, 11:30 és 18:30 között! EMLÉKSZEL? NEM LÁTTAD MÉG? Bárány Robi már járt a téli Energylandiában, ebben a videójában mutatta be:

Saját tapasztalataink alapján a lengyel kisvárosok többsége a magyar turisták által kevésbé látogatottak. A Visztula partján, Lublintól kb. 55 km távolságra fekvő, a kakasáról és a reneszánsz építészeti örökségéről híres Kazimierz Dolny viszont a példa arra, hogy érdemes felfedezni e kistelepüléseket is! Így tettünk mi is október elején. A kakasok városa A pár ezer fős lakossal rendelkező településre érkezve gyorsan feltűnt, hogy számos nagy kapacitású parkolót alakítottak ki. Ebből könnyű volt kikövetkeztetni, hogy a város népszerű turista célpont lehet. A parkolók közül több is a központhoz elég közel található, így nagyon gyorsan a városka központjában lehettünk. A hangulatos, a településhez képest viszonylag nagy főtéren (Rynek) a számos impozáns reneszánsz épület mellett egyből észrevehetők a kakasok: kalácsként, képként, sörbontóként és még számos egyéb módon. A főtérhez közeli főút mellett még egy fából készült szobor kakast is megtekinthetünk. A helyi legenda szerint ugyanis a közelbe maga az ördög költözött, folyamatos kísértésben tartotta a település lakosságát, egyúttal a környék kakasait mind megette. Egyszer azonban egy öreg, bátor kakas a településen élő szerzetesek segítségével kiűzte az ördögöt. Ennek emlékére kezdtek el kakas formájú, rendkívül finom kalácsokat sütni a helyiek. A turizmus hatására pedig ma már számtalan formában találkozhatunk a kakassal. Az érdekes legendán túl az viszont tény, hogy a kisváros nagyon fontos kereskedelmi szerepet töltött be a történelem során a Visztulának köszönhetően. A folyón szállítottak ugyanis a helyiek számos terméket a mai Gdanskig, majd onnan más termékeket beszerezve visszahajóztak. A kereskedelem a XVI-XVII. században a város virágkorát jelentette, amiről tanúskodnak a főtéren álló, alapvetően impozáns, a lengyel reneszánsz elemeit hordozó épületek. A főtéren lévő épületekben főleg vendéglátóhelyek, kávézók működnek, amelyek a nem túl barátságos októberi időben is tele voltak turistákkal. Az utazás előtt talált, kevés magyar nyelvű útleírás egyike szerint a várost „lengyel Szentendreként” nevezte meg. Ez annyiban biztosan találó, hogy az egész településnek van egy kissé bohém hangulata. Ehhez a városkép mellett hozzájárulhat az is, hogy mind a főtéren, mind az abból nyíló utcákban több művészeti galéria található. A kakasok persze itt is meg-megjelennek. Séta a főtér körül és fel a várba A főtérre több utca is torkollik. Mi, valamilyen hangulatos éttermet keresve pont azon az utcán indultunk el, amelyen végül a Bajgiel nevű zsidó ételeket felszolgáló helyet találtuk. A szépen berendezett, hangulatos helyen elköltött ebéd után a közelben lévő, több évszázada álló zsinagógát néztük meg. A zsinagógában a helyi zsidóság történetét leíró tárlat, valamint a település két világháború közötti korszakát bemutató, érdekes fényképkiállítást tekintettünk meg. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy az 1920-as, 1930-as években a település házai, így a főtéren álló reneszánsz házak is még magukon hordozták az első világháborúban folytatott harcok okozta sebeket. Az épületeket most elnézve nagyon példásan, szépen újították fel ezeket a lengyelek! A zsinagóga után utunkat a főtértől pár száz méter távolságra lévő középkori várrom felé vettük. Ennek során megnéztük a várrom közelében lévő plébániatemplomot, majd sétánkat a várrom felé folytattuk, ahová belépődíj ellenében lehet belépni. A várromon belül néhány művészi installáció található. A Visztulára, illetve a településre nagyon jó kilátás nyílik a várból. Az esősre váltó idő sem tántorított el minket attól, hogy a várból lejőve utunkat a Visztula irányába vegyük. A folyóparton hosszan elnyúlóan sétaút vezet végig, ahol a rosszabb idő ellenére is többen töltették a szabadidejüket. Már amikor a települést elhagyni készültünk, megbeszéltük, hogy nekünk is nagyon megérte eltölteni a kirándulásunkból egy fél napot ebben a mesés kis városban. Másokat is erre bátorítok!

Bukowina Tatrzańska ad otthont február 5. és 8. között az 54. Górál Karneválnak, amely a lengyel hegyvidéki folklór egyik legjelentősebb, többnapos kulturális eseménye. A rendezvény gazdag programkínálattal, hagyományos felvonulásokkal, népzenei és néptánc-előadásokkal, valamint látványos versenyekkel várja az érdeklődőket. A karnevál február 5-én, csütörtökön ünnepi hangulatú, lovas fogatokkal kísért zenekari felvonulással veszi kezdetét Bukowina Tatrzańskán keresztül. A hivatalos megnyitóra 13 órakor kerül sor, melyet regionális zenei bemutatók és együttesek fellépései követnek. Az esti programok során többek között Spiszi, Lach és Pogórzai estek, valamint betyártánc-versenyek és táncpárok bemutatói színesítik a karnevál hangulatát. A vasárnapi zárónapon kerül sor a nagy népszerűségnek örvendő Kumoterki eseményre, ahol gazdafogatok és kumoterki-fogatok felvonulása, valamint kumoterki-, skiring- és sí-skiring versenyek várják a közönséget. A karnevál hivatalos eredményhirdetését vasárnap 17 órakor tartják. fotók: https://goralskikarnawal.pl/ A főprogramok mellett számos kísérőrendezvény lesz, mint a XV. Téli Országos Podhalei Lengyel Juhászkutya Kiállítás, a „Turoni Szarv” elnevezésű lövészverseny, valamint egy egész hétvégén látogatható népművészeti kiállítás. Az esti rendezvényekre (19.00 órától) a belépő 30 PLN, míg 6 éves kor alatt a belépés díjtalan.

A podhalei hegyvidék egyik hagyományos egyben leglátványosabb és legjelentősebb téli kultúrális és sport attrakciója a Parady Gazdowskie (ejtsd: párádi gázdovszkje), amit egyszer látni kell mindenkinek. A 2026. január végétől március elejéig tartó sorozat célja a helyi górál kulturális örökség bemutatása, a hagyományos lovasszános felvonulások és versenyek megőrzése, valamint a téli turizmus élénkítése. A Parady Gazdowskie keretében a hagyományos lovasszános felvonulások mellett izgalmas és nagyon látványos kumoterki (lovasszános versenyek), skiring és ski-skiring versenyeket is tartanak, bemutatva a hegyvidéki hagyományápolást és sportot egyaránt. fotó: visitmalospolska.pl / Kamil Bańkowski A PARADY GAZDOWSKIE 2026 PROGRAMJA január 25. – Poronin február 1. – Ludźmierz február 8. – Bukowina Tatrzańska február 15. – Kościelisko február 22. – Biały Dunajec március 1. – Zakopane fotó: visitmalopolska.pl / Kamil Bańkowski A programok erősen függenek a hóviszonyoktól, ezért egyes események időpontja módosulhat az aktuális időjárási feltételek szerint!

Egy krynica zdróji kirándulás során az egyik fix program a sétálóutca, ahol többek között megtaláljuk a Nikifor Múzeumot és az ivóházat is. De ezek mellett nagyszerű program tud lenni az utca végéből induló siklóval felmenni a város fölé emelkedő Góra Parkowa tetejére – ahol a téli időszakban fényparkban is gyönyörködhetünk. HEGYRE FEL AZ ORSZÁG LEGRÉGEBBI SIKLÓJÁVAL Az 1937-ben átadott funikuláris vasút, azaz sikló Lengyelország egyik legrégebbi ilyen jellegű vasútja, amiért már önmagában is érdemes kipróbálni. Nagyjából 150 méternyi szintkülönbséget tesz meg a városközpont és a Parkowa hegy teteje között – nagyjáb15 percenként indulva. fotó: PKL Góra Parkowa FÉNYEK ÉS KILÁTÁS Érdemes picivel naplemente előtt indulni, mert jó időjárás esetén a hegytetőről elénk táruló panorámát a nap utolsó sugaraival csíphetjük el. De ezen látvány mellett különlegesség is vár minket. Télen több tízezer LED alkot számos világító installációt, melyek az 1930-as évek hangulatát idézik meg. A fények mellett a kort idéző zenei illusztrációk, valamint általunk megszólaltatható fém hangszerek teszik élvezetesebbé a sétánkat. Novembertől március elejéig látogatható - mind a sikló, mind a fénypark külön-külön belépőjeggyel vehető igénybe és nézhető meg, de a fénypark egy kevés részlete a siklóból kiszállva ingyenesen is megtekinthető.

A kilátótornyok mindig különleges élményt nyújtanak, hiszen tetejükről más perspektívából tekinthetünk körbe. Minden építmény kicsit más, mind elhelyezkedése, kialakítása, vagy a kínált élménye miatt, így nehéz összehasonlítani egymással ezeket, de mégis, a SkyWalk Serce Poronina kimagaslik mindközül. Ez a Zakopanétól mindösszesen csak fél órányi autóútra, Poronin közelében, a Zgorzelisko-réten (Małe Ciche) elhelyezkedő látványos kilátó és „felhőjáró” turistapont több mint egyszerű kilátó: a természet és modern mérnöki megoldások kombinációja, panoráma- és élményattrakció. Egyrészt tökéletes, zavartalan, teljes panoráma nyílik a lengyel Magas-Tátrára, másrészt egyes funkciói garantált adrenalin bombák. Könnyű sétával a látványért A 47 m magas Skywalk legmagasabban fekvő teraszára egy felülről szívet formázó, 854 méter hosszú, 2.5 méter széles és akadálymentesített gyalogúton sétálhatunk fel – így gyermekes családok és babakocsival vagy mozgáskorlátozott látogatók számára is könnyedén megközelíthető. Felérve nem a sétától lesz magas a pulzusunk, hanem Európa egyik legnagyobb üvegteraszától, illetve hálós padlójától! Mindkét különlegesség 75-75 négyzetméteren terül el, de a tériszonyosok számára jó hír, hogy ezek mellett a hagyományos padlózat is megtalálható… A látvány minden napszakban pazar: a lengyel Magas-Tátra, a Gorce, a Babia Góra lélegzetelállító panorámájától garantáltan tátva marad a szád. Le ugyanazon sétányon, vagy a két, zárt csúszda egyikén juthatunk le – ezen két utóbbi lehetőség külön fizetős, de ha ki akarjuk maxolni az adrenalindús élményt, ne hagyjuk ki! Hasznos tudnivalók A kilátó egész évben nyitva van, de nyitva tartása szezonálisan változik, így nyáron 9 órától késő délutánig, 18 óráig látogatható, míg télen ez a zárás már 17 órakor eljön. Belépőjegyek csak helyben vásárolhatók meg, és családok, valamint csoportok számára elérhetők kedvezmények. Fontos tudni, hogy állatok (kivéve vakvezetőkutya) nem vihetők a kilátó területére, valamint drónnal a kilátó területéről felszállni tilos! Rossz időjárás esetén a torony bezár! Árak és nyitva tartás itt tekinthető meg.

Lengyelország déli részén, a Tátrától észak-keletre fekvő Pieninek-hegységben (Pieniny) található az országszerte ismert gyógyforrásokkal rendelkező gyógyhely, Szczawnica, amely a Dunajec jobb oldali mellékfolyója, a Grajcarka-patak völgyében fekszik. Pieninek, Pieninek Nemzeti Park A Pieninek az Északnyugati-Kárpátok külső vonulatában, a Keleti-Beszkidekben található. A változatos felszíni formákat mutató, mészkőből és dolomitból felépülő hegység három részre, a Lengyelországban található Szepesi- (Pieniny Spiskie) és Középső-Pieninekre (Pieniny Właściwe), vm. a két ország területén elhelyezkedő Kis-Pieninekre (Małe Pieniny, Malé Pieniny) osztható. A hegység lengyel oldalán 1932-ben Lengyelország első nemzeti parkjaként hozták létre a Pieninek Nemzeti Parkot, a szlovák oldalon pedig 1967-ben Szlovákia legkisebb nemzeti parkját. Szczawnica Szczawnicát 1839-ben a magyar származású Szalay József (1802-1876) alapította, aki a kis települést a kor igényeinek megfelelő, európai szintű fürdővé alakította, megkezdte a gyógyvíz palackozását, fürdő- és ivókúrákat rendszeresített. Több épület felépítése fűződik a nevéhez, melyek közül az étterem a mai napig a lengyel gyógyfürdő építészet példaképe. A gyógyfürdő népszerűsítése céljából útikönyvet és saját rajzaival díszített képes albumot adott ki, tevékenysége nyomán a kis gorál falu az arisztokrácia és a művészvilág népszerű nyaralóhelyévé fejlődött. Szalay József óriási erőfeszítéseket tett a város egyedi jellegének megteremtése érdekében. Halála után a város a Lengyel Tudományos Akadémia birtokába került. A fejlődés Adam Stadnicki gróf, Szczawnica történetének másik fontos alakja birtokvásárlása után vett újabb lendületet. Szczawnica fekvésének köszönhetően különleges mikroklímával rendelkezik, mely jó hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A gyógyulni érkezők az ivókúrákon túl – a gyógyvizet itt ivókúrára használják – hidroterápiás és inhalációs kúrák közül választhatnak. A gyógyfürdő központja a Dietl-téren álló, 2006-ban lebontott, majd 2008-ban eredeti formájában újjáépített Forrás-ház (Dom nad Zdrojami), ahol ásványi sókban és nyomelemekben gazdag savanyúvizek állnak a vendégek rendelkezésére. Téli túra Szczawnicából a Vöröskolostorhoz A Dunajec mentén Szczawnicából a Vöröskolostorhoz (Červený Kláštor) vezető túraútvonal téli körülmények között is népszerű úticél. A túra során semmilyen technikai nehézségre nem kell készülni, a könnyű útvonal kevésbé tapasztalt turistáknak is bátran ajánlható. A túra kiindulópontja a Szczawnica déli részén található tutajkikötő, amely téli időszakban sokkal békésebb képét mutatja, mint a tutajos szezonban, hiszen áprilistól októberig a szép nyári napokon egymást érik a Dunajec-áttörésben a folyón ide érkező tutajok. A széles, kényelmes, több helyen a sziklába vájt Pienini-út (Droga Pienińska) közvetlenül a folyó mentén halad. Nyáron népszerű kerékpáros útvonal, télen azonban tömegek nélküli nyugodt, csendes hely. A jól karbantartott, letaposott hóval borított szilárd burkolatú út az árnyékos, sziklafalak alatti részeken helyenként jeges lehet, így sem jelent azonban különösebb nehézséget. A túraútvonal legismertebb látnivalói a túra kezdetén látható „Pieninek Anyja” néven is ismert havas Sokolica (747 m) és az útvonal végén látható, ugyancsak hóval fedett Korona-hegy (Trzy Korony, 982 m), amely kb. 530 méterrel emelkedik a lábánál folyó Dunajec folyó fölé. A hegytömb öt, koronára emlékeztető mészkőcsúcsból áll, legmagasabb kiemelkedése az Okrąglica, tetején korláttal ellátott, télen-nyáron járható kilátóplatformmal, amely egyszerre kb. 30 fő befogadására alkalmas. Túra közben szerencsés esetben nem csak a hegycsúcsokban, de a Dunajecen úszó jégtáblákban vagy a víz fölött felszálló párában is gyönyörködhetünk. A Dunajec-áttörésben vezető téli túra kiváló lehetőség tájképfotózáshoz, de ne feledkezzünk meg róla, hogy ebben az évszakban a legrövidebbek a nappalok, tehát érdemes korán elindulni, és a folyó mentén általában alacsonyabb a hőmérséklet, mint Szczawnica központjában. A körülmények miatt meleg, vízálló túrabakancs, valamint csúszásgátló használata javasolt. Visszatérés ugyanazon az útvonalon, esetleg a folyó lengyel oldalán található, a Dunajec fölött átívelő gyalogoshídon elérhető Sromowce Niżne községből tömegközlekedéssel lehetséges, ebben az esetben azonban a menetrendről érdemes előre tájékozódni. A Szczawnicából a Vöröskolostorhoz vezető túra hossza kb. 7 km, amely 2-2,5 óra alatt kényelmesen végig járható, a Pienini-út ugyanis szinte teljesen sík, csak minimális szintkülönbséget tartogat. Vöröskolostor (Červený Kláštor) A túra a Dunajec szlovák oldalán található Vöröskolostor mellett ér vége, melyet az 1330-as években a karthauzi barátok kezdték építeni. A 15. sz-ban a husziták többször megtámadták, majd miután I. Ferdinánd megszüntette a kolostorokat, az épületek közel 150 évig világi célokat szolgáltak. 1711-ben kamalduli barátok költöztek ide, akik helyreállították az épületeket, amely ekkor élte virágkorát. A 18. sz. közepén itt készült el a Biblia első szlovák nyelvű fordítása vm. az első latin-szlovák szótár. 1756-ban messze földön híres gyógyszertárat alapítottak a kolostorban, amely Cyprián barát irányítása alatt egész Magyarországon ismertté vált. 1781-ben II. József több más renddel együtt a kamalduli rend működését is betiltotta, a kolostort felszámolták. Berendezését széthordták, nagy értékű könyvtárát Budapestre, berendezési tárgyait Muszynába szállították. A kolostor 1907-ben egy tűzvész során szinte teljesen a lángok martalékává vált, az I. vh. után részlegesen, majd a II. vh. után teljesen felújították. Napjainkban eredeti berendezésének csak töredéke látható, az épületekben egyháztörténeti, botanikai és geológiai kiállításokat nézhetünk meg.

2026. január elsejétől Krakkó közlekedési képe új korszakba lépett, miután bevezetésre került a Tiszta Közlekedési Zóna (lengyelül Strefa Czystego Transportu, röviden SCT) szabályozás. MI AZ SCT? A Strefa Czystego Transportu egy olyan alacsony kibocsátású övezet, amit a város levegőminőségének javítása, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és az élhetőbb városi környezet biztosítása céljából hoztak létre. Ez a szabályozás korlátozza a magas szennyezést okozó járművek szabad mozgását a város jelentős részén belül – mintegy 60%-át fedi le Krakkónak. A zónát, a 3,5 tonnánál kisebb tömegű elektromos (BEV), hidrogén- vagy más nulla-kibocsátású járművek, valamint az Euro4 vagy 2005 utáni gyártású benzines és LPG üzemanyagú, valamint a minimum Euro 6 vagy 2005 utáni gyártású dízel gépjárművek korlátozások nélkül használhatják. Az e feletti tömeggel rendelkezők (pld buszok) esetében annyi változás van, hogy a dízeleknél csak a 2012 utáni gyártásúakra vonatkozik a mentesség. MILYEN KÖLTSÉGEKKEL JÁR? Ha a járművünk nem felel meg a szabályzásnak, azaz nem mentesül a korlátozásoktól, 2028-ig díjfizetés ellenében behajthatunk a zónába – ezt követően, 2029-től viszont már nem lesz lehetőség díjfizetésre, így egyáltalán nem lesz lehetőség behajtani! Addig viszont ahhoz, hogy behajthassunk, nekünk magyaroknak az idehaza regisztrált gépárművűnket be kell regisztrálnunk az SCT rendszerbe. Amennyiben megfelel a követelményeknek, akkor itt kell regisztrálni, ha pedig nem felel meg, akkor itt kell regisztrálni és befizetni a behajtási dijjat - abban az esetben, ha a gépjárművünk nem felel meg a szabályzásba foglaltaknak, a behajtás 2026-ban 2.50 zloty per óra, illetve a második órától nem kell fizetni többet, mert a napijegy 5 zloty. Rendszeres behajtás esetén érdemes a 100 zloty per hónap bérleten elgondolkodni. A regisztrációhoz minden esetben fel kell tölteni a forgalmi engedély másolatát, megadni a márkát, típust, gyártási évet és a károsanyag-kibocsátási normát. A regisztráció nélküli belépés büntetést vagy pótdíjat vonhat maga után!

2026-ban egy izgalmas újdonsággal készültünk nektek: elindítjuk klub sorozatunkat, melyben havonta egy-egy ingyenes, de előregisztrációhoz kötött előadásunkhoz csatlakozhatsz! Változatos és érdekes témákon keresztül hozzuk közelebb neked Lengyelország kulturális, természeti és gasztro különlegességeit! A 45-60 perces előadások után pedig további különleges programokkal várunk... Az előadások helyszíne a Lengyel Intézet (Budapest, Nagymező u. 15.). JANUÁRI ELŐADÁS A mai napon Kakuk András, a Mozgásvilág outdoor magazin alapítója fog előadást tartani (www.mozgasvilag.hu), melyből megismerheted a legnépszerűbb lengyel síterepeket, hasznos tippeket kapsz a pályaválasztáshoz, utazáshoz és felszereléshez, valamint pici betekintést nyerhetsz a helyi szokásokba is. Ezt követően egy igazi lengyel téli italkülönlegesség, a forraltsör kostolójára is várunk majd! A RENDEZVÉNY INGYENES, DE ELŐREGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT! regisztrálni itt tudsz Ha jönnél, mielőtt kitöltöd a regisztrációt, az alábbiakat mindenképpen olvasd végig: ha nem egyedül érkeznél, akkor a partnere(i)d számára is ki kell tölteni egy regisztrációt a terem korlátozott kapacitása miatt az előadásra maximum 70 főt tudunk fogadni az előadásra csak az előregisztrációval rendelkezőket tudjuk beengedni, csak az esetlegesen fennmaradó üres helyek esetében áll módunkban a regisztráció nélkülieket leültetni a regisztráció során megadott adatokat a Szervező (Szia Lengyelország/Mátra Trails Center Kft) bizalmasan kezeli, és harmadik fél számára nem adja ki, de saját statisztikai célokra felhasználhatja a Szervező az e-mail címedre digitáis leveleket (e-mail) küldhet, mely szolgáltatást a későbbiekben a kiküldött levelek alján levő leiratkozási link segítségével felfüggesztheted a helytelenül, hibásan megadott e-mail címből eredően nem kézbesíthető az előadással kapcsolatos részletek és a belépéshez szükséges információk miatt a Szervező nem tehető felelőssé az előadásokon való résztvétel 18 év alattiak számára csak és kizárólag nagykorú kíséretében engedélyezett az előadás alatt a helyszínt biztosító Lengyel Intézet házirendje van érvényben az előadásra érkezési sorrendben lehet beülni, előzetes helyfoglalásra nincs lehetőség minden előadáson résztvevő egy pecsétet kap, melyekkel nyereményjátékban vehetsz részt - részletek weboldalunkon illetve Facebook eseményünknél az előadások alatt a Szervező fényképeket és videófelvételt készíthet, melyeket a későbbiekben saját közösségi oldalain és weboldalán megoszthat *a forraltsör kóstoláson kizárólag nagykorúak vehetnek részt!

A lengyel szilveszteri és újévi ünneplés gazdag hagyományokkal és babonákkal teli esemény, amely az ország kulturális örökségének fontos része. Az év utolsó napján különös figyelmet fordítanak az hagyományos ünnepi ételekre és a szokásokra, hogy biztosítsák a szerencsés és boldog újévet. Szilveszterkor a lengyelek hagyományosan olyan ételeket fogyasztanak, amelyek a bőséget és a gazdagságot szimbolizálják. A sós hering az egyik legnépszerűbb étel, mivel pikkelyei a pénzt jelképezik, és úgy tartják, hogy fogyasztása anyagi jólétet hoz az újévben. A savanyított káposzta szintén kiemelt helyet foglal el az ünnepi asztalon, méretes szálai a hosszú életet szimbolizálják. Ugyanígy megkerülhetetlen eleme az ünnepi asztalnak a mák, amelynek apró magjai ugyancsak a remélt gazdagságot és a bőséget jelképezi. A mák legtöbbször a közkedvelt – karácsonykor is porondon lévő – mákos kalács, azaz makowiec formájában materializálódik. Ahogy nálunk, úgy a lengyel terítéken is megjelenik a bőséggel kecsegtető lencse, valamint a sertéshús, amely nálunk a malac által kitúrt szerencsét hivatott jelképezni, a lengyeleknél viszont a zsíros – azaz tetemes – bevételt vetíti előre. Babonából a lengyel háztartásokban is akad bőven, ha az újévről van szó. Az egyik legelterjedtebb szokás, hogy szerencsepénzt helyeznek a pénztárcába vagy akár a karácsonyi ponty pikkelyét is ott tartják, hogy egész évben szerencsét és bőséget hozzon a tárca gazdájának. A lengyelek gondosan be is vásárolnak az év végére, mert szilveszterkor és újév napján semmi sem hiányozhat otthonról, hiszen akár ezen is múlhat, hogy a következő hónapok bőségesek és virágzók lesznek-e. Sokan új fehérneműt viselnek ezen a napon, mivel úgy tartják, hogy a frissen vásárolt alsónemű szerencsét hozhat a szerelemben. Az első látogatók is jelentőséggel bírnak: szerencsésnek tartják, ha férfi kopogtat először az ajtón, míg egy nő érkezése akár gondokat is jósolhat. A szilveszteri ünneplés Lengyelországban rendkívül változatos, sok városban rendeznek nagyszabású szabadtéri koncerteket, tűzijátékokat, bálokat, népszerűek a családi és baráti összejövetelek, házibulik, ahol az ünnepi ételek és italok mellett a zene és a tánc is fontos szerephez jut. A lengyel szilveszteri hagyományok és újévi szokások nemcsak az ország gazdag kulturális múltját tükrözik, hanem ma is részei a mindennapoknak. Ezek a rituálék hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek reménnyel és várakozással tekintsenek az újesztendőre.